Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-21 / 144. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK JÚJSZÓI MAGYARORSZAGI LAPBEHOZATAL A CSEMART MÉG OLCSÓBBAN KÍNÁLJA... Szerdai számunkban közöltük, hogy a Postai Hírlapszolgálat a Magyarországról behozott lapokat a korábbinál jóval olcsóbban kínálja az érdeklődőknek. Tegnap ez az örömhír még fokozódott, hisz Gyurcsis Imre, a Csemart igazgatója közölte, ők még alacsonyabb áron tudják a magyarországi sajtótermékeket a csehszlovákiai olvasóknak nyújtani. - Hogyan sikerült ezt elérniük? -Tegnapelőtt Budapesten a Hírlapkiadó Vállalatnál és további kiadókban tárgyaltunk és megegyezéseink alapján lényegesen csökkenthetjük a folyóiratok árát. - Konkrét árakat is tud mondani? - Igen, már mától 6 koronáért kapható a Rádió és Televízió Újság, a Füles 7,50-be kerül, a Fürge Ujjak 18 koronáért, az Új Ludas 6 koronáért, a Magyar Nők Lapja pedig 8 koronáért vásárolható meg. Július elsejétől a Lakáskultúra 29 koronába kerül. - Bizonyára a kedvezőbb árak hallatán növekszik az olvasók tábora... - Reméljük. Különösen azt szeretnénk, ha a Képes Extrából, amely 20 koronába kerül, minél több fogyna, hiszen a Csemart és az Új Szó szerződése alapján akkor egyre több nyugdíjasnak tudnánk az Új Szót előfizetni. Igényes olvasóinknak ajánlanám az Európai utas harmadik számát, amely legfeljebb 50 koronába kerül, de aki az első és a második számot szeretné utólag elolvasni, terjesztőinknél féláron ezekhez is hozzájuthat. - A hírlapszolgálat tud már arról, hogy konkurálnak az áraikkal? - Még nem, annyira friss a hír. De azt hiszem, megélünk egymás mellett... - Vidéken már kiépítették a terjesztők hálózatát. Pozsonyban hol árusítják a magyar lapokat? - Tulajdonképpen ez egy következő örömhír is lehetne: a Széplak utca (Obchodná) 10. szám alatti régiségkereskedésben kaphatóak. - Már rá sem merek kérdezni: netán van még egy jó híre? - Igen, július 1-jétől sok szép és érdekes könyvet hozunk be Magyarországról. És a hír lényege: az áraik a csehszlovákiai könyvek áraival egyszinten lesznek. DEÁK TERÉZ KÖZVETÍTŐ SZERV NÉLKÜL (Munkatársunktól) - A Független Magyar Kezdeményezés rendszeres sajtótájékoztatóin többször elhangzott, hogy a mozgalom képviselői szorgalmazzák: az alkotmányok szabályozzák a községek és a régiók jogait is. Nemrég a Szlovákiai Községek és Városok Társulásának közgyűlésén elfogadhatatlan, kilátástalan helyzetről hallottam, így a kérdés valóban időszerű: Milyen a helyzet az önkormányzatokban, falvakban és városokban. Gyurovszky László, az FMK vezetőségi tagja válaszol. - Az önkormányzati rendszer valóban nem működik. Kialakult a múltban egy központosított Szlovákia és miután megszűntek a kerületek és lényegében a járások is, a kormány és az önkormányzatok között nincs közvetítő szerv. A községek hatáskörei kicsik, Szlovákia teljesen atomizálódott, miközben az államhatalmat kiépítették. A nyugati fejlődés ezzel ellentétes, a nyugati alkotmányok behatóan, oldalakon át foglalkoznak a régiók és a községek helyzetével, a hatásköröket pedig az önkormányzatok továbbítják a felsőbb szervek felé. Szlovákiában egy kiegyensúlyozott köztársaságot kell kiépíteni, pontosan meghatározott hatáskörökkel, illetve jogkörökkel. Javaslatunk éppen erre irányul. A régiók eszerint a községek szabad társulásai, hiszen azok a hatáskörükön belül szabadok és függetlenek. Ezt rögzíteni kell az alkotmányokban is. Ezt az elképzelést természetesen megtárgyaljuk a többi politikai mozgalommal, párttal. A Nagy László ezt a problémát elmondotta Kroméŕížben, aminek jó visszhangja volt. Úgy néz ki, hogy elképzelésünk reális. Természetesen együttműködünk majd a kormány erre illetékes bizottságával és jó a kapcsolatunk a Szlovákiai Községek és Városok Társulásával is. -lovászKOLUMBIA BÖRTÖNBEN A KOKAINKIRÁLY A TELEFONVONAL VEGEN GARAI BÉLA, ÚJVIDÉK JUGOSZLÁVIA: SZAKADÁS ELŐTT ÁLLAMPOLGÁRSÁG VÉRSÉGI ALAPON ÉS MÁS FURCSASÁGOK A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap két fontos hírt közölt Jugoszláviával kapcsolatban. Az egyik az, hogy James Baker amerikai külügyminiszter mára halasztotta tegnapra tervezett belgrádi útját a berlini külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatos kötelezettségei miatt. A másik hír: tegnapra tervezték a jugoszláv államelnökség ülését, de az utolsó pillanatban lefújták a tanácskozást. Annak ellenére, hogy szakértők szerint ez lett volna az utolsó alkalom a horvát Stipe Mesic megválasztására a testület elnökévé. Telefonon megkérdeztük Garai Bélát, az újvidéki Magyar Szó belpolitikai rovatának vezetőjét: mi a halasztás oka? - Szlovénia és Horvátország képviselője lemondta részvételét, mondván, nem értek meg a feltételek arra, hogy feloldódjon a válság és megválasszák Mesicet. Ók ketten azt mondták, hogy ilyen értesüléseik vannak. • Itt Szlovákiában nagy visszhangja van a szlovén és a horvát kiválási szándéknak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyik napról a másikra lesz két önálló állam, lezárják a határokat? Hogyan tekintsen erre az ügyre az átlagolvasó, mert az embernek van olyan érzése, hogy az egész kiválási hercehurca egyelőre csak olyan nesze semmi, fogd meg jól... - A szlovének és a horvátok két külön kategória. A szlovéneket el is engednék, de a horvátokat a szerbek soha nem fogják elengedni, tekintve, hogy Horvátországban jelentós szerb kisebbség él. Szlovéniában alig vannak szerbek, Belgrád talán nem is bánná, ha a szlovének kiválnának, mert akkor módosulnának az erőviszonyok, és a megmaradó Jugoszláviában még nagyobb lenne a szerbek aránya. A szlovének kidolgozták az elszakadáshoz szükséges összes dokumentumot, ók már kihirdethetik a függetlenséget. Persze, az elszakadásra mint folyamatra kell tekinteni. A tárgyalások folytatódnak Jugoszlávián belül, hiszen a dolognak rengeteg anyagi vonatkozása is van, s ráadásul egyelőre senki sem ismeri el Szlovéniát, még Ausztria sem. • Szinte biztosra vehető, hogy Szlovénia 26-án kinyilvánítja függetlenségét, és akkor Horvátország sem fog lemaradni, legalábbis ezt mondta Tudjman elnök. Milyen politikai következményei lehetnek a horvát lépésnek? - Nagyon bonyolult helyzet állt elő, azonnal kitörhet egy polgárháború is. Horvátországban a szerbek is, a hon/átok is állig fel vannak fegyverkezve. • Elég elképesztő volt az a keddi hír, hogy a horvát parlament megkezdte permanens ülését, s 26-ig 65 törvényt akarnak jóváhagyni, ezek mindegyike az elszakadást szolgálná. A gyors munka, kapkodás miatt nem lesznek ezek rossz törvények? - Lesznek olyanok is közöttük, amelyek senkinek sem tetszenek, ilyen például az állampolgársági törvény. Biztos sokan belekötnek abba, hogy vérségi alapon akarják megadni az állampolgárságot. • Vérségi? - Igen, vérségi alapon: akinek hon/átok voltak a szülei is, az automatikusan horvát állampolgár lesz. A többiekkel mi lesz, azt egyelőre nemigen lehet tudni. • A Horvátországban élő magyarokkal mi lesz? - Talán megkaphatják az állampolgárságot, mert vannak olyan kitételek is, hogy ismerni kell a horvát nyelvet, tiszteletben kell tartani Horvátország hagyományait stb. • Szerdán elfogadták a vajdasági parlamentben e tartomány új alkotmányát, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az úgynevezett személyi elvú autonómiára vonatkozó javaslatát pedig elutasították. Miről van szó? - A Vajdaság új alkotmánya kevesebbet tartalmaz, mint a régi, mert az 1974es alaptörvény szerint a jugoszláv államszövetséget nyolcan alkották: a hat köztársaság és a két tartomány. A mostani alkotmány szerint a Vajdaság már nem alkotó része_a föderációnak, hanem csak Szerbiának. Tehát a tartománynak már csak az illúziója marad meg, minden fontos jogot megvontak a tartományoktól. A VMDK javaslata az úgynevezett személyi elvú autonómiáról eléggé bonyolult, ha jól tudom, történelmi előzményei vannak: a monarchiában a szerbeknek volt ilyen. Az a lényege, hogy a magyarság alakítana valamilyen nemzeti tanácsot, ez törődne az oktatással, a tájékoztatással, s beleszólása lenne a magyar intézmények vezetőinek a kinevezésébe. Ezért személyi elvű autonómiáról beszélnek, nem pedig területi autonómiáról. (malinák) JELCIN

: TAMOGATOM A BALTI KÖZTÁRSASÁGOK FÜGGETLENSÉGÉT Pablo Escobar, a világ egyik legkeresettebb narkócsempésze, a kolumbiai Medellin drogkartelljének vezére szerda este megadta magát a hatóságoknak. Erre egy előre egyeztetett titkos helyen került sor, innen helikopterrel szállították őt Envigado börtönébe, amely kb. 30 kilométerre van Medellin központjától. Escobar azt követően adta fel magát; hogy előzőleg garanciákat kapott arra, nem adják ki őt az Egyesült Államoknak, ahol a kábítószer-csempészetért sokkal magasabb büntetéseket szabnak ki, mint Kolumbiában. A kért garanciákat magától a parlamenttől kapta meg, a képviselők néhány órával megadása előtt jóváhagyták a törvényt, amely tiltja kolumbiai állampolgárok külföldre történő kiadatását. A 41 éves Pablo Escobart alaposan gyanúsítják azzal, hogy közvetlenül felelős több politikai merényletért, melyek során többek között három elnökjelölt, az igazságügyminiszter és a főügyész vesztette életét. Több száz személy, köztük politikusok estek áldozatul annak a totális háborúnak, melyet 1989-1990-ben a narkómaffia vívott a kormánnyal. Borisz Jelcin orosz államfő tegnapra virradó éjszaka Washingtonban a Demokrácia Javára Központban a prominens amerikai politikusok és kereskedők pártonkívüli szervezetében mondott beszédet abból az alkalomból, hogy átvette a központ díját. Kijelentette: támogatja a balti köztársaságok függetlenségét és jelezte, Oroszország ellenzi Kuba támogatását. Nagy tapsot aratott ezzel a kijelentésével közvetlenül az után, hogy Dan Quayle amerikai alelnök megjegyezte, értékeli Jelcin elhatározását a reformokra, de hozzáfűzte, nyíltan akar beszélni az eltérésekről is. Azt mondta, az Egyesült Államok a baltiak szabadsága mellett van és szeretné, ha a Szovjetunió felhagyna Kuba támogatásával. Ezután jelentette ki Jelcin, hogy ezekben a kérdésekben Oroszország nem különbözik az Egyesült Államoktól. Külön Kubáról nem szólt, de elmondta, az orosz parlament szerdán vitatta meg azt a törvényt, amely tiltja külföldi országok segélyezését. Megnyugtatóan hatott Washingtonban Jelcinnek az a kijelentése is, hogy nem áll szándékában aláásni Gorbacsov pozícióját, s a Szovjetunió teljes széthullását sem akarja. 1991. JÚNIUS 21. NÉHÁNY SORBAN W

ashington befagyasztja a Jordániának nyújtott katonai segélyt, mert Amman az öböl-háborúban Szaddam Husszeint támogatta. Erről szerdán döntött az amerikai Kongresszus képviselőháza. Ha viszont Jordánia kötelezi magát arra, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezd Izraellel, elismeri a zsidó állam létét és megszakít minden együttműködést Irakkal, akkor a képviselőháznak nem lesz kifogása a támogatás ellen. Ebben az esetben Bush elnököt megbíznák azzal, hogy ossza el az október elsején kezdődő pénzügyi évre meghatározott 27 millió dolláros hiteleket. Az amerikai kormány ugyanis azt ajánlotta, hogy 57 milliós segélyt nyújtsanak Amannak, ebből 30 milliót a gazdaság fejlesztésére fordítanának, 27 milliót pedig haditechnika vásárlására. V

ytautas Landsbergis litván elnök szerdán este egyhetes látogatásra Franciaországba érkezett. Tegnap Francois Mitterrand államfővel, Michel Vauzellel, a parlament külügyi bizottságának elnökével, Laurent Fabiusszal, a nemzetgyűlés elnökével és Alain Poherrel, a szenátus elnökével tárgyalt. Landsbergis szombaton egy napra Németországba utazik, ahonnan vasárnap visszatér Párizsba. A litván elnök egy nappal franciaországi látogatása előtt azt mondotta, hogy már az idén nyáron aláírhatják a Litvánia és Oroszország közötti szerződést. ^_addam Husszein iraki elnök OZ felmentette tisztségéből Husszein Rasid Takriti vezérkari főnököt és helyébe íjad Ravi tábornokot nevezte ki. Azt nem tudni, hogy miért történt változás a rendkívül fontos katonai poszton. Rasidot az elmúlt év novemberében nevezték ki vezérkari főnökké, tehát két hónappal a szövetségesek Sivatagi Vihar hadműveletének megkezdése előtt. Az új vezérkari főnök korábban a köztársasági gárda elitalakulatainak a parancsnoka volt, még korábban pedig elnöki tanácsadó, s jelentős érdemet szerzett a nyolcéves iraki-iráni háborúban. E

z év januárja óta, tehát öt hónap alatt 138 ezer személy kért a Szovjetunióban kivándorlási engedélyt. Erről Rudolf Kuznyecov, a belügyminisztérium útlevél- és vízumosztályának parancsnoka tájékoztatott. 1987 óta a rövidebb turistautak iránt a harmincszorosára növekedett az érdeklődés. 1986-ban például az útlevélkérelmezók 70 százalékát különböző okokra hivatkozva visszautasították, jelenleg ez az arány csak 0,2 százalék. J

acques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, szerdán este utazott kétnapos látogatásra a Szovjetunióba, s megérkezése után azonnal megkezdte a tárgyalásokat Valentyin Pavlov kormányfővel, Vlagyimir Scserbak miniszterelnök-helyettessel és Jevgenyij Primakovval, a Szovjetunió biztonsági bizottságának tagjával. A TASZSZ közleménye szerint főleg a Szovjetunió és az EK gazdasági kapcsolatait, valamint kontinensünk biztonsági kérdéseit tekintették át. Gorbacsov elnök szóvivője, Vitalij Ignatyenko azt mondotta, hogy a látogatás során megvitatják a Gorbacsov londoni útjával összefüggő kérdéseket is. Terítékre kerültek a Szovjetuniónak nyújtandó újabb élelmiszersegélyekkel összefüggő problémák. Jacques Delors-t tegnap Mihail Gorbacsov is fogadta. O

rszág-világ szégyenére Ausztria újabb botránnyal kénytelen szembenézni, egy olyannal, amely kényességét tekintve a Waldheim-üggyel vetekedhet. Ezúttal a politikai bomba robbantásáról a „populista", „túlságosan nemzeti" jelzőkkel megbélyegzett szabadságpárti vezér, Karintia tartományi főnöke, Jörg Haider gondoskodott, amikor a múlt csütörtökön a szövetségi kormány szemére vetette: olyanoknak is biztosítja a munkanélküli segélyt, akik voltaképpen nem is akarnak dolgozni. A hitleri Németország foglalkoztatási politikáját állította példaként a „tehetetlen" bécsi kabinet elé. Haider nagy bakija morajló tengerré változtatta Ausztria politikai színterét. Karintiában viták, vádaskodások, szennyesteregetés közepette folynak a kormánykoalíció jövőjéről szóló tárgyalások. Kétség nem fér hozzá, az ifjú vezér „nyelvbotlása" jól jött a kívülálló szociáldemokratáknak (SPÖ), akik most azon fáradoznak, hogy megnyerjék a néppártiak (ÖVP) szimpátiáját és támogatását a Haider elleni bizalmatlansági szavazáshoz. Ez utóbbiak azonban szívesen megőriznék a koalíciót a szabadságpárttal (FPÖ), igaz, ugyancsak szívélyesen üdvözölnék, ha a kompromittált kormányfő önként távozna posztjáról. Még abba is belee

L gyeznének, hogy egy másik szabadságpárti vegye át a tartományi miniszterelnöki tisztséget. Egyik konstelláció sem ül a Haider-rajongó karintiai liberálisoknak. Nem állnak kötélnek, ők „nem játsszák el Júdás szerepét", egyedüli alternatív megoldásként az új választásokat fogadják el. UGRÁS A SEMMIBE Javaslatukat, ha más meggondolásból is, több politikus támogatja, köztük a zöldek parlamenti képviselője, aki „a tiszta vizet a pohárba"-elv szószólójaként vallja: „legalább kiderül, mekkora is a nemzeti szocializmus híveinek tábora". Csakhát Bécsnek magyarázkodnia kell. A már-már feledésbe merült Waldheim-ügy után most ismét arra kényszerül, hogy egy vezető politikus által kirobbantott, Ausztria demokratikus érettségét megkérdőjelező botrány tisztázására pocsékolja energiáját. Megdöbbenéssel és felháborodással Ítélte el a minisztertanács Haider kijelentését a harmadik birodalomnak a kényszermunka, a koncentrációs tábor, a fegyverkezés elemeiből összeálló „rendes" foglalkoztatási politikájáról. Haidernak mennie kell - ítélkezett a szövetségi kabinet. Ám a „bűnös" kerek perec kijelentette: nem enged a politikai kivégzésére készülő kormánypártok terrorjának, a puccsista SPÖ nyomásának, hiszen annak csak az a célja, hogy eltávolítsa Vranitzky kancellár egyetlen komoly vetélytársát. Haider a mellette tüntető karintiaiak ezrein kívül hűséges szövetségesre talált a burgenlandi liberálisok vezetőjében, akinek „hányingere van attól, hogy Ausztriában a politikusok hazudhatnak, csalhatnak, lophatnak, de aki kimondja az igazat, azt tönkreteszik". M

egbocsáthatók, megmagyarázhatók az efféle kijelentések, amelyek újabb és újabb nehezen gyógyuló sebeket ejtenek Ausztria nemzetközi tekintélyén? Haider szerint igen, ő nem érzi magát bűnösnek, sőt. A presztízsvesztést a Noricum-, illetve a Luconabotrány örvényébe fulladt Sinowatzot, Blechát, Gratzot felnevelő SPÖ nyakába varrja. De ma már nyilván a célratörő, az országos politikát reformáló karintiai vezető is tudatosítja, hogy múlt heti kijelentése - amelyet tompítani igen, ám visszavonni nem hajlandó - végzetes lehet számára. A bátor Haider nagyot ugrott a semmibe. Nos, ebben gyakorlata van, hiszen a közelmúltban a St. Paul melletti Jauntal hídról bukott a mélybe. Akkor a biztonságos gumikötél volt a „mentööve" URBÁN GABRIELLA A SZÖGYÉNI AKÁCOSBAN június 21-én és 22-én 20.00 órai kezdettel a norvégiai vendégszerepléséről hazatért T-MODEL együttes játszik. Jó szórakozást kíván a Penta - X ÚP-674