Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám, csütörtök

1991. FEBRUÁR 7. iÚJSZÓM GAZDASÁG A BANK NEM JÓTÉKONYSÁGI INTÉZMÉNY Beszélgetés PÓSA LAJOSSAL, a Szlovák Mezőgazdasági Bank vezérigazgatójával A piacgazdaságra való áttérés, s vele kapcsolatban a gazdasági élet élénkítése elképzelhetetlen a bankrendszer megújítása és decentralizálása nélkül. A csehszlovák pénzügyi élet egyre tarkábbá váló palettáján ez év januárjában részvénytársasági formában megkezdte működését a Szlovák Mezőgazdasági Bank is. Pósa Lajost, az új bank vezérigazgatóját arról kérdeztük, melyek voltak a bankalapítás alapvető kiindulási pontjai. - A Szlovák Mezőgazdasági Bank létrejötte'alapjában véve a mezőgazdasági vállalatok és a magánvállalkozók válaszlépése a piacgazdaság kihívásaira. Fő célja, hogy a vidék, s ezen belül a mezőgazdaság számára kialakítsa a fejlesztést, némely esetben a túlélés pénzügyi hátterét. Az előző gazdaságirányítási rendszerben az egyes ágazatoknak még megtervezték a hitelkeretét, s ezt a központból elosztották. A piaci feltételek között ez már elképzelhetetlen. Itt egyedül a hatékonyság a mérce. Az új feltételek között bankunk elsődleges célja az lesz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások-számára biztosítsa a pénzügyi hátteret. Van egy másik lényeges eleme is törekvéseinknek: kissé lokálpatrióta módon a vidék gazdasági életének fellendülését akarjuk támogatni. Azt szeretnénk elérni, hogy azokat az értékeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó forrásokat, amelyeket a vidéken hoznak létre, helyben használják fel. Ez azt jelenti, hogy ha egy vidéken élő és dolgozó ember a kliensünk lesz, tulajdonképpen a saját munkahelyét és környezetét védí, illetve fejleszti, mivel a nálunk elhelyezett pénze közvetlenül a környezetébe kerülhet vissza. Elképzeléseink lényege, hogy vidéken is megteremtsük az újratermelés pénzügyigazdasági feltételeit. Bankalapítási törekvéseinket erre az alapfilozófiára építettük. • Milyen közvetlen és távlati célok vezérlik pénzintézetük tevékenységét? - Univerzális bank vagyunk, tehát nemcsak a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra koncentrálunk, hanem lényegében mindenre. Fő célunk azonban ennek az ágazatnak a támogatása. Univerzális bank vagyunk azért is, mivel nemcsak hiteleket, kölcsönöket adunk, hanem betéteket is veszünk, vagyis a lakossági takarékossággal is foglalkozunk. Az előző bankrendszerben, ugye, az egyik intézmény szedte a pénzt, a másik pedig osztotta. Mi ezt a gyakorlatot megszüntetjük, és összevonjuk a két műveletet. További fontos törekvésünk, hogy emeljük a vidéken nyújtott pénzügyi szolgáltatások színvonalát. Célunk, hogy részvényeseinken keresztül ezeket a szolgáltatásokat levigyük közvetlenül az ügyfeleinkhez. Az elképzeléseink szerint azokban a falvakban, amelyekben szövetkezeti irodák működnek, kibérelünk egyegy helyiséget, ós ott részmunkaidőben egy vagy több személy ellátná az általunk kínált pénzügyi szolgáltatásokat. Az igényektől függően nemcsak takarékbetét és kivétel képezné a tevékenységüket, esetenként folyószámlavezetést is végeznének. Ha megteremtjük a feltételeket, bizonyos szintig például még hiteleket is nyújthatnánk helyben. • A Szlovák Mezőgazdasági Bankot gyakran összetévesztik az Agrobankkal. Milyen kapcsolat, illetve viszony van a két pénzintézmény között? - Az Agrobank egyszerűen a kereskedelmi partnerünk. Nincs közöttünk semmiféle alá vagy fölérendeltségi viszony. Az Agrobank elsősorban Cseh- és Morvaországban fejt ki tevékenységet, de vannak részvényesei Szlovákiában is. A Szlovák Mezőgazdasági Bank itt alakult meg és itt működik Szlovákiában, de vannak csehországi részvényesei is. Természetesen céljaink azonosak, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztéséért kapcsolatainknak is szorosaknak kell lenniük. • A bank részvénytársasági formában alakult meg és működik. Az alaptőkét részvények kibocsátásával hozták létre. Miíyen érdeklődés nyilvánult meg irántuk? -1990. december 31-ig 341 szervezet és több mint 700 magánszemély 352 millió korona értékben jegyeztetett elő 100 és 10 000 korona névértékű részvényt. • Az érdeklődök nem tartották túlságosan magasnak a mércét? - Nézze, a részvények hosszú távú pénzügyi befektetést jelentenek. Aki tehát részvényt vásárol, az nem számol azzal, hogy majd holnap kiveszi a pénzét. A részvények esetében a pénz reálértékének megőrzésén van a hangsúly. S mivel részvényeseink nemcsak a befizetett pénzük után járó hasznot várják, hanem részt akarnak venni az irányításban is, beleszólnak a dolgokba, ezért a velük való kapcsolattartás már most is problémát okoz. Ezért is szabtuk meg a részvények értékhatárát egyeseknek talán magasnak tűnő szinten. • Milyen üzlet- és kamatpolitikát folytat az új bank? - Nemegyszer találkozunk ügyfeleink részéről olyan esettel, hogy az egyik pénzintézet sem adott hitelt, adjon a mezőgazdasági bank. Hangsúlyozni szeretném, hogy univerzális bank vagyunk, de nem jótékonysági intézmény. Kétségtelen, hogy a jelenlegi restrikciós gazdaságpolitika miatt a gazdaságban nagy a pénzínség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki feltételek nélkül hozzájuthat hitelhez. A piacgazdaságban a pénzforgalom szigorú hatékonysági szabályokhoz kötött. Nem forgathatjuk részvényeseink pénzét olyan tevékenységekben, amelyek gazdaságilag kimutathatóan nem hatékonyak, amelyek ráfizetésesek, amelyekben nincs meg az esély egy átlagos nyereségszint elérésére. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben csak olyan hitelek folyósítását vállalhatjuk, amelyeknél biztos a megtérülés. Üzletpolitikai megfontolásokból viszont számolunk váltók bevezetésével, amelyeket különböző rövid távú szezonigények kielégítésére bocsátanánk ki. Ezenkívül letétjegyekkel szeretnénk foglalkozni, három-hat-kilenchónapos rövid határidejű jegyeket

(szeretnénk piacra dobni. • A mezőgazdasági üzemek az agrárreform első lépései után szorító gazdasági helyzetbe ke• rültek. Az ő esetükben milyen megoldásokat tudnak ajánlani? - Bankunk hitelpolitikáját - küldetésének megfelelően - elsősorban a mezőgazdasági vállalatok támogatására építi. Őket részesíti előnyben, de csak abban az esetben, ha a gazdasági feltételeik nem roszszabbak más kérvényező vállalatokénál. Képletesen szólva: nálunk az egyenlők közt ők az elsők. Nem adhatunk viszont hitelt kedvezőbb kamatfeltételekkel csak azért, mert az igénylő mezőgazdasági vállalat. Gazdasági érdekünk ezt egyszerűen nem teszi lehetővé, hiszen ha rosszul gazdálkodunk, nem tudunk nyereséget fizetni részvényeseinknek, az év végén esetleg feloszlathatnak bennünket. Ezért minden hitelnyújtási kérelmet szigorú gazdasági - hatékonysági feltételek alapján ítélünk meg. Látjuk a mezőgazdaságban uralkodó siralmas állapotokat. Tudjuk azt is, hogy támogatás nélkül az ágazat tönkremegy. Szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdaságnak juttatott állami támogatásból a minisztérium jóváhagyásával és támogatásával hitelgaranciás alapot hozhassunk létre, amivel a mezőgazdasági vállalkozásokhoz szükséges kedvezményes kamatokat, illetve azok fedezetét a mi bankunk vállalná. • Milyen szolgáltatást, támogatást várhatnak önöktől a kistermelők? - Nincs semmi akadálya, hogy a kistermelők nálunk igényeljenek hitelt vagy kölcsönt. Hitelt a bejegyzett vállalkozók, kölcsönt magánszemélyek kaphatnak. A hitelkamatok a vállalkozás hatékonyságától függően 0 és 24 százalék között mozognak, kölcsönöket az országban érvényes egységes kamatokra nyújtunk. A vállalkozások gazdasági hatékonyságának megítélésében fiókintézményeinknek lesz döntő szavuk. Sajnos, kedvezményes hiteleket a kistermelőknek* sem tudunk ajánlani a már említett hatékonysági megfontolások miatt. A mezőgazdasági minisztérium támogatásával viszont a magángazdálkodók számára is szeretnénk létrehozni egy speciális alapot, amelyből folyósítani tudnánk a kedvezményes hiteleket. • Végezetül milyen szervezeti felépítésben működik az új pénzintézmény? - Bankunk fiókintézményeinek kiépítését több fázisban valósítjuk meg. Az első fázisban a pozsonyi központon kívül 15 fiókintézményt nyitunk. Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Nagyszombatban, Nyitrán, Zsolnán, Túrócszentmiklóson, Túrócszentmártonban, Privigyén, Zólyomban, Losoncon, Poprádon, Iglón, Kassán és Eperjesen nyílik fiókinézetünk. Ezenkívül alfiókot nyitunk Homonnán, Nagymihályban, Rozsnyón és Vágbesztercén. A következő fázisban azt tervezzük, hogy a járási fiókok az egyes falvakban irodákat nyitnak, amelyek elsősorban a betéti tevékenységre összpontosítanának. • Köszönöm a beszélgetést. T. SZILVÁSŠY LÁSZLÓ a> Ä •"S > 0) cn •o o •n N W o E -CO (3 ŕ •0) ALTERNATÍVA VAGY EK? Újra a bizonytalanság férkőzött be a kormánykoalícióba. Közvetlen kiváltó oka pedig az volt, hogy amikor Václav Havel a múlt héten fogadta a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőit, azok kerek perec kijelentették: alternatív gazdasági programot készítenek elő, olyat, amely eltér Klaus miniszter elképzeléseitől. Erre elkezdődtek a találgatások a koalíciós partnerek körében, s azóta is tartanak. Hétfőn Fedor Gált faggatták az új modellről, ám a NYEE Szlovákiai Tanácsának elnöke a szlovák kormánykoalíció meghatározó erejének képviseletében csak annyit mondott, reméli, a KDM velük is ismerteti elképzeléseit. S feltette a kérdést: szívesen megtudná, vajon a fejlett országokban szokás-e, hogy a kormányzó pártok egyike a választási időszak kellős közepén alternatív programmal rukkoljon elő. Választ nem kapott rá, ám az itthoni valóságot ismerve maga is nagyon jól tudja: nálunk ez már bekövetkezett. Annál is inkább, mert a vasárnapi alkotmány-előkészítő tárgyalásokon ugyancsak a kereszténydemokratáknak volt a többiekétől homlokegyenest eltérő elképzelésük. Hallatta hangját a harmadik koalíciós partner, a Demokrata Párt is. Annak ellenére, hogy a gazdasági reform lefolyásával szemben vannak kifogásai, mégis inkább a koalíciós program teljesítése mellett áll ki. Peter Miššik központi titkár szerint Szlovákia számára mégis csak az lenne a jó, ha a koalíción belül sikerülne egyeztetni lépéseiket. De lehet, hogy ez csak a gyengülő harmadik egységmentő próbálkozása. Maga a KDM központi titkára állítja: a demokraták inkább a NYEE mozgalomhoz kötődnek, s támaszt keresnek benne. Vasárnap Marián Čalfa is a további megbeszélésektől tette függővé a koalíciós partnerek közti gazdaságpolitikai egyezség érvényességét. Ha már nem tartják magukat a megállapodáshoz, akkor ennek szerinte hatása lesz a koalíció erősségére és összetételére is. Akkor pedig igazán kérdéses, hogy a KDM alternatív köntösoe öltöztetett különutas gazdasági programja valójában nem lesz-e ék a kormányzó pártok között. Maga Ján Čarnogurský a koalíciós partnerek következtetéseit átgondolatlan, és megalapozatlan véleményeknek nyilvánította. Jelezte: már régebben dolgoznak a mozgalom önálló gazdasági programján, ám az még nem készült el. Annyi azonban biztos, hogy erősen szociális szempontú lesz, és Szlovákia sajátosságaival is számol. De végül is a gazdasági reform jóváhagyott forgatókönyvéhez igazodik. Ján Petrik központi titkár már kevésbé diplomatikusan fogalmazott. Szerinte ugyan egyetértenek a jelenlegi gazdasági reformmal, de bizonyos kérdésekben eltérő a véleményük. Szlovákia csak akkor befolyásolhatja a reform megvalósítását, ha a megfelelő gazdasági eszközök, így az adók, a vámok és az árak is a köztársaság kezébe kerülnének. Mint ismeretes, a kompetencia-törvény szerint a vámok teljes egészében, az adók és az árak részben szövetségi hatáskörben maradtak, s egyelőre azok az erők kerekedtek felül, amelyek az országban egységes adó-, árés vámpolitika mellett kardoskodnak. Petrik úr szerint mozgalmuk azzal sem ért egyet, hogy a reform milyen keményen sújtja a lakosság szociálisan gyengébb rétegeit. Programjukban ezt próbálják ellensúlyozni, bár tudják, miatta akár a gazdasági reform is lelassulhat. De mivel a sokkterápia Szlovákia lakosságának döntő többségét érinti, hatását valamiképpen mégis csak tompítani kellene. Minden koalíción belüli bizalmatlanság ellenére a központi titkár nem számol idő előtti választások kiírásával. Ugyanakkor megjegyezte, nem kívánnak vakon engedelmeskedni a választásokban legerősebb mozgalomnak. Szó szerint kimondta: „A Kereszténydemokrata Mozgalom erős, és megengedheti, hogy mindenben ne vesse magát alá a NYEE-nek, ami azonban nem azonos az ellene szegülésével." Magabiztos kijelentésének indoklásául felhozta, hogy a lakosság körében egyre inkább erősödik a KDM tekintélye. Sohasem a radikális utat választották, s tetteikkel ma is Szlovákia prosperitásának elérésében fáradoznak. Hogy aztán a mostani kormánykoalícióban vagy netán a befejezés előtt álló önálló gazdasági programjuk megvalósításával, arra nem tért ki a központi titkár. . Nem hinném, hogy a KDM különprogramja csak azért készül, hogy legyen. Kiszivárogtatott részletei azt jelzik: a gazdasági reform első hatásaitól sokkolt lakosság - főként Szlovákiában - alaposan romló szociális helyzetének kedvezőbbre fordulását láthatja majd benne. De mi lesz akkor az alig egy hónapja beindult gazdasági reformmal? Mi történik a kormánykoalícióval? Még így is megőrizheti egységét? De ezek már a jövőbe kalandozó kérdések. Egyelőre várjuk meg a mind gyakrabban sajátos utat kereső Kereszténydemokrata Mozgalom gazdasági programjának megszületését. J. MÉSZÁROS KÁROLY A HULLADÉKBÓL NYERSANYAGOT, ENERGIÁT NYERHETÜNK I c I A háztartási hulladék feldolgozása, illetve elhelyezése hazánkban, de főleg Szlovákiában nagy gondot okoz. Ennek következtében a vad szeméttelepek száma tovább növekszik, noha az illetékesek csökkentésüket tűzték ki célul. Ma ott tartunk, hogy a háztartási hulladékkal - amelyből jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot nyerhetünk - megtelnek a települések környékén található kavics- és agyagbányák, a kisebb-nagyobb talajmélyedések, gödrök. Főleg a nagyobb városokban különösen a szlovák fővárosban és környékén tarthatatlan a helyzet. Sok helyen a szükség törvényt bont alapján, anélkül, hogy kellő talajelemzést végeznének, bárhol szemétlerakatot létesítenek, aztán befedik földdel. Sok hulladékot termelnek az ipari üzemek; ebben nagy arányban található veszélyes hulladék, mint pl. a vágsellyei Duslo, a sviti Chemosvit, a garamszentkereszti Aluminiumgyár, a seredi Nikkelkombinát stb. esetében. Szlovákiában évente mintegy 200 ezer tonna veszélyes ipari hulladék képződik, amellyel jelenleg nem tudnak mit kezdeni. Egyetlenegy megoldás lenne, mégpedig az égetés, de erre nem vagyunk felkészülve. Az Ipari Minisztérium felmérte a jelenlegi helyzetet, és a veszélyes hulladékok tárolására, szállítására és megsemmisítésére vonatkozó tervet dolgozott ki. Az első ilyen berendezés, szemétégető a Duslo mellett épülne - a beruházási költség előreláthatólag meghaladja a nyolcmillió koronát - s a továbbiakban a pozsonyi Dimitrov vegyigyár és a sviti Chemosvit kerülne sorra. Az ütemterv szerint az ezredfordulóra, de legkésőbb 2003-ra elérhető, hogy az összes ipari hulladékot égetéssel semmisítsék meg - így megkímélnénk a környezetet, ugyanakkor villanyáramot és hőt nyerhetünk. Említést érdemel az is, hogy 1998-ig felépül egy olyan létesítmény, amelyben az égetéssel meg nem semmisíthető hulladékot dolgozzák fel, illetve semmisítik meg. Több helyen együtt égetik el a háztartási és az ipari hulladékot, ami sok előnnyel és költségmegtakarítással jár. Sajnos továbbra sem tudunk mit kezdeni a Garamszentkereszten keletkező ipari hulladékkal, amely egyre szaporodik. A szeredi Nikkelkombinát környékén kialakult helyzet is tarthatatlan. A csaknem 25 hektárnyi lerakóhelyen több mint 6 millió tonna „hulladékot" tárolnak. Ha fúj a szél, szenved tőle az egész város. Érthetetlen, hogy miért nem kerül újrafeldolgozásra, annál is inkább, mert egyes vélemények szerint 50 százalékban vasat tartalmaz. Olyan gazdagok volnánk, hogy lemondhatunk róla? Ideje, hogy az ipari és háztartási hulladékból amennyi másodlagos nyersanyagot csak lehet, kinyerjünk, a többivel pedig lehetőleg hőt és energiát állítsunk elő. Sokkal jobban járunk így, mint ha belenyugszunk, hogy az egész a környezetünket szennyezi. (németh)