Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-30 / 76. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK HOLNAP: PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ALBÁNIÁBAN A DEMOKRATÁK BÍZNAK A GYŐZELEMBEN A legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt véleménye szerint nyugtalanító dolgok is történtek Albániában most, közvetlenül a vasárnapi parlamenti választások előtt. Erről Genc Polo, a párt szóvivője tájékozatott tiranai sajtóértekezletén. Figyelmeztetett arra, vidéken a választási kampány során a DP több képviselőjét fizikailag is megtámadták. Polo szerint ezért a kormányzó Albán Munkapárt ,,fanatikusai" és hívei a felelősek. Az állami szervek nem teljesítették korábbi ígéreteiket, nem garantálták a Demokrata Párt jelöltjei számára a normális kampányfeltételeket, a biztonságukról nem is beszélve. Pár nappal ezelőtt minderre az elnöki tanács figyelmét is felhívták, választ egyelőre nem kaptak. Szali Berisa, a demokraták elnöke is tartott sajtóértekezletet, s ismét határozottan kijelentette, hogy pártja győzni fog. Nem értett egyet azokkal, akik szerint a DP-nek a városokban van egyértelmű fölénye, a vidéken pedig a kommunistáknak nagyobb az esélyük a győzelemre. Berisa szerint Albániában nem fog megismétlődni a romániai vagy bulgáriai helyzet. Mint ismeretes, a két országban a volt kommunista pártok nyerték az első szabad parlamenti választásokat. Kizárta azt a lehetőséget, hogy a DP koalícióra lépjen a Munkapárttal. Itt kell emlékeztetni arra, Fatos Nano kormányfő egy nappal korábban kijelentette, a kommunisták akkor is szorgalmaznák a koalíciót, ha az ellenzék vereséget szenvedne. Ami a többi politikai párttal való szövetséget illeti, a DP a második választási forduló előn ló/szói Szali Berisa, az optimista (Telefoto: ČSTK-AP) fog dönteni. Berisa felháborodással szólt arról, hogy az elnöki tanács nem engedélyezte annak a választási nagygyűlésnek a megtartását, amelyet a DP tegnapra tervezett Tirana központjában. Már két napja Albániában tartózkodik az amerikai törvényozók küldöttsége, amely a választási előkészületeket kíséri figyelemmel. Dennis de Consini szenátor csütörtöki sajtóértekezletén bírálta, hogy Albániában még mindig mintegy 300 politikai fogoly van börtönben. Elismeréssel szólt arról, hogy most először vehet részt több politikai párt a választásokon, s hozzátette, rendkívül fontos, hogy a választások valóban szabadok és tisztességesek legyenek. Figyelmeztetett arra, az ellenzék számára is hozzáférhetővé kell tenni a tömegtájékoztatást, a központi választási bizottságnak pedig pártok felett állónak kellene lennie. Ez egyébként többnyire a Munkapárt tagjaiból áll. JUGOSZLÁV CSÚCSTALÁLKOZÓ KERESIK A DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSOKAT Tegnap hozták nyilvánosságra a hat jugoszláv tagköztársaság elnökeinek csütörtöki spliti találkozójáról kiadott nyilatkozatot. Az elnökök áttekintették, hogy az állampolitikai és gazdasági válság, valamint az alkotmányos rendszer megsértése (Szerbia és Horvátország új alkotmányainak elfogadása után) következtében hogyan alakul az ország politikai és biztonsági állapota. Az említett tényekre, valamint Jugoszlávia nemzetközi helyzetére való tekintettel megállapodtak abban, az államjogi válságra az állampolgári és a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása mellett kell demokratikus megoldást találni. Jugoszláviát csak úgy lehet megváltoztatni, hogy közben tiszteletben tartják minden nemzet jogát az önrendelkezésre és az elszakadásra. Elhatározták, folytatják egymás közötti, valamint az államelnökség keretében megtartott tárgyalásaikat. Megítélésük szerint a közös érdeklődésre számot tartó nyitott kérdések megoldására szakértői csoportokat kell létrehozni. A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER JAPÁNBAN MOSZKVA MINDEN PROBLÉMÁRÓL HAJLANDÓ TÁRGYALNI GORBACSOV INTERJÚJA A KJODÓNAK Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Japánba érkezett. Útjának fő célja, hogy tisztázzák Gorbacsov április 16-19-re tervezett tokiói látogatásának végleges programját. A szovjet diplomácia vezetője japán partnerével, Nakajama Taróval és Kaifu Tosiki kormányfővel folytat majd tárgyalásokat. Bejelentették, hogy Gorbacsov három tárgyalási fordulót tart majd a japán kormányfővel, találkozik Akihito császárral, a vállalkozói körök képviselőivel és beszédet mond a tokiói diákok képviselői előtt. Most is, akárcsak a Gorbacsov-látogatás során, szó lesz a Kurill-szigetekkel kapcsolatos problémákról. Gorbacsov szerdán interjút adott a Kjodo japán hírügynökségnek. Hangsúlyozta, a szovjet-japán területvita megoldása érdekében mindkét félnek engedményeket kell tennie. Ismét megerősítette azt, amit a hét elején már hangsúlyozott: hajlandó tárgyalni a kétoldalú kapcsolatok összes problémájáról, beleértve a szigeteket is. Ezúttal hozzátette: ha a tokiói kormány nem változtat álláspontján, akkor nem lehet várni „meglepő fordulatot". Emlékeztetett arra, a Szovjetunióban vannak olyan erők, amelyek ellenzik a Kurill-szigetek visszaadását Japánnak. Mint ismeretes, a négy sziget a második világháború után került a Szovjetunió fennhatósága alá. A szovjet államfő szerint először a gazdasági és a diplomáciai kapcsolatokat kellene javítani, s csak azt követően hozzálátni a területi követelések kérdéseinek rendezéséhez. Gorbacsov bejelentette, az öbölválsággal kapcsolatban Moszkva tudatosította, hogy párhuzamosan több megbízható energiaforrásra van szükség, s ezért véleménye szerint szovjet-japán tárgyalásokat kellene kezdeni a Szahalin kőolajés földgáztartalékainak közös kihasználásáról. ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁST TERVEZNEK KUBÁBAN A KP MONOPOLHELYZETÉT VÁLTOZATLANUL GARANTÁLJÁK „A kubai alkotmány előkészületben levő összes módosítását a Kubai Kommunista Párt negyedik kongresszusa elé terjesztik megvitatásra. A jelenlegi helyzetben nincs ok arra, hogy siettessük a kongresszus megtartását, a reformokat. Valószínűleg az utolsó negyedévre vagy a jövő év első negyedére halasztjuk a kongresszust,." Ezt Denio Camacho Hernandez, a kubai parlament jogi bizottságának elnöke jelentette ki a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában. Ezzel megerősítette a nem hivatalos információkat, amelyek az elmúlt időben szivárogtak ki a párt- és állami vezetésből. Eredetileg április végén, május elején kellett volna megtartani a kongresszust. Feltételezhető, hogy a kubai vezetés időt akar nyerni, hogy a fórumon szembe tudjon szállni az esetleges reformista hangulatokkal. Hernandez hangsúlyozta: a kubai alaptörvény összes reformja abból az alapvető feltételezésből indul ki, hogy megőrzik a kubai társadalom szocialista irányvonalát. Az alkotmány 5. cikkelyét - amely monopolhelyzetet biztosít a Kubai KP számára - nem változtatják meg. Ezzel összefüggésben a parlamenti képviselő hangsúlyozta, az egypártrendszer ideális modell a fejlődő országok számára. Ha Kubában engedélyeznék több párt tevékenységét, akkor ez megtévesztené és gyengítené a kubai népet, valamint jó alkalmat adna az amerikai imperializmusnak a Kuba függetlensége és önrendelkezése elleni támadásokra. A lenini típusú párt vezetése alatt tökéletesedik a kubai társadalom, de a vezető szerepet egy pártnak és egy személynek kell betölteni - jelentette ki Denio Camacho Hernandez. Egyben közölte, a szóban forgó alkotmánymódosítások keretében készül az államhatalom új struktúrájának tervezete is. Az egyik lehetséges változat az elnöki rendszer bevezetése, amelynek a jövőben biztosítania kellene a stabilitást, valamint a folyamatosságot a jelenlegi individuális vezetés korszaka után is. Hernandez azonban beismerte, hogy Kubában több mint 100 ezer ember óhajtja a radikális reformokat, beleértve a politikai pluralizmust és a piacgazdaság bevezetését. Ezeket az embereket olyan személyeknek nevezte, „akiknek érdekei ellentmondanak a forradalomnak". A parlament képviselője azt is elmondta, nincs kizárva, hogy olyan változtatásokat is végrehajtanak az alkotmányban, amelyek hozzájárulnak a kubai gazdaság nagyobb rugalmasságához. Hangsúlyozta, a havannai kormány nem ellenzi a vegyes vállalatok létrehozását, sőt, támogatja ezt a gondolatot. Közölte, bizonyos feltételek mellett lehetséges, hogy a nyugati társaságok és vállalkozók Kubában alapítsanak magánvállalatokat. M

ihail Gorbacsov a jeiek szerint nem tudja, mi a több, mi a kevesebb, pedig ezt a lurkók már az első osztályban megtanulják. Ugyanis a csütörtökön Moszkvában életbe léptetett példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket az oroszországi parlament 29 tagja kérte az elnöktől, valamennyien a konzervatív-kommunista Szojuz csoport tagjai. És lón. Viszont az Oroszországi Föderáció rendkívüli népképviselői kongresszusa azzal kezdte munkáját, hogy határozatban utasította el az elnöki rendeletet, amely a szövetségi belügyminisztériumra bízta Moszkva közrendjének garantálását, s ennek a minisztériumnak az intézkedéseit. Az indítványt 220 képviselő nevében terjesztették elő, s a jelen lévő 947 küldött közül 532 szavazott a dokumentum mellett, ellene mindössze 286 - s köztük bizonyára az a 29 is, aki az egész botrányos ügyet kezdeményezte. A kongresszus döntéséről tájékoztatták az államfőt, mégsem volt hajlandó visszavonni rendeletét. Pedig az 532 majdnem a duplája a 286-nak, és közel a húszszorosa a 29-nek. A lényeg nyilvánvaló: a demokrácia újabb pofont kapott Moszkvában, mert az elnök ismét fütyült a többség véleményére, s nyilvánvalóan visszaélt a parlamenttői kicsikart rendkívüli jogkörével, amikor az alkotmány alapelveivel ellentétbén egy minisztérium intézkedését a legnagyobb tagköztársaság legmagasabb választott szervének döntése fölé helyezte. El nem tudom képzelni, mi késztette az államfőt arra, hogy iiyen szerencsétieriül kiüsse magát a radikális-konzervatív háborúskodásnak ebben a legújabb összecsapásában. Nem kétlem ugyanis, hogy tökéletesen tisztában volt azzai, már az ügy előzményei sem voltak valami tisztességesek. Hetekkel ezelőtt az orosz parlament konzervatív tagjai, kihasználva Jelcin vidéki körútját, ismét támadásba lendültek, s tagadhatatlanul a központ tudtával és támogatásával kikényszerítették a réndkívüli népképviselői kongreszszus sürgős összehívását. Nem is próbálták tagadni, az volt a céljuk, hogy megbuktassák Borisz Jelcint. A kongresszusi első, már említett szavazás megmutatta, ez nem fog nekik sikerülSZÁMTAN ni. Gorbacsov ennek ellenére ragaszkodott rossz döntéséhez, nem vonta vissza rendeletét. Pedig az adott esetben - szerintem - a visszalépés nem a gyengeség, hanem az államfői bölcsesség jele lett volna. Csak egy magyarázatot tudok elképzelni: Gorbacsov attól félt, ha ezt megteszi, olyan ütőkártyát ad Jelcin kezébe, amelyet az orosz elnök most nagyon hatásosan és hatékonyan tudna kijátszani. Csak heiyeseini lehet Sevardnadze exkülügyminiszter sürgetését, hogy a vetélytárssá lett két egykori szövetséges kössön kompromisszumot, így elősegíthetik az ország nagy problémáinak megoldását, amit lényegében mindketten akarnak, csak éppen más-más módszerekkel. Ahogy csökken Gorbacsov népszerűsége, úgy növekszik Jelciné, de nem biztos, hogy ő lenne a megfelelő ember az államfői poszton. S az sem állítható egyértelműen, hogy az államfőnek csak rossz döntései vannak. Bár tény, hogy az utóbbi hetekben mintha ezekből lett volna több. Elképzelhető viszont, hogy a két legjelentősebb politikus kölcsönös viaskodása mindkettőjüknél már egyfajta fóbiát váltott ki a másikkal szemben. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a populizmus egyre jellemzőbb Jelcin akcióira, igyekszik meglovagolni azt a hullámot, amely most felfele viszi ót. Kétségtelen, csütörtökön Jelcin nyert. Ha nem is a kijelölt helyen, de megtartották a nagygyűlést, illetve a nagygyűléseket több százezer ember részvételével. Az oroszországi képviselők és a Demokratikus Oroszország nevű szervezet vezetői elérték, hogy a rendkívül feszült hangulat ellenére nem voltak incidensek, a túlfűtött indulatok, szenvedélyes beszédek ellenére sikerült elkerülni minden összeütközést a több mint 50 ezer rendőrrel és belügyi katonával. Jelcin egyik nagygyűlésen sem jelent meg, s ez okos döntés volt a részéről; nagy ellenfele nem vádolhatja azzal, hogy ő szította a szenvedélyeket. T

egnap reggelre megszűnt az ostromállapot Moszkva belvárosában, ami ismét csak Jelcin és hívei győzelme. Gorbacsov viszont megmutatta, mekkora hatalma van. De felfedte a lapjait is, hiszen most már kétségtelen, hogy a KGB-re, a hadseregre és a pártapparátugra támaszkodik. Ami nem is lenne olyan nagy baj, ha kordában tudná tartani őket. De mintha ez nem mindig sikerülne neki. Elég, ha Tbiliszire vagy Vilniusra utalok. Azt hiszem, rövidesen kénytelen lesz számba venni, mi jelent többet. A nép vagy az erőszakszervezetek támogatása ' GÖRFÖL ZSUZSA 1991. MÁRCIUS 30. NÉHÁNY SORBAN J

ames Baker amerikai külügyminiszter csütörtökön Washingtonban találkozott Arnold Rüütellel, az észt parlament elnökével. A külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata leszögezi: Rüütel köszönetet mondott az Egyesült Államoknak azért a támogatásért, amelyet Észtországnak és a többi balti köztársaságnak nyújtott, valamint tájékoztatta James Bakert a Tallinn és Moszkva közötti tárgyalásokról. Hangsúlyozta, Észtország kész bárminemű előzetes feltételek nélkül részt venni a párbeszédben. A szűkszavú nyilatkozat szerint Baker rámutatott e párbeszéd jelentőségére és olyan lépésekről szólt, amelyek elősegíthetnék a konzultá' ciókat. O

tto Lambsdorff, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) einöke tegnap határozottan elutasította azokat a szemrehányásokat, melyek szerint a szöveteségi kormány felelős az új tartományokban kialakult nehéz gazdasági helyzetért. A DPA hírügynökségnek adott nyilatkozatában bírálta a „katasztrófákról és válságokról szóló beszédeket", amelyek csak bonyolítják a problémák megoldását. A német liberálisok képviselője hangsúlyozta, megérti a keleti tartományokban tüntető embereket, ám elítélte azokat a nyugati politikusokat, köztük Franz Steinkühlert, az IG-Metall Szakszervezeti Szövetség elnökét, akik olajat öntenek a tűzre ahelyett, hogy elmagyaráznák az embereknek: a piacgazdaságra való áttérést nem lehet „gombnyomással" megvalósítani. S

atrouville-ben, Párizs egyik elővárosában tegnap reggel folytatódtak a rendőrök és az észak-afrikai származású fiatal franciák közötti összecsapások. Ezek még kedden este robbantak ki azután, hogy a helyi önkiszolgáló kávéházban a polgári személyekből verbuvált rendfenntartók egyik tagja lelőtt egy 18 éves arab fiút. Szemtanúk szerint a zavargások színhelyén gépkocsik és épületek égtek. A tüntetők gyújtópalackokkal dobálták meg a rendőröket, akik könnygázgránátokkal védekeztek. Nyolc szémély megsebesült. M

agyarország és Dél-Korea megállapodott abban, hogy április 25-től megszüntetik a vízumkényszert. A vonatkozó dokumentumot Jeszenszky Géza és Ri Sang Ok külügyminiszterek írták alá Szöulban. Magyarország az első keleteurópai állam, amely vízummentes kapcsolatokban állapodott meg Dél-Koreával. A

mennyiben a mostani árliberalizáció után is folytatódni fognak a spekulációk az alapvető élelmiszerekkel, a román kormány bevezeti a jegyrendszert, hogy biztosítsa a lakosság normális ellátását. Ezt Petre Roman miniszterelnök közölte az újságíróknak adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön este tűzött műsorára a bukaresti televízió. A kormányfő elmondta, tizenegy alapvető élelmiszer - vaj, tej, egyes hús- és tejtermékek - árát maximálják, s megtartásukat majd szigorúan kell ellenőrizni. A már korábban közzé tett információk szerint az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek árai átlagosan 100-250 százalékkal emelkednek, a kompenzáció 60-70 százalékot tesz ki. V

ilágviszonylatban növekszik az infláció - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legújabb statisztikai adataiból. A szervezet 46 ipari és fejlődő országban végzett kutatást. A jelentés szerint 28 államban a múlt évben nagyobb volt az infláció, mint tavalyelőtt, 12 országban meghaladta a 10 százalékot. Ez utóbbi csoporthoz tartozik Uruguay 129 százalékos inflációval, Magyarország 33 százalékkal, Chile 27 százalékkal és Svédország mintegy 11 százalékos inflációval. Ezzel ellentétben Németország, Franciaország, Írország, Finnország és Kanada csökkentette az infláció mértékét. A legjobb eredményt Izland érte el, amely a tavalyelőtti 25,2 százalékos inflációt tavaly 7,2 százalékra csökkentette. É

szak-Írország Craigavon városának katolikus negyedében tegnap egy ismeretlen támadó megölt két 17 éves lányt és egy férfit. A jelentések szerint sebesültek is voltak. A rendőrség szóvivője kijelentette, a támadás, amelyért eddig még senki sem vállalta a felelősséget, minden bizonnyal jelzés, hogy folytatódik az ír katolikusok és protestánsok közötti véres konfliktus. Az ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnya, a Sinn Fein határozottan elítélte a merényletet.