Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám, csütörtök

1991. MÁJUS 16. . ÚJ SZÓ! HlREK - VÉLEMÉNYEK KIÁLLÍTÁS-NYITÓ PRÁGÁBAN (Munkatársunktól) - Jozef Mikloško, a szövetségi kormány elnökhelyettese üdvözölte tegnap délben az Általános Csehszlovák Kiállítás megnyitójára egybegyűlteket, köztük Alexander Dub­čeket, a Szövetségi Gyűlés elnökét, Dagmar Burešovát, a cseh parlament elnökét, Petr Pithartot, a cseh miniszter­elnököt, Karel Schwarzenberget, a köz­társasági elnöki iroda vezetőjét, s a szlovák kormány és a parlament képviselőit. Délután két óra körül érkezett a kiál­lításra az az allegorikus menet, amely 11-kor indult a Zsófia-szigetről, és amelyet útja során mindenfelé nagy ovációval fogadtak Prága lakói. Délután már a látogatóké volt a te­rep. A szlovák részlegen Pozsony, mint régi koronázó város mutatkozott be. Többek között láthatóak itt a szlo­vákiai üveggyárak termékei s a szlovák textil- és cipóipar nyári kínálata. Délu­tán ünnepi mise is volt a Meditatívum­ban, majd este nyolckor ünnepi kon­cert, 10 óra körül pedig a felújított Krííik-szökókút beindítása zárta az Ál­talános Kiállítás 153 napja közül az elsót. -szén­MIKLOŠKO HEIDELBERGBEN A Szlovák Nemzeti Tanács kül­döttsége, melyet elnöke, František Mikloško vezet, tegnap németor­szági munkalátogatása harmadik napján részt vett Baden-Württen­berg tartomány parlamentjének ülé­sén, majd Heidelbergbe látogatott. Itt van Németország legrégibb egye­teme, 1386-ban alapították. Jelen­leg több mint 30 ezer diákja van, s a híres egyetem minden tekintet­ben rányomja jelét a város arculatá­ra. Délután a küldöttség a város technológiai parkjában tett látoga­tást, melyhez európai, sőt világhírű intézetek tartoznak. Ilyen a Max Planck Atomfizikai Intézet, az Onko­lógiai Kutatások Német Központja stb. Ma a szlovák parlamenti delegá­ció Bonnban folytatja látogatását. FRANCIAORSZÁG HÖLGY A BÁRSONYSZÉKBEN Michel Rocard, aki három évig állt a francia kormány élén, tegnap benyújtot­ta lemondását. Francois Mitterrand ál­lamfő az 57 éves Edith Cressont nevez­te ki miniszterelnökké, igy történelme so­rán Franciaországnak először lesz női kormányfője. Cresson asszony 1990-ig európai ügyekkel foglalkozó miniszter volt. A Szocialista Párt színeiben tagja az Európa Parlamentnek. BRUTÁLIS TÁMADÁS BÉCSBEN CSEHSZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁROK ELLEN Késsel támadtak két csehszlo­vák állampolgárra Bécsben. A 40 éves Tomáš Burda a helyszínen meghalt, öt évvel fiatalabb honfitár­sa, Miroslav Volank súlyosan meg­sérült.-A szörnyű eset kedden éjjel történt Burda bécsi lakásán. A tettes egyelőre ismeretlen. A rendőrség csupán annyit tud róla, hogy 20 év körüli külföldi. Tettének oka sem ismeretes. Az osztrák rendőrség ke­res két 22 év körüli nőt - valószínű­leg csehszlovák vagy lengyel állam­polgárok -, továbbá a 32 éves Josef Mikulajčíkot és a 27 éves František Tureket, akiknek útlevelét a tett színhelyén találták. A nevezettek esetleg hasznos információkkal szolgálhatnának. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 16-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,43 Francia frank 5,33 Német márka 18.09 Olasz líra (1000) 24,30 Osztrák schilling 2,57 Svájci frank 21,42 USA-dollár 30,53 TÖRVÉNY A KÜLFÖLDI UTAZÁSOKRÓL ÉS AZ ÚTIOKMÁNYOKRÓL (Folytatás az 1. oldalról) A vitában szót kért Rajczy László is. Élve törvény adta jogával, ma­gyarul mondta el észrevételeit. Be­vezetőjében utalt arra, hogy képvi­selőtársai talán szokatlannak talál­ják a magyar beszédet, de az nyil­ván nem volna szokatlan, ha franci­ául vagy angolul beszélne. A tör­vényjavaslatot a bürokratikus rend­szer támogatására tett kísérletnek nevezte. Többek között bírálta a jog­szabálynak azt a rendelkezését, hogy a kiskorú gyermekek útiokmá­nyai kiadásához mindkét szülő bele­egyezése szükséges. Beszédét a többiek fülhallgatóval hallgatták, s egyes megállapításait derültséggel fogadták. Milan Šútovec néha köz­beszólt, s arra buzdította öt, hogy a tárgyról beszéljen. Felszólalása végén Rajczy ^László arra intette a plénumot, hogy jól gondolja meg, hogyan szavaz: arról van szó, ho­gyan fogunk utazni holnap, a közel­jövőben, mert „nagyon szeretnénk utazni mindnyájan, legalább szű­kebb pátriárchánkba (értsd, párti­ánkba - szerk. megj.) - Európába!" Ekkor Víťazoslav Móric (SZNP) kért szót. Csak ennyit jegyzett meg: „Szlovákul fogok beszélni. Az előt­tem elhangzott felszólalással kap­csolatban javaslom ilyen paragrafu­sok beiktatását: Útlevél kiadása tilos olyan személyek számára, akik tes­tileg bántalmazzák a számlálóbizott­ságot." Ezután Mihályi Molnár László (Együttélés) kért szót. Utalt arra, hogy a törvény szerint ő is beszél­hetne magyarul, de mozgalma olyan személyeket jelölt a Szövetségi Gyűlésbe, akik jól tudnak szlovákul vagy csehül, s ehhez az adottság­hoz az is hozzátartozik, hogy nyelv­tudásukat ki is tudják használni. Majd javasolta, hogy az utiokmány kiadásához csupán a legalapvetőbb személyi adatokra legyen szükség. A vitában felvetett kérdésekre és javaslatokra Ján Lángoš belügymi­niszter válaszolt. Utalva Rajczy László észrevételeire elmondta, hogy véleménye szerint ez a törvény túlságosan liberális. A javaslatot a kamarák jóvá­hagyták. A szünetben az MKDM és az Együttélés képviselői az alábbi nyi­latkozatot tették közzé: „Az MKDM és az Együttélés képviselői közlik képviselőtársaikkal, hogy Rajczy László képviselő úr 1990. december 18-tól nem tagja az MKDM-Együtté­lés képviselői klubnak, s azóta sem­milyen kapcsolatot nem tartanak fenn vele. Megnyilatkozásaival és lelszólalásainak módjával nem érte­nek egyet, és elhatárolják magukat tőlük." A nyilatkozatot az MKDM hat és az Együttélés öt képviselője írta alá, s amikor azt a szünet után Milan Šútovec felolvasta, a képviselők megtapsolták. Rajczy László valót­lannak minősítette a nyilatkozók állí­tását, hogy valamikor is a klub tagja lett volna. Az ülés további részében Ľuboš Dob­rovský, a CSSZSZK védelmi minisztere három törvénymódosítási javaslatot ter­jesztett elő. Átmeneti módosításokról van szó, ezek a hadseregről szóló új törvények jóváhagyásáig érvényesek. A Szövetségi Gyűlés kamarái mind a három törvényjavaslatot jóváhagyták. MÁJUS 8-A AZ ÁLLAMÜNNEP A déli szünet után Miloš Zeman (PF­PM) terjesztette elő az államünnepekról, munkaszüneti napokról és jeles emlékna­Dokról szóló törvény módosítására vonat­kozó indítványát. Ennek lényege: ne má­jus 9-e, hanem május 8-a legyen a fasiz­mus alóli felszabadulás állami ünnepnap­ja. Ugyanis május 8-án írták alá a Reims­ben a német hadsereg kapitulációját, s ezen a napon fogadta el Prágában a Cseh Nemzeti Tanács a németek kapi­tulációját Végül a két kamara viszonylag szoros szavazással május 8-a mellett döntött. A tegnapi ülés interpellációk előter­jesztésével, illetve megválaszolásával fe­jeződött be. SOMOGYI MÁTYÁS A MUNKAEBÉDEN A NEMZETISÉGI KÉRDÉS IS SZÓBA KERÜLT AZ ELNÖK BOSSZANKODOTT Amikor a köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Tanács épületéből ebéd után távozott, az utcán éltették és megtapsolták. Egy két erőtlen kiáltás elhangzott, hogy „elég volt Havelből". Dr. Szabó Rezső részt vett a munkaebéden és rajta kívül a magyar parlamenti mozgalmak nevében még hárman, Agárdi Gábor (FMK), Pirovits László (MKDM), dr. Janics Kálmán helyett valamint A. Nagy László, az SZNT alelnöke, a vendéglátó. Dr. Szabó Rezső így nyilatkozott: - A beszélgetés az Alkotmány előké­szítésének a légkörében folyt. A nem koalíciós pártok ugyanis szintén próbál­nak bejutni abba a körbe, ahol az Alkot­mány tényleges előkészítése folyik. A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban a Vikárkán három találkozót szervezett és kettőt a lányi kastélyban, de a koalíción kívüli pártok ezekre nem voltak hivatalo­sak. Az SZNT Elnökségében viszont mi szorgalmaztuk, hogy szeretnénk ott lenni a közvetlen megbeszéléseken. Pohárkö­szöntőjében a köztársasági elnök azt mondta, örül, hogy itt lehet, viszont bosz­szantja, hogy az Alkotmány előkészítése nem halad kellő ütemben. A nemzetiségi problematikát Agárdi képviselő vetette fel, elmondta, hogy az ő mozgalmuk a szövetségi köztársaság mellett van, és hogy ahhoz a megfogal­mazáshoz állnak közelebb, amely a köz­társasági elnök Alkotmánytörvény-javas­latában jelentkezett, vagyis, hogy a polgár áll a központban, a polgár alkotja az egyik és a másik köztársaságot is, és ez a két köztársaság lép szövetségre, tehát nem nemzeti alapon képzelik el. Sečanský képviselő erre reagálva azt mondta, hogy a szlovák nemzet most jutott el az állami­ság tudatáig, és ez számukra döntő fon­tosságú. Biztosította az elnököt, hogy itt nincsenek olyan politikai erők, amelyek önálló szlovák államot akarnának. Ezután szóltam én. Nem tudom parla­mentális útnak és eszköznek nevezni azt, mondtam, hogy lassan tankokkal kell megvédeni a Szlovák Nemzeti Tanács épületét, és ha végigmegyek Pozsony utcáin mindenütt ezt látom a plakátokon: elég volt a köztársaságból, mi magunk akarunk uralkodni. Ilyeneket tapasztalva nem tudom elfogadni, hogy nincsenek ilyen erők. Igenis vannak olyan sötét erők, amelyek azt firkálják a falakra, hogy ma­gyarokat a Dunába, zsidókat a szappan­ba, cigányokat a tűzbe és hasonló, tehát ne hazudjunk itt egymás szemébe és ne tüntessük fel a helyzetet jobbnak, mint amilyen a valóság. Szerintem az Alkot­mányok eddig kellőképpen nem foglal­koztak a nemzetiségi kérdéssel. Az összes eddigiben csak az olvasható, ami az Alkotmánylevélben van, sőt ez is cson­kítva, jóval kevesebb annál, mint 1968­ban a 114-es számú Alkotmánytörvény­ben rögzítettek. Biztosítottam a jelenlevő­ket: jól tudom, hogy az csak papíron volt, nem valósult meg, de legalább papíron volt. Javasoltam, hogy úgy mint 1968­ban, most is alakítsanak az illetékes szer­vek egy különbizottságot, amely csak a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozik majd. (kopasz) „NEM EGYESÍTETTÜK EURÓPÁT" (Folytatás az 1. oldalról) désére, hogy mi a helyzet a konver­zió sújtotta üzemekben, Helena Wo­leková a következőket válaszolta: Érdekes, hogy itt a munkanélküliség viszonylag alacsony, ami azzal függ össze, hogy a vállalatokat még min­dig az állam támogatja. Havel ezután a pozsonyi autó­gyárba látogatott. Elsősorban a részvénytársaság jövőjéről, terme­lési programjáról, a hazai és külföldi vállalatokkal való együttműködésé­ről érdeklődött. Pozsonyi munkanapjának végén Václav Havel ellátogatott a Szlovák Nemzeti Színház Kis Színpadára, ahol megtekintette Georges Tábori Mein Kampf című darabját. Az előa­dáson jelen volt Ján Čarnogurský. A. Nagy László, Martin Porubjak és Ladislav Snopko is. KÖZEL-KELET MÉG MINDEN LEHETSÉGES ÚJ FŐTITKÁRA VAN AZ ARAB LIGÁNAK James Baker amerikai külügyminisz­ter tegnap délelőtt kezdte meg tárgyalá­sait Jeruzsálemben az izraeli vezetőkkel. Megfigyelők a konzultációk megkezdése előtt hangsúlyozták, hogy most kellene végleges döntést hozni Washington kö­zel-keleti béketervének sorsáról. Megle­petésnek tartották, hogy Mose Arensz védelmi miniszter is részt vett a nyitóta­nácskozáson, mert neki csak délután kel­lett volna találkoznia az ameriakai diplo­mácia vezetőjével. Nem volt kétséges, hogy Szíria ultimatív követelései alkotják a fő témakört. Damaszkusz ugyanis azt akarja, hogy a tervezett regionális konfe­rencián az ENSZ jelentős szerephez jus­son, hogy ez a fórum rendszeresen ülé­sezzen. Jeruzsálem viszont mindkettőt ellenzi. Besszmertnih szovjet külügyminisz­ter, aki a tervekkel ellentétben kedden másodszor is tárgyalt Damaszkuszban, s csak azt követően utazott Genfbe, hogy találkozzon Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével, lényegében lezárta egyhetes körútját a térségben. Arafat a részletek taglalása nélkül kijelentette, nagyon pozi­tív és konstruktív megbeszéléseket folytattak „úgyhogy minderr eszközzel koordinálni tudjuk a békefolyamat előre­haladását térségünkben". Arab diploma­ták szerint a felek a konferencia formájá­ról és a palesztinok részvételéről tárgyal­tak. Megjegyezték, hogy Arafatnak és Besszmertnihnek már a múlt héten talál­koznia kellett volna Ammanban, de a PFSZ vezetőjének megítélése szerint ezt úgy magyarázhatták volna, mint a kö­zös jordán-palesztin delegáció elvének az elfogadását. A PFSZ ugyanis egyenjo­gú félként kíván részt venni a konferen­cián. Eszmat Abdel Megidet, az egyiptomi kormány alelnökét, külügyminisztert vá­lasztották tegnap az Arab Államok ligájá­nak főtitkárává Kairóban, a Liga külügymi­nisztereinek ülésén. Megid volt az egye­düli jelölt erre a tisztségre. A Ligának 21 tagállama van, s a korábbi főtitkár, Sadli Klibi tavaly mondott le az Öböl-válság miatt. Azóta a titkárságot egy libanoni diplomata, Asszad Asszad vezette ügyvivő főtitkárként. Úgy tűnik, mégis lesznek ENSZ-rendő­rök Észak-Irakban. A hírek szerint közele­dett Bagdad és a világszervezet állás­pontja, és hozzávetőleg 400-500 ENSZ­rendőrt küldenek a kurd területek védel­mére. Erről Pérez de Cuellar főtitkár számolt be, hozzátéve, hogy még túl korai lenne végleges megállapodásról be­szélni. A KÍNAI KP FŐTITKÁRA MOSZKVÁBAN LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára tegnap délelőtt érkezett hi­vatalos látogatásra a Szovjetunióba. 1957 óta ilyen magas rangú pekingi pártvezető nem járt Moszkvában. Egyébként 1957­ben Mao Ce-tungot látták vendégül a szovjet fővárosban. Elutazása előtt a kínai vezető úgy fo­galmazott, hogy Peking és Moszkva kap­csolatai jelenleg simán fejlődnek, s a bé­kés együttélés több alapelvére épülnek. Bejelentette, hogy fontos szerződést fog­nak aláírni a közel hét és félezer kilométe­res szovjet-kínai határ keleti szakaszáról. A tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok minden területét felölelik majd, beleértve a katonai együttműködést is. Ez utóbbit a közelmúltban újították fel Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter pekingi látogatásá­nak eredményeként. Megfigyelők vélemé­nye szerint Kína fegyvereket akar vásá­rolni a Szovjetuniótól, s ez a téma is napirenden lesz. Csiang Cö-min moszkvai útjának első­sorban szimbolikus jelentősége van. Olyan aktus, amellyel demonstrálni akar­ják, hogy mindkét félnek érdeke a prag­matikus alapokon folytatott kölcsönösen előnyös együttműködés. A látogatás előtti sajtókampányból egyesek azt a következ­tetést vonták le, hogy Peking is, meg Moszkva is fel szeretné éleszteni a straté­giai háromszög nem újkeletű gondolatát: Kína kijátszaná a szovjet kártyát az USA ellen, mivel Washington feltételekhez köti a kereskedelemben a legmagasabb ked­vezmények elvének a meghosszabbítá­sát, Gorbacsov pedig otthoni megrendült pozíciói miatt a Pekinghez fűződő viszony hangsúlyozásával szeretné erősíteni nemzetközi tárgyalási pozícióit, főleg az Egyesült Államok viszonylatában. MECIAR PÁRTJA NEM ISMERI EL A KORMÁNYT (Munkatársunktól) - Minden ál­lampolgárnak jogában áll szembe­szegülni azzal a kormánnyal, amely törvénysértő, illetve a demokráciával és az erkölccsel ellentétes módon került hatalomra, ezért a Demokrati­kus Szlovákiáért mozgalom sem is­meri el a szlovák kormányt - jelen­tette ki pártja tegnapi sajtóértekezle­tén Vladimír Mečiar, a DSZ vezető­je. A továbbiakban főként a föderáci­óval és a szlovákiai politikai élettel kapcsolatos elképzeléseit taglalta. Korábbi szokásához híven ismét a Cseh és a NYEE hagyományos szárnyához tartozó politikusokat tá­madta, mivel azok egy szilárd, de­centralizált föderációt kívánnak lét­rehozni, míg az exkormányfő és hí­vei egy ún. laza államszövetség mellett szállnak síkra, amely a gya­korlatban azt jelentené, hogy a tag­köztársaságok a lehető legtöbb, a szövetségi szervek pedig maximá­lisan korlátozott hatáskörökkel ren­delkeznének. Megállapítása szerint a cseh politikusok ultimatív módon lépnek fel a szlovákiai politikai kép­viselettel szemben, elképzeléseik a következő évezred viszonyait fel­tételezik, nem a valódi állapotokból indulnak ki. Az általa irányított moz­galom képviselőinek ezért azt taná­csolja, kezdeményezzék a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezeté­nek mielőbbi befejezését és társadal­mi vitára bocsátását, illetve még az alkotmánytervezet befejezése előtt tisztázzák az államszövetség alap­gondolatát, értelmét. Hangsúlyozta azonban: ez nem jelenti azt, hogy megváltoztatták volna politikai irány­vonalukat: Vladimír Mečiar a DSZ nevében szólva megállapította, hogy a szlo­vák kormány elhanyagolja a szociá­lis kérdéseket, s - többek között az ő visszahívásának közvetlen követ­kezményeként is - oly mértékben növekedik majd a munkanélküliség, hogy az SZK az év vége felé már nem fogja tudni folyósítani a munka­nélküli-segélyeket, hacsak nem esz­közölnek változtatásokat az állami költségvetésben. Mindez nemcsak szociális, hanem politikai destabili­zációval is fenyeget - szögezte le Vladimír Mečiar. A szlovákiai „sztrájkhullámról" szólva az exkormányfő megállapí­totta, hogy az azoknak az állampol­gároknak nézetét fejezte ki, akiknek véleményét, petícióit nem vették fi­gyelembe, s a hullám újra feltámad­hat. A DSZ ilyen esetben nem fogja a kezdeményezést mesterségesen elfojtani, sőt koordináló szerepet vállal. Az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban Vladimír Mečiar beje­lentette: Ivan Čarnogurskýt, az SZNT első alelnökét feljelenti az ügyészségen, egyebek között azért is, mert mélységesen megsértette mozgalma tagjait. Mozgalmának képviselői ugyanis azért szavaznak együtt az egykori kommunista párt és a Szlovák Nemzeti Párt képvise­lőivel, mert nem akarják, hogy Szlo­vákiában ismét totalitarizmus kelet­kezzen. Peter Tatárt pedig polgári eljárásban fogja perelni, személyi­ségi jogai megsértéséért. Az együtt­szavazás kérdéséhez szólt hozzá Roman Hofbauer képviselő is. Kifej­tette, hogy a szlovák parlamentben jelenleg a magyar mozgalmak kép­viselői képezik a mérleg nyelvét, mert a kormánykoalíció.és az ellen­zék közti ellentéteket éppen az ő szavazataik döntik el. F. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom