Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-28 / 74. szám, csütörtök

1991. MÁRCIUS 27. ÚJ SZÓ A HÍREK - VÉLEMÉNYEK A KURDOK IDEIGLENES KORMÁNYTAKARNAK ALAKÍTANI ELSŐ LÉPÉSEK A GAZDASÁGI REFORM ÚTJÁN (Folytatás az 1. oldalról) a gazdasági reform megvalósítását. A szövetségi kormány jogkörének megszilárdítása nélkül azonban nem könnyű a helyzet stabilizálása. A gazdasági helyzet jellemzése­kor a miniszterelnök kifejtette, az év elejétől a bruttó nemzeti termék elő­állításának üteme csökken. Az év elejétől emelkedik a munkanélküli­ség aránya. Február végén a mun­ka- vagy álláskeresők száma elérte a 152 ezer főt. A gazdasági fejlődés­re, különösen az állami szektorra jellemző az értékesítési válság és a fizetésképtelenség növekedése. A gazdasági reform idei legjelen­tősebb lépései közé tartozik az árli­beralizáció és a korona belső kon­vertibilitására való áttérés. A privati­zációs folyamat következtében erő­södik a magánszektor. Általában el­mondható, hogy a gazdasági reform a tervezett ütemben valósul meg. Fontos lépés lesz a reform érdeké­ben az adórendszer átalakítása, amint azonban a Szlovák Köztársa­ság egyes szervei által szorgalma­zott illetékességi kérdések késleltet­nek. A legnagyobb változást ezen a téren az 1993. január 1-től terve­zett kiegészítő értékadó bevezetése fogja jelenteni. Beszéde végén a szövetségi mi­niszterelnök hangoztatta, ahhoz, hogy csatlakozhassunk a világgaz­daság irányadó áramlataihoz, töret­lenül ki kell tartanunk a gazdasági reform mellett, s minden vonatko­zásban rugalmas gazdaságpolitikát kell folytatnunk. A kormány jelentését megvitatják a parlamenti bizottságok, s ezután a soronlevő 15. együttes ülés napi­REMÉNYEK ÉS AGGODALMAK ~ BATTA ISTVÁN KÉPVISELŐ NYILATKOZATA A Szövetségi Gyűlés kamarái ma kezdik tárgyalni a kormány földtör­vény javaslatát. Ebből az alkalomból beszélgettünk Batta Istvánnal, a Nemzetek Kamarája képviselőjével, aki a legfelsőbb törvényhozó testületben nemrég létrehozott mezőgazdasági szakbizottságban kép­viseli az MKDM-Együttélés parlamenti klubot. - Ebben a bizottságban lehetőség nyí­lik aira, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zó választóink véleményének is hangot adjunk. így pl., amikor a Tyl-féle földtör­vényjavaslatot vitattuk meg, elértük, hogy a törvénytervezetbe bekerüljön az 1945­ben elkobzott magyar földtulajdon kérdé­se, mégpedig úgy, hogy ezt a kérdést külön jogszabály rendezze. Komoly ered­mény, hogy képviselőtársaink felismerték, a szlovákiai lakosság egy részének igé­nyéről van szó, s ez a lakosság számotte­vő tényező a mezőgazdaságban, s ezért is orvosolni kell sérelmeiket - mondotta beszélgetésünk elején Batta István. • Képviselő úr, a restitúciós törvény tárgyalásakor a parlament nem fogadta el az ön módosító javaslatát, hogy a kárpót­lási törvény vonatkozzon legalább az itt maradt, nem kitelepített csehszlovák ál­lampolgárokra és utódaikra. Akkor igere­tet kaptak arra, hogy a földtörvény parla­menti tárgyalásakor jobban odafigyelnek a magyar kisebbséget érintő kérdé­sekre... -Tény, ,hogy akkor javaslatunkat a képviselők többsége nem tartotta elfo­gadhatónak. Amikor a magyar képviselők többsége a restitúciós törvény ellen sza­vazott vagy tartózkodott a szavazástól, nagy lélektani nyomás nehezedett ránk, de mi nem hátráltunk meg. Másnap azon­ban tapasztalhattuk, megváltozott irá­nyunkban a viszony, s keresték velünk a kapcsolatot. A Független Magyar Kez­deményezés képviselői, vállalva a híd szerepet, közvetítették felénk a nagyobb politikai mozgalmak együttműködési ajánlatát: ha megszavazzuk a restitúciós törvényt, akkor a földtörvény tárgyalása­kor támogatni fognak bennünket. Ennek a szóbeli ígéretnek az értékét most pró­bálja ki az idő... Ismeretes, hogy a Népi Kamara bizottságainak közös előadója a földtörvényjavaslat tárgyalásakor Világi Oszkár, az FMK képviselője. Világi úrral megállapodtunk abban, egyeztetjük állás­pontunkat, mert csakis közös fellépéssel remélhetünk kedvező eredményt. Megbe­széléseinknek is köszönhetően a kor­mány törvényjavaslatába kiegészítésként bekerült a magyar nemzetiségűek konfis­kált vagyona visszajuttatására vonatkozó cikkely. Igaz, ezt a kiegészítést az egyik kamara alkotmányjogi bizottsága elvetet­te, s így kimarad az előadói beszámoló­ból. De miután az FMK, a kormánykoalí­ció tagja is elkötelezte magát a magyaro­kat ért sérelmek orvoslása ügyében, bí­zom benne, hogy az érdekelt politikai pártok és mozgalmak is kitartanak eredeti álláspontjuk mellett. A politikai megegye­zés felvetése ebben a kérdésben az FMK képviselői részéről hangzott el. Ezt mi elfogadtuk. • De közbejött egy. újabb tényező: Vladimír Mečiar szlovák kormányfő keddi nyilatkozata... - A Szlovák Köztársaság miniszterel­nökének keddi nyilatkozata azt tükrözi, hogy Mečiar úr számára nem teljesen világos javaslatunk lényege, ezt szomorú­an vesszük tudomásul. Ám azt egyértel­műen visszautasítjuk, hogy az egész A LEGVITATOTTABB PARAGRAFUS A föld és a mezőgazdasági vagyon tulajdonjogát rendező törvénytervezet ma kezdődő parlamenti vitájának minden bi­zonnyal a legproblematikusabb és a leg­nagyobb vitát kiváltó paragrafusa a 21-es lesz. Mint ismeretes, e paragrafus utólag, képviselői javaslatra került a tervezetbe, s azon magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok és utódaik kártalanítását célozza, akik vagyonát 1945-ben az SZNT idevonatkozó rendelete alapján sa­játították ki. Ezzel a földtörvény ellensú­lyozná azt, ami a bíróságon kívüli rehabili­tálásról szóló törvényvből kimaradt. A Népi Kamara részéről a törvényter­vezet mai előadója Világi Oszkár (FMK), aki a kérdéses paragrafust a magyar politikai mozgalmak és több párt képvise­lőivel egyetértésben kidolgozta. • Milyen kilátásai vannak a 21-es pa­ragrafus elfogadásának azután, hogy a szlovák kormány elutasította, és egyben felhívta a képviselőket, hogyne támogas­sák - kérdeztem tegnap a tervezet elő­adójától. - A paragrafus elfogadását politikailag előkészítettük. Egyes bizottságokban el­fogadták, másokban elvetették, így a tör­MEČIAR A REND SZÜKSÉGESSÉGÉT HANGSÚLYOZZA (Folytatás az 1. oldalról) egész területéről. A brit BBC tudósí­tójának adott 'nyilatkozatában Tala­bani azt mondta, ez lesz az első lépés az egységes demokratikus Irak megteremtése felé. A Le Monde francia napilapnak adott interjújában a kurd politikus úgy vélekedett, hogy a felkelők helyzete még legkeve­sebb két hónapig nagyon kritikus lesz. Kifogásolta,"hogy a nagyhatal­mak harcoltak Bagdad ellen, de kis­sé indiferens módon viszonyulnak az iraki nép harcához. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője az iraki polgárháborúval kapcsolatban bejelentette, az Egye­sült Államok nem fog közvetlenül beavatkozni az iraki harcokba, de lelövik a lázadók ellen bevetett harci helikoptereket, ha azok veszélyez­tetni fogják a szövetséges erőket. Á szóvivő megállapította, a helikop­terek használatát a lázadók ellen „nem foglalták bele a tűzszüneti feltételekbe". Bush elnök nyilváno­san elítélte Szaddamot, amiért heli­koptereket használ a felkelők ellen, de Fitzwater megjegyezte, hogy ez nem jelenti a tűzszünet közvetlen megsértését. * Az ENSZ Élelmezési és Mező­gazdasági Szervezete (FAO) 17 mil­lió dollár értékben rendkívüli élelmi­szersegélyt nyújt Iraknak - jelentet­te be Edouard Saouma, a FAO főtit­kára. Többek között 29 ezer tonna vagonáruról, hal- és húskonzervek­ről, sajtról, tejporról és cukorról van szó. A FAO ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tejport Irakban csak orvosi előírásra kaphatják be­teg gyerekek. ' Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtit­kár helyettese szerint Kuvaitban van elég élelmiszer, nem lesz szükség rendkívüli szállítmányokra. A politi­kus újságírók előtt nagy elismerés­sel szólt a viszonyok gyors normali­zálásáról az emírségben. Hozzáfűz­te, az ENSZ-ben ma előterjesztendő jelentésében arra fogja felhívni a fi­gyelmet, hogy Kuvaitnak mindenek­előtt a fel nem robbant bombák és aknák eltávolításához és, a környe­zeti károk felszámolásához kell se­gítséget nyújtani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka felújította a konzultációkat az öbölbeli helyzet­ről. A konzultációk fő célja a tartós tűzszünet feltételeinek meghatáro­zása. Nem hivatalos információk szerint a BT tagországai nagyon közel jutottak a megállapodáshoz a vonatkozó határozat tervezetét il­letően. Az öt állandó tag elvben már megállapodott. A határozati javasla­tot az Egyesült Államok terjesztette elő. Nagyon nyugtalanító nyilatkoza­tot adott Genfben az ENSZ Gyermek­alapjának (UNICEF) képviselője. Richard Reid szerint az öböl-hábo­rú térsége rövidesen szembetalálja magát az öt évnél fiatalabb gyerme­kek „elveszett nemzedékének" problémájával. Az UNICEF közel­keleti főigazgatója az Egészségügyi Világszervezet csoportjával járt a térségben, s becsléseik szerint Irakban, Kuvaitban, Jordániában és Jemenben, valamint az Izrael által megszállt palesztin területeken kb. ötmillió gyereket sújtanak az alultáp­láltság, az elégtelen egészségügyi ellátás és oktatás következményei. Ezenkívül főleg Kuvaitban és Irak­ban súlyos lelki károsodás is érte a kicsiket. Ezeknek a bajoknak az enyhítésére 23 millió dollárt fordít a szervezet. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. március 28-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,53 Francia frank 5,33 Német márka 18,11 Olasz líra (1000) 24,35 Osztrák schilling 2,57 Svájci frank 21,27 USA-dollár 30,49 (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatban ,,a rend" szükséges­ségét hangsúlyozta, amelyet min­den munkahelyen meg kell követel­ni, meg kell tartani. A magyarországi látogatásáról szólva megállapította, javulnak a kormányok közti kapcsolatok, javul a kölcsönös tájékoztatottság, emlí­tést tett arról is, Budapesten meg­kérdezte, miért annyira drágák a magyarországi sajtótermékek, hogy a szlovákiai magyar már meg sem tudja fizetni. Azt a választ kapta „olcsóbb lesz". Csak azt nem tud­juk, mikor, fűzte hozzá. Végül meg­köszönte a hajógyári dolgozók tá­mogatását, amelyre - mint kifejezet­ten elmondta - éppen most nagy szüksége van. A késő délutáni órákban a komá­romi Művelődési Házban találkozott több száz hívével. A találkozón részt vettek a kormány egyes tagjai, illet­rendjére kerül. Ezután Klára Samková (PF) és Rostislav Senjuk (PF) előadók in­doklása alapján, néhány módosító javaslat megvitatása után a képvise­lők jóváhagyták az 1990/403 Tt. sz. egyes vagyonjogi sérelmek orvoslá­sára vonatkozó törvény módosítási javaslatát. A módosítás egyebek közt pontosítja a diplomáciai testület és a konzuli hivatalok, egészségügyi és szociális létesítmények, oktatás­ügyi, kulturális, valamint testneve­lési intézmények használatában le­vő lakásingatlanokkal kapcsolatos tulajdonviszonyt, s meghatározza ezen ingatlanok értékének megálla­pítását. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak mai - csütörtöki - ülésén kerül sor a földtörvény javaslatának előter­jesztésére. SOMOGYI MÁTYÁS nemzeti kisebbséget a háborús bűnösök, árulók és kollaboránsok közé sorolják, hiszen ma már világszerte elfogadott fel­fogás, hogy a kollektív bűnösség elve alapjában véve hamis és embertelen té­tel. 1945-től 1948-ig a Csehszlovák Köz­társaságnak minden eszköze meg volt ahhoz, hogy megbüntesse azokat, akiket bűnösnek vélt, vagy bűnösnek nyilvání­tott. S ezzel a lehetőséggel élt is! Mi tudjuk a legjobban, mennyire igaz ez. Szomorúan tapasztaljuk, hogy frontá­lis támadás indul ellenünk, azok ellen, akik a földtörvény ránk vonatkozó parag­rafusának elfogadását szorgalmazzák. Pl. olyan hazugságok forognak közszájon, hogy az Esterházy- és Pálffy nagybirtoko­kat akarjuk visszaadni, hogy háborús bű­nösök vagyunk, hogy a második világhá­ború eredményeit akarjuk megváltoztatni. Ezzel pánikot igyekeznek kelteni a több­ségi lakosság körében, ellenséget keres­ve azok közt, akik nem tudnak védekezni. Az ellenségkép kialakítása érzelmi alapo­kon történik, egységbe tömörít, elvakít s eltereli a figyelmet a lényegről. Szent meggyőződésem, hogy az ellenünk indí­tott támadások teljesen alaptalanok. • Mindezek ellenére reménykedve te­kint a kormány földtörvényjavaslatának megvitatása elé... - Nagyon fontosnak tartom, hogy most, amikor a feddhetetlenségi vizsgála­tok utáni zaklatott légkör kezd megnyu­godni, érvényes legyen az adott szó. Mert ha most félrevezetnek bennünket, ez nagy csalódást jelentene nemcsak a mi klubunk, de más klubok számára is. Ez bennünket tőlünk idegen magatartásra, állandó ellenzékiségre kényszerítene, mi­közben mi ezt az országot érezzük ha­zánknak, itt vagyunk otthon, őseink itt éltek, haltak már ezer éve... S. M. vénytervezetet nem bizottsági, hanem képviselői beterjesztésként ismertetem. Mivel erős a szlovák sajtóban kifejtett ellenkampány, s ezt A demokratikus Szlo­vákiáért platform is támogatja, a paragra­fus megerősítésére jogalapként felhasz­náljuk a jelenleg is érvényben lévő 26/1948-as számú szlovák kormányren­deletet. Ennek értelmében a magyar nemzetiségű állampolgárok 50 hektárig a konfiskált földet visszakérhették. A 21­es paragrafus lényegében egy érvényben lévő rendeletre épül. Hangsúlyozni kell, hogy annak a földnek a visszaadásáról van szó, amely az állam tulajdonában van, tehát egyéneket nem érint. így nem esetleges elfogadása, hanem elvetése élezné az ellentéteket. (egri) ve Pásztor István komáromi főpol­gármester is. Bevezetőjében Vladimír Mečiar ismét a Magyar Köztársaság képvi­selőivel folytatott tárgyalásokról be­szélt, illetve megismételte az alkot­mányról, s a fontosabb belpolitikai kérdésekről vallott nézeteit. Bőveb­ben szólt a szlovákiai nemzetiségi politikáról, említve a magyar peda­gógusképzést is. A későbbiekben a jelenlévők kérdéseire válaszolt. F. M. AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM KÖZPONTI IRODÁJÁNAK NYILATKOZATA: ELUTASÍTJUK VLADIMÍR MEČIAR VÁDASKODÁSAIT Az Együttélés Politikai Mozgalom Köz­ponti Irodáját tegnap reggeltől a mozga­lom választóinak, híveinek és támogatói­nak sokasága kereste fel, erélyes tiltako­zásukat fejezve ki Vladimír Mečiarnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöké­nek a földtörvényjavaslattal kapcsolatos nyilatkozata ellen. Valamennyiük nevé­ben elutasítjuk vádaskodásait, amelyek­ben a csehszlovákiai magyarokat és né­meteket a nemzet árulóival és ellenségei­vel egy sorban említi. Ezzel - szavaival ellentétben - ismételten a kollektív bű­nösség elvének alkalmazását sugallja, és megakadályozza, hogy az 1945-48-as években a magyar és német nemzetiségű állampolgárok ellen elkövetett erkölcsi és anyagi megtorlásokat orvosolják. Ezáltal a nemzeti kisebbségek tagjait továbbra is másodrangú állampolgárokká nyilvání­totta. Mozgalmunk választóinak és támoga­tóinak nevében követeljük, hogy Vladimír Mečiar kormányfő az érvényes nemzet­közi szerződések és kormánya program­jának szellemében vonja vissza a nemzeti kisebbségeket igazságtalanul sújtó meg­nyilatkozásait. Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Irodája A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A Független Magyar Kezdeménye­zés Politikai Bizottsága aggodalommal figyeli a napi sajtóban és más tömegtá­jékoztató eszközökben megjelent nyi­latkozatokat, amelyek a földtörvénnyel és főleg annak 21. paragrafusával kap­csolatosak. Ez a paragrafus a kollektív bűnösség által megbélyegzett állam­polgárok földjének visszaadására vo­natkozik. Tekintettel arra, hogy a nyi­latkozatok többsége ellentétben áll a történelmi tényekkel, kötelességünk­nek tartjuk a következő nyilatkozatot közreadni: 1. Nem fedi a valóságot az az állítás, mely szerint a törvényjavaslat lehetővé tenrté, hogy a kollaboránsok, árulók és a szlovák, illetve a cseh nemzet ellensé­gei visszaszerezzék földjeiket. A földtör­vény tervezete ugyanis csak az állandó lakhellyel rendelkező csehszlovák állam­polgárokra vonatkozik. Mint ismeretes, a magyarokat a második világháború után a köztársasági elnök 33/1945 Tt. számú rendelete értelmében megfosztották ál­lampolgárságuktól. 1948 után az állam­polgárságukat visszakapták, de csak azok, akik nem voltak a szlovák nemzet árulói. A belügyminisztérium 1948. de­cember 16-án 190/1948-as szám alatt összeállította a kollaboránsok jegyzékét, amely mintegy 300 nevet tartalmazott. A többi magyar nemzetiségű állampolgárt felszabadították a bűnösség vádja alól, és a 245/1948 Tt. számú törvény értelmében visszakapták állampolgárságukat. Ez azt jelenti, hogy az említett törvénytervezet semmilyen esetben sem vonatkozhat a fasiszta kollaboránsokra. 2. Az az állítás sem fedi a valóságot, hogy a földtörvénytervezet elfogadásával visszaadnák a földeket a magyar grófok­nak és nagybirtokosoknak. Birtokaikat ugyanis az 1919. április 16-t földreform­törvény alapján szétosztották a földet igénylő parasztok között. Ebben a tulaj­donviszonyban 1945 után sem történt változás. A földtörvénytervezet tehát ki­zárja annak lehetőségét, hogy a volt tulaj­donosok - a grófok és nagybirtokosok - visszakapják földjüket. 3. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a tervezet esetleges jóváha­gyása azt jelentené, hogy a Dél-Szlováki­ában élő szlovák nemzetiségű lakosok­nak vissza kellene adniuk földjeiket. A földtörvény javaslata ugyanis kizárólag csak az állami tulajdonban lévő földre vonatkozik. 4. A felsorolt okok alapján nem igaz az az állítás sem, hogy a földtörvény elfoga­dása a 21. paragrafussal együtt, a máso­dik világháború eredményeinek kétségbe vonását és a háborús bűnösök, ,,a szlo­vák és a cseh nemzet árulói és ellensé­gei" rehabilitálását jelentené. Pozsony, 1991. március 27. TÓTH KÁROLY, * az FMK főtitkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom