Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám, kedd

1991. FEBRUÁR 12. íÚJSZÓm HÍREK - VÉLEMÉNYEK HAVEL-PANKIN TALÁLKOZÓ Václav Havel köztársasági elnök teg­nap a prágai várban saját kérésére fogad­ta Borisz Pankint, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövetét. A szovjet nagykö­vet átadta Václav Havelnak Mihail Gor­bacsov, a Szovjetunió köztársasági elnö­ke levelét azzal a javaslattal, hogy még februárban tartsák meg a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácsadó Testületének ta­nácskozását külügyminiszteri szinten, s hogy a testület ezen az összejövetelen döntsön a Varsói Szerződés katonai struktúráinak felszámolásáról. MÜNCHENBE ÉS ZÜRICHBE (Munkatársunktól) - Az idő pénz. Az üzletemberek számára egyre fontosabb szempont, hová, mennyi idő alatt jutnak el. Ebben kíván segíteni a Tatra AIR légitársaság, melyet csehszlovák illetve svájci cégek hoztak létre. Mindegyikük a maga módján járult hozzá a várhatóan sikeres kezdeményezéshez. A svájci CROSSAIR magáncég hozta a terveket, ők adják a korszerű SAAB 340 kétmoto­ros repülőgépet és a személyzet kiképzé­sét is magukra vállalták. A SLOVAIR a munkatársakat illetve a repülőtéri helyi­ségeket biztosítja. Április 2-tól tehát új járatokat indítanak a 33 személyes kényelmes géppel. Az érdeklődők Zürichbe, illetve Münchenbe utazhatnak s ezekből a városokból már - a világ bármely nagyvárosába eljut­hatnak. A tegnap Pozsonyban megtartott saj­tóértekezleten megtudtuk: a kisgéppel gazdaságosabb utazni, mint személygép­kocsival: 100 km-en egy személyre szá­.mítva mindössze 2,5 liter benzin a fo­gyasztása. Ezzel szemben a Tatra AIR árai nem ennyire „vonzóak". Például Zü­richbe 11 690, Münchenbe 7832 koroná­ba kerül az út, a menettéri jegyért 21 077, illetve 15 271 koronát kell fizetni, a cso­portosan utazóknak jelentős kedvez­ményt nyújtanak. D. T. LORENC ISMÉT VIZSGÁLATI FOGSÁGBAN Jan Dubenský, a katonai főügyészség szóvivője megerősítette azt a hírt, hogy Alojz Lorenc altábornagy, volt szövetsé­gi bölügyminiszter-helyettes ismét vizs­gálati fogságban van. Február 7-én tar­tóztatták le újra, Pozsonyban. Lorencet február 6-án helyezték sza­badlábra a pŕlbrami katonai bíróság dön­tése alapján, amely ellen később a kato­nai főügyészség óvást emelt. Lorenc rö­viddel szabadlábra helyezése után iga­zolta a főügyész aggodalmát: kapcsolat­ba lépett az állambiztonság egy volt mun­katársával. Feltételezhetően mint tanút befolyásolni akarta, amivel az ügy kivizs­gálását is akadályozta. Ezért tartóztatták le újra. Frantiiek Klncl volt szövetségi bel­ügyminiszter szabadlábon maradt, bár az ellene felhozott vádak ügyében folyik a vizsgálat. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunk első oldalán je­lent meg Tóth Géza tudósítása az Együttélés országos választmányá­nak üléséről, Kongresszusi főpróba Galántán címmel, amelybe az átírás során két sajnálatos hiba csúszott. A második bekezdés helyesen így hangzik: Dobos László képviselő pe­dig többek között arról számolt be, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács bi­zottságaiban és plenáris ülésein a mozgalom képviselőinek határozott magatartása miként akadályozta meg a nemzetiségi iskolákon folyó anya­nyelvi oktatás megcsorbítására irá­nyuló újabb kísérleteket... A harmadik bekezdés pedig a kö­vetkező: Az új alapszabályzat- és programtervezet megvitatása során kulcskérdésként merült fel, vajon az Együttélés a jövőben is az eddigi laza mozgalmi formában, vagy egy szer­vezettebb, de minden haladó erő és gondolat előtt nyitott, bejegyzett tag­sággal