Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. JÚNIUS 29. EURÓPA AGGÓDIK AZ EBEÉ-TAGORSZÁGOK VÁLSÁGTANÁCSKOZÁSRA KÉSZÜLNEK Luxemburgban tegnap délelőtt kezdődött meg az Európai Közösségek tagállamainak kétnapos csúcsértekezlete, amelyen a Jugoszláviában kialakult drámai helyzet némileg a háttérbe szorította a tizenkettek problémáit. A tanácskozás résztvevői várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki, amelyben maximális tartózkodásra szólítják fel a szembenálló jugomok, Norvégia és Ausztria egyetértettek a javaslattal, s támogatta azt a Szovjetunió is. Az olasz kormány aggódik a Jugoszláviában kialakult helyzet miatt, s felszólította a belgrádi szövetségi kormányt, hogy párbeszéd útján oldja meg a problémákat, akadályozza meg a további vérontást. Sergio Vento, Olaszország belgrádi ALBANIA S GÖRÖGORSZÁG szláv feleket, valamint arra, hogy a vitákat tárgyalások útján próbálják rendezni. Arról is döntés született, hogy az EK leállítja Jugoszlávia mindennemű támogatását és azonnal miniszteri missziót - ebben az olasz, a luxemburgi és a holland diplomácia vezetője kapott helyet - küld a JSZSZK-ba. A három külügyminiszternek az lesz a feladata, hogy megpróbálja megállítani a szövetségi hadsereg és az önállóságért küzdő köztársaságok közötti harcokat. Giulio Andreotti olasz kormányfő javaslatából kiindulva a csúcs résztvevői felszólították Szlovéniát és Horvátországot, egyelőre három hónapra függesszék fel nyilatkozatukat a függetlenségről, és Jugoszlávia következetesen tartsa be azt a rendszert, melynek alapján a föderáció élén cserélődnek az egyes köztársaságok. Mint ismeretes, jelenleg a hon/át képviselő a soros. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnapi rádióinterjújában közölte: tekintettel tizenhárom tagország egyetértésére, vasárnap Prágában megtarthatnák az Európai Biztonságai és Együttműködési Értekezlet (EBEE) első válságkezelő ülését, amelyen a jugoszláviai helyzettel foglalkoznának. Az Európai Közösségek tagállamai, az Egyesült Állanagykövete Ante Markovics kormányfőnek tolmácsolta a római kabinet üzenetét, hogy Olaszország diplomáciai segítséget ajánl fel. Némileg módosult Olaszország álláspontja. A római kormány, amely még két nappal ezelőtt mint egyoldalú lépést elítélte Szlovénia és Horvátország függetlenségi nyilatkozatát, most határozottan ellenzi a jugoszláv szövetségi kabinet fegyveres akcióit. Franz Vranitzky osztrák kancellár tegnap kijelentette: amennyiben Jugoszlávia nem ad gyors és megfelelő választ a katonai tevékenységre vonatkozó kérdésre, akkor Ausztria folytatja erőfeszítéseit, hogy érvényre jussanak az EBEÉ-n elfogadott konfliktusmegelőző mechanizmusok. A magyar kormány is aggodalommal követi a jugoszláviai helyzet alakulását. Csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: fontosnak tekinti, hogy Jugoszláviában fegyveres konfliktusra ne kerüljön sor. Érdekelt abban, hogy Jugoszlávia jövőjéről békésen, tárgyalások útján olyan megállapodás szülessék, amely a népek önrendelkezési jogán alapul és szavatolja az emberi és a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését. Budapest bízik abban, hogy a Jugoszláviában kialakult feszültség nem érinti hátrányosan az ott élő magyar nemzeti kisebbségeket. A SZEJM GYŐZÖTT WALESÁVAL SZEMBEN A lengyel parlament alsóháza, a szejm tegnap a szükséges kétharmados szavazattöbbséggel elutasította Lech Walesa elnöknek az új választási törvénnyel szembeni vétóját. E törvény szerint október végéig kellene megtartani az első szabad parlamenti választásokat Lengyelországban. Az elnök most már kénytelen lesz aláírni a dokumentumot, így rendelkeznek a lengyel törvények. Az államfő és a szejm közötti vita az utóbbi időben hatalmi konfliktusba torkollott. Walesa többek között arra mutatott rá, hogy a jelenlegi parlament a kommunisták és az akkori ellenzék megegyezése alapján jött létre. Az új választási törvény így akár ürügyként szolgálhatott volna a parlament feloszlatásához. ÜLÉSEZIK A BALTI TANÁCS A FEKETESAPKÁSOK NEM VÁRNAK A KREML UTASÍTÁSAIRA Lettország, Litvánia és Észtország legfelsőbb képviselőinek részvételével gegnap a Riga közelében levő Jurmalában kezdődött meg a Balti Tanács ülése. Hivatalos jelentések szerint a függetlenségért küzdő balti köztársaságok legfelőbb koordinációs szerve arról folytat megbeszéléseket, hogy milyen közös lépéseket tegyen gazdasági téren a szövetségi központtal szemben. Megfigyelők azonban feltételezik, hogy a tárgyalások központi témáját alkotja a szövetségi fegyveres erők aktivitása a Baltikumban. A rendőri elitalakulatok tagjai állítólag a Kreml utasítása nélkül folytatják a támadásokat az egyes balti köztársaságok jelentős objektumai ellen. A helyzet főleg azután éleződött ki, hogy a szövetséges katonák szerdán néhány órára elfoglalták a vilniusi telefon- és távíróközpontot. Moszkva szorgalmazza a komoly és minden részletekre kitérő párbeszédet Vilniusszal. Ezt Vitalij Doguzsijev, a szövetségi miniszteri kabinet első alelnöke, a Moszkva és Vilnius közötti tárgyalások részt vevő szovjet küldöttség vezetője mondotta az Izvesztyija című napilapnak adott nyilatkozatában. Elutasította a Litván képviselők vádjait, melyek szerint a Kreml igyekszik késleltetni a tárgyalásokat. Doguzsijev elismerte, hogy április elején, a tárgyalásokról szóló megállapodások kidolgozása után a két küldöttség találkozóját többször elnapolták. A halasztás okáról nem szólt, de figyelmeztetett rá, hogy Moszkva a július elsejei és másodikai időpontot javasolta, s most „a litván vezetésen van a sor". A szovjet küldöttségvezető az interjúban kétségbe vonta a litván képviselők komoly hozzáállását a tárgyalásokhoz, s ezzel összefüggésben idézte Vytautas Landsbergisnek, a litván parlament elnökének „sértegető" kijelentéseit a szovjet kormányról. Nem tett említést a feketesapkások által elfoglalt vilniusi objektumokról, sem pedig a szovjet belügyi elitalakulatok támadásairól a litván vámhivatalok ellen. A Fehér Ház csütörtökön „jogtalan és megengedhetetlen megfélemlítési akcióként" ítélte el a vilniusi telefon- és távíróközpont elfoglalását. Mariin Fitzwater szóvivő elmondta: Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdán este a szovjet külügyminisztériumban tiltakozott azután, hogy a feketesapkások megtámadták a központot ós két órára megszakították a telefonösszeköttetést. Az ukrán parlament csütörtökön elutasította a szövetségi szerződés tervezetét. Ezzel végleg szertefoszlottak Mihail Gorbacsov reményei arra, hogy a dokumentumot még júliusban aláírhatnák. Az ukrán parlament húsz módosítást indítványozott, s a javaslatokat kidolgozásra az illetékes bizottságok elé terjesztette azzal, hogy szeptember 15-én folytatják a vitát az érvényes módosított tervezetről. SZOVJET CSAPATKIVONÁS KOHL BÍZIK A MENETREND BETARTÁSÁBAN Helmut Kohl német kancellár a Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel július 5-én Kijevben megtartandó találkozóján tárgyalni kíván a szovjet tábornokok fenyegetőzéséről is, hogy lelassítják csapataik kivonását Németországból. A kancellár a CDU/CSU parlamenti frakciójának csütörtöki ülésén azt mondta, nem kételkedik abban, hogy Moszkva betartja ígéretét, mely szerint a szovjet csapatok 1994-ig kivonulnak Németországból. Kohl hozzáfűzte: a német fél semmi olyat nem tett, ami megzavarhatná a csapatkivonási megállapodást. Matvej Burlakov tábornok, a Kelet-Németországban állomásozó szovjet egységek parancsnoka szerdán a bonni védelmi minisztériumhoz intézett levelében meglepetésszerű bejelentést tett: ha Németország nem építi fel a Szovjetunióban a hazatérő tisztek lakásait, akkor leállítják a csapatkivonást. Kohl o^tíiiíu ez a fenyegetőzés a belső szovjet ellentéteknek a jele. Németország keleti területeit eddig 50 ezer szovjet katona hagyta el, és az év végéig további 98 ezernek kellene hazatérnie. Eredetileg 300 ezer főnyi szovjet kontingens állomásozott Kelet-Németországban. A tisztek között nő az aggodalom amiatt, hogy a telet otthon sátortáborokban kell tölteniük, s ezért addig, amíg nem biztosítják számukra a lakásokat, nem akarnak távozni Németországból. Bonn 7,8 milliárd márkát ígért a Szovjetuniónak 36 ezer lakás felépítésére. Az elsőket az év végéig kellene befejezniük. Moszkva és Bonn között az elmúlt időben különböző viták robbantak ki. Németország májusban az ellen tiltakozott, hogy a Szovjetunió finn és görög cégekre bízta a lakásépítést, Moszkva pedig azzal vádolta Bonnt, hogy menedékjogot ad a szovjet katonaszökevényeknek. MÁSOK ÍRTÁK HADITITOK? Közel négy hónap telt el az öböl-háború befejeződése óta, és még mindig nem tudni pontosan, hány iraki vesztette életét a harcok és az ezeket követő rövid, véres felkelés során. Úgy tűnik, sem Washington, sem Bagdad nem vágyik különösképpen ezeknek az adatoknak a pontosítására. Pentagoni becslés szerint a konfliktus során 100 ezer katona halt meg. De nem adtak ki semmilyen adatot sem a polgári áldozatokról. Az iraki hivatalos helyek előzetes becslése szerint 7 ezer polgári személy vesztette életét a légitámadások következtében. Az iraki ellenzéki csoportok pedig úgy vélik, a síita felkelők és a kormánycsapatok összecsapásaiban 30-100 ezer ember halt meg, az észak-iraki kurd felkelés elfojtása során pedig további ezrek. Ezek a felkelések a háború befejeződése után robbantak ki és egy hónapon át tartottak. Bár nagyon kevés statisztikai adat és még kevesebb tény áll rendelkezésre, alig van miből kiindulni, külföldi megfigyelők és iraki szakemberek mégis levontak bizonyos következtetéseket: - Lehetséges, hogy a déli országrészben a síiták és északon a kurdok felkelése során több katona és polgári személy vesztette életét, mint a szövetségesek légi és szárazföldi támadásai következtében. A több áldozat nyilván délen volt, ott nagyon véresek voltak a harcok. - Fennáll a gyanú, hogy a Sivatagi Vihar hadművelet sokkal kevesebb katona életébe került, mint azt az Egyesült Államok feltételezi. Több okból is soknak tűnik az a 100 ezres becslés. Először, csak 458 nevet tartalmaz az a jegyzék, amelyet az amerikai és brit katonai vezetők adtak át az iraki hatóságoknak a harctéren eltemetett, azonosított iraki katonákról. S alig néhány adatot tartalmaz az a másik jegyzék, amely a kuvaiti és az iraki sivatagban eltemetett, nem azonosított katonák sírjait veszi lajstromba. Egy megfigyelő véleménye szerint ez azt jelenti, hogy vagy nem öltek meg sok iraki katonát a hat hétig tartó légi offenzíva alatt, vagy az intenzív bombázások ellenére az irakiaknak sikerült a holttestek ezreit hazaszállítani. Szavai szerint „amerikai hadititok" lesz az áldozatok száma, ha valóban olyan alacsony volt. Másodszor, bár a bagdadi polgári kórházak kezdettől fogva készen álltak a nagy számú sebesült katona fogadására, nagyobb számban csak március közepétől érkeztek. Vagyis abban az időszakban, amikor a kormánycsapatok kemény támadást intéztek délen a síita felkelők ellen. Március végén azt közölte az amerikai hadvezetés, hogy a hadszíntér 55 pontján 444 iraki katonát temettek el. Nem közölték azonban, hány katonát temettek el a britek vagy a szaúdiak, mindenekelőtt a szaúdi „sírásó kommandók". A Pentagon szóvivője a közelmúltban azt mondta, az amerikaiak 577 ellenséges katonát temettek el. Május végén a hadsereg hírszerző szoglálata (DIA) azt állította, 100 ezer iraki esett el - pluszmínusz 50 százalék. Ugyancsak nehéz annak felmérése, milyen hatással volt az iraki társadalomra az áldozatok száma. Egyrészt azért, mert az irakiak nagyon tartózkodóak a külföldiekkel szemben, másrészt a bagdadiak, akik hozzászoktak a kormány örökös titkolózásához, az áldozatok száma körüli nagy hallgatást úgy kezelik, mint valamit, ami ellen semmit sem lehet tenni. Ráadásul úgy tűnik, ma nagyon sok irakinak az a fő gondja, hogy mi lesz holnap, lesz-e mit enni, hiszen a gazdasági embargó következményeként állandóan emelkedik az élelmiszerek ára. Hány polgári áldozat volt? Arról végképpen semmit sem tudni. Csak olyan „pontos" adatok vannak forgalomban, mint amilyennel az iraki egészségügyi miniszter első helyettese is szolgált. Eszerint a háború alatt a kórházakban a polgári személyek „ezrei" haltak meg... (International Herald Tribune) NÉHÁNY SORBAN N

agy-Britannia kormánya jelentós mértékben csökkenti a haditengerészet állományát. Ezt Kenneth Carlisle védelmi államminiszter jelentette be csütörtökön a parlamentben azzal, hogy ezt a hidegháború befejeződése teszi indokolttá, ötvenről negyvenre csökkenti a hadihajók, s 27-ről 16-ra a tengeralattjárók számát, Ez utóbbiak közül négy Trident típusú nukleáris rakétákkal van felszerelve. Carlisle ugyanakkor közölte, a kormány megrendelt három új fregattot, ezekkel a most kiselejtezett régebbi hajókat váltják fel. M

ichael Boskin, az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója bejelentette, véget ért a gazdasági visszaesés az Egyesült Államokban, a kulcsfontosságú szektorokban mérsékelt fellendülés kezdődött. Szavait alátámasztják a napokban közzétett statisztikai adatok, melyek szerint májusban emelkedtek a megrendelések mindenekelőtt a tartós fogyasztási cikkekre. Emelkedett a személyi fogyasztás és növekedtek a személyi bevételek. Több lett a munkahelyek száma és csökkent azoké, akik munkanélküli segélyért folyamodtak. Boskin szerint ez csak a kezdeti szakasz, de már most elmondható, hogy országos méretben véget ért a gazdasági visszaesés. Z

árolták Németországban a Demokratikus Szocializmus Pártjának, a volt keletnémet kormánypárt utódjának valamennyi bankszámláját. A Német Szocialista Egységpárttól örökölt milliárdos aktívumok eredetét most a kormány privatizációs hivatala vizsgálja. A döntésre reagálva a PDS bejelentette, ez a lépés rendkívüli állapotot idézett elő a pártban. L

emondott Thurgood Marshall, az USA legfelsőbb bíróságának egyetlen néger tagja, A 82 éves bíró rossz egészségi állapotával és fáradságával indokolta döntését. A lemondás óriási'figyelmet váltott ki és spekulációk hullámát indította el, hiszen a kilenctagú legfelsőbb bíróság a Kongresszussal és a Fehér Ház adminisztrációjával együtt a három legfontosabb hatalmi tényező egyike. Marshall bíró 1967 óta volt hivatalban, még Lyndon Johnson elnök nevezte őt ki. A legfelsőbb bíróságban a liberálisokhoz tartozott, s most az amerikai nyilvánosság egy része attól tart, hogy a bíróság tevékenysége konzervatív irányba fog eltolódni. P

uccskísérletet hiúsítottak meg Mozambikban - közölte kormányforrásokra hivatkozva a hivatalos hírügynökség. Előkészítésével Sebastian Mabote vezérezredest, a fegyveres erők volt parancsnokát vádolja a kormány. Az összeesküvésben állítólag 16 személy vett részt, közülük 12 katona, élén Mabote tábornokkal. A négy polgári személy közül az egyik Samora Machelnek, Mozambik első elnökének fivére volt. A hírügynökségi jelentés szerint az összeesküvőket letartóztatták, további részleteket viszont nem közöltek. T

amil szeparatisták tegnap Sri Lanka keleti részén egy autóbusz ellen intéztek támadást, 14 utasát megölték, nyolc személyt pedig megsebesítettek. A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy az áldozatok száma emelkedni fog. A támadást egy bomba segítségével hajtották végre, amelyet a busz alvázára erősítettek. Ezután az autóbuszt felgyújtották és tüzet nyitottak azokra az utasokra, akik túlélték az első támadást. P

eru hadserege offenzívát kezdett a maoista Fényes ösvény nevű gerillaszervezet ellen. Megtorlás ez a baloldali szélsőséges terrortámadásért, melynek célpontja egy katonai bázis volt Leoncio Prado tartományban, az Amazonas menti dzsungelben. A támadás során három katona vesztette életét. A kormánycsapatok viszont máris 40 felkelőt öltek meg, pedig az offenzíva csak csütörtökön kezdődött.