Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. FEBRUÁR 12. VÉGRE ÚJ ALAPOKON (Folytatás az 1. oldalról) tése, és az igények megfogalmazá­sakor. mennyire vették figyelembe a. mostani változó időt, és főleg a gazdasági lehetőségeinket, az még nfem teljesen tisztázott. A lé­nyeg a szándék. Pontosan idézném Jeszenszky külügyminisztert, aki azt mondta, a magyar újságírók kéretle­nül is üzengettek, jobb a személyes kapcsolat. Tehát ha a demokratikus fejlődés során a szándék találkozik az anyagi lehetőségekkel, akkor szerintem "nem lesz akadálya az ilyen intézmények létrehozásának. A kecskeméti intézet a társadalom­tudományok felé orientálódna. • Budapesten felmerült az itte­ni magyar felsőoktatási intézmé­nyek kérdése. A Komáromot érin­tő kérdésemre Mečiar úr tömör választ adott. Gondolom, ez ügy­ben egy kompromisszum szüle­tett. Mi ennek a lényege? -Abban az időben, amikor ez a kérdés felmerült, én még a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban dolgoztam, a mi bizottságunk volt az egyedüli, amely nem vetette el ezt az igényt direktív módon. Inkább az volt az álláspontunk, hogy egyelőre idősze­rűtlen ez a kérdés, s ezt én is így láttam. Mert egy egyetemet nem lehet arra alapítani, hogy van egy üres épület és ennyi meg ennyi tanárt ígértek Magyarországról. Ez csak ideiglenes megoldás lenne. Azt a kérdést viszont, hogy nálunk 2000-ig majdnem kétezerötszáz magyar pedagógus hiányzik, a kor­mányfő is érintette most Jeszenszky úrnál. Ő úgy fogalmazott, hogy Nyit­rán most 150 magyar pedagógus képzését kezdték el. Azt tartom lé­nyegesnek, hogy a szlovák kor­mányzat részéről megnyilvánult e hiány kiküszöbölésének a szándé­ka. Komáromot illetően egy to­vábbképzőről van szó a pedagógu­sok számára. Nem tudom közelebb­ről, hogy konkrétan hol tart most a szervezés. Úgy vélem, ha végül az oktatásban is érvényesül majd az, hogy lehet magániskolát, így ma­gánegyetemet alapítani, és a jogsza­bályok megszabják ennek kritériu­mait, semmi akadálya, hogy bárki, akinek lesz pénze, egyetemet ala­pítson akár Komáromban, Losoncon vagy ahol tetszik. Természetesen ez nem zárja ki, illetve nem csökkenti az állam felelősségét a kisebbségiek oktatásáért. Azt tartom fontosnak, hogy minőségi legyen a képzés, az egyetemek nálunk eddig „félkész­termékeket" produkáltak. Szerintem a jövőben különös súlyt kell helyezni az idegen nyelvek oktatására. • Szóba került-e valamilyen formában a Katona Tamás ma­gyar államtitkár kijelentése körüli, három héttel ezelőtt nagy port felvert affér? Erre is gondolt-e Mečiar úr, amikor azt mondta, hogy a szlovák és a magyar kor­mánynak abba kell hagynia „egy­más bosszantását"? - Igen, pontosan azt mondta, hogy fel kell hagyni egymás bosz­szantásával, s minőségileg új kap­csolatrendszert szükséges kiépíteni. A továbbiakban pedig azt mondta, ez a munka csak most kezdődött el. A szlovák kormányzat szorgalmazza a közvetlen tárcaközi kapcsolatok felvételét. E téren ez idáig csak az igazságügy-miniszter, Košťa úr lé­pett, aki meglátogatta partnerét. El­beszélgettem a magyar nemzetbiz­tonság képviselőjével, aki ezt szin­tén felvetette, mondván, nagyon szí­vesen fogadnák, ha a szlovák bel­ügyminiszterrel közeli kapcsolatot tudnának teremteni, hiszen látni kell, hogy egészen újfajta bűnözéssel, szervezett bűnözéssel kell számolni. Sok olyan terület van tehát, amely indokolttá teszi az operatív együtt­működést. A belügyet csak példá­nak hoztam fel, említhettem volna más területeket is, főleg a gazda­ságot. • Úgy tudom, önök Antall Jó­zsef miniszterelnök úrral egy órán keresztül kizárólag Bős-Nagyma­rosról tárgyaltak, de erről szivár­gott ki a legkevesebb háttérinfor­máció. On Pesten azt mondta ne­kem, nem tud többet mondani an­nál, mint amennyit Mečiar úr is kifejtett a nemzetközi sajtóérte­kezleten. Mégis, árulja el, a láto­gatás után ön személy szerint bi­zakodóbb? - Antall úr nagy türelemmel hall­gatta meg a szlovák fél problémafel­vázolását. Mi úgy látjuk, hogy a víz­mű építésének vannak gazdasági és politikai okai, a harmadik probléma­kör az ökológia. Úgy is felmerült a kérdés, a gazdasági és politikai okokért a számlát vajon a szlovák kormánynak kell-e megfizetnie? Szerintem azáltal, hogy a magyar kormányzat egy új kormánybiztost nevezett ki, bizonyos garancia van arra, hogy tényleg tárgyilagosan kö­zelítik meg Bős-Nagymaros kérdé­sét. Érdemi megállapodás most nem születhetett, de biztatónak tartom, hogy a magyar kormány részéről most nem hangzott el a régi állás­pont, márpedig a szlovák kormány felvetett új megközelítéseket is. • Pontosan milyeneket? -Az eredeti szerződés csúcsra­járatást emlegetett, ez módosult, úgy, hogy ez egy folyamatos üze­meltetésű erőmű lenne, s e műszaki megoldás által több környezetvédel­mi veszélyt lehetne kiiktatni. Szá­mos más kérdés is felvetődött. Vár­ható, hogy az érintett felek újra tár­gyalóasztalhoz ülnek, s a holtpontról kimozdulhat a vízmű sorsa. Engem személy szerint is érdekel Csallóköz vízkészlete, dunaszerdahelyi va­gyok. Ha a nemzetközi szakértők a külföldi tapasztalatok alapján lát­nak olyan lehetőséget, hogy jelezni lehet az üzemelés alatt a csallóközi vízkészlet esetleges romlását, és lesz mód a közbelépésre, akkor szá­momra elfogadható. Másként nem. Hiszen tudjuk, milyen kincs az ivó­víz, Görögországban például már palackozva árulják... • Tudomásom szerint Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság el­nöke«úgy fogalmazott, a küldött­ségek nem tárgyaltak, hanem be­szélgettek. A diplomáciában az árnyalati különbségek is fon­tosak. - Göncz elnök úrról joggal beszé­lik, hogy nemcsak mint irodalmár, hanem mint államfő is érzékenyen és jóságos módon föl tudja oldani az esetleges görcsöket. Elmondta, hogy szerinte késett ez a találkozó, már korábban meg kelleltt volna tar­tani és azt is mondta, a kisebbségek számára olyan mechanizmusokat kell kialakítani, Hogy jól érezzék ma­gukat a bőrükben és hazájukban. Bármilyen jelzővel is illette az elnök úr a tárgyalásokat, megint csak azt kell mondanom, a jószándék a fon­tos, amely azonban még rengeteg orvlövész támadásának lehet kitéve. Kérdésére válaszolva megint csak Göncz úr görcsoldó képességét kell hangsúlyozni, ő a szlovák kormány­főnek is azt mondta, pozsonyi láto­gatása után tudta, hogy „ez az én emberem, mert nagyon egyenes". • Jeszenszky külügyminiszter azt mondotta, amikor szeptem­berben Pozsonyban járt, az időjá­rás sokkal melegebb, a légkör vi­szont hidegebb. Most Budapes­ten zord idö volt, de a légkört érezte barátságosabbnak. Ez min­den tárgyalópartnerrel megnyil­vánult? - A küldöttségek teljesen tárgyila­gosan vetették fel a problémákat. Vissza kell térjek a történészbizott­sághoz. Mečiar úr felvetette például a műkincsek problémáját a millene­umi ünnepségekig visszamenőleg, hogy vannak olyan műkincsek, ame­lyeket Szlovákiából kivittek vagy ki­kölcsönöztek a kiállításra is. Több kezdeményezés történt már a mű­kincsek visszaadatására. Je­szenszky úr nagyon tárgyilagosan reagált erre, azt mondta, hogy rend­ben van, meg kell vizsgálni a kérdést a történészeknek és a közös jogi bizottságnak, mert ennek nemzetkö­zi jogi vonatkozásai is vannak. Ez a hozzáállás jó alap lehet a további párbeszédhez. • Miniszterelnök-helyettes úr, van olyan dolog, amit ön külön is közölni szeretne olvasóinkkal? - Békéscsabán megismerkedtem A szlovák nemzetiségi oktatás és közművelődés helyzete Békés me­gyében című dokumentummal. Az ebben szereplő érdekes gondolato­kat a közeljövőben szívesen meg­osztanám az Új Szó olvasóival. • ígérhetem, hogy ez hamaro­san megtörténik és köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN A litván parlament épületében elhelyézett szavazókör bejáratát Kalas­nyikov géppisztollyal felfegyverzett önkéntes őrizte szombaton, amikor népszavazást tartottak a Litván Köztársaság önállóságáról. (CSTK/AP/telefoto) A LEGMAGASABB SZINTEN A MAGYAR KÜLÜGYI SZÓVIVŐ HÁROM SZOMSZÉDORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL A magyar kormányfő meghívásá­ra február 15-én Budapestre érkezik Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő, hogy a leg­magasabb szinten folytassanak tár­gyalásokat a magyar parlamentben. Ezt követően pedig a történelmi Vi­segrádon aláírják a három ország együttműködése fejlesztéséről szóló dokumentumot. Ezt. Herman János külügyi szóvivő jelentette ki tegnapi budapesti sajtóértekezletén. Közölte továbbá, hogy Budapestre érkeznek a két ország külügyminiszterei is. A Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország közötti együttmű­ködés fejlesztésének szükségessé­ge az említett államok hasonló bel­politikai helyzetéből ered - hangsú­lyozta a szóvivő. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, a KGST feloszlatásáról szóló kor­mányfői tárgyalásokra február 27-én és 28-án Budapesten kerül sor. KORAI LENNE MEG A SZÖVETSÉGKÖTÉS WALESA ARRÓL, AMI ÖSSZEKÖT ÉS AMI ELVÁLASZT Lengyelországnak érdeke a kap­csolatfejlesztés Csehszlovákiával és Magyarországgal, ám ma még nem akar szervezett szövetséget kötni - jelentette ki Lech Walesa lengyel államfő, a Le Figaro című francia napilapnak adott interjújában. Állás­pontját a következőképpen indokol­ta: Bár mindhárom ország a kommu­nista rendszerből került ki, különb­ségek vannak közöttük elsősorban a gazdaságban. Bizonyos egyen­súlyt kell elérni, s csak ezután lehet dönteni valamilyen szövetségi for­máról. Walesa meggyőződéssel fejezte ki, hogy a Szovjetunióban visszafor­díthatatlan a reformirányvonal. Még ha Mihail Gorbacsov sikertelen lenne és távoznia kellene, követőjé­nek - bárki legyen is az - gyorsabb vagy lassúbb ütemben folytatnia kel­lene a megkezdett reformokat - mondotta a lengyel államfő. A FEGYVEREXPORT TÖRTÉNETÉNEK MAGYARÁZATA Antall József magyar miniszter­elnök vasárnapi televíziós interjújá­ban ismertette a közvéleményben oly nagy vihart kiváltó fegyverexport történetét. Bejelentette, hogy az üz­letkötés során eljárási hibát vétettek az illetékesek. Sajnálkozását fejezte ki a Magyarország és Jugoszlávia között támadt nézeteltérések miatt, s reményének adott hangot, hogy Katona Tamás külügyi államtitkár mostani látogatása végleg tisztázza a félreértéseket. Az üggyel összefüggésben az el­lenzék egyes miniszterek lemondá­sát követelte. A kormányfő leszö­gezte: ,,Nem állapítható meg egy személyre vonatkozó felelősség, ennek következtében nem úgy te­kintem, hogy valakinek el kell vinnie a balhét - mint azt ajánlják egyesek, vagy követelik". SZÍRIAI JELENLÉT DÉL-LIBANONBAN AZ ARAB LIGA TITKÁRSÁGA NYILATKOZOTT SAJTÓIRODÁNKNAK A szíriai egységek veszélyes dél­libanoni jelenlétére hivták fel a fi­gyelmet az Arab Liga Titkárságának képviselői Kairóban. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyi­latkozatukban elmondták, a szíriai katonák és a libanoni hadsereg egy­sége' az Izrael közvetlen szomszéd­ságában fekvő déli területekre vo­nulnak. A libanoni kormány hivatalos közlése szerint a hadsereg folytatja a fontos stratégiai pozíciók elfogla­lását. A hadsereg szóvivője közben be­jelentette: a hét végén Bejrút mind­két részében biztonsági akciót haj­tottak végre, melynek során nagy mennyiségű fegyvert koboztak el és letartóztatták a különböző milíciák több tagját is. JUGOSZLÁVIA NEM HULL SZÉT MILOVAN GYILASZ AZ ORSZÁG JÖVŐJÉT LATOLGATJA Nem túl reális az a lehetőség, hogy Jugoszlávia szétesik. Ez a vé­leménye Milovan Gyilasznak, a legismertebb jugoszláv diszidens­nek, aki közeli társa volt Tito mar­sallnak, de később szakított a kom­munistákkal. A Vreme című független belgrádi hetilap legújabb számában Gyilasz azt írta, az állam szétesésére csak egy vallási-nemzetiségi háború kö­vetkeztében kerülhetne sor, ez azonban véleménye szerint nem va­laszinű. Vitathatatlan, hogy ,,Tito forradalmi Jugoszláviája szétziláló­dott, ennek ellenére a jugoszláv né­pek történelmi rokonsága megma­radt - állapította meg Gyilasz. NÉHÁNY SORBAN V izsgálatot indítottak 44 német vállalat ellen, amelyet azzal gya­núsítanak, hogy illegálisan szállítot­tak fegyvert Iraknak. Néhány vállalat ellen már meg is indították a bírósági eljárást, 30 esetben azonban nem bizonyították be az illegális üzletkö­téseket - közölte a Die Welt című napilap, amely a szövetségi kor­mány megbízásából kidolgozott je­lentésre hivatkozott. O laszország több millió dollár ér­tékű rendkívüli élelmiszerse­gélyt nyújt Albániának. Ezt vasárnap közölte Rómában Alessandro Grafi­ni, annak a. küldöttségnek a vezető­je, amely a múlt héten Albániában járt. Kétnapos látogatása során az olasz delegáció találkozott a tiranai kormány és az ellenzék képviselői­vel is. J ohannesburgban tegnap folyta­tódott Winnie Mandelának, az ismert dél-afrikai polgárjogi harcos feleségének bírósági pere. Rajta kí­vül további három személyt vádol­nak azzal, hogy 1988. decemberé­ben Sowetoban elraboltak és komo­lyan megsebesítettek négy fiatal né­ger aktivistát, közülük az egyik bele­halt sérüléseibe. Winnie Mandela tegnap kijelentette, hogy ártatlan. A tárgyalást elnapolták, mivel az egyik koronatanút elrabolták. M árcius elsejétől Moszkvában az alapvető élelmiszerekre is ki­terjesztik a jegyrendszert. A sajtó tájékoztatása szerint minden moszkvai lakos havonta 1,5 kilo­gramm húst, fél kilogramm zsírt, egy kilogramm rizst és grízt vásárolhat. Ezen kívül a 21 évnél idősebb pol­gároknak egy üveg vodka is jár. Eddig csak a cukrot és a dohányter­mékeket árulták jegyre. • K elet-Európa megbomlott kör­nyezeti viszonyainak javítására mintegy 320 milliárd márkát kellene fordítani az elkövetkezendő húsz év során - tájékoztatott a Der Morgen című keletnémet napilap. A legna­gyobb mértékben sújtott területek az ipari és az energetikai központok, mindenekelőtt Észak-Csehország, Románia egyes részei, Dél-Ukrajna és az Urál vidéke. P ekingben tegnap kezdődött meg Csen Cö-ming közgazdász bí­rósági pere. Ô volt az 1989-ben véresen elfojtott tüntetések egyik szervezője. Államcsíny előkészíté­sével vádolják, s amennyiben bű­nösnek találják, legkevesebb 10 évi börtönbüntetésre számíthat. E gynapos munkalátogatásra teg­nap Németországba érkezett John Major brit kormányfő. Vendég­látójával, Helmuth Kohl kancellárral a Perzsa-öbölben kialakult helyzet­ről, valamint az Európai Közösségek ügyeiről, mindenekelőtt a gazdasá­gi, pénzügyi és politikai unió problé­májáról folytat megbeszéléseket. L andsbergis, a litván parlament elnöke vasárnap fogadta Micha­el Kocábot és Miroslav Sychrát, a Szövetségi Gyűlés képviselőit. A megbeszélések során Landsber­gis megelégedéssel szólt a szomba­ti népszavazás eredményeiről, majd vendégeivel áttekintette a Litvánia és Csehszlovákia közötti kapcsola­tok kérdéseit. A ttól függ majd a Fülöp-szigetek­nek nyújtandó amerikai támo­gatás nagysága, hogy a manilai kor­mány meddig engedélyezi az ameri­kai katonai támaszpontok működé­sét országa területén. Tegnap kez­dődött meg a támaszpontok sorsáról folyó tárgyalásoknak valószínűleg az utolsó fordulója. A haditengeré­szeti bázisok bérletéről szóló szer­ződés ez év szeptemberében jár le. D él-afrika Natal tartományának közigazgatási központjában vasárnap támadást hajlottak végre két autóbusz ellen. Rendőrségi for­rások szerint 14 személy életét vesztette és 14 megsebesült. Eddig nem tudni, ki a felelős az akcióért. Megfigyelők úgy vélik, hogy az Afri­kai Nemzeti Kongresszus és az In­katha hívei közötti újabb összecsa­pásról volt szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom