Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám, szerda

KINEK DRUKKOL A MAGYAR? Szlovákia különválása kérdésében maga a szlovák nemzet sem egységes. Sőt, meggyőződésem, hogy a többség még a masszív nacionalista propaganda ellenére is híve a csehszlovák egység megtartásának. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILA P Szerda, 1991. június 19. Ára 2,80 korona .XLIV. évfolyam, 142. szám A SZAKMAI JELLEG HIÁNYA Egy héttel előbb fejeződött be az országos színházi szemle, amelyen Kaposvárott megjelent a teljes szakma. Bizonyára belefáradtak a jobbnál-jobb előadások nézésébe, ha egy hét pihenő sem volt elég nekik ahhoz, hogy Kisvárdán teljes vértezetben jelenjenek meg. (5. oldal) AZ SZNT 15. ÜLESE TÖBB ÉS JOBB ÉLELMISZER LESZ A PIACON? TÖRVÉNY AZ ÉLELMISZERPIAC FELLENDÍTÉSÉRE, VALAMINT.A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPAR! FELÜGYELŐSÉGRŐL • NEM FOGADTÁK EL A KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARÁKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT (Munkatársainktól) - A kora délutáni órákban tegnap kezdődött a Szlo­vák Nemzeti Tanács 15. ülése. A napirend jóváhagyása előtt ismét javaslat hangzott el, ez esetben Pavol Boroň (KDM) és Peter Brňák (független) részéről, hogy a parlament tárgyaljon a Szlovákia állami szuverenitásáról szóló deklarációról. Ennek a dokumentumnak a napi­rendre tűzését már az előző üléseken is több, nemzeti követeléseket hangoztató képviselő indítványozta. A javaslatot a képviselők most is elvetették, majd megszavazták a napirendet. Ezután szót kért Ján Čarno­gurský, a kormány elnöke és rövi­den ismertette a kroméŕíži tanács­kozás eredményeit. Nagyon fontos lépésnek minősítette azt az államjo­gi rendezésre vonatkozó szerző­dést, amelyet a Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanács dolgoz majd ki. Je­lentőségét a pittsburgi szerződés­hez hasonlította. Hangsúlyozta, hogy megalapozza a közös állam új alkotmányát. A nemzeti tanácsok olyan szerződést kötnek majd, amely megfelel Szlovákia és Cseh­ADIEU, SZOVJET HADSEREG! Ma elhagyja Milovicét az utolsó szovjet katonai vasúti szerelvény. Ezt Petr Brodský, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a szovjet kato­nák távozásával foglalkozó parla­menti bizottság tagja mondta el teg­nap a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának. Azt is hozzátette, hogy így nemcsak a még itt levő haditechnika kerül vissza a Szovjetunióba, hanem az utolsó 917 szovjet katona és azok 83 családtagja is. Petr Brodský elmondta, hogy 1990 februárjában, amikor a kato­nák elszállítása elkezdődött, Cseh­szlovákia területén 73 500 szovjet tényleges katona, 18 500 tiszt és 44 300 civil dolgozó, illetve azok hozzátartozója tartózkodott. A hadi­technika és az itt-tartózkodó szemé­lyek elszállítására a 16 hónap lefor­gása alatt 825 vasúti szerelvényt vettek igénybe, ezek 33 300 vagon­ból álltak, s hosszuk 465 kilométert tenne ki. Brodský nagyra értékelte a szovjet haderők középső csoportja parancsnoksága képviselőinek a konstruktív és készséges eljárá­sát, melynek köszönhetően a szov­jet katonák távozása különösebb problémák nélkül ment végbe. Eb­ben nagy része van a Csehszlovák Államvasutaknak is. Az utolsó szovjet katona, Eduard Vorobjov tábornok, a Csehszlová­kiában állomásozó szovjet hadsereg parancsnoka június 26-án távozik. Egy nappal előtte azonban még sor kerül a szovjet csapatok Csehszlo­vákiából való végleges távozásáról szóló jegyzőkönyv aláírására. Jú­nius 