Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-07 / 56. szám, csütörtök

1991. MÁRCIUS 7. X / X . ÚJ szól PUBLICISZTIKA EZREDFORDULÓRA KORSZERŰ KÖZLEKEDÉS A Fővárosi Közlekedési Főosztály tavaly novemberben készítette el a fővárosi közlekedésfejlesztésének tervezetét, mely érinti a városi tömegközlekedést, az egyéni autóközlekedést, a teherszállítást, a vasúti, a vízi és a légi közlekedést, valamint a gyalogos- és kerékpárforgalmat. Anna Lovásoyá, a főváros átfogó közlekedési tervének főtervezője a Pozsonyi Főpolgármesteri Hivatal rendszeres sajtótájékoztatóján ismertette a tanulmányt, amelynek alapján 2000-ig megoldanák a közlekedési problémákat. Sajnos a közlekedés színvonala messze elmarad a követelményektől, nagy az aránytalanság a lakosság és a városba látogatók igényei és a kínálat között. Az utóbbi években sokat fejlődött a város, jelentősen megnőtt a lakosság száma, viszont a szolgáltatások közül főleg a közlekedés maradt le. Már húsz évvel ezelőtt is végeztek felméréseket, hogy tudják, hol vannak a legnagyobb hiányosságok, mire kell a figyelmet összpontosítani, mégis minden maradt a régiben. Jelenleg naponta átlagosan egymillió ember - a lakosság 83 százaléka, sőt télen 90 százaléka - veszi igénybe a tömegközlekedést, míg saját gépkocsiján csak a lakosság 17 százaléka .utazik. A főváros tömegközlekedését sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nem lehet tovább feszíteni. A takarékosabb és gyorsabb közlekedés érdekében mielőbb meg kell építeni a 16 éve készülő gyorsvasutat, amely ökológiai szempontból a legtisztább, s minden világvárosban előnybe helyezik. A terv szerint 1995-ben az A-vonal Ligetfaluvárosközpont nyolc kilométeres szakaszát helyeznék üzembe, majd 2000-ben a B-vonalat a Föpályaudvar-Zupka Tér-Ružinov szakaszt, két átszállási csomóponttal. A főváros átfogó közlekedési terve lehetőséget ad a városon áthaladó tranzitközlekedés óriási megterhelésének mérséklésére is. Gyorsított ütemben folyik az Ausztriából érkező turistaforgalmat elterelő autópálya építése, melynek átadását az Expo világkiállítás évére tervezik. Addigra viszont szeretnék az ökológiailag tisztább vasúti közlekedést megépíteni Bécs-Pozsony között, mely nemcsak a személy-, hanem teherszállításban is mentesítené a közúti forgalmat. A közúti és vasúti forgalom mellett a tanulmány kitér a vízi személy- és teherszállítás fellendítésére is, s ennek kapcsán felmerült egy új személyi kikötő megépítésének szüksége. A környezetvédők és a Zöldek Pártja egyre nyomatékosabban követeli a kerékpárutak megépítését, ami érthető módon a várható viteldíjemelések kapcsán a lakosság körében is támogatókra talál. Tatiana Ceíovská, a Fővárosi Közlekedésszervezési Főosztály munkatársa ennek a területnek a szakembere. Röviden szólt arról az önálló fejlesztési tervezetről, mely viszonylag nem igényes, s csekély módosítással alkalmazni lehet az adott helyzethez, biztonságos kerékpárutak létesítését tűzi ki a városon át. A főváros kedvező fekvéséből kiindulva a szomszédos országokból is igény jelentkezett a turisztikai kerékpárú--, tak kibővítésére. Tíz év alatt közel 110 kilométeren épülne meg a kerékpárút, de vannak szakaszok, melyek minimális ráfordítással azonnal használhatóak, s a városrészek polgármestereinek segítségével a lakosság hamarosan igénybe veheti. A tájékoztató harmadik pontjában Eduard Matuia, városfejlesztési műépítész a rokkantak akadály nélküli közlekedése érdekében tett intézkedésekről számolt be. Elsőként a városközontban építik át a járdaszegé. lyeket, az üzletek, középületek bejáratát úgy képezik ki, hogy a mozgássérültek - a főváros lakosságának közel 12 százaléka - is korlátlanul mozoghasson. TÓTH ÁGNES ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL A Független Magyar Kezdeményezés 1991. március 2-án tartotta VII. Közgyűlését Galántán. Az FMK legfelsőbb döntéshozó szerve rendkívül fontos dokumentumokat fogadott el. Köztük az Ügyvivői Testület beszámolóját és azt a munkatervet, amely első ízben körvonalazza a kisebbségi pártok és társadalmi, érdekvédelmi és kulturális szervezetek együttműködését szabályozó új érdekegyeztetési modellt. Fontos előrelépést jelent ez az elmúlt évhez képest. Az együttműködés alapelveit az FMK vezetése átnyújtotta az MKDM és az Együttélés elnökének és a jövőben tárgyalásokat kíván folytatni minden érdekelt féllel erről a kérdésről. Információink szerint a munkaterv teljes szövege az FMK tájékoztatójában, a Szabad Kapacitásban jelenik majd meg; az Új Szó ebből az alábbi fejezeteket közli: A KISEBBSÉGI ÜGYEK ÚJ POLITIKAI RENDSZERE A nemzeti kisebbségek politikai életének a modern szabadelvű demokrácia alapelveivel azonos eszmék alapján kell elrendeződnie. Ezek szerint a politika elsőrendű feladata a társadalmi rendszer több részének a szabad, autonóm, belső értékekre épülő fejlődését szolgáló lehetőségek és feltételek biztosítása. Ezért a politika nem korlátozhatja a vállalkozás szabadságát, a kultúra, a művelődés, a művészet, a tudomány, az iskolaügy, a tájékoztatás szabadságát, a törvényességet és a társadalmi élet többi, autonóm területének öntörvényű fejlődését. Bár ez az optimális állapot jelenleg nem valósítható meg egészen, a demokratikus politikai kultúra és a politikai akarat közel juttathatja hozzá nemzeti kisebbségünket. Ma adott a lehetőség, hogy egy olyan új együttműködési modellt alakítsunk ki, mely rugalmasan és sokrétűen biztosítja a politikai képviselet hatékony rendszerét. Az új együttműködési modell, megítélésünk szerint a következő alapelveken nyugodhatna: a) A magyar nemzeti kisebbség politikai élete plurális, azaz szeYkezetét több politikai mozgalom és párt alkotja. A rendszer alapelve á független szervezetek közötti megegyezés, illetve konszenzusok folyamatosan megkötött sorozata. b) Az alapelvek megvalósításában résztvevő politikai pártok és mozgalmak (a továbbiakban résztvevők) nem törekednek egymás szuverenitásának csökkentésére, vagyis egymás szervezeti elemeinek (képviselői csoportok, polgármesterek, helyi képviselők stb.) saját hatalmi befolyása alá vonására és egymás központi rendezvényeinek hatalmi befolyásolására. c) A résztvevők garantálják a kulturális élet szabadságát: - Kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem sértik meg a független sajtóorgánumok belső autonómiáját, a belső profil szabad megválasztásának, az újságírók szabad véleményalkotásának jogát. Nem akadályozzák, sőt igénylik, hogy a résztvévők belső frakcióinak képviselői megjelenhessenek a sajtóban azok terjedelmi korlátainak a figyelembevételével. - A résztvevők garantálják az oktatás szabadságát, nem befolyásolják hatalmi eszközökkel az egyes oktatási intézmények vezetőinek választását, oktatási profiljuk kialakításának, a munkamódszerek megválasztásának a szabadságát. A résztvevők védelmezik az oktatási intézmények függetlenségét, a hazai és külföldi oktatási helyek odaítélésének pártsemlegességét. - A résztvevők garantálják az ifjúsági szervezetek és szövetségek, a kulturális és művelődési társaságok, az egyletek, az érdekvédelmi szervezetek és más társadalmi kulturális szövetségek függetlenségét. Tiszteletben tartják jogukat arculatuk szabad és önálló alakítására. -A résztvevők garantálják a Csemadok hatalmi függetlenségét és pártsemlegességét. A résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy megtalálják a Csemadok függetlenségének konkrét garanciáit és ezért lemondanak arról, hogy a Csemadok elnöki, vezető titkári, titkári és elnökségi funkcióiba saját választmányi, illetve elnökségi tagjaikat, valamint parlamenti képviselőiket jelöljék. A résztvevők lemondanak arról, hogy a Csemadok szervezeti, gazdasági és szellemi kapacitását saját céljaikra használják ki, és ezt a kötelezettséget közösen garantálják. Ugyanez érvényesítendő az új kulturális szerveződések esetében is. d) A résztvevők garantálják a vállalkozás és a piac szabadságát. Kötelezik magukat, hogy politikai értékrendjük szempontjából nem korlátozzák a piaci verseny szabadságát, a jogilag szuverén vállalkozások döntési függetlenségét és irányultságát. A résztvevők garantálják működési területükön a technológia szabad elterjedését, a tőke és a munkaerő természetes áramlását és a piaci tevékenységhez szükséges politika nyugalmat és stabilitást. e) A résztvevők támogatják a társadalmi lét mindazon további területeinek politika- és ideológiamentességét, melyek természetüknél fogva erre törekszenek. f) A résztvevők megtárgyalják egymás között a kisebbségeket érintő minden fontos külső és belső indíttatású kérdést. A résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kisebbség társadalmi élet szabad fejlődését biztosító politikai rendszert ismétlődő tárgyalásokon tökéletesítik. g) A résztvevők kölcsönösen ellenőrzik egymást, fenntartva ezáltal azt a több pártra épülő hatalmi egyensúlyt, mely mindegyik társadalom demokratikus fejlődésének politikai feltétele. h) A résztvevők a kölcsönös megegyezés alapján a kötelezettségeket és a granciális tényezőket további pontokkal egészíthetik ki, illetve közös megegyezés alapján a pontokat módosíthatják. A TÁRSADALMI ÉRDEKEGYEZTETÉS ÚJ RENDSZERE Az FMK szerint a kisebbségi társadalmi lét depolitizálásának legfontosabb előfeltétele a kisebbségi léttel foglalkozó mozgalmak és pártok közötti minimális konszenzus megkötése. Ennek részeként a kisebbségi társadalmi lót azon területei válnának pártsemlegessé, melyeken a résztvevők garantálják, hogy nem használják azokat ki érdekeik megvalósítása céljából. Az FMK céljának tekinti, hogy ily módon a kisebbségi lét minél több területét vonja ki a politikai és az ideológia befolyása alól. A kisebbségi élet pártsemleges területein a FMK szorgalmazi fogja a csúcsszervek és a hierarchikus rendszerek kialakulásának elvetését és ösztönözni kívánja a konszenzuson alapuló együttműködési hálózatok kialakítását. Ezt a következőképpen látjuk megvalósíthatónak: a) A közös cél vagy közös érdek végett összejött szervezetek az egész egyeztető folyamatban megőrzik önállóságukat és részvételük önkéntességét. b) Az érdekegyeztetés egyetlen fázisában sem születhet többségi döntés, tehát egyetlen felet sem lehet leszavazni és nézeteivel, érdekeivel ellenkező cselekedetre kényszeríteni. c) Döntés csakis közmegegyezéses (konszenzusos) alapon születhet. d) Az érdekegyeztető testület nevében az összes részvevő előzetes beleegyezése nélkül senki sem jogosult szólni a nyilvánosság előtt. e) Az érdekegyeztető tanácsot csak a testület által meghatalmazott személyek képviselhetik. f) Az érdekegyeztető tanács bármely fél kérésére köteles összeülni. Az FMK úgy véli, hogy ez az együttműködési modell (melyről egyébként az Oktatási Tanácsban már bebizonyosodott, hogy járható út és hatékony is) alkalmazása rendkívüli módon elősegítheti a kisebbségi lét demokratizálódását és a kisebbség valós önszerveződését. MILYEN IS LESZ A SZLOVÁK TAVASZ? A Matica slovenská elnöke nem így, nem kérdőmondatban meditált legközelebbi jövőnkröl, hanem parancsoló módban adta tudtára a világnak: Ennek a tavasznak szlovák tavasznak kell lennie! Ami rendben is volna. Csak ne az mondotta volna, aki mondta, akit valamennyien ismerünk. Bizonyos esetekben és bizonyos személyek megnyilvánulásait hallgatva az árnyalatoknak is fontosságot tulajdonít az ember. Velem is ez történt, és - lenyelhetetlen gombóc keletkezett a torkomban. Csehszlovákiai magyarként így teszem fel a kérdést: milyen lesz a szlovákiai tavasz? Bizonyára érti a tisztelt olvasó, mire célzok. A tavasz minőségét firtatva csehszlovákiai magyarként elsősorban arra keresünk választ, hogyan alakul sorsunk a kisebbségben. Úgy-e, ahogy azt Jozef Markušék elképzelik, vagy győzedelmeskedik az ész, és végül diadalt aratnak a kontinensünk nagyobbik felén immár általánosan elfogadott normák. A soviniszták koncepciójával tisztában vagyunk. A Matica slovenská elnöke október 25-ikén köntörfalazás nélkül kifejtette a szlovákiai magyarok további sorsával kapcsolatos elképzeléseit. Koncepciójának kulcsszava a diaszpóra volt. Ami magyarul azt jelenti: szétszórás. Érthető volt mindannyiunk számára. Ha a soviniszta irányzat reprezentánsai kerülnének hatalomra, „feloldanának" bennünket, megszüntetnék egy tömbben élésünket. Nem nehéz megjósolni, hogy ez mit jelentene számunkra. A szlovák „tavasz-koncepció" másik fő irányzatát a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomhoz tartozók testesítik meg. E politikai erő vezető személyiségei voltak Szlovákiában az ázsiai típusú kommunista egyeduralom megdöntésének fő szervezői. Most kettészakadt e mozgalom vezetése, és az egyszerű halandók csak találgathatják, mi történt a kulisszák mögött, illetve hogy mit várhatunk a holnaptól. Nem szeretném dramatizálni a helyzetet, de kétségtelen, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban az utóbbi néhány nap során végbemenő meglepő változások végkifejlete meghatározóan befolyásolja Szlovákia „tavaszát", de elkövetkező éveit is. Mi következhet azután, hogy a NYEE központi vezetésének többsége lemondásra szólította fel Vladimír Mečiar miniszterelnököt és a kormány első embere kijelentette: nem mond le? Nagy valószínűséggel az következik, hogy a parlamentben bizalmi szavazásra kerül sor. És minden azon múlik (ami áz eljövendő „szlovák tavasz" időjárásának alakulását illeti), hogy ki kivel fog össze, melyik parlamenti párt kivel szövetkezik. Prágából az éjszaka folyamán telefaxon azt üzente Alexander Dubček, hogy ellenzi Vladimír Mečiar lemondatását, mert a jelenlegi viszonyok között semmi sem árt annyira az országnak, mint a destabilizálódás. E véleménynyilvánításból az is kiolvasható, hogy a szövetségi parlament elnöke azt sugallja: a Polgári Fórumhoz hasonlóan oldják meg a mozgalom kérdéseit. Tehát: kulturáltan és gyűlölködés nélkül váljék két szárnyra a NYEE, és a legközelebbi választásokig a jelenlegi felállásban működjék a parlament és a kormány. Úgy gondolom, hogy aki szívén viseli Szlovákia és a föderáció sorsát, az szívesen kiegyezne ilyen megoldásban. Most majd minden azon múlik, hogy az érintettek le tudják-e győzni sértödöttségüket, és képesek lesznek-e elsősorban az ország sorsát szem előtt tartani. Most az az alapkérdés, hogy Vladimír Mečiar mennyire lesz képes ellenállni a nacionalista térfélről érkező invitáló szirénhangoknak, illetve hogy felismeri-e a nacionalista hordószónokok szólamaiban és magakelletésében rejlő veszélyt. Egyszer, 1990. október 25-én, már bebizonyította, hogy helyére tudja tenni a dolgokat. Csak nem bánta meg, hogy úgy cselekedett, ahogy cselekedett? Előfordulhat, hogy ma a Szlovák Nemzeti Tanácsban bizalmi szavazásra kerül sor, és a miniszterelnök a kommunisták és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői szavazatainak köszönhetően miniszterelnök marad. Ha e két politikai csoportosulás jóvoltából marad meg tisztségében, jobb lenne rá se gondolni a jövőre. Még mindig megtörténhet, hogy civilizáltan kettéválik a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, és 1992 nyaráig a parlament és a kormány az eddigi összetételben munkálkodik az Esély Szlovákiának címen ismert program megvalósításán. Ez valóban esélyt jelentene mindannyiunk számára. A csehszlovákiai magyarok számára is. Huszonhárom esztendeje idegen tankok tiporták el a Prágai Tavaszt. Most nem fenyegetnek bennünket idegen hadseregek-. Ha ez a tavasz is zimankóba fordul, azért majd csak magunkat hibáztathatjuk. Nem lesz enyhítő körülmény! És ki tudja, lesz-e még egyszer november 17-ike. TÓTH MIHÁLY PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYT VAGY LAKÁSDOTÁCIÓT? A Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége előtt álló komoly nehézségekről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Ladislav Pollák elnök a szövetség szakosztályvezetőivel együtt. Mint ismeretes az építőanyagárak tavalyi emelése, illetve a januárban életbe lépő árliberalizáció tovább súlyosbítja a lakásépítés amúgy is nehéz helyzetét. A lakásszövetkezetek a befizetett tagsági illetékeket mér kimerítették, s miután az állami támogatást megvonták, a megkezdett 28 ezer lakás építésének befejezésére már nincs pénz. A lakosság körében egyre nagyobb a feszültség, főleg a fiatal családoknak jogos a félelme, vajon ha „össze is kaparják" a hiányzó közel 80 ezer koronát, mi a biztosíték arra, hogy még az idén lakást kapnak. És mi a biztosíték arra, hogy egy újabb határidő-eltolódáshoz nem párosul újabb áremelés, amit ismét velük fizettetnének meg? Lesznek olyanok, akik gond nélkül tudnak fizetni, de bizonyára többen lesznek az olyan fiatalok, akik kénytelenek lesznek visszalépni, lemondani a lakásról. Az elnök ismertette, hogy a szövetségük, mint önálló érdekvédelmi szerv még február közepén petícióval fordult a szövetségi és a köztársasági kormányhoz, illetve az SZNT-hez, hogy a központi költségvetésből 400 millió korona támogatást szavazzanak meg az elkezdett építkezések befejezésére, hogy a terheket ne a leendő lakásbérlők viseljék. Ezzel a lépéssel elejét vehetnék közel 30 ezer építőipari munkás munkanélkülivé válásának is. Javasolják, hogy a fűtőanyag és energiahordozók tervezett áremelését két részben építsék be a lakbérekbe. Az első a fűtési idény végén, a másodikat pedig akkor, amikor lakásonként megoldják a melegvíz-fogyasztás mérését és a hőmérséklet-szabályozást, illetve a lakások hőszigetelését. Tagjaik közül sokan vannak fizetéshátralékban, és ez a lépés csak tovább növelné az adósok számát. -tgáREFLEX