Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-11 / 59. szám, hétfő

5 VILÁGPOLITIKA 1991. MÁRCIUS 7. folyósítása készpapírokkal, ame- . sönk^ivény jelleújtandó kárpótlás saság kormánya, rsaság kormánya neg. Az 1. bekezpótlást az ingatlaitkozó, e törvény pján érvényes árlatározzák meg. ,fus 1. bekezdése személy, akkor a 3. paragrafus gosult személynek iírokban, amelyeknkötvény jellegük. >DIK ÍET 'ISZONYOK i ZEMÉLYEK vény 3. paragrafu/ek, akiknek dolga' érült a törvény jzített módon, k a természetes az államigazgatási it okoztak az e törragrafusával hatáározataikkal. i ZETT .YE^ sk az állam vala< a 4. paragrafus és a természetes afus 2. bekezdése államtól szerezték, a törvény 16. paében rögzített kö•erte el valamint « központi államirvény 16. paragrausának 2. bekez§ i ítik azok a határo950 Tt. sz. törvény Ikobzás büntetését rendelkezései sze'agyon ingatlant is m, akkor az eljárás rafus 2. bekezdést meghaladó fogIságvesztés-bünteilletékes központi 3 köteles adni kárTt. sz. törvény i 47/1991 Tt. sz. in rögzített feltéte§ izltik • ányszerö 247, .-948 Tt. sz. n táborokba zárásvalami nt a Szlovák ikaszolgálatos alazóló, 7/1948 SZNT nt hozott határozabüntetések világo<, hogy rendszereiményeket elkövető illetékes központi e köteles pénzbeli kényszermunkatászolgálatos alakulaä 119/1990 Tt. sz., vénnyel módosított íértékben. _ dtik az 1950-1954behívóparancsok, at tényleges szolgásegédzászlóaljakba /1949 Tt. sz. védelafusa alapján különitra hívták be a mükba. ítik azok a határozatokat és a tanulókat Isőfokú és főiskolai Iákból, ha ez a poliáltalánosan elismert ibadságjogokat sérvetkezménye. A ta; az illetékes tárca ezéseihez igazodik. HARMADIK RÉSZ A BÜNTETŐJOGI VISZONYOK TERÜLETE 19- § JOGOSULT SZEMÉLYEK (1) Jogosultak azok a személyek, akiket a 119/1990 Tt. sz. törvény alapján rehabilitáltak, ha megfelelnek a törvény 3. paragrafusa 1. bekezdésében rögzített feltételeknek. Ezeknek halála vagy holttá nyilvánítása esetében a törvény 3. paragrafusa 2. bekeedésében említett személyek. ' (2) Az 1. bekezdés szerinti igények megilletik, azokat a személyeket is, akiknek kárpótlás jár a bírósági rehabilitációról szóló, 82/1968 Tt. sz. törvény 27. paragrafusa 1. bekezdésének f) pontja alapján olyan ingatlanokért, amelyeket nem kaptak vissza. ' 20. § (1) Jogosult személyek a törvény 4. paragrafusának 1. bekezdése szerinti jogi személyek valamint a 4. paragrafus 2. bekezdése szerinti természetes személyek, ha a dolgot az államtól szerezték meg, amely bírósági határozattal vált rá jogosulttá valamint a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve. (2) A kötelezett személyek a törvény 5. és 7-12. paragrafusának rendelkezései szerint kötelesek a dolgokat kiadni; ha ez nem lehetséges, akkor a jogosult személyek kárpótlást kérhetnek a törvény 13. paragrafusa szerint. (3) A vagyon visszaigénylésénél annak alapján, hogy hatályon kívül helyezték a vagyon és a dolog elkobzásáról vagy a dolog lefoglalásáról szóló büntetést s az ezzel kapcsolatos határozat e törvény hatályba lépése után emelkedik jogerőre, az igény érvényesítése határidejének első napja a szóban forgó határozat jogerőre emelkedésének napja. NEGYEDIK RÉSZ A MUNKAJOG ÉS A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS VISZONYAINAK TÉRÜLETE 21-§ (1) E törvény szempontjából érvénytelennek tekintendő az a jogügylet, amely az irányadó időszakban politikai üldözés miatt vagy az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat sértő eljárással (2. paragrafus, 2. és 3. bekezdés) megszűntnek nyilvánította a munka-, a szolgálati és a szövetkezeti tagsági viszonyt (a továbbiakban csak „munkaviszony", ha a) ennek oka bűncselekmény (bűntett, vétség, kihágás) miatti elítélés volt és a bírósági határozatot hatályon kívül helyezték a bírósági rehabilitációról szóló, 119(1990 Tt. sz. törvény második és harmadik szakasza alapján, a 47/1991 Tt. sz. törvény módosításában, vagy ha a büntetőeljárást megszüntették, illetve a vádlottat a vádban teljes mértékben ártatlannak ismerték el; b) a Szövetségi Gyűlés Elnökségének 99(1969 Tt. sz., a közrend megszilárdításához és védelméhez elengedhetetlenül szükséges egyes átmeneti intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet alapján valósították meg; c) a 65/1965 Tt. sz. Munka Törvénykönyv 46. paragrafusa 1. bekezdése alapján, a 153/1969 Tt. sz. törvény módosítása szerint adtak felmondást azon a címen, hogy a dolgozó tevékenységével megsértette a szocialista társadalmi rendet s ezért elveszítette a tisztsége ellátásához vagy a munkahely betöltéséhez szükséges bizalmat; d) a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntették a 65/1965 Tt. sz. Munka Törvénykönyv 53. paragrafusa 1. bekezdésének c) betűje alapján, a 153/1969 Tt. sz. törvény módosításában; e) a munkaviszonyt a dolgozóra nehezedő politikai üldözéssel vagy az általánosan elismert emberi jogokat és a szabadságjogokat sértő eljárással kikényszerített megállapodással szüntették meg. (2) Hatályukat veszítik azok a bírósági határozatok, amelyekkel az 1. bekezdésben említett esetekben elutasították az indítványokat vagy a jóváhagyott békítési eljárást a munkaviszony megszüntetése érvénytelenítésének ügyeiben. 22. § (1) Az, akinek munkaviszonya megszűnt a 21. paragrafusban említett okokból, erről kérésére bizonylatot kap attól a szervezettől, amellyel munkaviszonyban volt, illetve e szervezet jogutódjától s ha az nincs, akkor attól a központi szervtől (a továbbiakban csak „szervezet"), amelynek hatásköréhez tartozna a szervezet, esetleg annak tevékenysége a kérvény benyújtása idején. Ha már nem él az a személy, akinek a munkaviszonya így szűnt meg, a kérvényt benyújthatja a házastársa vagy a gyermekei. (2) Az 1. bekezdés szerinti kérvényt e törvény hatályba lépésének napjától hat hónapon belül lehet benyújtani. (3) Ha a szervezet nem adja ki a bizonylatot a kérvény kézbesítésének napjától eltelt három hónapon belül, az 1. bekezdésben említett személy e törvény hatályba lépésének napjától két éven belül a bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy a munkaviszony megszűnésének okai a 21. paragrafusban említett körülmények voltak. (4) Az 1. bekezdés szerinti bizonylatnak minősül a szervezet által a törvény hatályba lépésének napja előtt kiadott bizonylat, más okmány vagy bírósági határozat is, ha az következik belőle, hogy a munkaviszony a 21. paragrafusban említett okokból szűnt meg. (5) Kérésre ezt a bizonylatot (1. és 2. bekezdés), amely szerint a munkaviszony a 21. paragrafusban említett okok miatt szűnt meg, kiadja: a) a hivatalos katonáknak a Szövetségi Védelmi Minisztérium; b) a fegyveres testületek tagjainak a Szövetségi Belügyminisztérium vagy a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei; c) a biroknak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke vagy a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei; d) az ügyészeknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyésze vagy a köztársaságok legfőbb ügyészei; e) az ügyvédeknek az illetékes ügyvédi kamara. Erre is érvényes a 3. bekezdés. (6) A jogügylet 21. paragrafus szerinti, érvénytelensége nem újítja meg a megszűnt munkaviszonyt és nem alapozza meg a bér és a kár megtérítésének igényét, sem a munkaviszony fennállásával összefüggő más teljesítést. (7) Ha az, akinek munkaviszonya a 21. paragrafusban említett okokból megszűnik, e törvény hatályba lépésének napjától hat hónapon belül kéri, hogy szervezete, amellyel munkaviszonyban állt, ismét foglalkoztassa, ez a szervezet köteles öt foglalkoztatni a munkaviszony megszűnése idején hatályos munkaszerződésnek megfelelő helyen, amennyiben eleget tesz az ilyen münka végzése előfeltételeinek és követelményeinek s a szervezet alkalmazhatja. 23. § (1) Érvénytelen a művészek szociális biztosítására illetékes szerv olyan határozata, amelyet a törvény 2. paragrafusa 2. és 3. bekezdésében rögzített okokból hozott. a) a művészek szociális biztosításában való részvétel megszűnéséről; b) arról, hogy nem jött létre a művész szociális biztosításának igénye. (2) A határozat 1. bekezdés szerinti érvénytelenségét kérelem alapján az illetékes központi államigazgatási szerv dönti el; annak megítélése, hogy ezekben az esetekben ki tekintendő művésznek a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. 24. § (1) Ha a törvény 21. paragrafusa értelmében a munkaviszony megszűnése érvénytelen vagy az eljárásban a törvény 22. paragrafusa alapján érvénytelenné nyilvánítják azt a jogügyletet, amely a munkaviszony megszűnéséhez vezetett, a nyugdíjbiztosítás szempontjából munkaviszonyban töltött időnek minősül az az idő, amely e munkaviszony megszűnésétől az öregségi, rokkantsági vagy ia részleges rokkantsági nyugdíj igénye keletkezésének napjáig, legkésőbb azonban e törvény hatályba lépésének napjáig telt el. (2) Ha az illetékes szerv határozata a törvény 23. paragrafusa értelmében érvénytelen, a nyugdíjbiztosítás szempontjából munkaviszonyban töltött időnek minősül az az idö, amely az e határozat jogerőre emelkedésének napjától az öregségi, rokkantsági vagy a részleges rokkantsági nyugdíj igénye keletkezésének napjáig, legkésőbb azonban 1990. április 30-áíg telt el. (3) Ha a nyugdíjbiztosítás szempontjából az I. (II.) munkakategóriába sorolt foglalkozás a törvény 21. paragrafusában említett okokból vagy a törvény 22. paragrafusa szerint érvénytelenné nyilvánított jogügylet alapján szűnt meg, az 1. bekezdésben említett foglalkoztatási időt az I, (II.) munkakategóriá szerint minősítik, legfeljebb azonban olyan mértékben, amely szükséges az I. (II.) munkakategóriában a nyugdíjigény keletkezéséhez. A tisztségek kategóriáit azonban az 1. bekezdése szerint minősítik (4) A törvény 18. paragrafusa 1. bekezdésében említett személyeknek okozott sérelmek enyhítése céljából a műszaki segédzászlóaijakban teljesített katonai szolgálat, beleértve a katonai gyakorlatok idejét a nyugdíjbiztosítás szempontjából kétszeresen beszámítják, mégpedig abban a kategóriában, amelybe a munkát besorolták. (5) A főiskolai hallgatók tanulmányokból való kizárása,által okozott sérelmek enyhítése céljából főiskolai tanulmányaik idejét a nyugdíjbiztosítás szempontjából úgy minősítik, hogy tanulmányaiknak egy éve, - beleértve a tanulmányok befejezéséhez előírt, de a kizárás miatt kiesett minden évet - duplán számít a munkaviszonyban. (6) Az olyan állampolgárok esetében, akiknek foglalkoztatási idejét az 1. vagy 2. bekezdés szerint minősítik, a nyugdíj megállapításához átlagos havi keresetüket a foglalkoztatás megszűnése előtti utolsó naptári évben ténylegesen elért keresetük s a nemzetgazdaságban a nyugdíjjogosultság keletkezése előtti időszak bérnövekedése alapján állapítják meg. A ténylegesen elért kereset növelésének módját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság rendeletileg határozza meg. . 25. § A törvény 24. paragrafusa szerint csak akkor számítják ki a nyugdíjat, illetve módosítják szintjét, ha ez az állampolgár számára előnyösebb, mint a nyugdíjbiztosítás általános előírásai vagy a 119/1990 Tt. sz., a 47/1991. Tt. sz. törvény által módosított törvény rendelkezései szerint. 26. § Az e törvény hatályba lépésének napja előtt megítélt nyugdíjakat a törvény 24. paragrafusa szerint kérésre módosítják; a nyugdíjat átszámítják a megítélése idején hatályos előirások szerint. 27. § A nyugdíj szintjét az előbbi rendelkezések értelmében első ízben az e törvény hatályba lépésének napja után kifizetendő nyugdíjtól kezdve módosítják. 28. § A törvény 24-27. paragrafusa szerint járnak el az özvegyi és az árvasági nyugdíjak kiszámításánál vagy módosításánál is. 29. § (1) Azokat az állampolgárokat, akiket a 119/1990 Tt. sz., a 47/1991 Tt. sz. törvénnyel módosított tölVény alapján rehabilitálnak, azokat az állampolgárokat, akikre a 119/1990 Tt. sz. törvény 2. paragrafusában, a 47/1991. Tt. sz. törvény módosításában említett bűncselekmények miatt kirótt elmarasztaló bírósági ítéleteket' e törvény hatályba lépésének napja előtt helyezték hatályon kívül s azokat az állampolgárokat, akiket a bírósági rehabilitációról szóló 82/1968 Tt. sz. törvény 22. paragrafusa c) pontja szerint rehabilitáltak, a nyugdíjbiztosítási

5 igényektől eltekintve ugyanolyan mértékű előnyök illetik meg, mint az ellenállás résztvevőit

6. (2) Az olyan ítélettel kényszermunkatáborba Vagy munkaszolgálatos alakulatba rendelt állampolgárokat, amelyet e törvény 17. paragrafusa semmisnek nyilvánít, megilletik a 119/1990 Tt. sz. törvény 25. paragrafusában rögzített jogigények, a 47/1990 Tt. sz. törvény módosításában. Az előző bekezdés rendelkezései erre is vonatkoznak. (3) Az 1. és a 2. bekezdés rendelkezései csak azokra az állampolgárokra alkalmazhatóak, a) akiket halálbüntetésre ítéltek; b) akik szabadságvesztés büntetésük letöltése közben börtönben haltak meg, törvénytelenül megfosztva a személyi szabadságuktól (a 119/1990 Tt. sz. törvény 33. paragrafusának 2. bekezdése szerint, á 47/1991 Tt. sz. törvény módosításában), illetve kényszermunkatáborban vagy munkaszolgálatos alakulatnál; c) akiket legalább 12 hónapig fogva tartottak; d) akik legalább 12 hónapot töltöttek kényszermunkatáborban vagy munkaszolgálatos alakulatnál. 30. § • Ha a hivatásos katonák vagy fegyvef res testületek tagjai esetében érvénytelenítették a szolgálati viszony felbontását, ezeknek a személyeknek a szociális juttatások a szolgálati viszonyokat szabályozó törvények szerint ugyanúgy járnak, mintha átszervezés miatt bocsátották volna el őket. Ezeknek a juttatásoknak összege a ténylegesen letöltött szolgálati idötqj,és az elért keresettől függ (kiszámításának ez az alapja). A reszteteket a Szövetségi Védelmi minisztérium, a Szövetségi Belügyminisztérium és a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei szabályozzák. 5/A nyugdíjjogosultságot a 119/1990 Tt. sz. törvény 25. paragrafusa szabályozza az 47/1991 Tt. sz. törvény módosításában. 6/ A szociális biztosításról szóló 100/1988 Tt. sz. törvény 29. paragrafusa. ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 31. § Az ügyész 1992. december 31-ig terjeszthet be tiltakozást az irányadó időszakban hozott olyan ítéletek, határozatok és más rendelkezések ellen, amelyek ellentétben álltak a törvényekkel és más jogszabályokkal s céljuk politikai üldözés, vagy a politikai előnyszerzés volt.

7 32. § A Szlovák Nemzeti Tanács külön törvénye orvosolja az egyes vagyoni és más sérelmeket, amelyek némely jogszabályok hatályossága, különleges alkalmazása vagy más ok miatt csak a Szlovák Köztársaság területén keletkeztek. 33. § (1) Hatályát veszíti a 40/1964 Tt. sz. Polgári Törvénykönyv 453. paragrafusa, a 131/1982 Tt. sz. törvény módosításában, amely megváltoztatja és kiegészíti a Polgári Törvénykönyvet és módosulnak egyéb vagyonjogi viszonyok is. (2) A Polgári Törvénykönyv 391. paragrafusának 2. bekezdése így hangzik: „2. A családi ház olyan lakásának használatára, amelyet más polgárnak engedtek át lakás céljára, a 155-189. paragrafus idevágó rendelkezései vonatkoznak, a 150. és a 188. paragrafus kivételével, továbbá a szövetkezeti lakásokról szóló rendelkezések.". (3) A Polgári Törvénykönyv 493. paragrafusának 1. bekezdése így hangzik: „1.A magántulajdonban levő ház olyan lakásának használatára, amelyet más polgárnak engedtek tá lakás céljára, a 155-189. paragrafus idevágó rendelkezései vonatkoznak, a 159. és a 188. paragrafus rendelkezéseinek kivételével, továbbá a szövetkezeti lakásokról szóló rendelkezések." (4) Hatályát veszíti a pénzügyminisztérium 177/1955 Tt. sz. rendelete az egyéni nyugdíjbiztosításról. A Szövetségi Pénzügyminisztériumot felhatalmazzák, hogy általánosan kötelező jogszabállyal rendezze az olyan személyek kártérítését, akiknek jogai e rendelet szerint sérelmet szenvedtek. 34. § Jogosult személy hiányában vagy ha a jogosult személyek közül egy sem érvényesíti jogigényét az elvesztett tulajdon visszaszolgáltatására az 5. paragrafus 2. bekezdésében megszabott határidőn belül, jogosult személlyé az állam válik, amely ennek a törvénynek hatályba lépésétől 18 hónapon belül érvényesítheti ezt a jogát. Az állam jogigénye érvényesítésének eljárását a köztársaságok illetékes szervei külön jogszabályban határozzák meg. 35. § Ez a törvény április 1 -jén lép hatályba. 7/ A

z ügyészségről szóló 60/1965 Tt. sz. törvény 15. paragrafusa a később hozott jogszabályok módosításában. LAPSZÉLEN TISZTÁBB LELKIISMERETTEL... Persze, csak részben. Mert akárhogy is nézem, a bíróságon kívüli rehabilitációról, magyarán a kárpótlásról szóló törvény könnyített valamit lelkiismeretünkön, de amennyivel nyugodtabban nézhetünk a jogtalan sérelmeket szenvedők szemébe (persze, már akiébe a törvény lehetővé teszi), annyival nyugtalanabbul és az utánunk jövőkre gondolva rossz lelkiismerettel vizsgálgatjuk a jövőt. Különösen a mai negyven- és harmincévesek, akik akarvaakaratlanul kerültek ebbe a leginkább őket sújtó helyzetbe, miközben tudják, hogy négy-, illetve két évtizeddel ezelőtt nem ők terelték gazdaságunkat a ma már bizonyítottan csődhelyzetbe vezető útra, nem ők tehetnek a 48 Februárját követő megtorlásokról. Klaus pénzügyminiszter úr a kárpótlási törvény körüli vitában kifejtette, történjen bármi is, ezt meg kell tennünk, erkölcsi kötelességünk. Es érvelését folytatta: igaz, hogy belekerülhet az országnak 300 milliárd koronájába is, de azonnal meg is nyugtatta a tv-nézőket a kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatában. A kárpótlás szorosan kötődik a nagyprivatizációhoz - mondotta -, a vagyonjegyek is felhasználhatók erre a célra, tehát az egész ügy elhúzódhat néhány évig, a szóban forgó, valóban ijesztően nagynak tűnő összeget nem egyszerre kell kifizetnünk. Bizonyára abban is bízik Klaus úr, hogy közben - ha nem torpanunk meg újra és újra - csak megáll a gazdasági visszaesés, túljutunk a holtponton és lassan, de biztosan kezdünk emelkedni, az adóterhek elviselése is könnyebbé válik, szép fokozatosan kialakul a oly hőn óhajtott tisztességes vállalkozói réteg, több jut majd a szociális védőhálóra. Valamelyik lapban olvasom egy gyáros lányának panaszát, melyet még a törvény elfogadása előtt írt, válaszolva égy, a kárpótlást ellenző közgazdásznak. Jogos fájdalom szólt panaszából, és nevét sem merte adni a levélhez, nehogy még unokáinak is szenvednie kelljen az esetleges újabb sérelmek miatt, ötvenegynéhány embernek adott munkát kis gyáruk, amelyben a tulajdonos és fia éppolyan megfeszítéssel dolgozott, mint az alkalmazottak. Akárcsak annak a kis gyárnak a tulajdonosa, amelyet csak azért államosítottak 48-ban, mert a 30 saját alkalmazottukon kívül kötelezték őket 20 büntetésüket töltő fogoly alkalmazására is, akiket ugyancsak beleszámították a létszámba, s így veszítettek el mindenüket. Tudja, hogy a 43 esztendővel ezelőtt elhagyott kisváros visszavárja őt. Tudja, a kis gyár sincs különb helyzetben az ország legtöbb gyáránál, és szüksége van a külföldi segítségre. Ô pedig szívesen adja, új technológiát hoz magával Amerikából, elhárítva a munkanélküliség veszélyét az ott dolgozók feje felől. Érvek az egyik fél, érvek a másik fél részéről. A választók zöme azt kifogásolja a már jóváhagyott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban, hogy erről nem volt szó egyetlen párt választási programjában sem, hogy egy szűk réteg érdekeit érvényesítik a társadalom széles rétegeinek érdekei helyett, hogy kiárusítják a gazdaságot stb. Egy biztos: erkölcsileg tisztáztuk magunkat azok előtt, akiktől egy igazságtalan rendelet alapján vette el az alig másfél esztendeje összeomlott kommunista rendszer a vagyonát. Többségük olyan vállalkozói réteghez tartozott, amilyent most néhány éven belül szeretnénk magunk körül látni. Csakhogy míg a most kárpótoltak rétege természetesen évtizedeken át fejlődött olyanná, amilyennek apáink imerték környezetünk kisebb-nagyobb gyárosait, a mai vállalkozói rétegnek egy természetellenes folyamat közepette kell megszületnie. Egy olyan folyamatban, amelyben a régi, rozsdás szerkezet likvidálása miatt százezrek kerülnek az utcára, százezrek várnak az új munkahelyekre, vergődve addig is a gyenge szociális hálóban. Jómagam csak egyben bízom: a kárpótlásra fordított kiadásaink jó helyre kerülnek, s a régi-új tulajdonosok elsődleges célja nem visszakapott vagyonuk elherdálása lesz... PÁKOZDI GERTRÚD