24-ére pedig hangversenyt ter­veztek Adieu, szovjet hadsereg cím­mel. Ennek keretében a Pražský výber nevű rockegyüttes lép fel, élén Michael Kocáb énekessel, aki egy­ben a szovjet katonák távozásával foglalkozó bizottság elnöke. TANÁCSKOZOTT A SZLOVÁK KORMÁNY AZ ÁLLNIA! LAKÁSOK GYORS PRIVATIZÁLÁSÁT SZORGALMAZZÁK (Munkatársainktól) - Tegnapi ülésén a szlovák kormány megvitatta a szlovákiai gazdaság fejlesztésének programját, a Földtörvény végre­hajtását, az ellenőrzésről szóló törvénytervezetet, a környezetvédelem­ről szóló törvénytervezetet, az egykori nőszövetség vagyonáról szóló jelentést és a lakáspolitika reformjáról szóló javaslatot. Az utóbb említett javaslattal kap­csolatban a szlovák kormány állás­foglalása az, hogy támogatni kell a lakások privatizálását, azt, hogy minél több lakás kerüljön magántu­lajdonba. Ilyen szempontok figye­lembe vételével kívánják novellizá'ni az úgynevezett öröklakásokról (sze­mélyi tulajdonban lévő lakásokról) szóló törvényt is. E törvény módosí­tására Ján Čarnogurský szavai szerint azonban csak az idei év második felében számíthatunk. Ján čarnogurský említést tett ar­ról is, hogy utasítást adtak a szlovák pénzügyminiszternek, dolgozzon ki új szabályzatot a lakásépítkezés tá­mogatásáról, azaz fogalmazza meg a lakásépítkezési hitelek kamatának csökkentését, s a támogatások egyéb módozatait. Az SZK kormányának elnöke ki­fejtette a környezetvédelmi törvény­nyel kapcsolatos kifogásait, főleg olyan szempontból, hogy az említett törvény elfogadása sérti az úgyne­vezett hatásköri törvényt. A szlovák kormányfő a továbbiak­ban a községeknek és városoknak juttatott dotációkról tett említést. Az évi dotációs összeg 6 milliárd koro­na volt, s az említett összeget eddig úgy osztották szét, hogy mintegy 173 miliő korona maradt meg. Ezt az összeget azonban a későbbiekben még elosztják a községek között. A kormány viszont általánosságban megállapította, hogy a dotációk elosztásának létező módszere, amely a szlovák pénzügyminisztéri­umnál van centralizálva, a jelenlegi feltételek között nem tekinthető megfelelőnek. így azonban az egyes (Folytatás a 2. oldalon) TÖRÉKENY KOMPROMISSZUM LAPUNKNAK NYILATKOZIK A. NAGY LÁSZLÓ, AZ SZNT ALELNÖKE Hétfőn fontos tanácskozás színhelye volt Kroméríž, ahol a politikai pártok képviselői egyeztették nézeteiket Csehszlovákia államjogi elrendezésének kérdé­sében. Kedden délután pedig összeült a Szlovák Nemzeti Tanács, hogy több fontos törvény megvitatásán kívül az időszerű belpolitikai kérdésekről is tárgyal­jon. A két fontos esemény között beszélgettünk A. Nagy Lászlóval, az SZNT alelnökével. • A kroméŕíži találkozó értékelésében némi hangsúlyeltolódás tapasztalható. Egyesek egyértelmű sikerként könyvelik el az elért megállapodást, míg mások rámutatnak, hogy az a megállapodás na­gyon törékeny. Az aggodalmaskodók iga­zát támasztotta alá Ján čarnogurský hét­fői kijelentése, miszerint arra törekednek, hogy Szlovákia önállóan lépjen az integ­rált Európába, ön hogyan értékeli a pár­tok egyeztető tanácskozását? -Mindkét fajta értékelés érthető. Fi­gyelembe kell venni, hogy az egyes erők mivel indultak az alkotmányozási folya­matban, mit sikerült megvalósítaniuk, mennyiben kellett eltávolodniuk eredeti elképzeléseiktől. Egyetértek azzal, hogy az egyezség törékeny, nagyon kell vi­gyázni arra, hogy a nehezen kialakított egyensúlyt megőrizzük. Az egyezmény ugyanis kompromisszum. Ha lehet be­szélni szlovákiai és csehországi képvise­letről, azt kell mondani, hogy mind a két fél jelentős engedményeket tett. Ugyan­akkor az egyes pártok is kompromisz­szumkészséget tanúsítottak, ami Čarno­gurskýt illeti, éppen neki és Klausnak kellett a legnagyobb engedményeket ten­nie. Az ó álláspontjuk állt a legtávolabb (Folytatás a 2. oldalon) HAZÁNK FÜGGETLEN, SZABAD ORSZÁG VÁCLAV HAVEL FELSZÓLALT A CSNT 20. ÜLÉSÉN Csehszlovákia külpolitikájának eddigi eredményeiről beszélt tegnap Václav Ha­vel köztársasági elnök a Cseh Nemzeti Tanács 20. ülésén. Néhány konkrét számadatot is ismertetett. 1990-ben a köztársasági elnök 140 külföldi vendé­get fogadott, s 16 külföldi útja során 17 országba látogatott el. Ez idén hét or­szágban járt, öt külföldi útja alkalmából. Csehszlovákiában tavaly nyolc legfelsőbb külföldi vezető járt, 1991-ben pedig eddig öt. Václav Havel elmondta, hogy hazán­kat az 1989-es novemberi forradalom után rövid időn belül a nemzetközi poron­don szabad, független országnak kezdték tekinteni, mely híve a demokratikus érté­keknek, s ennek értelmében kezdtek vele tárgyalni. A csehszlovák köztársasági elnök a je­lenlegi választási időszakban először szólalt fel a Cseh Nemzeti Tanács ülésén. A FESZÜLTSÉGGÓCOKAT A NEMZETI ÉS ETNIKAI PROBLÉMÁK JELENTIK BESZÉLGETÉS SZŐCS FERENCCEL, A NÉPI KAMARA KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL A múlt héten a NATO főhadiszállásának meghívására parlamenti képviselőkből álló küldöttség járt Brüsszelben. A Szövetségi Gyűlés külügyi bizottságainak, illetve védelmi és biztonsági bizottságainak tagjaiból álló nyolcfős delegációt Pavel Bratinka, a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának alelnöke vezette. A küldöttség tagjai közt volt Szőcs Ferenc, a parlament elnökségének tagja, a Népi Kamara külügyi bizottságának titkára, az MKDM-Együttélés képviselői klub tagja. Vele beszélgettünk a nem mindennapi látogatás során szerzett benyomása­iról. - Az Észak-atlanti Szövetség fő­hadiszállásán beható tájékoztatást kaptunk a NATO felépítéséről, s al­kalmunk nyílt e szervezet magas rangú tisztjeivel véleményt cserélni a földrészünket érintő biztonsági kérdésekről - mondotta bevezetőül Szőcs Ferenc, majd így folytatta: - Vendéglátóink elmagyarázták, hogy a NATO védelmi jellegű szer­vezet, amely nem irányul senki el­len. Tizenkét szuverén ország közös szervezete, amelyben a döntéseket és határozatokat valamennyi tagor­szág beleegyezésével hozzák meg. Épp úgy egy szavazata van az Ame­rikai Egyesült Államoknak, mint pl. Luxemburgnak. Hangsúlyozták, hogy.a NATO célja a feszültségek kiküszöbölése, a szembenállás pár­beszéddel való helyettesítése, mindaddig, amíg a feszültségek meg nem szűnnek. A NATO véle­ménye szerint Európában jelenleg a feszültséggócokat az etnikai és nemzetiségi problémák jelentik. A NATO-hoz tartozó államok is na­gyon fontosnak tartják, hogy minden ország saját maga lásson hozzá e problémák rendezéséhez. Ezzel hozzájárulhatnak Európa biztonsá­gához ... • A szovjet hadsereg most vonult ki Magyarországról, s napok kérdé­se, hogy Csehszlovákiát is elhagyja az utolsó szovjet katona. Ennek kö­vetkeztében Közép-Kelet-Európá­ban hatalmi vákuum keletkezik, s felmerülhet a kérdés: a NATO ebben a térségben nem akarja-e betölteni a Szovjetunió eddigi helyét. - Erről is volt szó, ám vendéglátó­ink határozottan cáfolták ezt a felte­vést. A kelet-közép-európai orszá­gokat nem kívánják bevonni a NATO katonai szervezetébe. Azt szeret­nék, ha Európában egy közös biz­tonsági rendszer alakulna ki, amely­nek a Szovjetunió is szerves része lenne. Hangoztatták: remélik, a -Szovjetunió is meg tudja oldani belső problémái}, feszültségeit. Szi­lárd véleményük, hogy Európában (Folytatás a 2. oldalon) OLCSÓBBAK LETTEK (LESZNEK) A MAGYARORSZÁGI LAPOK ¥1 II —2r— OROMHIR Az a hír Járta, hogy olcsóbbak lettek a Magyarországról hozzánk behozott lapok. Felkerestük Milan Maczošek mérnököt, a Postai Hír­lapszolgálat központi lapelosztási részlegének igazgatóját, igaz-e a hír. - Igen. A 24. héttel kezdődően néhány lap valóban jóval olcsóbb: Élet és Tudomány 12 korona (új ár; az előző 30 korona volt), Füles 7,50 (16,50), Fürge Ujjak 19 (70), Ifjúsá­gi Magazin 13,50 (41), Ludas Matyi 5,50 (17,50), Magyar Nők Lapja 8 (24), Rádió és Televízió Újság 6 (19), Világ Ifjúsága 13 (59), Lu­das Magazin 10 (17,30), Rakéta 8 (20), Lakáskultúra 31 (96). • Hogy sikerült elérniük ezt a je­lentős árcsökkentést? -Egy évvel ezelőtt még 60-70 ezer példányban hoztunk be Ma­gyarországról különböző napi-, heti­lapokat és folyóiratokat. Amióta emelték az árakat, háromezerre csökkent a szlovákiai megrendelé­sek száma. Ez komoly veszteséget jelentett magyar partnereinknek is, így. járható utat kerestek, remélve, hogy visszaszerezhetik előfizetőiket. Most a Kultúra külkereskedelmi vál­lalat saját költségén, saját gépkocsi­jával, nyereség nélkül szállítja az árut. • Szó van más lapok árleszállítá­sáról is? - Napirendre került a téma, és úgy tűnik, közös kiutat találunk. Min­den bizonnyal 1992-ben több olcsó magyarországi lap jut be országunk­ba. -ozo­AZ OROSZ ELNÖK AZ USA-BA UTAZOTT JELCIN NEM KEREGETNI, BEMUTATKOZNI AKAR Borisz Jelcin, az újonnan megválasz­tott orosz elnök, aki hivatalosan még mindig csak a parlament elnöke, tegnap négynapos hivatalos látogatásra Wa­shingtonba és New Yorkba utazott. Oroszország legfelsőbb képviselőjeként Jelcinnek ez a második hivatalos külföldi útja. Emlékezhetünk, hogy az első éppen Csehszlovákiába vezetett, azelőtt Fran­ciaországban járt, de az magánút volt. Az egyesült államokbeli látogatásra Jelcint az amerikai Kongresszus hívta meg. A tervek szerint Bush elnök is fogadja őt, s találkozik Richard Cheney védelmi ós Robert Mosbacher kereskedelmi minisz­terrel, valamint a szenátus és a képviselő­ház tagjaival, a vállalkozói körök képvise­lőivel, valamint az ALF-CIO szakszerve­zeti központ vezetőivel. Moszkvában úgy tekintenek útjára, mint az első orosz államfő energikus lépésére az Oroszországi Föderáció presztízsének növelése érdekében. Jelcin természetesen a saját tekintélyét is erősí­teni akarja - egyesek szerint Gorbacsov nemzetközi pozícióinak a rovására. Kül­földi megfigyelők legalábbis ezzel magya­rázzák azt a tényt, hogy a központi tö­megtájékoztató eszközök csak nagyon szűkszavúan írnak Jelcin útjáról. Jelcin szóvivője, Viktor Jugin még az elutazás előtt azt mondotta, hogy az orosz elnök nem pénzt megy kérni az Egyesült Államokba, hanem egy szuve ­rén európai áilam vezetőjeként kíván be­mutatkozni. ország lakossága érdekeinek és el­várásainak. Viliam Oberhauser erdőgazda­sági és vízgazdálkodási miniszter terjesztette be a piacszabályozási állami alapról szóló törvényjavasla­tot. A törvény közös előadója, Varjú János (DBP) tolmácsolta a mező­gazdászok észrevételeit, hogy ebből az alapból (az 1991-es előirányzott értéke 2,3 rpilliárd korona) a terme­lőket kellene támogatni és nem a fel­dolgozóipart. Ugyanis a törvénynek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom