Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-27 / 99. szám, szombat

1991. ÁPRILIS 27. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* A MULT ADOSSAGA HÁROMOLDALÚ TANÁCSKOZÁS A SZLOVÁKIAI KONVERZIÓRÓL (Munkatársunktól) - Közismert a szlovákiai fegyvergyártás nehéz helyzete: a fegyverek iránti kereslet az ismert okokból alaposan megcsappant, az ágazat olyan helyzetbe került, hogy erejéből nehezen mozdulhat el a mélypontról. Különösen, ha lépten-nyomon tisztázatlan játékszabályokba ütközik. A Fémipari Szakszervezeti Szövetség, közismertebb nevén a KOVO központi bizottságának kezdeményezésére jött létre az a mondhatni háromoldalú tanácskozás, amelyen a legfelsőbb szövetségi és szlovákiai kormányszervek, a fegyvergyártásban érdekelt vállalati vezetők és a vállalatok szakszervezeti képviselői vettek részt. A szövetségi kormány részéről többek között jelen volt Vladimír Dlouhý gazdasági miniszter, a szlovák kormány részéről Ján Čarnogurský kormányfő, Jozef Belcák gazdasági miniszter, valamint *a szlovák pénzügyminisztérium több képviselője. A többórás tanácskozást követően Ján Čarnogurský, Vladimír Dlouhý, Jozef Belcák, a KOVO szakszervezeti szövetség részéről pedig Jozef Tynka és Jozef Krumpolec rövid sajtótájékoztató keretében értékelte a tanácskozást. KI A GYŐZTES? GORBACSOVOT VÁLTOZATLANUL BÍRÁLJÁK • JELCIN SIKERNEK TARTJA A TIZEK KÖZLEMÉNYÉT • ROBBANÁS TALLINNBAN Tegnapi számunkban már röviden beszámoltunk arról, hogy Mihail Gorbacsov az SZKP KB plénumü lésén csötörtökön felajánlotta lemondását, mondván, már belefáradt az örökös bírálatokba, a párt sorsa számára fontosabb a főtitkári tisztségnél. E szűkszavú közleménynél érdemlegesebb információkat nem is kaptunk, csupán az éjszakai és a tegnap reggeli híradások ismertették bővebb terjedelemben az eseményeket. A Gorbacsov-bejelentés után mintegy 90 perces szünetet tartottak, gyorson összehívták a politikai bizottságot, amely egyhangúlag azt az álláspontot képviselte, hogy Gorbacsovnak jelenleg nem szabadna feladnia a legfelsőbb pártvezetői tisztséget. Vlagyimir Ivasko, a főtitkár helyettese ezt követően tájékoztatta a központi bizottság tagjait a pártvezetőség véleményéről. Szavazásra bocsátották, hogy felvegyék-e a napirendi pontok közé a főtitkár távozását. Ez ellen 322-en szavaztak, 14-en tartózkodtak, csupán 13-an mondtak rá igent. Mindezek ellenére Gorbacsovnak továbbra is éles kritikákat kellett végighallgatnia, amelyek egyrészt a szövetségi vezetés politikáját, másrészt személyesen őt támadták. Sokan hangoztatták fenntartásaikat a Pavlov-féle válságkezelő programmal kapcsolatban, amelyet kedden a parlament jóváhagyott. A felszólalók szerint ez a program nem szolgálja a nép érdekeit. Gorbacsovnak azt vetették a szemére, nem tartja tiszteletben a „kollektív munkastílust", hogy a lényeges kérdésekben egyedül dönt, de az is elhangzott, hogy nem tanúsít kellő határozottságot. Alekszandr Dzaszohov a késő esti órákban megtartott sajtóértekezleten közölte, a plénumülés határozatot fogadott el, amely egyebek között támogatta a szovjet államfő és 9 köztársasági vezető közös nyilatkozatát a szovjetunióbeli válság leküzdését célzó halaszthatatlan intézkedésekről. Hasonló magatartásra szólította fel a három balti köztársaság, továbbá Grúzia, Örményország és Moldávia vezetőit, akik a nyilatkozatot nem írták alá, mivel nem is voltak jelen. A határozatban az SZKP KB síkraszállt azért, hogy a párt két- és sokoldalú párbeszédet folytasson más politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A KB titkársága feladatul kapta, hogy ennek érdekében tegyen konkrét lépéseket. A tizek említett nyilatkozatával foglalkozott az orosz parlament ülésén Borisz Jelcin, akinek az aláírása szintén megtalálható az okmányon. Az ő értelmezése szerint ez a dokumentum az Oroszországi Föderáció nagy győzelme, mivel Gorbacsov most a kézjegyével erősítette meg, hogy a köztársaságokat szuverén államoknak tekinti. Ennek bizonyítására elmondta azt is, hogy a Gorbacsov által előterjesztett szövegtervezetet a tanácskozás során alaposan átdolgozták, viszont „Oroszország a maga javaslataiból egy jottányit sem engedett". Elmondta még, a tízoldalú értekezlet résztvevői egyetértettek abban, az autonóm alakulatok az új szövetségi szerződést nem fogják önállóan aláírni, hanem csupán azon köztársaság delegációjának a tagjaként, amelynek a részét képezik. Tegnap Tallinnban az Észt KP helyi székházában bomba robbant. A hírt a TASZSZ közölte, hozzáfűzve, hogy az észt fővárosban az idén ez volt már a negyedik pokolgépes merényiét.' Senki sem sebesült meg. Hivatalos észt források szerint a Moszkva-barát erők provokációjáról van szó, ezek ellenzik Észtország függetlenségét, és örömmel vennék a szovjet fegyveres erők beavatkozását. Az észt kormány 20 ezer rubel jutalmat ígért annak, aki az elkövető nyomára vezet. A KURDOK NEM HISZNEK SZADDAMNAK NÉHÁNY SORBAN Ján Čarnogurský többek között kiemelte: Mai tanácskozásunk fő célja az volt, hogy közös megoldást találjunk a fegyvergyártási problémákra. Egy 5 pontból álló jegyzékben foglaltuk össze a tanácskozás eredményeit, főleg a távlatokat illetően, és pontos terminusokat is tartalmaz ez a jegyzék. Konkrét megoldásokat műst nem tudtunk javasolni, mivel ez kissé bonyolultabb feladat. Ami viszont az érintett vállalatok fejlesztési programjait illeti: konkrét döntés született, hogy május 31-ig e vállalatok kötelesek a szövetségi gazdasági minisztérium elé terjeszteni fejlesztési elképzeléseiket, július 31-ig pedig a különböző szinteken kell dönteni ezekről a kérdésekről. A mai találkozó záradékaival valamennyi fél egyetértett, s jó alapnak tartják ezt a következő lépésekhez. Persze, a ma elfogadott program teljesítését folyamatosan ellenőrizzük majd. Találkozónk befejező részében hangsúlyoztam a jelenlevőknek, hogy a konverziós program sikere, és általában gazdasági viszszaesésünk megállítása azon múlik, hogy az egyes szférákban miként teljesítjük a névre szóló feladatokat, és azon is, milyen feltételeket teremtünk a nyugodt munkához. Vladimír Dlouhý: Az állítás, hogy eddig nem csináltunk e téren semmit, hogy nem léptünk, nem teljesen igaz,mert a szövetségi kormány tavaly hozott határozatot a gyártás folytatására, a szlovák kormánynak idei, 6-os számú határozata is erre irányult. Ezen kívül az a véleményem, hogy a konverziót is a reform keretében kell megoldanunk. A gazdasági reform három hónapja tart, következményeit tapasztaljuk, és itt az ideje, hogy határozzunk a következő lépéseinkről. Ezt célozta a mai találkozó is. Jómagam nagyon örülök, hogy jelen lehettem. Szerintem lényeges, hogy tisztáztuk: mit tehet, illetve nem e kérdésben a szövetségi kormány, mit tehetnek a köztársasági kormányok. A konverzió szerintem olyan óriási adóssága a múltnak, amelynek megoldása egyáltalán nem lesz egyszerű és egyértelműen sikeres. Arról van szó, hogy - kissé populistán kifejezve magamat - olyan megoldást kell találnunk, amely a lehető legkevésbé fáj. Jozef Belcák: Szlovákia gazdasági minisztereként nagyra értékelem ezt a tanácskozást, s főleg azt, hogy ilyen összetételben ültünk le. Ami a szlovák kormány tevékenységét illeti ebben a vonatkozásban, a következőket hangsúlyoznám: az itt már említett idei 6-os számú határozatunk intézkedéscsomagot javasolt, s a vállalatokkal együttműködve nagyon szorgalmasan dolgozunk azokon a tervezeteken, melyeket a szövetségi kormány elé terjesztünk. Minisztériumunkon mintegy 80 fejlesztési programot tartalmazó tervezet van, s folyik ezek szelektálása. Véleményünk szerint ezekből eddig 13 a megfelelő, s tovább dolgozunk a tervezetek értékelésén azzal, hogy a már említett határidőkben konkrét elképzeléseket terjeszthessünk be a szlovák, illetve a szövetségi kormányba. Jozef Krumpolec: Nagyon elégedettek vagyunk a tanácskozás eredményeivel, olyan sorrendben beszéltünk a kérdésekről, ahogy azt kértük. Véleményünk szerint ugyan a szövetségi kormány igyekezett enyhíteni a konverziós gondokon, de úgy tapasztaltuk, hogy ezek csak részleges megoldások voltak. Március végi határozatunkban leszögeztük, hogy ragaszkodunk az ilyen szintű tanácskozáshoz, s örülünk, hogy ezt sikerült elérnünk. Tömören összefoglalva: elégedettek vagyunk, s reméljük, hogy a mai ígéretek nem maradnak papíron. A mi dolgunk egyelőre az ellenőrzés. -P9~ (Folytatás az 1. oldalról) szerzett tapasztalatokra, s azt mondotta, hogy Szaddamnak nem lehet hinni. A kurdoknak ezért ragaszkodniuk kell biztonságuk garantálásához. Hírügynökségek szerint a tárgyalások az autonómiáról a jövő héten, Szaddam vasárnapi születésnapja után folytatódnak. A Reuter kommentárja szerint több száműzetésben élő iraki kurd vezetőt szinte sokkolta, amikor a televízióban látták, hogy Talabani miként ölelkezik Szaddammal. Namik Kemal Kilic török pénzügyminiszter arról tájékoztatott, Irak tárgyalásokat folytat Törökországgal egymillió tonna búzaliszt vásárlásáról (200 millió dollár értékben). Az üzletet valószínűleg a jövő héten kötik meg. Ankara azzal számol, hogy az elkövetkező hónapokban további egymillió tonnát adnak el Iraknak. A Londonban megjelenő Financial Times napilap két riportere és két másik személy életét vesztette Kuvaitban, amikor gépkocsijuk egy olajmezőn, az égő olajkutak közelében kigyulladt. A kuvaiti brit nagykövetség jelentése szerint a baleset szerdán este történt, Ahmadi város közeiében. Itt van egyébként a Kuvait Oil Co. társaság központja, az újságírók itt akartak interjút készíteni. M

arián Čalfa szövetségi miniszterelnök csütörtökön a késő éjszakai órákban fejezte be háromnapos hivatalos látogatását Nigériában. Tárgyalópartnereivel aláírta a záróközleményt, amelyben tükröződik mindkét fél érdeke a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés elmélyítésében. E

sko Aho, a 36 éves centrista politikus, Finnország történetének legfiatalabb miniszterelnöke csütörtökön ismertette kormánya névsorát. A kabinetben, negyedszázada először, csak a polgári pártok képviselői kaptak helyet, és az is először fordult elő Finnországban, hogy a 17 miniszter közül 7 nő. Az eddig kormányzó koalíció választási veresége után a centristák, a konzervatívok, a svéd liberálisok és a keresztény liga tagjai tárgyaltak az új kormányról, amelyben végül nyolc tárcát a centristák, hatot a konzervatívok, kettőt a svéd liberálisok, egyet a keresztények kaptak. J

ames Carter egykori amerikai elnök csütörtökön kijelentette: itt az ideje, hogy kivizsgálják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Ronald Reagan állítólag tárgyalásokat folytatott Teheránnal az 1979 és 1980 között Iránban fogva tartott amerikai túszok szabadonengedéséről. A tájékoztatások szerint William Casey, Reagan választási kampányának főnöket, majd a CIA igazgatója megegyezett az iráni képviselőkkel, hogy az amerikai túszokat csak az elnökválasztások után bocsátják szabadon. Carter megjegyezte, már az 1980-as választási kampány idején is kapott hasonló információkat, akkor azonban nem szentelt nekik figyelmet. A túszokat egyébként röviddel azután engedték el, hogy Reagan letette a hivatalos esküt. ^^ütörtökön este az amerikai KongV/b resszus szenátusa háromnapos vita után jóváhagyta az 1,46 billió dolláros szövetségi költségvetést. A szenátorok a tavalyihoz hasonló nagyságú védelmi kiadások mellett szavaztak, ám elutasították a kormány kérését, hogy csökkentsék az egészségügyre fordítandó eszközöket. Három milliárd dollárt vontak meg az űrprogramtól, a tudománytól és a rendőrségtől. A költségvetés nem számol a forgalmi adó növelésével sem, amelyet Bush elnök szorgalmazott. W

ashington 1975, vagyis a vietnami háború befejezése óta először döntött róla, hogy humanitárius támogatást nyújt Hanoinak: egymillió dollárt szán a vietnami háborús rokkantaknak. Ez a lépés a kölcsönös kapcsolatok javítását célozza. Mindezt Richard Solomon, az amerikai külügyminiszter kelet-ázsiai és csenes-óceáni ügyekben illetékes helyettese közölte. Solomon szerint a kormány döntésének meg kellene könnyítenie John Vessey tábornoknak, Bush elnök rendkívüli megbízottjának helyzetét. B

ár elöljárói intézkedés elmulasztásával elkövetett jelentős hátrány okozásában bűnösnek találta a bíróság Pallagi Ferenc volt magyar belügyminiszter-helyettest, állambiztonsági csoportfőnököt és Horváth József nyugalmazott : rendőrvezérőrnagyot, a belbiztonsági minisztérium csoportfőnökét, mégis elégedett a katonai bíróság megrováskiszabásával. Pallagit és Horváthot azzal vádolták, hogy 1989. október 23-a után a módosított alkotmány szellemében igyekeztek befolyásolni a belső biztonsági szolgálatot, hogy szüntesség meg a pártok, csoportosulások, akkor még ellenzékinek tekintett politikai személyiségek ellenőrzését, figyelését. G

eorge Bush amerikai elnök tájékoztatta a Kongresszust, szándékában áll megadni Csehszlovákiának a kereskedelmi kedvezményeket az ún. kereskedelmi preferenciák globális rendszerének keretében. Ezt az AFP hírügynökség közölte. E rendszer alapján egyes termékeket vámmentesen exportálhat az USA-ba az adott állam. A legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket Csehszlovákia már tavaly megszerezte. L

egkevesebb 26 tamil szeparatista vesztette életét a srí lanka-i hadsereg legújabb támadása során a szigetország északi részén - közölte tegnap a katonai szóvivő. Hozzáfűzte: az offenzíva során 6 katona is elesett, húszan pedig megsebesültek. F

erdinand Marcos egykori fülöp-szigeteki diktátor családja abban az esetben térhetne vissza hazájába, ha visszafizetné az államnak az elsikkasztott 5 milliárd dollárt. E kompromisszumos megoldás lehetőségéről David Castro, a Marcos-vagyonnal foglalkozó különleges elnöki bizottság vezetője jelezte manilai sajtóértekezletén. V

égtelenül hosszú a szovjet hiánycikkek és hiányosságok listája, egy dologban azonban mindig is bővelkedett ez az ország: tervekből, programokból kiválóan el volt és el van látva. Folyóeltérítési szuperterv, a nem feketeföldű övezet fejlesztésének terve, élelmiszerprogram, s nem utolsósorban maga a nagy kísérlet: a peresztrojka - hogy csak a legutóbbiakat említsem. S a peresztrojkán belül annyi szép és jó elképzelés - ki tudja mind számon tartani. S a héten megszületett a legújabb: a Pavlovkormány válságkezelő programja. Azt hiszem azonban, hogy ez is ugyanolyan sorsra jut, mint a korábbiak, megmarad programnak. Igazából még azok sem hisznek benne, akik jóváhagyták. A kétnapos vita során több képviselő mondott rá igent, de kétségeit is egyértelműen kifejtette. Mi is a program lényege? Valójából nem másról van szó, mint a reformközgazdászok ősszel elvetett, ún. 500 napos programjának szelídített változatáról. Azt túl radikálisnak találták a képviselők, ennek meg az a baja, hogy az eredetit rossz irányban szelídíti. Talán ha most került volna a Satalin vezette csoport terve a parlament elé, akkor elfogadják. Közben ugyanis olyan rohamosan romlik a szovjet gazdaság helyzete, hogy itt már nem lehet kísérletezgetni, itt határozottan tenni kell, de mintha senki sem merné vállalni a kockázatot és a felelősséget mindazért, amivel egy huszárvágás járna. Azok, akik már Gorbacsov előtt is részesei voltak a hatalomnak, körömszakadtáig ragaszkodnak a kollektív döntés és kollektív vezetés kényelmes felelőtlenségéhez, nem hagyják magukat elzavarni a húsostáltól, nem nagyon izgatja őket, hogy másoknak esetleg kenyér sem jut. Pavlov elképzelései szerint alapvetően új termelési kapcsolatokat, a társadalmi szükségletekre összpontosító piacgazdaságot kell kialakítani. Ha illene csipkelődni egy kormányfővel, akkor azt mondanám erre: megint itt van valaki, aki felfedezi a spanyolviaszt. De ennél sokkal rosszabb, hogy a kormányfő hallani sem akar a gazdasági folyamatok felszabadításáról, az állami beavatkozás megszüntetéséről. Szerinte a gazdasági, piaci eszközöket adminisztratív módszerekkel BEPROGRAMOZVA kell kombinálni, sőt a kényszer eszközeit is alkalmazni kell. Elvetette ugyan a konzervatív kommunisták ötletét, hogy fél évre vezessenek be rendkívüli állapotot az egész országban, de egyes ágazatok, területek esetében azt nem tartja kizártnak, hanem egyenesen hasznosnak. Márpedig nem hiszem, hogy lehetséges akár egy lassú, erősen korlátozott privatizálás is, ha a bankok kezét megkötik. És ez csak egy példa a program számtalan ellentmondása közül. Nem valószínű az sem, hogy most majd a külföldi tőke sietni fog a Szovjetunióba csak azért, mert Pavlov meggondolta magát, s már nem látja benne minden gond egyik fő okozóját. A tőke mindig óvatos, persze, kockáztat is, de csak bizonyos garanciák mellett. Csakhogy a Szovjetunióban nincsenek garanciák. Először a KGB-t szabadították rá a vegyes vállalatokra, utána pedig egy sor tekintélyes, a jó hírére nagyon adó külföldi bankot gyanúsított meg éppen Pavlov azzal, hogy piszkos rubelügyleteikkel aláaknázzák a szovjet gazdaságot. Máris hatástalannak tűnik a hónap elején elrendelt drasztikus áremelés, hiszen a polcok ugyanolyan üresek, mint korábban. Vagyis következménye nyilván csak egy lesz: tovább fog növekedni az infláció. Pedig közben már veszélybe kerültek az áremelés kapcsán beígért kompenzálások is, mivel az állami költségvetés hiánya már az első negyedévben meghaladta az egész évre tervezett deficit végső határát. Feltételezték, hogy ez 26,7 milliárd rubel lesz, de már most 31,1 milliárd. A hiány legfőbb oka, hogy a tagköztársaságok nem fizetik be hozzájárulásaikat a központi kasszába. Oroszország például az idén még semmit sem fizetett, tartozása a tavalyi elmaradásokkal együtt 48 milliárd. Ennek a fegyelmezetlenségnek azonban nem gazdasági, hanem politikai okai vannak. Még mindig nem kész az új szövetségi szerződés, pedig Gorbacsov a néppel már megszavaztatta, hogy éppen ennek alapján maradjon fenn az unió. S bár a tömeg igent mondott (már ahol), de a köztársaságok vezetői óvatosak. Nem sietnek a befizetésekkel, mivel nem tudni még, mit kell majd nekik finanszírozniuk, s mit fog fizetni a központ. A héten a tizes csúcson állítólag született komoly előrelépés a szerződés felé, mégpedig annak köszönhetően, hogy Gorbacsov és Jelcin hosszú idő után ismét képes volt elérni egy kompromisszumot. Jelcint ezért hívei máris bírálják, Gorbacsovnak viszont éppen ennek köszönhetően sikerült legyőznie a KB-ülésen a konzervatívokat. M

intha ez is be lenne programozva. Amikor úgy tűnik, most aztán nincs tovább, ezt Gorbacsov már nem úszhatja meg, mindig kap egy mentőövet vagy legalább egy szalmaszálat. S szinte mindig olyanoktól, akiktől talán ő maga sem várná. De mit kapnak a jótevők? GÖRFÖL ZSUZSA