Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám, csütörtök

HÍREK VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ* 1991. MÁJUS 16. KLAUS ELISMERI TÖBBET VETTEK KI A ZSEBÜNKBŐL, MINT AKARTAK Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter kedden New Yorkban vezető amerikai cégek képviselőivel találkozott. Ez volt egyhetes amerikai programjának befejező része, s ezt követően hazautazott. A miniszter az amerikai vállalkozók előtt a csehszlovák gazdasági reform új elveit elemezte. Egyebek között arra mutatott rá, hogy Csehszlovákia a reformok során gyorsabb ütemet diktál, mint bármely más közép-kelet-európai ország. Hozzátette, hogy országunk továbbra is kész tartani ezt a tempót. Taglalta a privatizációs mechanizmusokat, rámutatva: a privatizáció terjedelme és az a tény, hogy ezt viszonylag rövid idő alatt kell végrehajtani, nem teszi lehetővé a korábi külföldi tapasztalatok mechanikus átvételét, hanem eredeti megoldásokra van szükség. Klaus pénzügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az év eleji ársokkon sikerült úrrá lenni, ellenőrzés alatt tartani az inflációt, úgyhogy a januári fejlődésnek nem lenne szabad megismétlődnie. A restriktív pénzügyi politika sokkal nagyobb „ fölösleget" eredményezett a költségvetésben, mint azt vártuk - mondotta a pénzügyminiszter, hozzátéve, lehet, hogy az elfogadott intézkedések túlzottak voltak, ezért főleg a kereskedelmi bankok tanúsítottak átlagon felüli óvatosságot. De a helyzet ilyetén alakulását sokkal könnyebb megváltoztatni, mint az ellenkező tendenciájú fejlődést. ÍGYSE VOLT JÓ,ÚGYSE LESZ JÓ... Újságíró sose kezdje személyes dolgainak magyarázásával a cikkét, mert az egyrészt etikátlan, másrészt nem érdekel senkit. Ezúttal mégis kivételt teszek. Bevallom, nagyon készültem erre a kommentárra. Azt akartam megírni, úgy igazságos, hogy Stipe Mesic következzen most az államelnökség elnöki székében, de ha így lesz, az hihetetlenül kiélezheti a polgárháború szélére sodródott Jugoszláviában a helyzetet, a szerbek és horvátok közötti ellentéteket. Tito halála óta az államfői posztot Jugoszláviában egy kollektív testület tölti be. Éz az államelnökség, amely a hat tagköztársaság és a két autonóm terület képviselőiből áll. A rotációs elv szerint minden év május 15-én új elnököt választanak az államelnökség tagjaiból a testület élére. Sokáig bevált ez a nagyon demokratikusnak túnó gyakorlat, a cél éppen az volt, hogy mindenkire sor kerüljön egyszer, s egyik köztársaság se sajátíthassa ki a legfelsőbb hatalmat. E rendszer fogyatékosságait a mélyülő gazdasági válság és a kelet-európai váltás nyomán Jugoszláviában is bekövetkezett erózió hozta felszínre. Szándékos az erózió kifejezés a rendszerváltás helyett, mert Jugoszláviában ez utóbbi csak félig történt meg. Számtalanszor leírtuk az utóbbi hetekben: a szerbek és a horvátok viszonyának alakulásától függ Jugoszlávia sorsa. A szerb és a horvát nacionalizmus következményei voltak az utóbbi napok véres eseményei, és erre a viszályra vezethető vissza, hogy a „vetésforgót" felrúgva mégsem választották meg Mesicet. Eddig a szerb Boriszav Jovics töltötte be ezt a tisztet. A szerbek számára nem is az elnökváltás ténye elfogadhatatlan, hanem az, hogy a véletlen egybeesés folytán horvát nemzetiségű politikus töltötte volna be mind a három kulcspozíciót. Mert horvát a jelenlegi külügyminiszter és még a szövetségi kormány elnöke is. Ez utóbbi, Ante Markovics szintén épp elég nagy szálka a szerbek szemében, nyugatorientált reformelképzeléseit a posztkommunista szerb kormányzat csak nagyon nehezen nyeli le. Illetve kénytelen volt eddig lenyelni, hiszen még Bush elnök is személyes támogatásáról biztosította Markovicsot. De térjünk vissza Mesichez. Nem kizárt, hogy egy másik horvát személyiséget talán még el is fogadtak volna a belgrádiak, de neki „túl sok van a rovásán". Az államelnökség alelnökeként is következetesen a hon/át érdekeket és álláspontot védelmezte. A leköszönő Jovics azt mondotta: „Jugoszlávia a sorsa minden itt élő nemzetnek és nemzetiségnek". Amire Mesic azt válaszolta, a köztársaságok akarata fog dönteni az ország sorsáról. Ugyanakkor Jovics a jelenlegi föderáció megőrzéséről beszélt, Mesic viszont azzal replikázott, hogy Jugoszlávia csak akkor marad fenn, ha szuverén köztársaságok laza szövetségévé alakul át. Más búnei is vannak Mesicnek. Például többször összerúgta a port a hadsereggel, amelynek a tisztikara döntő mértékben szerbekből áll, s amely most Horvátországban kibővített jogköröket kapott - a polgárháború megakadályozása érdekében. Két nappal ezelőtt, amikor Mesic még azt hitte, hogy megválasztják, kijelentette: bízik abban, jól együtt tud majd működni a katonákkal. De mindenki tudja, szívesen venné, ha Blagoje Azics vezérkari főnök távozna. Jogi szempontból példa nélküli helyzet állt elő. Azzal kezdtem, Mesic megválasztása növelné a feszültséget. De az sem csillapítja, hogy nem választották meg, mert most a horvátok lesznek elégedetlenek. MALINÁK ISTVÁN BUSH A CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL SZOVJET ÉS AZERI AKCIÓK HEGYI KARABAH ÖRMÉNYEI ELLEN George Bush amerikai elnök keddi washingtoni sajtóértekezletén közölte: nem tudja megerősíteni azt a szovjet szóvivői bejelentést, hogy nyárra kitűzték volna a csúcstalálkozót. Bush elmondta továbbá, az a gondolat, hogy Mihail Gorbacsovot meghívják a hét vezető nyugati ország júliusi londoni csúcstalálkozójára, mélyebb megfontolást érdemel. Erről a kérdésről konzultálnia kell a másik hat ország vezetőivel. Mint mondotta, véleménye szerint a találkozó csak akkor lenne célszerű, ha Gorbacsov részvétele pozitív fejleményt hozna. A grúz parlament rendkívüli állapotot hirdetett ki Dél-Oszétia közigazgatási központjában, Chinvaliban - tájékoztatott tegnap a TASZSZ hírügynökség. A rövid hír szerint tegnap késő este hirdették ki a rendkívüli állapotot, amelynek egy hónapig kellene érvényben maradnia. A városban tovább folytatódnak az összecsapások a grúz és az oszét lakosság között. A rendelet részét képezi az éjszakai kijárási tilalom. Az Örményországban és Azerbajdzsánban állomásozó szövetségi fegyveres erők aktivitása kedden Hegyi Karabahra összpontosult. Független források szerint a szovjet katonák azerbajdzsán rendőrök kíséretében hétfőn körülzártak mintegy 10 dél-karabahi falut és több örményt letartóztattak. A hivatalos szovjet hírügynökség az akciót a személyi iratok ellenőrzésével magyarázta és biztosított róla, hogy az őrizetbe vett személyek túlnyomó többségét már szabadon engedték. A TASZSZ azonban elismerte, Hegyi Karabahban az örmények között pánik tört ki, mivel aggódnak az esetleges erőszakos kitelepítés miatt. Vazgen Manukjan örmény kormányfő jereváni sajtókonferenciáján azzal vádolta a szövetségi központotot, hogy le akar számolni az örmény néppel és legálisan megválasztott képviselőivel is. Ezzel ellentétben Bakuban azt álítják, hogy Hegyi Karabahban az illegális örmény fegyveres csoportok fokozták aktivitásukat. Az azerbajdzsán képviselők ezzel összefüggésben figyelmeztették arra, a köztársaságban csak azoknak garantálják a biztonságot, akik tiszteletben tartják az azerbajdzsán és a szovjet törvényeket. A moldován parlament nem fogadta el a köztársaság függetlenségéről szóló törvénytervezetet. Alekszander Mosanu, a parlament elnöke még a szavazás előtt korainak nevezte a probléma megvitatását. Véleménye szerint erre a moldáviai népszavazás után kerülhet sor. Mint ismeretes, Moldávia sem volt hajlandó márciusban megrendezni a Szovjetunió jövőjéről szóló referendumot és jelezte, az önálló állam létrehozásának gondolatával foglalkozik. WINNIE MANDELA HAT ÉVET KAPOTT Félő, hogy tovább élezi a helyzetet, s még a Dél-afrikai Köztársaság jövőjéről folytatott tárgyalásokat is veszélybe sodorja az, hogy kedden Johannesburgban 6 évi börtönre ítélték Winnie Mandelát. Az élő legenda feleségét, aki maga is világszerte ismert polgárjogi harcos, emberrablásban való bűnrészességért ítélték el. Nelson Mandela, aki 15 hónappal ezelőtt szabadult 27 évi rabságból, azt mondotta, hogy a felesége elleni ítélet nem sodorja veszélybe a kormánnyal folytatott megbeszéléseit. Mint ismeretes, Mandela és Frederik de Klerk, vagyis az ANC és a pretoriai kabinet az ország jövőjéről, lényegében a hatalom újraelosztásáról tárgyal, Mandela optimizmusa ellenére megfigyelők attól tartanak, hogy a felesége elleni február eleje óta tartó per és az ítélethozatal feltépi a régi sebeket, amelyek de Klerk államfő reformprogramjának köszönhetően lassan kezdtek behegedni. Figyelembe kell venni, hogy a feketék lakta negyedekben véres harc folyik az ANC, valamint a zulukat tömörítő Inkatha között. Mától a K mediaprint esa -Kapa árusainál is megtalálható a HGti IFI ÚP-485 M

ost lesz vagy nem lesz közel-keleti rendezési konferencia? Ez az, amit egyszerűen lehetetlen kihámozni a .sokatmondó hallgatásokból, szenvedélyes nyilatkozatokból, a sima modorú diplomaták semmitmondó szóáradatából, a sűrűn váltakozó elutasító vagy támogató állásfoglalásokból. Erre a legfrissebb példa a keddi nap: a térségben tárgyaló amerikai és szovjet külügyminiszternek címezve Izrael figyelmeztette a két nagyhatalmat, ne akarjanak mindenáron összehívni egy olyan konferenciát, melynek koncepciójával és elveivel az érintettek mindegyike nem ért egyet. Magyarán: Izraelnek nem tetszik sem az amerikai, sem a szovjet javaslat, bár tény, hogy ma már csak kis különbségek vannak e kettő között. Nem törte le ez a célzatos figyelmeztetés Baker és Besszmertnih tárgyalókedvét: a szovjet diplomácia vezetője Szaúd-Arábiából előbb még egyszer Damaszkuszba utazott, talán, hogy ő próbálja Asszad elnököt rávenni arra, amire Baker nem tudta, s csak ezután repült Genfbe, ahol Arafattal találkozott. Az amerikai külügyminiszter pedig Jordánia uralkodójával ült tárgyalóasztalhoz, s mielőtt visszatért volna Jeruzsálembe, hogy újra megbeszéléseket folytasson a megszállt területek palesztinjainak képviselőivel, igazán szenzációs bejelentést tett. Közölte, valamennyi fél egyetért azzal, hogy az USA és a Szovjetunió védnökségével megtartsák a rendezési konferenciát, mégpedig a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata alapján. Ki mond igazat és ki ködösít? Nem lehet tudni. Az érdekeltek közé tartozik ugyanis Izrael, természetesen a palesztinok, Szíria, Egyiptom, Jordánia, bizonyos vonatkozásban ide sorolható Libanon is, meg a konferencián megfigyelői státust óhajtó hat Öböl menti arab ország. Vegyes egy társaság, szó se róla. S a kép még tarkább lesz, ha kiegészítjük a két nagyhatalommal vagy éppen a világszervezettel a Biztonsági Tanács szintjén. Ez nem zárható ki, még akkor sem, ha Izrael igencsak ágál az ENSZ szerepvállalása ellen. A Samir-féle vezetés ugyanis nagyon sajátos módon kedvezően ítéli meg a világszervezet FELKAVART HOMOK szerepét egészen addig, hogy döntött a zsidó állam létrehozásáról, de már figyelmen kívül hagyja ennek a határozatnak a másik részét is, amely a palesztinai arab állam létrehozásáról rendelkezik. Onnantól kezdve pedig magával szemben egyenesen ellenségesnek tekinti az ENSZ-et. Való igaz, hogy a világszervezet egyenesen egy országot sem ítélt el olyan sokszor, mint Izraelt. De tény az is, hogy az elítélő határozatok rendre felsorolják azokat a korábbi döntéseket, melyeket Izrael nem méltóztatott figyelembe venni. Persze, túlkapásoktól sem mentes ez a határozatdömping. Éppen ezért jelentette be a főtitkár, visszavonják azt a dokumentumot, amely elítéli a cionizmust, mint a rasszizmus egyik formáját, sőt, bizonyos vonatkozásban párhuzamot von a cionizmus és a fasizmus között. Samir kormányfő, a 76 éves veterán politikus közben továbbra is azt hajtogatja, hogy ő aztán egy tenyérnyi izraeli földet sem ad vissza a palesztinoknak, márpedig a két említett ENSZhatározat nem rendelkezik másról, mint éppen az utóbbi időben olyan sokat emlegetett „területet békéért" rendezési elvről. Mégpedig olyan módon, hogy alkalmazásában a világszervezetnek igenis nagyon fontos szerep jut. Akkor ki beszél mellé? Samir vagy Baker? Mert azért nehezen tudom elképzelni, hogy az amerikai külügyminiszter a vágyait tényeknek feltüntetve minden alapot nélkülöző kijelentéseket tegyen. Hogy a siker személyes érdeke, az vitathatatlan: ha negyedik missziója is teljes kudarccal végződik, akkor bizonyára át kell adnia a stafétabotot, talán éppen Bush elnöknek. Vagy a kormányzat más tagjának, ami sokkal nagyobb vereség lenne. De még ebből a szempontból sem tartom valószínűnek, hogy képes lenne egyszerűen hazudni. Azt már sokkal inkább, hogy ebben a vérre menő játszmában (is) más a felszín és más képet mutat a mély. Ami mindaddig nem baj, amíg a kettős játék, a titkos diplomácia a jó ügyet, ebben az esetben a kompromisszumos rendezést szolgálja. B

aj csak az lehet, ha kiderül, valamelyik fél kettőnél is több vasat tart a tűzben, s port hint azok szemébe, akik az érdekek egyeztetésének nem könnyű és hálátlan feladatát vállalták. Merthogy a tét nagy. Talán még annál is nagyobb, mint amilyen a Kuvait elleni iraki agresszió után forgott kockán. Az Öbölháború nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az érintettek és a nemzetközi közvélemény felkavarta a közel-keleti viszályra hosszú évek alatt rátelepedett fullasztó homokot. Ha most hagyják, hagyjuk, hogy ismét maga alá temesse a reményeket, legközelebb talán csak egy újabb háború lesz képes ismét felkavarni. Az meg kinek jó? GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN K

edden az angolai parlament jóváhagyta a tűzszünetről szóló szerződést és a 16 éve tartó polgárháború békés rendezéséről szóló további dokumentumokat. Ezeket május elsején Portugáliában parafálták a luandai kormány és az ellenzéki UNITA szervezet képviselői. A dokumentumok végleges aláírására május végén Lisszabonban kerül sor. A béketárgyalásokon résztvevő angolai küldöttség vezetője azonnal Lisszabonba utazott, hogy a megállapodás ratifikálásáról tájékoztassa a portugál közvetítőket. R

omániára gazdasági katasztrófa vár, ha nem sikerül elegendő támogatást szereznie külföldről - jelentette ki Mugur Isarescu, a nemzeti bank vezetője a Tineretul Liber című ifjúsági napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában. Románia fizetésképtelenségét sikerült megakadályozni azzal a hitellel, amelyet a Nemzetközi Valuta Alap nyújtott Bukarestnek. Románia most további intézményekkel tárgyal a pénzügyi segélyről. Egy másik napilapban Isarescu nyíltan panaszkodott: a Nyugat két ok miatt nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy pénzt kölcsönözzön Romániának. Elsősorban a munkaerkölcs és -fegyelem jelentős csökkenése, másodsorban pedig a politikai destabilizálódás miatt. T

okióban 67 éves korában elhúnyt Abe Sintaro egykori japán külügyminiszter. A Reuter hírügynökség ezzel összefüggésben a kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt meg nem nevezett képviselőjére hivatkozva azt írta, hogy a párt második legbefolyásosabb frakciója vezetőjének, vagyis Abe Sintarónak a halála befolyással lesz a párton belüli egyensúlyra, s valószínűleg Kaifu Tosiki miniszterelnök pozíciójára is. B

onnban tegnap ismét a német-lengyel szerződés végső megfogalmazásáról folytatott tárgyalásokat Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke, külügyminiszter és Wolfgang Bötsch, a CSU képviselőcsoportjának elnöke. A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy május 27-re napolták el a koalíciós partnerek „csúcsértekezletét" a dokumentumjavaslatról. Az FDP külügyi szóvivője rendkívül élesen elítélte a CSU akadékoskodását. A Keresztényszociális Unió ugyanis többek között azt kifogásolja, hogy a szerződésben nem helyeződik kellően nagy hangsúly a Lengyelországban élő német kisebbség nyelvhasználati jogára. Q«ófiában a parlament elé terO£m jesztették az új alkotmány tervezetét, amelyet a nagy nemzetgyűlésben képviselt összes politikai erő részvételével dolgoztak ki. Röviddel ezelőtt azonban 39 ellenzéki képviselő „felfüggesztette" részvételét a legfelsőbb törvényhozó testület plenáris ülésein és elhagyta a tanácskozótermet. Ezek a képviselők, akik a legnagyobb bolgár ellenzéki koalíció legradikálisabb tagjai, teljesítették ígéretüket, hogy amennyiben május 15-ig nem oszlatják fel a nagy nemzetgyűlést és július 14-re nem írják ki az új választásokat, kivonulnak a parlamentből. U

jabb zavargások robbantak ki kedden Brüsszel Molenbeek negyedében, ahol főleg színesbőrű bevándorlók élnek. 200-300 fiatal megtámadta a helyi rendőrkapitányságot, kirakatokat törtek be, parkoló gépkocsikat rongáltak meg és a helyszínre vezényelt rendfenntartó erők egységeit kövekkel, gyújtópalackokkal dobálták meg. A rendőrség szóvivője közölte, senki sem sérült meg. Hozzáfűzte: letartóztatásokat nem hajtottak végre, ám a különböző fegyvereket elkobozták. Philippe Moureaux miniszterelnökhelyettes véleménye szerint, a keddi zavargásokat előre előkészítették, a belga televízió szerint ezeket flamandok robbantották ki. G

eorge Bush amerikai elnök kedden közölte, hogy az amerikai hírszerzők, a CIA igazgatói tisztségébe Robert Gatest javasolja- Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója eddigi helyettesének William Webstert kellene felváltania, aki a múlt héten mondott le. Gates jelöléséről a Kongresszus szenátusa dönt.