Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÍÚJSZÓM 1991. FEBRUÁR 8. AZONNALI MORATORIUMOT! A KÖRNYEZETVÉDŐK NYÍLT LEVELE A cseh és szlovák, illetve a magyar és osztrák környezetvédők alábbi felhívásukkal fordultak a csehszlovák és a magyar kormány-, illetve törvényhozó szervekhez a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósítására vonatkozó, az előző rendszerek által közösen elhibázott döntés együttes, az ökológiai szempontok elsőbbségét biztosító felülvizsgálata érdekében: 1) Követeljük, hogy minden, az erőművel kapcsolatos építési-kivitelezési tevékenységre rendeljenek el azonnali moratóriumot a felülvizsgálat teljes lezárásáig. 2) A csehszlovák szövetségi kormány, valamint a magyar kormány a felülufósgjálat céljából állapodjon meg függetten nemzetközi szakértők igénybevételében. 3) A'csehszlovák szövetségi kormány, valamint a magyar kormány kezdjen tárgyalásokat: a) az 1977-es államközi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint b) az új egyezmény megkötéséről, melynek célja a kialakult helyzet elemzése, beleértve a keletkezett költségek méltányos megosztását-is. 4) Mindkét kormány biztosítsa a közvélemény folyamatos, objektív tájékoztatását a tárgyalásokról és azok eredményeiről. 5) A tárgyalások során a közvetlenül érintett lakosság véleményét fokozottan vegyék figyelembe. Felhívásunkat eljuttatjuk az Európa Parlamenthez, kérve támogatásukat. Pozsony, Budapest, Gyór, Wien, So mórja, 1991. február 6-án Aláírók: TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDÔK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGE, EUROLANC (csallóközi polgári kezdeményezés, Somorja), DUNA KOR A nyílt levélhez számos osztrák, magyar, csehszlovák természetvédő, lakossági szervezet csatlakozott. A TE FIAD HOVA JÁR?... .. .kérdezik szeptember óta szlovák és magyar ismerőseim egyaránt. Többségük nagyon meglepődik, hogy dúbravkai lakos létünkre minden reggel „becipeljük" a „szegény gyereket" Dúbravkáról Pozsony központjába, a magyar óvodába, amikor ott a bérház mellett az annyi előnnyel járó másik. Látva, hogy milyen „felvilágosulatlan" vagyok, gyorsan el is kezdik a „meggyőző" munkát. Szinte szó szerint ugyanazt a szabvány szöveget mondják az érvényesülésről meg a nyelvtanulásról. (Igazán csak akkor lepődöm meg, amikor olyan teszi ezt, aki tanulmányai során Komenskyről meg Apáczairól is hallott.) Mivel hatást nem érnek el vele, így folytatják: - Te értelmiségi vagy, tudnod kellene. Vagy nem érdekel a fiad jövője? - Épp azért teszem, mert értelmiségi vagyok, és mert nemcsak a fiam jövője, hanem az unokámé is érdekel. Nem akarom most a manipulatív, hamis elméleteket megdönteni, sem arról írni, hogy mi az értelmiségi hivatása egy etnikum keretében, remélem, megteszik a szakemberek. Én csak egy esetet szeretnék elmesélni barátomról, aki a fentiekről, idős korára, megváltoztatta a véleményét. A napokban járt nálunk. Könyvet hozott ajándékba, a könyv címe: A hűség nyelve. Barátom magányos, unatkozik, társaságra vágyik. Legszívesebben az unokáival játszana, beszélne, mesélne nekik. Talán ezt a könyvet is nekik szerette volna ajándékozni. De unokái nem igénylik beszédét, nyelvét, könyveit meg nem értenék. Igy eltávolodtak egymástól, szinte idegenek. Pedig annak idején mennyire akarta gyerekei érvényesülését, jövőjét. Ennek érdekében - hallgatva a „jóakaróira" - íratta őket a legközelebbi óvodába meg iskolába. „Hisz magyaml úgy is megtanul otthon." De a konyhai szinten használt anyanyelv az idők során fölöslegesnek bizonyult gyerekei számára, Ók már nem tartják fontosnak, hogy átadják gyermekeiknek. Ezért szomorú az én idős barátom, és könny szökik a szemébe, amikor mesél. Negyven év múltán jött rá, hogy rászedték. Rájött, hogy „jóakarói" nem a gyerekei érvényesülését akarták, hanem unokái nyelvét, és ezért magyarázták neki oly lelkesen a valaki által jól kiagyalt hamis elméletet az érvényesülésről. Ó, a többi ismerőssel ellentétben, biztat, hogy vállaljuk az utazást, a korábban-ketést stb. Biztat, mert saját bőrén tapasztalta, hogy óvodáink és iskoláink vállalása nélkül nem maradhatunk meg. ORBÁN JÁNOS BUSH BESZÉDE A NEW YORK-I GAZDASÁGI KLUBBAN AMERIKA NEM FELEDKEZHET MEG KELET-EURÓPÁRÓL George Bush amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka a New York-i Hilton Szállóban találkozott az amerikai pénzügyi és kereskedelmi körök vezető képviselőivel. A gazdasági klub hagyományos találkozóján mondott beszédében Bush elnök meglepően nagy figyelmet szentelt az új európai demokráciák gazdasági támogatásának. Azt mondta, hogy a gazdasági Madások és bizonyos saját gazdasági nehézségek etenére Amerikának nem szabad megfeledkeznie a közép- és kelet-európai új demokráciák gazdasági támogatásáról. Az elnök szerint arra van szükség, hogy rákössenek a háború utáni Marshall-terv sikerére. Beruházásaik növelésére szólította fel a vállalkozókat és hangsúlyozta, kormánya javasolni fogja a Kongresszusnak, hogy 470 millió dollárra növelje az emlftett országoknak nyújtandó segélyt Beszéde további részében Bush annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az USA és szövetségesei egyértelmű katonai győzelmet érnek el a KözelKeleten. Hangsúlyozta, a jelenlegi gazdasági visszaesés az USA-ban nem lesz hosszú és mély, s a háborús teher nem lesz olyan nehéz, hogy megakadályozná az amerikai gazdaság stratégiai céljainak megvalósítását. Hangsúlyozta, a háború ellenére a kormány javasolja a fegyverkezési kiadások csökkentését a következő költségvetésben és továbbra is célja, hogy 1995-re teljesen felszámolják a költségvetési deficitet, A Szovjetunióval való kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre válaszolva Bush azt mondta, továbbra is nagyra értékeli Mihail Gorbacsov politikájának eredményeit és hisz abban, hogy folytatódik a szovjet társadalom átalakítása, elmélyül a nyíltság. Ami viszont a legújabb szovjet fejleményeket, főleg a baltikumi eseményeket illeti, ezek nemcsak a szovjetamerikai kereskedelmet, hanem a két ország közti átfogó kapcsolatokat is veszélyeztetik. Ezért ebben a pillanatban nem kérheti a Kongresszus, hogy nyújtson további támogatást a Szovjetuniónak, vagy enyhítse a kereskedelmi korlátozásokat. GORBACSOV KAMPÁNYA, A SZOVJETUNIÓ MEGŐRZESEERT Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerda esti televíziós beszédében kampányt indított a Szovjetunió megőrzéséről és megújításáról döntő, március 17-re kiirt össz-szövetségi népszavazáson való részvétel mellett. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy az ország lakosságának döntő többsége a szövetség további fenntartása és reformja mellett foglal állást. Közölte, a köztársaságok többsége már egyetértett a népszavazás megtartásával, de egyesek még nem foglaltak állást. Gorbacsov éles kirohanást intézett Litvánia és Észtország ellen, amiért figyelmen kívül hagyták a Szovjetunió népi képviselőinek kongresszusán hozott döntést és „a népszavazást közvéleménykutatással próbálják helyettesíteni". A szovjet államfő patetikus hangon fejtegette, hogy az átalakítás nagy sikere már maga az a tény is, hogy az ország történelmében megtartják az első népszavazást és részvételre szólította fel az embereket. Emlékeztetett a soknemzetiségű szovjet állam létrejöttének történelmére és azt állította, hogy ennek az országnak a kialakulása logikus és törvényszerű folyamat volt, amely évszázadokon át tartott. Emlékeztetett az ország valamennyi régiója közti szoros gazdasági kapcsolatokra. Utalva a baltikumiakra, bírálta a nemzeti kisebbségek diszkrimiLennart Meri, észt külügyminiszter Genfben már szerdán bírálta Mihail Gorbacsov keddi rendeletét. Szerinte az országos népszavazás nem más mint jogi trükk, ami a baltikumi válságot nem oldja meg. Rigában a kórházban szerdán belehalt sérüléseibe Guido Zvaigzne operatőr, aki az úgynevezett feketesapkásoknak a rigai belügyminisztérium elleni támadását vette filmszalagra, s akkor sebesült meg. Ezzel 21-re emelkedett a baltikumi brutális katonai akciók áldozatainak A VILÁGSAJTÓBÓL A Daily Telegraph brit napilap tegnap azt Irta, „Csehszlovákia lényegében egyetért azzal, hogy új közép-európai katonai szövetséget kell létrehozni az esetleges szovjet fenyegetéssel szemben". ' A lap idézte Jan Lángoš belügyminisztert, aki szerint Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon azonosak a célok és azonos a helyzet. A cikk szerint a miniszter kijelentette: szovjet katonai akció esetében ez a három ország nem számíthat a Nyugat segítségére, s még ebben a hónapban megkezdődnek a tárgyalások az új szövetség létrehozásáról. A Daily Telegraph ehhez hozzáfűzte; a miniszter kijelentésére valószínűleg Moszkva és a Nyugat is kedvezőtlenül fog reagálni. A Nyugat ugyanis azt a nézetet vallja, hogy Közép-Európának nem kellene összekapcsolnia saját biztonságával a Szovjetunióban uralkodó zűrzavart. NÉHÁNY SORBAN B

efejeződött annak a három legfontosabb dokumentumnak az aláírása, amelyet a KGST felszámolására és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet megalakítására vonatkoznak. Mindhárom szövegtervezetet a KGST 46. ülésszakán írják alá a tagországok kormányfői. Erre az ülésre február 27-28-án kerül sor Budapesten. J

ames Baker amerikai külügyminiszter szerdán felszólította a szovjet vezetést, ne alkalmazzon erőszakot és folytassa a reformokat „A peresztrojkát nem lehet szuronyokkal győzelemre segíteni" - hangsúlyozta a képviselőház külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Leszögezte, hogy a békeszerető és demokratikusan választott kormányok elleni erőszakot egyszerűen nem lehet megindokolni. Több felelős magyar vezető ügyrendi I hibát követett el a Jugoszláviába irányuló fegyverszállítások jóváhagyásakor - állapította meg a magyar parlament két bizottságának szerda esti nyilatkozata. Mint ismeretes, Jugoszláviában és Magyarországon egyaránt nagy port kavart fel az, hogy Budapest 10 ezer géppisztolyt adott el Horvátországnak. Egyébként a külügyi és védelmi bizottság tanácskozásán jelen volt Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök is. Megállapították, hogy a magyar kormánynak a jövőben el kell kerülnie az ilyen ügyeket, s jóval nagyobb óvatosságra van A

lexander Dubčeknak, a Szövetségi Gyűlés elnökének a meghívására a jövő héten látogatást tesz hazánkban Heinz Fischer, az osztrák parlament alsóházának elnöke. A vendég nemcsak a parlament vezetőivel folytat majd tárgyalásokat, hanem Vádav Haveílel és Jif í Dienstbierrel is. Pozsonyban ellátogat a Szlovák Nemzeti Tanácsba, s fogadja őt Vladimír Mečiar kormányfő. T

gnap reggel 7 órakor belépett az atmoszféra sűrű rétegeibe és megsemmisült a Szaljut-7 űrállomásból és a Kozmosz 1686 mesterséges holdból álló űrkomplexum. A maradványok argentin területen, az Andok térségéban estek földre, károkról eddig nem érkeztek jelentések. Minderről az amerikai fegyveres erők kozmikus parancsnoksága adott tájékoztatást. Az űrkomplexum tömege csaknem 40 tonna volt. A Szaljut-7 a jelenleg is működő Mir űrállomásnak volt az elődje, 1982-ben állították pályára. r

dor Zsivkov egykori legfelsőbb bolgár vezető felkérte az Amnesty International nemzetközi szervezetet, küldjön ki megfigyelőket a vele február 25-én kezdődő bírósági tárgyalásra. Indoklása: attól tart, hogy vele szemben az eljárást nem a jogi normákkal összhangban folytatják le, mert szerinte a jelenlegi bolgár helyzet nem normális. A Szvoboden Národ című lap ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: erkölcsös dolog-e, hogy Zsivkov éppen attól a szervezettől kér segítséget, amelynek az emberi jogok megsértéséről szóló jelentéseit évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyta -A csehszlovák-bolgár kapcsolatok margójáraN

em áll szándékomban megismételni mindazt, amiről Zseljo Zselev bolgár államfő két napon keresztül Prágában és Pozsonyban tárgyalt. A lényeg, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben - például a Varsói Szerződés felszámolását illetően - teljes volt a nézetazonosság. Fontos momentum volt a kölcsönös kapcsolatokról szóló nyilatkozat aláírása, hiszen erre lehet építeni a két ország közötti új alapszerződést, amelyet a Csehszlovákiában, Bulgáriában és egész Kelet-Európában bekövetkezett változások tesznek szükségessé. Természetes, hogy az embereket nem az általános jelszavak érdeklik, hanem az ún. kényes kérdések. A csehszlovák-bolgár viszonyban ilyenek is vannak. Például a turizmus. A legutóbbi bolgár döntés értelmében az odautazó kelet-európai turistának is naponta 15 dollárt kellene beváltania. Marián čalfa szövetségi kormányfő most javasolta, hogy a turizmust bizonyos időre vonják ki a keményvalutában történő kölcsönös elszámolás alól, s nemzeti valutában bonyolítsák le. Zselev úgy látta, hogy átmeneti megoldásként ez elfogadható lenne. A másik ilyen kérdés a tartozások kiegyenlítése. Bulgária 178 millió rubellel maradt adósunk, ennek egy részét az idén szállítmányokkal ellentételezi, a maradékot az év végén egyenlítené ki - konvertibilis valutában. A harmadik pedig az atomenergetikai berendezések ügye. Szófia eddig a megrendelőnk volt, s jelenleg is a pozsonyi kikötőben tárolnak olyan berendezéseket, amelyeket nem vettek át tőlünk. Zselev megígérte, hogy még ebben a félévben dönteni fog a szófiai parlament e kérdésben. A bolgár energiahelyzetet ismerve nem kétséges: folytatniuk kell az atomenergia-programot, csak az nem biztos, hogy továbbra is szovjet típusú reaktorokat fognak-e alkalmazni. Mindhárom esetben Bulgária helyzete indokolja a feltételes mód használatát, kétféle szempontból is. Az egyik a gazdaság állapota, a másik a politikai bizonytalanság. Kezdjük az elsővel, s Ivan Kosztov tozták a benzineladást, csökkentették az áramszolgáltatást. Emlékezhetünk, Szófiában az öböl-válság kapcsán már az ősszel azt hangsúlyozták, őket érinti a legsúlyosabban, s előre megjósolták, hogy télen a lakosság fázni és éhezni fog. Február elsejével felszabadították az árakat, s tegnap a Podkrepa ellenzéki szakszervezeti szövetség máris követelte: a kormány azonnal kezdje meg az A LEGNEHEZEBB START pénzügyminiszter helyzetelemzésével: „Egyetlen kelet-európai országban sem kezdődött olyan nehéz körülmények között a reform, mint nálunk. Külgazdasági kapcsolataink teljesen ziláltak, a 309 legjelentősebb nyugati bank nem hajlandó nekünk hitelt nyújtani." Szófiai szakértők szerint a KGST felbomlása következtében „Bulgária a gazdasági blokádhoz hasonló állapotba került." Beismerik, hogy például Lengyelországnak és Magyarországnak a Nyugat nagy figyelmet szentelt, amikor hozzáláttak reformjaikhoz, Bulgária iránt viszont „kedvezőtlen magatartást tanúsítanak". Ennek okairól azonban Inkább a politikai helyzet kapcsán szólnék. Tény az, hogy az ország a múlt év óta szinte fizetésképtelen, 11 milliárd (mások szerint 15 milliárd) dolláros adósságállományának a kamatait sem tudja törleszteni. A termelés visszaesett, a belpiacon teljes a zűrzavar Az alapvető élelmiszerek többségére már tavaly bevezették a jegyrendszert, korláalapvetó élelmiszerek liberalizált árainak az ellenőrzését. Zselev Prágában azt mondta, hogy Bulgária a mi nyomunkban halad a gazdasági reformok terén. A már idézett Kosztov pénzügyminiszter pedig úgy látja, ők teljesen eltérő módon állnak át a piacgazdaságra. Vitatkozni lehetne az egyes sajátosságokról, de a lényeg az, hogy majd egy évvel lemaradtak. Ennek pedig elsősorban politikai okai vannak. E téren az volt a bolgár sajátosság, hogy az elsó szabad választásokat a posztkommunista Bolgár Szocialista Párt nyerte, alakított kormányt. A múlt óv végén a kabinetet az utca megbuktatta. Egyébként Bulgária hónapokig volt kormány nélkül, a parlament pedig ahelyett, hogy törvényeket hozott volna, a politikai torzsalkodások színpadává vált. Zselev több ízben is kénytelen volt a polgárháború veszélyére figyelmeztetni. A nemzetiségi súrlódások, a török kisebbség problémája is élezte a feszültséget. Nem csoda hát, ha a Nyugat bizalmatlanul és nem egy esetben tanácstalanul szemlélte a balkáni zűrzavart és egyáltalán nem siette el a segítségnyújtást. Olyannyira zuhant a tavalyi választásokból abszolút győztesként kikerült BSZP népszerűsége, hogy ez év elején a parlamenti pártok megállapodtak: legkésőbb májusban ismét az urnákhoz szólítják a választókat. Hetente tesznek közzé felméréseket arról, hogy az eddig ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége mennyivel előzné meg a BSZP-t. Csakhogy: az adatokban nagyok az eltérések. Kifejezetten érdekes a tegnapi jelentés: Zselev államfő (korábban a DESZ vezetője volt) eddig magabiztosan vezette a népszerűségi listát, de most megelőzte ót a r.ovember végén megbuktatott posztkommunista kormányfő: Andrej Lukanov. Tehát egyik politikai erő sem érezheti magát nyeregben, májusig még sok minden történhet. Ami a statisztikákból egyértelműen kiderül: a lakosság egyre nagyobb hányada ábrándul ki a politikából és nyilatkozik úgy, hogy el sem megy szavazni. Felfigyeltető, hogy növekszik a parasztpárt híveinek a tábora, van esélýe arra, hogy a harmadik legjelentősebb erővé váljon, a választások után a BSZP és a DESZ között a mérleg nyelvének a szerepét töltheftbe. vélem, mindezt figyelembe kell venni, amikor új típusú kapcsolatokról, együttműködésről beszélünk. A gondok emlegetése egy-egy magas rangú vendég látogatása kapcsán nem ünneprontás és nem tiszteletlenség, inkább a valós helyzet felmérését jelenti. MALINÁK ISTVÁN Iheti be. ügy