Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-07 / 56. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1991. MÁRCIUS 7. Mesic: PAKRACBAN NEM VOLT POGROM PROBLÉMÁK A JUGOSZLÁV VÁMOSOKKAL A jugoszláv államelnökség legutóbbi ülésén azt tekintette át, milyen . a biztonsági helyzet a horvátországi Pakrac városban nemrégiben kirobbant zavargásokat követően. Megállapítása szerint lassan megnyugodnak a kedélyek, de a testület rendelkezéseit csak jókora késéssel és csupán részlegesen valósítják meg. Mint ismeretes, az államelnökség még vasárnap felszólított arra, hogy Pakracban helyre kell állítani a március 2-a előtti,viszonyokat. Az államelnökség a lakosság körében uralkodó félelemre, bizalmatlanságra - ami egyebek között abban is megnyilvánult, hogy a Szerbek egy része menekül Horvátországból - utalva biztosította a közvéleményt arról, képes arra, hogy minden jugoszláv állampolgár számára garantálja a biztonságot. Felszólította a politikai szerveket, mindennemű tárgyaláson tartózkodjanak az erő alkalmazásától vagy a vele való fenyegetőzéstől. Stipe Mesic, a jugoszláv államéd nökség tagja, aki ebben a testületben Horvátországot képviseli, kijelentette, hogy Pakracban nem követtek el pogromot a szerbek ellen, s minden ilyen értelmű állítás csupán a belgrádi propaganda hazugságát bizonyítja. Mesic egyébként kedden otthagyta az államelnökség tanácskozását, tiltakozásul amiatt, hogy a testület anélkül kezdett a Horvátországban kialakult helyzetről tárgyalni, hogy előzetesen tájékoztatták volna e köztársaság legfelsőbb szerveit. „Normális emberek nem lőnek egymásra, és éppen ezt akarta elérni a belgrádi horvátellenes propaganda. Araikor ez a számítás nem vált be, akkor vádlottak padjára kívánta ültetni Horvátországot, ezúttal azzal az indokkal, hogy onnan a Vajdaságba és Szerbiába menekülnek az emberek" - mondotta Mesic, hozzáfűzve, hogy az események mögött azok a szervek állnak, akik autóbuszokkal érkeztek Horvátországba, polgárháborúval ijesztgetik az embereket, felajánlva nekik, hogy biztonságos helyre szállítják őket. Csehszlovákia belgrádi nagykövetsége ismételten felhívja a csehszlovák állampolgárok figyelmét, ha Jugoszláviába utaznak, vagy átutaznak az országon, csak személyes szükségleteik kielégítésére vihetnek be árucikkeket. Az utóbbi időben ugyanis egyre több kellemetlen vitába keverednek állampolgáraink a jugoszláv vámosokkal. Az újonnan alakult magán utazási irodák attraktív utakat szerveznek Isztambulba, ahol állampolgáraink sok olcsó árut vásárolnak. Hazatéréskor azonban problémáik támadnak a jugoszláv határon. A jugoszláv vámosok nem akarják beengedni az országba azokat az autóbuszokat és magángépkocsikat, amelyekben több áru van a személyes fogyasztásra szántnál. Az ilyen cikkeket azután közvetlenül a határon át kell adni a jugoszláv szállítónak, aki biztosítja azok Csehszlovákiába juttatását vasúton, vagy kamionnal. És ez nem olcsó mulatság. Például a múlt szombaton a dimitrovgradi határátkelőhelyen fél napon át vesztegelt több csehszlovák autóbusz, de más példákat is lehetne még sorolni. SZÜKSÉG VAN AZ ARABKÖZI ERŐKRE (Folytatás az 1. oldalról) arra, visszaszolgáltatja Kuvaitnak az elrabolt repülőgépeket, készpénzt és aranyat, valamint az elhurcolt műkincseket is. Ugyancsak a bagdadi rádió számolt be arról, hogy az elnök azonnali hatállyal elrendelte a gyermekeknek szánt tej, a cukor és a szappan fejadagjainak 25 százalékos emelését. A jegyrendszert azután vezették be Irakban, hogy az ENSZ elrendelte a gazdasági embargót. John Major Kuvaitban Elsőként a szövetséges államok vezetője közül John Major brit kormányfő tegnap váratlanul egynapos látogatásra érkezett Kuvaitba. Újságíróknak azt mondta, hogy a közel-keleti válság megoldását még mindig számtalan probléma akadályozta. Úgy vélekedett azonban, most minden korábbinál nagyobb esély van a krízis megoldására. Major Moszkvából érkezett Kuvaitba. Találkozott az állam vezetőivel és a brit katonákkal, akiknek mindenképpen a helyszínen akart köszönetet mondani részvételükért a háborúban. Kedden, egy héttel az iraki egységek távozása után korlátlan időre bevezették az éjszakai kijárási tilalmat. Ez este 22 órától reggel 4 óráig van érvényben. A hivatalos hírügynökség szerint az intézkedés célja, a biztonság és stabilitás helyreállítása. A kuvaiti hadsereg képviselője közölte, az egységek alapos házkutatásokat terveznek a főváros azon negyedeiben, melyekben a palesztin lakosság túlnyomó többsége él. Ezt a döntést azzal indokolta, hogy az iraki megszállás idején kb. 100 ezer palesztin érkezett illegálisan az emírségbe. A szóvivő azt mondta, jelenleg kb. 11 palesztin csoport tevékenykedik az országban, ezek külföldről érkeztek. Hangsúlyozta', házról házra fognak járni, bár el akarják kerülni a nyílt összecsapást a kuvaitiak és palesztinok között. Nem akarnak megszabadulni a palesztinoktól, de mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy az egyes csoportok egymás ellen harcoljanak. Tény, hogy egyre nagyobb a feszültség a kuvaitiak és a palesztinok között. A teheráni rádió arab nyelvű adása szerint a hatóságok több palesztint kivégeztek, mert együttműködtek az irakiakkal. Kuvait ezt a hírt hivatalosan cáfolta. Ezzel kapcsolat-ban Ahmed Szabah külügyminiszter Damaszkuszban kedden azt mondta, a kormány ki akarja zárni az ellenséges erőket minden közösségből, amely Kuvaitban letelepedett. Jelezte, kiutasítanak az országból mindenkit, aki Irakkal szimpatizál. Érdemes megjegyezni, hogy az iraki invázió előtt kb. félmillió palesztin élt Kuvaitban, és többségük a megszállás után is ott maradt. Damaszkuszi megállapodás A szíriai fővárosban tegnap befejeződött Egyiptom, Szíria és a hat öböl menti arab ország külügyminisztereinek tanácskozása a közelkeleti problémáról. A miniszterek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az ENSZ égisze alatt összehívják a közel-keleti nemzetközi békekonferenciát. Úgy döntöttek, létre kell hozni az arabközi biztonsági erőket, melyek garantálják az öböl térségének békéjét és biztonságát. Az arabközi erők magját azok az egyiptomi és szíriai egységek alkotnák, amelyek most Szaúd Arábiában és a környező országokban állomásoznak. Szó volt arról is, hogy az öböl menfi gazdag államok olajbevételekből hozzájárulnak Egyiptom és Szíria fejlesztéséhez. Teheránba érkezett Alekszandr Belonogov szovjet külügyminiszterhelyettes, hogy tárgyaljon a „minőségileg új helyzetről, amely Irakban alakult ki a csúfos katonai vereség után. Érdekes tény, hogy szintén Teheránban tartózkodik Szaadun Hammadi iraki alelnök, aki Rafszandzsani iráni elnöknek hozott üzenetet Szaddam Husszeintől. Az üzenet tartalmáról nem kaptunk jelentéseket. Kezdődhet a kivonulás Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kedden este azt mondta: a Dél-Irakban folytatódó harcok esetleg lassíthatják az amerikai egységek kivonulását a térségből. Ugyanakkor hangsúlyozta, az amerikaiaknak nem áll szándékukban beavatkozni ezekbe az összecsapásokba. Washingtoni hírek szerint ma hagyják el az első egységek az öböl térségét. A Pentagon azt jelentette, hogy elsőként a 82. ejtőernyős hadosztály tagjai térnek vissza az Egyesült Államokba. Az Andrews légitámaszponton személyesen Bush elnök fogja fogadni őket. GORBACSOV-KOHL TELEFONBESZÉLGETÉS A SZOVJET CSAPATKIVONÁS MENETRENDJE LETTORSZÁGBAN POKOLGÉPEK ROBBANTAK Mihail Gorbacsov szovjet államfő kedden este telefonon beszélt Helmut Kohl német kancellárral. Véleménycserét folytatva a szovjet -német szerződések ratifikálásáról, Kohl nagyra értékelte, hogy a szovjet parlament hétfőn három megállapodást ratifikált, szerinte ez óriási jelentőségű a két ország és nép kapcsolatainak további alakulása szempontjából. Gorbacsov erről azt mondta, ez a realizmus megnyilvánulása és annak megértése, hogy a hasonló dokumentumok szilárdítják a jó kapcsolatokat. A TASZSZ hírügynökség szerint szóba kerültek az Öböl-háború befejeződésével és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdések is. A Die Welt napilap tegnap arról számolt be, hogy a hét végén inkognitóban Németországban járt Dmitrij Jazov marsall, a Szovjetunió védelmi minisztere. A bonni kormány képviselője akinek a nevét az ABN hírügynökség nem közölte, megerősítette ezt a hírt, de nem volt hajlandó kommentálni. A Die Welt szerint Jazov Jénában járt a szovjet egységeknél, néhány katonának kitüntetéseket adott át és beszédet mondott a pártkáderek előtt. A szövetségi kormány meglepetéssel reag'ált Jazov be nem jelentett látogatására, mivel - írta a lap - az a szokás, hogy Bonnt előre tájékoztatni kellett volna egy ilyen magas személyiség látogatásáról. Berlinben tartott kedden sajtóértekezletet Matvej Burlakov vezérezredes a szovjet nyugati hadseregcsoport főparancsnoka. Kijelentette: a Szovjetuniónak érdeke, hogy 1944 végéig a tavaly kötött szovjet-német megállapodásnak megfelelően kivonja csapatait a volt NDK területéről. Az idén a kontingens 25-30 százalékát vonják ki, a következő két évben 30-30 százalékukat, a katonák maradék 10-15 százalékát pedig 1994-ben. A Szovjetuniónak a keletnémet területeken 388 ezer katonája van, családtagjaik száma 184 ezer. Továbbá 5000 harckocsi, 620 harci repülőgép, 790 helikopter és 2,5 millió tonna lőszer van a keleti tartományokban. A szovjet egységek már átadták a Bundeswehrnek a katonai objektumok 40 százalékát, ezek értéke 800 millió márka. Burlakov szerint a Németországban lévő szovjet katonai létesítmények értéke eléri a 10,5 milliárd márkát. A szovjet félnek érdeke, hogy a visszaadott objektumokat értékesítse és a befolyt összegből lakásokat építsenek a katonák számára. Ugyanezen a sajtóértekezleten jelentette be Burlakov, hogy a parancsnoksága alá rendelt egységekből már 191 katona és 39 tiszt dezertált. A szovjet parlament két kamarája első olvasatban kedden külön jóváhagyta az állambiztonsági szervekről szóló törvény tervezetét. Ez behatárolja a KGB tevékenységének jogkörét, kötelességeit, működésének elveit, valamint az ellenőrzési rendszert is. A Szovjetunióban még sosem szabályozta a parlament által elfogadott törvény az állambiztonsági szervek tevékenységét. Eddig az 1959 márciusában jóváhagyott rendelet volt érvényben, de azt nem a parlament, hanem a kormány és az SZKP Központi B

:zottsága fogadta el. Lettországban a hadsereg és a belügyi csapatok objektumaiban tegnapra virradó éjszaka három nagyerejű pokolgép robbant. A robbanások nem követeltek emberáldozatokat, de az épületeken jelentős károkat okozott. Az egyik bombát egy 12 emeletes rigai házban helyezték el, ahol tisztek családjai laknak. A másik a rendőriskola közelében robbant, a harmadik pedig súlyosan megrongált egy hidat, amely a Riga közelében állomásozó legfontosabb katonai egység laktanyájához vezető úton van Adazsi községben. PETR PITHART MOSZKVÁBAN Ivan Szilajevnek, az Oroszországi Föderáció kormányfőjének a meghívására tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Petr Pithart cseh miniszterelnök. A Seremetyevói repülőtéren Pithartot és Jan Vrba cseh ipari minisztert Nyikolaj Malisev, az orosz kormány alelnöke üdvözölte. Jelen volt Rudolf Slánský, hazánk moszkvai nagykövete is. Közvetlenül az elutazás előtt Petr Pithart újságírók előtt úgy nyilatkozott, e látogatással kísérletet tesznek a konkrét problémák megoldására, s inkább gazdasági, mintsem politikai problémákról van szó. A kölcsönös kereskedelem Csehszlovákia és a Szovjetunió között válságban van, de úgy véljük, hogy ennek főleg technikai okai vannak és nem más jellegűek - mondotta a kormányfő figyelmeztetve arra, hogy egyelőre még nem találták meg a kölcsönös elszámolások megfelelő módját sem. így megesik, hogy egész csehszlovák ipari ágazatok többé-kevésbé raktárra termelnek, mivel nincs garantálva termékeink átvétele a Szovjetunió részéről. FOROG A SZERENCSEKERÉK Ne feledje a világ, hogy a nagy háborúk mellett vannak kisebbek is. Európa északi megosztott szigetországában, a végső célig folytatódik a harc - figyelmeztet az ír Köztársasági Hadsereg (IRA). Elfogadhatatlan, kíméletlen ez a háború, amelyet Észak-Írország lakossága nevében immár 21 éve folytat e terrorista szervezet a brit fennhatóság megszüntetése ellen, az elszakadásért Nagy-Britanniától. Jellemző az IRA-ra, hogy mindig kiérzi ós kivárja a megfelelő pillanatot, így történt most is. Pár hónapos szünet után újabb hadjáratot indított, s jól időzítette. Akkor csapott le, amikor a világ az öböl-háború és a fokozott terrorveszély miatt a megszokottnál érzékenyebben reagált az erőszakra. Sikerült is elérnie elsődleges célját, visszaterelni a figyelmet Ulster elfelejtett problémájára. London, amely a közel-keleti konfliktussal volt elfoglalva, nem reagált „kellőképpen" a terroristák decemberi egyoldalú tüzszünetére, sőt mondhatni, ignorálta ezt a lépést - mint általában az IRA-döntéseket -, ami igencsak felbőszítette a Hadsereg aktivistáit. Olyannyira, hogy a fanatikus gyilkosok bemerészkedtek a brit királyság szívébe, s ott profikhoz méltó módon hajtották végre akciósorozatukat. Február elején három aknával lepték meg John Major miniszterelnököt, illetve a kormányépületben ülésező hadikabinetet. Óriási döbbenetet váltott ki, hogy London központjában fényes nappal sikerült áttörni a megrendíthetetlennek, szilárdnak vélt biztonsági falat. A rések megmaradtak: pokolgépek robbannak a londoni pályaudvarokon, bombákat hatástalanítanak az angliai vasúti csomópontokon, emberek halnak és sebesülnek meg ulsteri vendéglőben. Fenyegető telefonhívásaival az IRA állandó készültségben tartja a rendőrséget, s rettegésben a lakosságot egész Nagy-Britanniában. A terroristák naponta forgatják meg a szerencsekereket ... nemcsak sajátjukat, hanem egyúttal a védtelen polgárokét is. Ezek után óriási diplomáciai érzékre és nagy szerencsére lesz szüksége Peter Brooke-nek, az északír ügyekkel foglalkozó brit miniszternek is, aki másfél éve próbálkozik közvetíteni a kettéosztott Írország újraegyesítéséért küzdő katolikusok, és a brit fennhatóságot támogató, többségben levő protestánsok között, igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni a szembenálló felek legális képviselőit. Ám az IRA kíméletlen hadjárata „felrobbantotta" a megbékélés minden reményét, Brooke kezéből kicsúsztak az ulsteri szálak, összeszedni őket nehéz lesz, hiszen a londoni kormány most valószínűleg még visszafogottabb lesz, az északír unionistáknak pedig újabb oka van arra, hogy hátat fordítsanak a köztársaságiaknak. (urbán) NÉHÁNY SORBAN B

ielecki lengyel kormányfő, aki tegnap Bonnban a gazdasági, valamin! a pénzügyminiszterrel, továbbá Vogel SPD-elnökkel és Lambsdorff FDP-elnökkel tárgyalt, tegnap fejezte be németországi látogatását. A Helmut Kohl kancellárral még kedden folytatott tágyalásaiból kiderült, hogy a felek a határszerződést, valamint a jószomszédi kapcsolatokról szóló úgynevezett nagy szerződést még a nyári szünet előtt a parlamentek elé kívánják terjeszteni. Bielecki egyébként a Német Szövetségi Bank elnökével is találkozott, s a pénzügyek kapcsán írta azt a General Anzeiger című napilap, hogy napirenden szerepelt az adósságok befagyasztásának kérdésében Lengyelországnak nyújtandó támogatás. A lengyel kormányfő ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia és az USA 1953-ban elengedte Németország adósságai hozzávetőleg 60 százalékának a visszafizetését. M

inden politikai foglyot szabadon bocsátanak Albániában még a március 31-i parlamenti választások előtt-je-lentette be a televízióbán Ramiz Alia, az ország legfelsőbb vezetője. A 215 politikai őrizetesből 108-nak azonnali szabadon bocsátását is elrendelte. Az olasz televíziójának adott interjújában azt állította, hogy Albánia a demokrácia felé halad, majd pedig azt, hogy az albánok százai gazdasági, és nem politikai okokból menekülnek Olaszországba. Egy tegnap délutáni gyorshír szerint több ezer ember vonult Tiranának abba a negyedébe, ahol a külföldi diplomáciai képviseletek vannak. Követelték, hogy engedjék be őket a na'gykövetségekre, ahol vízumot kaphatnak. Olyan értesülést is kaptunk, amelyek szerint a délelőtti órákban a hozzávetőleg 3000-es tömeg összecsapott a rendőrség speciális alakulataival. Csi-csen kínai külügyminiszvb ter, aki Budapesten járt hivatalos látogatáson, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Göncz Árpád államfővel és Antall József miniszterelnökkel is tárgyalt. Megelégedéssel szólt a kelet-európai helyzet alakulásáról, amely szavai szerint összhangban van a szovjet-amerikai viszony fejlődésével. A kínai helyzetet úgy jellemezte, hogy a belső stabilitás elérésére törekednek. Kifejtette, hogy mélyül a szakadék a gazdag Észak és a szegény Dél között, s Peking a megoldást az új politikai és gazdasági rend kialakításában látja. Az eredeti programtól eltérően a kínai diplomácia vezetője nem vett részt a parlament ülésén, mert a törvényhozás külügyi bizottsága szerint az adott helyzetben nem időszerű a találkozó a kínai külügyminiszterrel. Tegnap már több napilap is bírálta ezt a lépést, mondván, fontosabb a jó diplomáciai viszony Pekinggel, minthogy a parlamentben a szemére vessék a másfél év előtti Tienanmen téri eseményeket. P

árizs és Bonn egyetért abban, hogy a nyugati tizenketteknek létre kell hozniuk a gazdasági és pénzügyi úniót (UEM), közös fizetőeszközzel és egyetlen központi bankkal, abban viszont eltér a véleményük, hogy milyen gyorsan haladjanak e cél felé. Ez a tanulság vonható le mindabból, ami a franicia-német gazdasági és pénzügyi tanács párizsi ülésén elhangzott. Franciaroszág szerint az egységes fizetőeszköz és közös bank létrehozásáról szóló határozatnak már az UEM második szakaszában érvénybe kellene lépnie, vagyis 1994-ben. Bonn szerint erre a harmadik szakaszban kellene sort keríteni, azaz leghamarabb 1997ben. V

áglav Havel csehszlovák államfőnek ítélték oda a washingtoni Nemzeti Demokrata Intézet Averell Harriman Díját. A kitüntetést az államfő nevében Rita Klimová nagykövet vette át. A washingtoni intézet ezzel fejezte ki Václav Wavelnak elismerését a demokrácia helyreállításáért Csehszlovákiában. Az idei másik kitüntetett az amerikai Lane Kirkland, az AFL-CIO szakszervezeti központ elnöke. P

erez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyilatkozatot tett közzé a nemzetközi nőnap alkalmából. Az idei március 8-i ünnepet a menekült nőknek szentelik. Ezért a világszervezet főtitkárának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy fokozni kell a védelmük és megsegítésük érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítéseket. Megállapítása szerint egyetlen nő sincs olyan nehéz helyzetben, mint azok, akik rákényszerültek' a menekülésre. A világban jelenleg hozzávetőleg 15 millió menekültet tartanak nyilván, ennelg^ felét hozzávetőleg nők teszik ki.