rendelkező politikai mozga­lommá, végül pedig kötöttebb szerke­zetű párttá akar-e szerveződni. A tes­tület úgy összegezte a helyzetelemző vitát, hogy a közgyűlés elé a második módozatot terjeszti. Az olvasók és az érintettek szíves elnézését kérjük. A VISEGRÁDI CSÚCS ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) désekre. Válaszait az alábbiakban foglaljuk össze: A Polgári Fórum mindkét áramla­tát képviselő politikusokkal folytatott vasárnapi megbeszélések elején a légkör feszült volt, de utána eny­hült a feszültség, s tárgyszerű és barátságos eszmecsere alakult ki. A megbeszélésekről kiadott közle­ményből ismert modell, úgy tűnik, megfelelő, de ez csupán javaslat, amelyhez véleményt fűz a PF tagsá­ga és vezető szervei. A mindkét fő áramlat képviselőiből álló koordiná­ciós bizottság tükrözni fogja a PF valamennyi irányzatát. Ha a bizott­ság igényelné Václav Havel részvé­telét a PF munkájában, az elnök ezt nem utasítaná el. Vasárnap ismét összeülnek a cseh és szlovák vezető politikusok, hogy folytassák megbeszéléseiket az új alkotmányról. Václav Havel már kialakította saját elképzelését. Véleménye alapjában véve össz­hangban van a PF, valamint az al­kotmány-előkészítő parlamenti bi­zottság nézeteivel. Bizonyos eltéré­sek vannak az elnök és a NYEE egyes elképzelései közt, de ezek, főleg a bevezető fejezetet illetően áthidalhatók. A Kereszténydemok­rata Mozgalom még nem küldte meg írásban elképzeléseit az új alkot­mányról. A visegrádi találkozóval kapcso­latban Forró Evelyn, a Magyar Rá­dió tudósítója Csehszlovákia, Ma­gyarország és Lengyelország közös tervei iránt érdeklődött. Válaszában Václav Havel kifejtette: Elsősorban a három ország kétoldalú szerző­déseit kell előkészíteni, mivel a ré­gi szerződések összeomlottak, s a kapcsolatokat új egyezményes alapokra kell helyezni. A visegrádi találkozó további témája a Varsói Szerződés jövője, majd az Európai Közösségekhez való együttes csat­lakozásunk kérdései. Szóba kerül­het az esetleges szovjet menekült­áradattal kapcsolatos teendők egy­behangolása, de felmerülhetnek más, a kétoldalú kapcsolatokban még meg nem oldott kérdések is. A közös nyilatkozat tervezete elké­szült, és szövegével mindhárom or­szág egyetért. A szovjetunióbeli fejleményeket Csehszlovákia nagy figyelemmel kí­séri, s a dolgok alakulása több szempontból nyugtalanít bennünket, hiszen a stabilitás hiánya, a nyugta­lanság szükségszerűen kihat nem­csak a közvetlen szomszédokra, ha­nem az egész világra. A bíróságon kívüli rehabilitációról, illetve az ún. nagyprivatizációról szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban Havel elnök annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a szövet­ségi parlament mindkettőt jóvá­hagyja. Václav Havel figyelemmel kíséri a hazai sajtót is. A sajtóból sok mindent érdekesnek tart. Tapasztal­ja, hogy újabban az újságok az ún. nagypolitika kérdéseivel szakavatot­tan foglalkoznak. Viszont nem tet­szenek neki bizonyos, kárörömről, a humor hiányáról tanúskodó, nem­egyszer epés cikkek, amelyeket fő­leg egyes pártok sajtójában olvas­hat. SOMOGYI MÁTYÁS I ELHUNYT KOVÁCS ELVIRA~"| Vasárnap tragikus hirtelenséggel, 47 éves korában elhunyt munkatár­sunk, Konvička Elvira. * * * Az olvasók Kovács Elvira néven ismerhették. A csallóközi Balonyban született, innét került a Dunaszerda­helyi Mezőgazdasági Szakközépis­kolába, ahol a zootechnikusi szak­mát tanulta ki. A szakmájában töltött néhány év után a világ ós különösen a vidéki ember élete iránt fogékony fiatal nő teljesen új pályára lépett. Újságíró lett. 1970 táján a Nőben írta a szakértelmet és mély emberi érzé­seket egyaránt tükröző riportjait a szlovákiai magyarok mindennap­jairól. 1971-ben került az Új Szóba, ahol több mint tíz éven át előbb a belpolitikai, később pedig a gazda­sági rovat munkatársaként szinte naponta tanújelét adta a Csallóköz­ből magával hozott ember- és föld­szeretetének. Meggyengült ideg­rendszere miatt 1985-ben rokkant­nyugdíjas lett, de írásaival még ez­után is gyakran felkereste a cseh­szlovákiai magyar szerkesztősége­ket. Vágyott a szerkesztőségi lég­körre, ezért néhány évvel ezelőtt a géptávírók kezelését vállalta, is­mét az Új Szóban. Úgy törődött a gépekkel, mintha a sajátjai lettek volna. A szerkesztőségi munkának ebben a láthatatlan láncszemében is örömét lelte. Az utóbbi időben egyre gyakrabban mondogatta: Ha kicsit jobban leszek, ismét írok. Biztattuk őt, tegye meg, és biztatnánk ma is... Emlékét megőrizzük. A szerkesztőség Konvička Elvira temetése február 14-én, csütörtökön 15.00 órakor lesz a pozsonyi csalogányvölgyi te­metőben. A SZÉNELLÁTÁS ÁLLÍTÓLAG FOLYAMATOS NEM LESZ SZÉNSZÜNET A múlt hét folyamán néhány isko­la ideiglenesen bezárta kapuit, mert egyszerűen nem volt mivel fűteni. A diákok nagy örömére futótűzként terjedt a hír: megismétlődik az 1979­es helyzet, amikor az oktatási tárca januárban 14 napra felfüggeszteni kényszerült a tanítást. Mint azt teg­napi - legfrissebb - értesüléseink igazolják, válsághelyzettől nem kell tartani. Szlovákia nyugati részén nem volt különösebb gond a szénszállít­mányokkal. Mint azt Hlúštlková Má­riától, a Pozsony-yidéki szállítók ve­zetőjétől megtudhattam, nagyobb problémák csak a koksszal voltak. Tekintettel arra, hogy elsősorban az egészségügy és az iskolák igényeit kell kielégíteniük, a magánszektorba inkább barnaszenet szállítanak. Nem kell energetikai válságtól tarta­nunk, hiszen tartalékaink kb. hat napra elegendőek, s vasárnaptól mégiscsak enyhült a nagy hideg. Természetesen ami a főváros szén­ellátását illeti, az adatok nem lehet­nek mérvadóak számunkra. A po­zsonyi intézmények nagy része t. i. nem szénnel fűt. A helyzet Kelet-Szlovákiában a legrosszabb. Az elmúlt héten a murányi és a rozsnyói alapiskolák jelezték, hogy szünetelni fog a taní­tás, mert nincs mivel fűteni. A murá­nyiakat azóta - pótlékként - ellátták barnaszénnel, a rozsnyói iskola helyzetét folyamatosan oldják meg. Horňáková Gizela mérnöknő szerint a gálszécsi alapiskola is riadót fújt, de a helyzet megoldható pótszállí­tással. A mérnöknő állítása szerint sokan a két legutóbbi enyhe tél ha­tására kevesebb tüzelőt rendeltek és a termelőtől is kevesebb szenet kaptak. A tavalyi 140 ezer tonna helyett a mostani idényt 42 ezer tonnával kezdték és sokszor kény­szerültek rá arra, hogy valós megol­dások helyett pótmegoldásokat al­kalmazzanak. A legnagyobb gond itt is a koksszal volt, háztartások csak kivételes esetben juthatnak hozzá, a szénraktárból elsősorban az egészségügyi intézményeket látják el. Közép-Szlovákiában az ellátás folyamatos, aki rendelt tüzelőt, kap is. Sokszor nyakló nélkül szidjuk a széntelepeket - most jogtalanul tennénk. Egyelőre minden megren­delésnek eleget tettek és az úgy­mond „szükségállapotra" is felké­szültek. Lehet, hogy a lakótelepeken a megszokottnál hűvösebb van és az iskolákat sem fűtik szauna-szint­re. Vészhelyzettől azonban nem kell tartani. -ász HÚSHAGYÓKEDDI EK) Vallásos őseink nem megvetendő szokása volt, hogy a hamvazószerdát megelőző kedden, a farsang utolsó napján hat hétre, egészen húsvétig félretették a húsosfazekat. Nem volt rá szükségük, mert böjt idején egyszerűen nem fogyasztottak húst. Úgy mondják, a vallási szokásokban a lelkieken túl földi mag is felfedezhető, így a hústól való megtartóztatás állítólag a szervezetkímélés nemes célját is szolgálta. Az önmagtartóztatás ugyanakkor edzi az akaraterőt, ami szintén nem megvetendő dolog! Ki is vitathatná a húshagyókedd ebbéli áldásos voltát? Kemény ateizmussal telített évtizedek után a vallási szokások újra felelevened­nek. Lelkünk és testünk javára egyaránt. Ám nem ártana e szépséges hagyomány továbbfejlesztése. Mennyire magasztos lenne a családi költségve­téssel birkózó háziasszonyaink számára, ha a kalendáriumba, húsvétra való tekintet nélkül, egyre több húshagyó napot beiktatnánk! Dehát nekünk ehhez bizonyára kalendáriumra lesz szükségünk, mert ha az árak továbbra is így emelkednek, lesz nemcsak húshagyó keddünk, hanem sok-sok húshagyó szerdánk, csütörtökünk, de még péntekünk és szombatunk is... zs.1. NEM SZŰNŐ CSATAZAJ AZ ÖBÖLBEN, DE LÁZAS DIPLOMÁCIAI PRÓBÁLKOZÁSOK IS (Folytatás az 1. oldalról) A francia védelmi minisztérium szóvivője közölte, tengerészgyalo­gos ezreddel erősítik meg az öböl­ben állomásozó 12 ezer fős francia kontingenst. Pierre Joxe védelmi miniszter pedig vasárnapi televíziós beszédében azt mondta, kedden fog tárgyalni Washingtonban amerikai partnerével a szárazföldi offenzíva időpontjárói. Hangsúlyozta, a dátum meghatározásakor nemcsak a kato­nai, hanem a politikai körülményeket is figyelembe veszik. Washingtonba utazik Tom King brit védelmi mi­niszter is, de Joxe leszögezte, nem a miniszterek fogják meghozni a végleges döntést. Tizennégy nap után Szaddam Husszein vasárnap rádióbeszédet mondott. Türelemre szólította fel a népet, mondván, a győzelem már közeleg. Kijelentette, az iraki győze­lem véget vet a térségben az imperi­alizmusnak és a gyarmatosításnak. Megismételte elszántságát „felsza­badítani" a palesztinokat, de egy szóval sem tett említést a konfliktus alakulásáról vagy az iráni békekez­deményezésről. George Bush amerikai elnök erről a beszédről azt mondta, hogy Szad­dam nem arról szólt, amit a világ hallani akar tőle. Szó sem volt a be­szédben a kivonulásról Kuvaitból. Bush megismételte, nincs kifogása az ellen, hogy Bagdadba utazzon Gorbacsov elnök megbízottja. Husszein jordán király címére vi­szont a korábbinál békülékenyebb hangot megütve azt mondta, az uralkodó túl messzire ment el, de a másik oldalról szintén nagy nyo­más alatt áll. Belgrádban nyilatkozott a CNN­nek Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszter. Megismételte Rafszan­dzsani elnök véleményét, miszerint a teheráni békekezdeményezésre nem olyan válasz érkezett, amilyet vártak, de úgy vélte, Szaddam nem zárta ki végérvényesen a békés megoldást, bár inkább a harcban látja a konfliktus rendezésének módját. Velajati azt mondta, Bagdad és Teherán között folytatódik a véle­ménycsere. Abdel Halim Khaddam szíriai alelnök vasárnap a kormányzó Ba­ath-párt tanácskozásán élesen bí­rálta Irakot. Kijelentette, Kuvait meg­szállásával ürügyet szolgáltatott a külföldi erőknek, hogy arab terüle­tekre tegyék lábukat és tehetőséget adott Izraelnek agresszív politikája igazolására. Ezért Szíria határozot­tan ellenzi Kuvait iraki megszállását és ragaszkodik a csapatok kivoná­sához, összhangban az arab és nemzetközi határozatokkal. Khad­dam szerint Kuvait megszállása semmi esetre sem vezethet el Pa­lesztina felszabadításához. Egészen más hangú nyilatkozatot adott a Le Figaro francia napilapnak Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Szerinte nem Kuvait megmentése az Egyesűit Államok célja, hanem az olaj megszerzése, hogy növelje gaz­dasági erejét két nagy riválisával, Japánnal és Európával szemben. A kairói sajtó külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva közölte, Da­vid Lévy izraeli külügyminiszter le­vélben biztosította egyiptomi partne­rét arról, hogy országa nem válaszol erővel Irak provokatív rakétatáma­dásaira. Egyben leszögezte, Izrael fenntartja magának a jogot az önvé­delemre. Vitalij Csurkin, a szovjet külügy­minisztérium szóvivője a tegnap Moszkvában megtartott sajtótájé­koztatón megerősítette, hogy Jev­genyij Primakov, a Szovjetunió el­nökének személyes meghatalma­zottja Bagdadba repült, ahol találko­zik Szaddam Husszeinnel. A részle­tekről nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy Primakov tárgyalása során igazpdni fog Mihail Gorbacsov szombati nyilatkozatához, amely Husszeint megfontoltságra és rea­lizmusra szólította fél. A szóvivő ar­ról is tájékoztatott, hogy Roland Du­mas francia külügyminiszter mai moszkvai munkalátogatásán az Öböl-háborúról fog tárgyalni a szov­jet külügyminiszterrel és Gorbacsov elnökkel. VÉDELMET A KISEBBSÉGNEK (Munkatársunktól) - Kissé szokatlan időpontra: reggel fél nyolcra kérette ma­gához tegnap hivatali dolgozószobájába az újságírókat Ladislav Košťa, szlovák igazságügyminiszter. Persze, oka volt en­nek a sietős tempónak, hiszen a miniszter azon frissiben akart beszámolni az Euró­pa Tanácsnak arról a pénteken és szom­baton Velencében tartott szakbizottsági tanácskozásáról, amelynek témája a nemzeti kisebbségek jogait, rögzítő, illetve a tagországok alkotmányainak de­mokratikus szellemét felügyelő Európai Konvenció előkészítése volt. Ladislav Košťa elújságolta, hogy - a cseh igazságügyi tárca vezetőjével együtt - először vehettek részt teljes jogú, rendes tagként az Európa Tanács ilyen irányú munkájában. A szlovák igazság­ügyi tárcavezetó részletesen tájékoztatta a velencei konferencia résztvevőit a prá­gai parlamentben a minap elfogadott Al­kotmánylevélnek a nemzeti, az etnikai és a vallási kisebbségeket érintő pontjairól; de szóba hozta a nyelvtörvény előkészí­tésének őszi, illetve az alkalmazásának első tapasztalatait is. Természetesen, a bizottság tagjainak különböző kérdései­re szintén válaszolnia kellett. Igy például arra, hogy a honi törvényalkotás gyors üteme vajon nem lesz-e káros hatással a most születő törvények színvonalára. Az Európa Tanács velencei tanácskozá­sán, megfigyelőkként, jelen voltak Romá­nia, Lengyelország és Bulgária képviselői is, akik főként arról adtak számot, hogy országukban miként készül az új, demok­ratikus alkotmány. Ennek kapcsán Ladis­lav Košťa például felhívta a román kül­döttség figyelmét a kisebbségi kérdés csehszlovákiai kezelésének gyakorlati ta­pasztalataira, valamint azokra a mozza­natokra, amelyek ebben a kérdéskörben a leendő román alkotmányba is beépíthe­tők lennének. Ladislav Košťa a dolgozószobájában összegyűlt újságíróknak azt is elmondta: az Európa Tanács szóban forgó szakbi­zottságának szigorát jelzi, hogy a szlovák és a cseh igazságügyminiszter tudtára hozták, hazánknak kötelessége felülvizs­gálni az 1989-es novemberi fordulat és az emberi jogokat rögzítő Alkotmánylevél el­fogadása közötti időszakban született új törvényeket, vajon azok rendre össz­hangban állnak-e az utóbbi dokumentum szellemével és szövegével. A hétvégi, velencei tanácskozás komolyságát egye­bek között az is jelzi, hogy azon jelen volt s felszólalt mind az USA, mind a Szovjet­unió képviselője. (mik-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom