Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-30 / 76. szám, szombat

1991. MÁRCIUS 30. HAZAI KÖRKÉP 4 NEM BETEG A GAZDASÁG? ÜNNEPI MŰSOROK A RÁDIÓBAN REFLEX BANÁNKÖZTÁRSASÁGI ALLŰRÖK Én is vállalkoznék. Ha úgy lenne 500 ezer koronám, ahogy nincs, kötetet adnék ki. Társadalmunk állapotáról. A lusztrálásról, Könnyű dolgom lenné. Csak össze kellene gyűjtenem a feddhetetlenségi vizsgálatokról szóló megnyilvánulásokat. Az újságok által szervezett ankétokat. Meg a parlamenti és a parlamenten kívüli dörgedelmeket és fanyalgásokat. Az ijesztgetéseket és a mellébeszéléseket. Ez lenne a címe: Jelentés 140 ezer bűnöző kámforrá válásáról. Több hónapi vizsgálat eredményeként felolvasták a prágai parla­mentben a Rumi-jelentést, amelynek mellékproduktumaként megne­veztek tíz egykori titkosrendőrségi ügynököt a törvényhozók között, és most könnyen előfordulhat, hogy bíróság elé kerül a parlament. Ugyanis ketten a megnevezettek közül a közzététel előtt - élve a demokrácia nyújtotta lehetőséggel - bírósággal letiltatták nevük közzétételét. A parlament végül mégis megemberelte magát, és a tíz között a két „letiltott nevet" is közzétették. Mindet összevetve megállapíthatjuk, hogy a parlamenti képviselők lusztrálásával kapcsolatos élmények hatására két táborra, egy nagyobbra és egy kisebbre szakadt az ország. A nagyobbikba azok tartoznak, akiket jól-rosszul, vagy éppen nagyon jól élni hagyott a pártállam, a kisebbikbe azok, akik ugyancsak megszenvedték a konszolidátorok kétévtizedes dőzsölését, és a társadalom pere­mére kerültek. A nagyobbik csoport tagjai most csinos eszmefuttatásokkal boldo­gítják a plebszet. Parlamentben, televízióban, újságokban és a közte­reken. A törvényesség mindenekfölöttiségéről írnak és beszélnek, és a bosszúállás megengedhetetlenségét tűzik zászlajukra. Ahogy pél­dául Milan Čič professzor is teszi sok más prominens pártállami túlélővel együtt. Nagyon jól túlélte az 1969-1989-es megpróbáltatá­sokat, hiszen még miniszteri bársonyszék is jutott neki. Demagógiá­nak hat, de ki kell mondani: a jóllakottak nehezen tudják magukat beleélni az éhes ember helyzetébe. A családtagokkal együtt kb, másfél millió személy vált a konszoli­dátorok áldozatává. Úgy, hogy megfosztották állásától, hogy képzett­ségéhez méltatlan munkát végeztettek vele, úgy, hogy megbízhatat­lan személy gyermekeként nem vették fel iskolába, hogy... Nem folytatom. Ez a másfél millió személy a lakosság egy tizedét teszi ki. Kisebbség. Teljesen természetes, hogy a fennmaradó kilenctized egy része vétkes abban, hogy úgy alakult a megbélyegzettek helyzete, ahogy alakult. Sokaknak pedig - akinek van lelke - minimum rossz a lelkiismerete. És a rosszjelkiismeret sem kedvező kiindulási pont a kérdések tisztázásához. A felelősség kérdésének tisztázása során azzal követték el a leg­nagyobb hibát, hogy a lusztrálások során minden figyelmet a törvény­hozókra összpontosítottak. Ezzel nemcsak a mellébeszélésre nyílt lehetőség, hanem a szó szoros értelmében intézményesítették a fele­lősségrevopás kikerülését. Nem vagyok nemzetgyűlési képviselő - nem vonhatnak felelősségre! E jelszó jegyében vált kámforrá több mint százezer titkosrendőrségi besúgó. Nálunk, Dél-Szlovákiában ez különösen érezhető a mezőgazda­sági szövetkezetekben, és a felelősségrevonás elmulasztása nagyon ormótlan módon tapasztalható a munkaerő- racionalizálás során. Magyarul ez azt jelenti, hogy a kommunisták által szövetkezeti elnökké emelt és ma is tisztségben lévő hétpróbás konszolidátorok az elbocsátás során azokat teszik munkanélkülivé, akik esetleg legin­kább veszélyeztethetik pozíciójukat. Azokat, akik szókimondásukkal, bátor helytállásukkal, a szövetkezet ügyeibe való beleszólásukkal kétségbe vonhatják az elnök elvtársak háborítatlan uralmát. Ugyan ki nem fél manapság a munkanélküliségtől? Ugyan ki nem tart az egyébként is szerény körülmények között élő szövetkezeti tagok közül az egzisztencia elvesztésétől? Attól, hogy holnap nem lesz mit adni a gyermekének. Furcsa módon, mindig az elnök számára kényelmetlen munkatársakról derül ki, hogy ők a legrosszabb dolgo­zók. A parlamenti lusztrációk huzavonája láttán vérszemet kaptak a helyi kiskirályok is. Látják, hogy van lehetőség a hatalom átmenté­sére. A parlamenti feddhetetlenségi vizsgálatok következményei már­már a dél-amerikai banánköztársaságok gyakorlatára emlékeztetnek. Vannak e kontinensen államok, amelyekben úgyszólván napirenden vannak a politikai fordulatok. A hatalomváltást úgy oldják meg, hogy senkit sem vonnak felelősségre. A megbuktatott kormány repülő­gépre ül, és - távozik. Várja a legközelebbi alkalmat. Csakhogy Csehszlovákia nem Dél-Amerikában van. És ami a leg­fontosabb: nem szeretnénk banánköztársasággá válni Ezért nem térhetünk napirendre afölött, hogy mind országos viszonylatban, mind falvainkban a helyükön maradtak a pártállami kiskirályok. TÓTH MIHÁLY TOVÁBB TART A TERMELŐI ÉRDEKTELENSÉG MIKOR LESZ FÖLDTÖRVÉNYÜNK? A parlámenti tanácskozás szüne­tében, majd a 14. ülés félbeszakítá­sát követően is több képviselőtől megkérdeztem: Mikor lesz földtörvé­nyünk? A konkrét válasz elől érthe­tően valamennyien kitértek, mond­ván, a jelek szerint demokratikus parlamentünk eddigi legnagyobb vi­tájának néz elébe. Nemcsak a fel­szólalók, hanem a módosító javasla­tok száma is felülmúlhat minden ed­digit, hiszen a földtörvény sok millió egyént érint közvetlenül. Ráadásul sokféleképpen, így a nézetek heves ütköztetésével is számolni kell. - Mindezt figyelembe véve, sze­rintem kétnapos vita után a harma­dik napi tanácskozás végén, vagyis jövő héten pénteken sor kerül a sza­vazásra - összegezte a várható fej­leményeket Bugár Béla (MKDM), de a szavazás eredményét illetően még az esélyek mérlegelésére sem vállalkozott. • Korábban részt vettem az MKDM földtörvénytervezetekről ren­dezett két járási tanácskozásán. Ezeken, bár valamennyi tervezetet ismertették, egyértelműen a Tyl-féle nyerte el a szimpátiát. A parlamenti vita alapjául viszont a szövetségi kormány tervezete szolgál. - Igen, de ez már egy megrefor­málódott tervezet. A Tyl-féle terve­zethez hasonlóan foglalkozik a transzformációval. A működőké­pes és a piacgazdaság feltételeihez igazodni tudó földműves-szövetke­zetekre szükség van, de ezt az elvá­rást csak a korszerű gazdasági szemléletmóddal vezérelt vezető­gárda képes teljesíteni, amely a tu­lajdonosok eredményközpontú ér­dekeit egy pillanatra sem tévesztheti szem elől. Ezért is, a transzformáció gerincét a föld- és a mezőgazdasági vagyon tulajdonjogát rendező tör­vényben kell meghatározni. Ilyen ér­telmű elvárásainkat a vita alapjául szolgáló tervezet teljesíti. • Mennyiben érvényes ez a ma­gyarokat érintő vagyonjogi kérdé­sekre? - Nem titok, azért is támogattuk a Tyl-féle tervezetet, mivel korábban a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok 1948-at megelőző vagyonjogi sérelmeinek orvoslásá­val együtt ez a tervezet foglalkozott. Bár nem az általunk elképzelt mér­tékben, jelenleg 4a paragrafusával ugyanezt a parlamenti vita alapjául szolgáló tervezet is megteszi. Ránk, magyar parlamenti képviselőkre vár a feladat, hogy a vita során rámutas­sunk, a nagy vihart kavart képviselői javaslatunk, közismert nevén a 21. paragrafus, nem a kollaboránsok ér­dekeit védi, hanem azokét, akik az ország és népe ellen semmit sem vétettek, a felnagyított ellenpropa­ganda egy szűkkörű szlovák gazda­sági és politikai csoport érdekeit szolgálja. -ef­MEGHÍVÓ SALZBURGBA (Munkatársunktól) - Április 17 és 20 között rendezik meg a salzburgi kiállítási központban a kisiparosok 17. ausztriai vásá­rát. Földrészünk legsikeresebb rendezvényei közé tartozik a fa­és fémmegmunkálás területén. Négy nap alatt mintegy 25 ezer vendéget (csak szakembere­ket!) várnak Salzburgba az összesen 420 kiállító kínálatá­nak megtekintésére. Bemutat­nak fa- és fémfeldolgozó gépe­ket, vasalásokat és vasárut, fa­anyagot és asztaloskellékeket, tűzhelyeket és kandallókat, szerszámokat és tartozékaikat, valamint sok más érdekes új­donságot. Nyitvatartás naponta 9-től 18, a zárónapon 17 óráig. Egy napra száz, a kiállítás idő­-tartamára 160 schilling a belé­pődíj. Elsősorban kézművese­ket várnak a rendezők a 35 ezer négyzetméteren elterülő bemu­tató megtekintésére. Külföldie­ket szintén. -jmk­Ha csak Čalfa kormányfő szedai parla­menti expozéjából ismerném a csehszlo­vák gazdaság helyzetét, könnyen elhin­ném, nincs mivel marcangolnunk egy­mást, elindultunk a végeláthatatlan pros­peritás felé. Mert a szövetségi kabinetfő­nöknek sikerült a hétköznapjainkat alapo­san sújtó terhek alól kikotornia azt a ke­vés sikercsírát, amire valóban építhet az ország, ha a piacgazdaság felé sietést komolyan gondolja. Azon sem csodálkozom, hogy alig há­rom hónappal a gazdasági reform beindí­tása után éppen ő huzakodott ezzel elő. Kormánya ugyanis szinte állandó táma­dásnak van kitéve a köztársaságok, de főleg Szlovákia, a bizonytalanságba zu­hant vállalati szféra és a lakosság részé­ről. Aki szót akar emelni ellene, könnyen megtalálja a maga hírközlő csatornáját, s máris megindítja a bírálatáradatot. Sokszor áttekinthetetlen a helyzet, nem tudni, mikor kinek az érdeke kereke­dik felül, milyen politikai ruhába bújtatva törnek fel a gazdasági törekvések. Ebben a bizonytalan társadalmi légkörben múl­nak a reform hétköznapjai, miközben a szövetségi kabinet a honatyákkal elfo­gadtatott kormányprogramjának megva­lósításával próbálkozik. Szárnyaszeget­ten. Olyankor, amikor - Marián čalfa szóhasználatával élve - folyamatosan csökken a szövetségi kormány beleszólá­sa a gazdasági folyamatok alakításába. Vajon meddig? Hol van az a határ, amed­dig a Čalfa-kabinet képes a kezében tartani a gazdasági reform kormányrúdját, s még tényleges jogkörével befolyásol­hatja a történéseket? Erre ma nincs vá­lasz, minthogy a kormányfői expozé sem tartalmazza. Ugyanakkor ismert, hogy al­ternatív gazdasági programok már szület­tek az országban, s mondanom sem kell, egyik se a Szövetségi Gyűlésben jóváha­gyottból indul ki. Szlovákiai, köztársasági, alapokra próbálják helyezni a reformot, szociális szerepének megerősítésével voltaképpen lassítása mellett állnak ki. Tán a legmesszebb Marian Tkáč, szlovák pénzügyminiszter-helyettes jutott a köz­társaságok gazdasági önállóságáról alko­tott elképzeléseivel. Szerinte a termelési ágazatok szlovákiai és csehországi ha­táskörbe ruházása nem befolyásolja dön­tően a gazdasági folyamatok irányítását. Erre a piacgazdaságban az adók, vámok, árak és más gazdasági szabályozók szol­gálnak. Ezek pedig egyelőre a szövetségi kormány kezében vannak, sóhajthatnak fel a reform igazi hívei. Szombat. A 8 órakor kezdődő Szombat délelőtt című publiciszti­kai magazinból a következő témákat ajánljuk: Mélyponton a dunaszerda­helyi kórház; művészek az alkohol és a kábítószerek ellen; Volt prágai diákok találkozója Komáromban. 11,50-kor ötperces nyelvművelő műsorunk jelentkezik. 13 órakor Új­Hullámhossz. A szerkesztő kínála­ta: Tábla-dráma a Csallóközben. Ri­port a helységnevek kétnyelvűségé­ről; Színészportré: Dósa Zsuzsanna; Vállalkozás a vállalkozók érdeké­ben; Gazdasági reform - alulnézet­ben. 15 órakor Könyvről könyvre. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis nép­költészete; John Harris Nyomtalanul és Kosztolányi Dezső Napló 1933-1934 c. könyveket ajánljuk hallgatóink figyelmébe. Ezt követő­en a 16 órakor kezdődő Napi króni­káig nótákat, csárdásokat közvetí­tünk. Vasárnap. 8.30-kor a Világosság húsvéti kiadásában Tóth Domonkos püspök szól a hallgatókhoz. 9 órakor a Kölyökvilágban bemutatkozik a csilizradványi alapiskola irodalmi köre, és hasznos tanácsok hangza­tnak el húsvéthétfőre. 10.35-kor Szép Szó. Szilágyi Domokos versé­vel Bartók Bélára emlékezünk szüle­tésének 110. évfordulója alkalmá­ból. Az előadó Csanaky Eleonóra. 11. órakor A rádió hangarchívumá­ból - Újházy Nusi, Ungváry Ferenc és Hostok István. A februári adás ismétlése. 12.10-től 17.30-ig ön is nyerhet! Telefonos szórakoztató műsor. Hétfő: 8 órától Jó reggelt címmel zenés információs műsort közvetí­tünk locsolóknak. 9 órakor Húsvét­hétfői szokások régen és ma. 10 órakor megismételjük a Világosság vasárnapi adását. 10.30-kor zenés beszélgetés arról, miben különbözik Ismétlem, kár, hogy Marián Čalfa par­lamenti beszámolójából mégcsak érintő­legesen sem derült ki, van-e a szövetségi kormánynak a gazdasági reform kordában tartásához a propagandisztikus, mindent elutasító álláspontja mellett olyan érv­készlete is, amely meggyőzően hatna a lakosság többségére, alternatív megol­dáskeresést kínálna gondjainak orvoslá­sára, és nem az ellenvélemények elutasí­tását sorakoztatná. Erre különösképpen szükség lenne manapság, amikor az em­berek választ várnak hétköznapjaik nyo­masztó kérdéseire. Meddig terjedhet a munkanélküliség? Hogyan állítható meg a gazdasági visszaesés? A korábbi túl­centralizált kormányzás után meddig elvi­selhető a ma határtalannak ígért liberali­záció? És sok más hasonlóra. Hiányolom, hogy a szövetségi minisz­terelnök nem ragadta meg az alkalmat: a parlament közvetítésével legalább meg­próbáljon rendet rakni a fejekben. Közölve mindannyiunkkal, mit tehet és tesz kabi­netje az ország gazdaságáért, mi tartozik a köztársasági kormányzatokra, mit kell számonkérnünk munkahelyünk vezetésé­től, esetleg mi múlhat a vállalati szféra talpraesettségén vagy tehetetlenségén. Egyszer s mindenkorra közölhette volna velünk: kik azok, akiknek maguknak kell törődniük sorsuk alakulásával, s kik szá­míthatnak gazdaságunk alaposan vissza­eső teljesítőképessége mellett az állam szociális védőhálójából érkező támoga­tásra. Vagy úgy gondolja az expozét ko­rábban megtárgyaló szövetségi kabinet, hogy erre amúgy is mindenki maga rájön? Nem akarok elébe vágni a gazdaság helyzetéről várható parlamenti vitának, amely a Szövetségi Gyűlés 15. ülésén esedékes. Hiáz már közvetlenül a minisz­terelnöki beszámoló elhangzása után is homlokegyenest megoszlott a honatyák véleménye, még a kormánykoalíción be­lüli képviselők között is. Egyikük csaló­dottságának adott hangott, másikuk a reális helyzetelemzést vélte felfedezni benne. Csak remélni merem, a vita még­iscsak jobban körvonalazza majd gazda­ságunk valós helyzetét, s a honatyák arra késztetik Čalfa kormányfőt, hogy utóiag reagáljon az egyelőre megválaszolatlan kérdésekre. S akkor majd kiderülhet: sú­lyosan beteg gazdaságunk állapota tovább romlik-e, avagy végérvényesen a lábadozás időszakába léptünk. J. MÉSZÁROS KÁROLY a húsvét más ünnepektől. 11 órakor Zöld ág, zöld levelecske... Irodalmi összeállítás a tavaszról, a húsvétról, a szerelemről. 13 órakor bemutatjuk Turján György Az elcserélt királyfi című mesejátékát. 14 órakor Vosko­vec-Werich Délen fúj a szél. A 24 évvel ezelőtt készült zenés játékot Boldoghy Kató mutatja be. (th) ÚJ MEGLEPETÉS HÚSVÉTKOR A rádióhallgatók számára kelle­mes meglepetés volt a Szlovák Rá­dió Magyar Szerkesztőségének szil­veszteri és pótszilveszteri műsora: a szerkesztőség tagjai gondoltak egyet és a hallgatókkal együtt készí­tették el műsorukat. Az adás felelős szerkesztőjétől, Papp Sándortól kérdezem, milyen meglepetés vár ránk a húsvéti ünnepek alatt? -A vasárnap, 12.10 órakor kez­dődő, közel négy és fél órás műsor­ban ismét lehetőséget kapnak a ját­szani vágyók. Műsorunk szponzora, a párkányi Orion Export-import ma­gánvállalat jóvoltából értékes díjak várják a telefonálókat (többek közt hifi-torony, magnó, turmix, vasaló stb.). A műsorban a hazai tájegysé­gek húsvéti szokásait is bemutatjuk, természetesen a hallgatók bevoná­sával. Az egyenes adásnak élő hely­színe is lesz: a szponzor párkányi üzlete, ahová szintén várjuk a ját­szani vágyókat - személyesen. Természetesen az üzlet ez alka- , lommal vasárnap is nyitva tart és a műsor ideje alatt 15 százalékos árkedvezményt biztosít minden vá­sárlónak. Az összeállításból nem hi­ányozhat a zene sem, ezúttal a Fia­talok Stúdiójában leggyakrabban kért zeneszámokból válogatunk. A műsor telefonszámai: 07/491­421;07/491-444 . -a­(Munkatársunktól) - A csapadékban gazdag télutónak köszönhetően az idén csak április elején kezdődik a cukorrépa vetése Közép-Szlovákia déli járásaiban. Ezt nemcsak a termelők, de az itteni egyetlen cukorgyár agronómusa és veze­tése is nagy figyelemmel kíséri, hisz szá­mukra meghatározó, hogyan alakul a cu­korrépa-termelés ebben a térségben. A gyár kapacitása a kis répamennyiség­nek köszönhetően évekre visszamenően nincs kihasználva. Az idei kilátásokról a gyár igazgatója František Pepŕica mérnök elmondta, hogy nem sok jóval kecsegtetnek. Sajnos a termelői érdektelenség tovább tart, an­nak ellenére, hogy a felvásárlási árat már a gazdasági tűrőképesség felső határáig emelték. Az idén a 15 százalékos cukor­tartalmú répa tonnájáért 950 koronát kí­nálnak, ami a tavalyi 470 korona után jelentős emelkedést jelent. Más lapra tar­tozik viszont, hogy egyes termelők az állami differenciális pótlék eleste után ezt is keveslik, és 1100 koronát tartanának elfogadhatónak. Ez viszont a cukor jelen­legi szabályozott ára mellett szinte elkép­zelhetetlen. Tavaly Magyarurszayroi is kaptak 10 ezer tonnát, amiért a feldolgo­zás után késztermékkel fizettek. Az idén hasonló üzletkötés valószínűleg nem lesz, mert már tárgyaltak ez ügyben, és a magyarországi üzletfél elfogadhatatla­nul magas árat kér a nyersanyagért. A kis- és nagytermelőkkel eddig 140 ezer 317 tonna cukorrépa felvásárlására kötöttek szerződést, de ha ezt nem sikerül 172 ezerre növelniük, a gyár gazdasági gondok elé néz. A szerződéses termelők a Rimaszombati, Losonci, Nagykürtösi és a Kassa-vidéki járásból 4000 hektáron vetik el a magot. Ök továbbra is élvezik majd a cukorgyár ingyenes melasz és friss répaszelet szállításait a leadott mennyiség 0,5, illetve 48 százalékos mennyiségéig. Mindamellett, hogy az elmúlt évhez képest enyhén csökkent a termelői terü­let, a termelők száma nőtt. Megjelentek az első fecskék is, abban az értelemben, hogy három kistermelő, Aux József Ru­nyából három hektáron, Ondrej Bošela Uzapanyitról egy hektáron és Mihalovics István Cakóból 0,25 hektáron szerződé­ses répatermelést vállaltak. (polgári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom