Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-15 / 88. szám, hétfő

.0/szói HÍREK - VÉLEMÉNYEK HARAGSZOMRÁD AZ MKDM-BEN! SAMIR AUTONÓM KORMÁNYT JAVASOLT A PALESZTINOKNAK TALÁLKOZIK A SZOVJET ÉS AZ IZRAELI KORMÁNYFŐ Jicchak Samir kormányfő az iz­raeli rádiónak adott szombati nyilat­kozatában bejelentette, hogy nagy­britanniai látogatása során találkozik Valentyin Pavlov szovjet miniszter­elnökkel. A megbeszélések fő té­mája a két ország 1967-ben meg­szakított diplomáciai kapcsolatainak a helyreállítása lenne. Samir ma utazik Londonba, de azt nem közöl­te, hogy mikor esedékes találkozója a szovjet partnerével. Izrael már korábban közölte, Moszkva csak akkor válhat teljes jogú partnerré az arab-izraeli béke­tárgyalásokon, ha kész felújítani a diplomáciai kapcsolatokat. A két ország között csupán az utóbbi években javult a viszony, azt köve­tően, hogy Moszkva engedélyezte a szovjet zsidók Izraelbe települé­sét. Az elmúlt másfél év alatt 200 ezer szovjet állampolgár élt ezzel a lehetőséggel. Samir egy izraeli napilapnak adott tegnapi interjújában a megszállt te­rületen élő palesztinoknak felajánlot­ta, hogy alakítsanak autonóm kor­mányt, amelyben saját minisztereik lennének. Az elképzelés szerint a palesztin miniszterek a pénz­4 ügyek, a kereskedelem, az igazság­szolgáltatás, az oktatas- és egész­ségügy terén párhuzamos tevé­kenységet folytathatnának az izraeli miniszterekkel. Dönténi joguk lenne a saját ügyeikben, kivéve a honvé­delmet és a külügyeket, s még né­hány olyan dolgot, amelyről még meg kellene állapodniuk. A paleszti­noknak saját rendőrségük lehetne, viszont a rendfenntartó erők tovább­ra is Izrael irányítása alá tartozná­nak. A kormányfő szerint az ő aján­lata több, mint ami a Camp David-i megállapodásokban szerepel, de valamivel kevesebb a szuvereni­tásnál. Arról egyelőre nem kaptunk hírt, miként reagált az ú} ajánlatra a PFSZ, de egy nappal korábban a szervezet tájékoztatási osztályá­nak vezetője úgy fogalmazott, hogy a békés rendezés alapja az izraeli csapatok feltétel nélküli kivonása a megszállt területekről. A további kérdések, mint például a kormány megalakítása stb., tisztán a palesz­tin állam belügye lesz. 1991. ÁPRILIS 15. SZERINTÜK VÉRTANÚ VOLT Jozef Tiso szlovák politikus és a Szlovák Köztársaság elnöke ki­végzésének évfordulója alkalmából - amely április 18-án lesz - a közel­múltban Pozsonyban éhségsztrájkot folytatók kezdeményezésére meg­emlékezést szerveztek. Szombaton Szlovákia fővárosában a Béke téren kezdődött a rendezvény, majd 15 kilométeres menettel folytatódott a Mária völgyi búcsújáróhelyre. A 150 tagú menet élén az irgalmas testvérek templomában felszentelt háromméteres fakeresztet vitték. Az egyik szónok szerint a zarándokúton valamennyi szlovákiai vértanúért vettek részt. NEM ÍGÉRGETNEK Tegnap tartotta alakuló küzgyűlé­sét a Polgári Fórum egyik utódpárt­ja, a Polgári Demokrata Párt (ODS) prágai szervezete. . Václav Klaus, az ODS Előkészítő Bizottságának elnöke a vitában kifej­tette, hogy elutasítja azokat a mód­szereket, amikor egyesek teljesíthe­tetlen dolgokat ígérnek. Véleménye szerint az ellenzéktől.érkező kritika ellenére is csak reális ígéreteket szabad tenni. Bírálta Jozef Vavrou­šeket, a Szövetségi Környezetvé­delmi Hivatal elnökét, aki szerinte ökológiai-lobby megszervezésével próbál nyomást gyakorolni a kor­mányra. KIRÁLYHELMEC ÉS UNGVÁR TESTVÉRVÁROSOK (Munkatársunktól) - Pásztor Ist­ván, Királyhelmec polgármestere és Fuksz Sándor, a Csemadok tőkete­rebesi járási választmányának elnö­ke a múlt hét végén Kárpátalja köz­pontjában Ungvár tanácselnökével, Emil Landovszkijjal és Kövér György elnökhelyettessel, a határ­menti területek jobb együttműködé­sének előremozdításáról tárgyalt. A kulturális kapcsolatok élénkíté­sének szükségszerűségén kívül megegyezés született a gazdasági és kereskedelmi együttmunkálkodás megalapozásáról, szakmai találko­zók szervezéséről és a kölcsönös tájékoztatás hatékonyabbá tételéről is. A polgármesterek megegyeztek abban is, hogy a két város kapcsola­tát a jövőben a testvérváros rangjára emelik. Ezen szándék bizonyítéka­ként hívta meg Landovszkij úr. Ki­rályhelmec és környékének terme­lőit a júniusban sorra kerülő ungvári nemzetközi vásárra. Pásztor Istvánt és Fuksz Sándort fogadta Fodó Sándor, a kárpátaljai magyarok kulturális szövetségének elnöke is. -szák­AZ MKDM KÖZLEMÉNYE Ez év április 13-án tartotta 4. or­szágos közgyűlését Galántán az MKDM. Az előző országos közgyű­lés óta eltelt időszak az újonnan megválasztott elnökség munkáját is volt hivatott értékelni. Továbbá az országos közgyűlés jóváhagyta az MKDM új alapszabályzatát, költség­vetését és megválasztotta az új or­szágos választmányt. A közgyűlés lefolyását egy mindenki által várat­lan, értelmetlen és sajnálatos bejen­tés szakította meg. Az MKDM négy képviselője, Varga Olivér, Magyar Ferenc, Novotzky Béla és Szőcs Ferenc bejelentette, hogy elhatárol­ják magukat az MKDM demokratiku­san megválasztott vezetőségétől, politikai irányvonalától és új demok­ratikus platformot alakítanak. Ennek bejelentése után felszólították a kül­dötteket a platform támogatására, de a küldöttek ezt nem respektálták. A bejelentés következményeként az országos közgyűlés elsöprő több­séggel megszavazta a négy képvi­selő kizárását a mozgalomból. Ezek a képviselők a jövőben a közgyűlés határozata szerint nem képviselhetik a Magyar Keresztény Demokrata Mozgalmat semmilyen szinten. A to­vábbiakban a közgyűlés a komáromi püspökség megalapításáért május 12-re tervezett imanap megszerve­zésével foglalkozott. (Folytatás az 1. oldalról) - ám a nyugalom csak látszólagos volt, mert még ebédszünet előtt szó­váltásra került sor a mozgalom prá­gai parlamenti képviselőinek egyike: Magyar Ferenc és az MKDM elnöke: Bugár Béla között... Az igazi petárda azonban délután fél négykor, az alapszabályvita kel­lős közepén robbant! Varga Olivér az alábbi nyilatkozat felolvasásához kért szót: ,,Magyar Ferenc, Novitzky Béla, Szőcs Ferenc és Varga Olivér, a Szövetségi Gyűlés képviselői az MKDM újnak szánt, ismeretlen szer­zők fogalmazta alapszabályterveze­tét - annak diktatórikus volta miatt - elfogadhatatlannak tartják. Ezért bejelentjük, hogy az MKDM keretén belül és az eddig érvényes alapsza­bályhoz ragaszkodva, megalakítjuk a demokratikus szárnyat. Kérjük a mozgalom demokratikusan gon­dolkodó tagjait, csatlakozzanak hoz­zánk. " E bejelentésre elsőként Bu­gár Béla reagált, majd Püspöki Nagy Péter, az MKDM főtanácsosa lépett a mikrofonhoz: ,,A most felmerült problémáról már többször szó esett. A célzatos újságbeli gyalázkodások, rágalmazások, hamis tanúzások már előre jelezték, hogy milyen szándékkal élnek az iménti bejelen­tést tévő képviselők. Most, múltkor és korábban is szembehelyezkedtek az országos közgyűlés akaratával. Egyszerűen az önök szemébe ne­vetnek, és most vissza kívánnak élni azzal a lehetőséggel, hogy ők - mozgalmunk tagjaiként - különvál­janak. Mivel azonban nem képvisel­nek semmilyen alapszervezetet és mert súlyosan megsértették mozgal­munk választási programját s így a prágai parlamentben sem azt fog­ják képviselni, zárjuk ki őket feltétel nélkül és azonnal." A főtanácsos (Munkatársunktól) - Óriási érdek­lődés övezte pénteken Václav Klaus trencséni látogatását. A szövetségi pénzügyminiszter délelőtt még Po­zsonyban tárgyalt a Pénzügyi Ta­nácsban, este pedig a rá jellemző nyugalommal válaszolt a város pol­gárainak korántsem nyugodt kérdé­seire. Elmondotta, hogy a januári ár­emelés-sorozat, amely a liberalizá­ció eredményeként következett be, februárban és márciusban lelassult, sőt néhány termék esetében vi­szonylagos stabilitás állt be. Annak ellenére, hogy nőtt a szociális fe­szültség, a miniszter úr elégedett: az első három hónapban sikerült a ko­ronát fenyegető inflációnak gátat szabni. A reform idején az érezhető gazdasági romlás Václav Klaus sze­rint körülbelül két évig tarthat. Utána a fellendülés első jeleinek kéne mu­tatkozniuk. A miniszter többször ki­hangsúlyozta: a szociális védőháló­hoz a munkanélküliség enyhítésé­hez pénzre van szükség. Források nélkül lehetetlen, „népszerű" pénz­ügyi politikát folytatni. Elmondotta, hogy a nehézgépipar konverziójá­nak, a fegyvergyártás megszünteté­(Folytatás az 1. oldalról) parlamenti választásokat, s a tör­vényhozásba - amíg Kárpátalja nem lesz ismét Csehszlovákia része - a ruszin képviselőknek tartsanak fenn üres székeket. Nagy visszhangot \táltott ki tetsze­tős javaslata, hogy azonnal szüntes­sék meg az általános hadkötelezett­séget. Az erős köztársaság alapja a rend, a fegyelem, a népszaporulat növelése, mert ha csökken a hazai népesség, „megfulladnánk a mene­kültek áradatában!". Hazafiságra buzdító beszédében óva intett attól, hogy Csehországban németül, Szlo­vákiában pedig magyarul beszélje­nek, hogy a németek ismét elvegyék a Szudétaföldet, a magyarok pedig Dél-Szlovákiát. Nem feledkezett meg a külügyi és belügyi szervek tehetetlenségének ecseteléséről, a cigánykérdés rendezéséről sem. Miroslav Sládek szónoklatát azzal fejezte be, hogy a republikánus párt a Csehszlovák Köztársaság re­ménysége, és van elég ereje ahhoz, szavait taps szakította félbe, aki szi­gorú szavazást kérve ajánlotta a be­leegyezés eme jelének hitelesítését. Ekkor Farkas Pál, az MKDM alelnö­ke kért szót, aki arra figyelmeztetett, hogy az érvényben lévő alapszabály szerint az azonnali kizáráshoz nincs meg a kellő mód; az ilyen eljáráshoz először jogot kell formálni. Akár rög­tön, a IV. országos közgyűlésen. Érthető, ha ezután hosszú perce­kig ezzel a kérdéssel voltak elfoglal­va a galántai tanácskozás résztve­vői. Az ügy végül is azzal zárult, hogy élve az azonnali jogalkotás lehetőségével (ám még az új alap­szabály jóváhagyása előtt), az MKDM - 10-10 ellenszavazattal és tartózkodással - kizárta soraiból a mozgalom demokratikus szárnyát meghirdető négy parlamenti képvi­selőt, akik ezentúl a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöké­nek bejelentése szerint, csak füg­getlen képviselőkként tevékenyked­hetnek. A kedélyek lecsillapodtával a köz­gyűlés visszatért az elnökség által javasolt alapszabálytervezet egyes pontjainak fárasztóan hosszadal­mas megvitatásához. Kora este volt már, amikorra befejeződhetett végre a Galántára összehívott országos tanácskozás legelső programpontjá­nak vitája. Ehhez képest a műsor­rend többi fejezete (az országos vá­lasztmány megválasztása, a Komá­romban május 12-ére tervezett hála­adó istentisztelet szervezése, a mozgalom évi költségvetésének ismertetése, illetve a mozgalmat érintő egyéb kérdések megvitatása) már csupán gyerekjátéknak tűnt. A haragszomrád hangulata azonban így is szinte mindvégig már ott érző­dött a teremben. MIKLÓSI PÉTER sének, semmi köze a gazdasági re­formhoz, az a rendszerváltás nélkül is bekövetkezett volna. Ami a reform úgynevezett szlovákiai jellegzetes­ségeit illeti, a következőket hallottuk: „Bármilyen nemzeti jelleg kihangsú­lyozása hamis, a reform Szlovákiát nem sújtja jobban, mint a cseh or­szágrészeket. A munkanélküliség számarányát tekintve nem Szlová­kia, hanem Dél-Morvaország van a legrosszabb helyzetben." Rosz­szallóan nyilatkozott a külföldi tudó­sítók munkájáról. Szerinte annak ellenére, hogy az országnak komoly politikai és gazdasági támogatói vannak, a világban hamis Szlovákia­kép alakult ki. Az intolerancia ugyan súlyos tünet, de az ország belpoliti­kai helyzetének nem a legfőbb is­mérve. A találkozó befejezése örömre ad­hat okot., Václav Klaus elmondotta, hogy az eddigi több mint 200 találko­zóját az egységes Csehszlovákiát szorgalmazó szavakkal fejezte be és azokat percekig nem szűnő taps kísérte. Trencsén sem volt kivétel. LOVÁSZ ATTILA hogy elsöpörje az ország jelenlegi vezetését. Ezután a tüntetők, élükön vezé­rükkel átvonultak a várudvaron, ahol a leggyakrabban a „Sládekot a vár­ba!" és a „Már itt vagyunk!" jelszó volt hallható. A kormányelnökség épülete előtt Marián Čalfa lemondá­sát, s a kormányban levő kriptokom­munisták kiseprését követelték. A menet végén mintegy utóvédként, a bőrfejűek száz főnyi fegyelmezett csoportja haladt. A tüntetők a Vencel téren Szent Vencel lovasszobránál ismét meghallgatták vezérüket, majd elénekelték az állami him­nuszt. Nem került sor sem rendbontásra, sem a vár bevételére, a kormányok és a parlament a helyükön vannak, a főváros tömegei nem csatlakoztak a tüntetőkhöz. Ám, mutatnak rá egyes megfigyelők, nem lenne he­lyes, ha teljesen figyelmen kívül hagynánk e szélsőjobboldali mozga­lom irányvételét és hangnemét. SOMOGYI MÁTYÁS BÍRÓSÁG ELÉ (Folytatás az 1. oldalról) szállítottak oda. Az amerikai, francia és a brit repülőgépek folyamatosan dobálják le az élelmiszercsomago­kat a menekülteknek. Közölték azt is, hogy az USA hadseregének európai parancsnoksága hozzáve­tőleg még 4000 katonát küld ide. Mindezek ellenére Richard Cheney amerikai védelmi miniszter Wa­shingtonban bejelentette, hogy nem küldenek csapatokat Észak-Irakba, az USA nem avatkozik be az iraki belháborúba. Épp ellenkezőleg, a tűzszüneti határozattal összhang­ban folytatódik az amerikai csapatok kivonása Irakból. „Mi nem szavatol­hatjuk az emberek biztonságát min­denütt a világon, ahol csak a kormá­nyok megsértik az emberi jogokat" - tette hozzá. Az USA és az Európai Közössé­gek összehangolják a kurd lakosság megsegítését szolgáló akcióikat. Ezt Genfben mondta Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter, aki elő­SZADDAMOT! zőleg amerikai kollégájával, James Bakerrel tárgyalt. A világ minden tájáról érkeznek hírek a különféle humanitárius kezdeményezésekről. Kanada például négy Hercules C130 típusú szállítógépet és 60 orvost küld az iráni, illetve tö­rökországi menekültekhez. Prágá­ból szombaton reggel startolt az a repülőgép, amely a csehszlovák humanitárius és egyházi szerveze­tek hozzávetőleg 2 millió korona ér­tékű segélyszállítmányát vitte a szenvedőknek. > Kuvait szombaton jelentette be, hogy az égő olajkutak eloltására új stratégiát dolgoznak ki. Az olajipari miniszter nyilatkozata szerint külföldi cégek segítségével hét hónapon be­lül az összes kutat el szeretnék oltani. Mint ismeretes, az iraki csa­patok 500 kutat gyújtottak meg, az oltást eddig egy kanadai és három amerikai vállalat végezte, de csak 25 kútnál sikerült a tüzet megfékez­niük. REPUBLIKÁNUS VÁRFOGLALÁS GRÚZIA ELNÖKÖT VÁLÁSZTQTT KIK LESZNEK JELCIN ELLENFELEI Tegnap váratlanul összehívták a grúz parlamentet, s a rendkívüli ülésen egyhan­gúlag Zviad Gamszahurdiát, a parla­ment eddigi elnökét választották meg a köztársaság elnökévé. Olyan értelmű alkotmánymódosításokat is megszavaz­tak, amelyek az új tisztség bevezetésével kapcsolatosak. A grúz törvényhozás csu­pán a múlt kedden fogadott el határozatot Grúzia függetlenségének megújításáról, s ezért megfigyelők későbbre várták az elnökválasztást. Ez egyébként lesz is, május 26-án, ugyanis elfogadták az ál­lamfő megválasztásáról szóló törvényt. E szerint a Grúz Köztársaság államfőjét általános és titkos szavazás útján fogják megválasztani. A legesélyesebb jelölt két­ségkívül Gamszahurdia lesz. Miért kellett akkor erre a néhány hétre a parlamentnek is megválasztania őt? E lépést megfigye­lők azzal a feszültséggel hozzák össze­függésbe, amelyet a szovjet fegyveres erők dél-oszétiai aktivitása okoz. Gam­szahurdia széles jogkörökkel rendelkezik, egyebek között kihirdetheti a rendkívüli állapotot is. Egy nappal korábban, szombaton, a grúz vezetés azt javasolta Mihail Gor­bacsovnak, hogy „ kezdjenek tárgyaláso­kat a két ország közötti jószomszédi kap­csolatok felvételéről". A Balti Tanács, Litvánia, Lettország és Észtország koordinációs szerve egyetér­tett azzal a reykjavíki javaslattal, hogy Izland közvetítsen Moszkva és e három köztársaság között. Az Észt Népfront kongresszusán Ed­gar Savisaar kormányfő azt mondotta, Moszkva és a Baltikum viszonyának elemzéséből az tűnik ki, hogy a balti köztársaságok „csak a Szovjetunió rend­kívül mély belső válsága esetén nyerhetik el függetlenségüket". Szerinte a központi vezetés azért nem tesz semmit a jelenlegi válság ellen az országban, hogy egy alkalmas pillanatban kihirdethesse a rendkívüli állapotot. Ilyen pillanat lehet június 12-e, vagyis az Oroszországi Fö­deráció elnökének megválasztása, mivel az az aktus nagymértékben gyengíteni fogja Mihail Gorbacsov és az eddigi nó­menklatúra pozícióit. Ha az oroszországi elnökválasztások­nál tartunk: már hallatnak magukról Bo­risz Jelcin riválisai. A Rabocsaja Tribúna napilap szerint Anatolij Szobcsak, Le­ningrád radikális polgármestere kezdte el a kampányharcot. Szobcsak londoni láto­gatása során támadta Jelcint, mondván, hogy túl sok energiát ölt a Gorbacsovval vívott harcba, s kevés időt szentelt a gaz­dasági problémák megoldásának. A lap azt írja, Szobcsak nyilatkozata egyáltalán nem lehet véletlen, mert a leningrádi pol­gármester eddig csak nagyon kevés dol­got csinált véletlenül, hibás lépései pedig egyáltalán nem voltak. Ugyancsak ennek a lapnak véleménye, hogy Jelcin első helye egyáltalán nem biztos, mert a leg­utóbbi közvélemény-kutatások szerint a népszerűsége csökkent. A Rabocsaja Tribúna szerint még ket­ten jöhetnek számításba. Az egyik Va­gyim Bakatyin, akit a közelmúltban vál­tottak le belügyminiszteri tisztségéből. Bakatyint annakidején Gorbacsov ellené­ben is javasolták, ő azonban akkor lemon­dott a jelöltségről Gorbacsov javára. Állí­tólag az sem zárható ki, hogy Nyikolaj Rizskov volt kormányfő is beszáll a ring­be. Nemrégiben teljesült ugyanis a volt kormányfőnek az a jóslata, hogy minden­képpen emelni kell majd az árakat. Rizs­kov tavaly ősszel akarta ezt a lépést megtenni, de a szovjet parlament akkor határozottan elutasította a javaslatát. A további jelölt Vlagyimir Zsirinovsz­kij, a Liberális Demokrata Párt elnöke. SZLOVÁKIÁT NEM SÚJTJA JOBBAN VÁCLAV KLAUS A REFORMRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom