Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám, kedd

1991. FEBRUÁR 19. HÍREK - VÉLEMÉNYEK VALAMIVEL ELŐBBRE JUTOTTUNK... (Folytatás az 1. oldalról) kőzne, például abba, hogy egy ilyen lépést a föderáció feloszlatásának kellene megelőznie. Örvendetes vi­szont, fűzte hozzá a szóvivő, hogy az alkotmány tartalmának és alap­vető rendelkezéseinek kérdésében a vártnál kisebbek az eltérések. Kérdésekre válaszolva Michael Žantovský elmopdotta, hogy Václav Havel véleménye szerint a bírósá­gon kívüli rehabilitáció történelmi igazságszolgáltatás kérdése, ám ez a folyamat nem ölthet olyan mérete­ket, hogy fékezze vagy megakadá­lyozza a radikális gazdasági refor­mot. Az elnök véleménye szerint nem lenne helyes, ha a törvény vonatkozna az 1948. február 25-e előtti időszakra is. A földtörvényter­vezetről a vár véleménye az, hogy ez a tervezet még bonyolultabb problérpákat vet fel, mint a bírósá­gon kívüli rehabilitációs törvény, hi­szen a tulajdonviszonyok kifejező megváltoztatását célozza. Václav Havel azért szorgalmazza a népsza­vazás intézményének rögzítését az alkotmányba, mert előfordulhat, hogy a parlament nem képes kon­szenzust kialakítani egyes fontos kérdésekben. S ha ez például a na­pirenden levő bíróságon kívüli reha­bilitációról szóló törvényjavaslat esetében előfordulna, akkor a kér­désről valóban népszavazással kel­Jene dönteni. . , (siti) A TOVÁBBLÉPÉS ÚTJÁN Szombaton került sor Királyhel­mecen a Független Magyar Kezde­ményezés kelet-szlovákiai polgár­mestereinek, önkormányzati képvi­selőinek és helyi csoportjainak talál­kozójára. A konferencia vendégei Szöllős Ilona, dr. Pirovits László képviselők, Tóth Károly, az FMK elnöke és N. Kákarov Szilvia, az FMK főszervezője voltak. Tóth Ká­roly a tanácskozás első részében szervezeti kérdésekről, az FMK Közgyűlés előkészületeiről, az új programról és alapszabályról szólt. A második részben pedig a parla­menti képviselők válaszoltak az ön­kormányzati munkával kapcsolatos kérdésekre. Szó esett a rehabilitáci­ós törvényjavaslatról és a készülő földtörvényről is. A jelenlevők egyet­értettek az FMK vezetésének a föld­törvénnyel kapcsolatos álláspontjá­val. Nagyon sok olyan panasz hang­zott el; hogy egyre inkább teret hódít a régi apparátus az önkormányzati és állami szervekben, újra a régi emberek kerülnek kulcspozíciókba, egyre láthatóbb jelei vannak az ön­kormányzatok és az állami köz­igazgatási szervek összefonódásá­nak, és ez veszélyezteti az egyéb­ként is lassan haladó demokratizáló­dást, illetve újjáéleszti a régi félelmi reflexeket. A privatizáció elé szinte leküzdhetetlen akadályokat emel az apparátus, romlik a közellátás, és nő a szociális feszültség. A képviselők megígérték, hogy ahol csak tudnak, lépéseket tesznek a sérelmek or­voslására és a problémák rendezé­sére. (FS) KÖZLEMÉNY Értesítjük az érdeklődőket, hogy Cseh Tamás tervezett koncertje 1991. február 19-én Nyitrán beteg­ség miatt elmarad. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 19-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 54,93 Francia frank 5,55 Német márka 18,90 Olasz lira (1000) 25,15. Osztrák schilling 2,68 "Svájci frank 22,04 USA-dollár 27,98 CSEHSZLOVAK-NICARAGUAI VEGYES BIZOTTSÁG LÉTESÜL (Folytatás az 1. oldalról) Marián Čalfa válaszában rámuta­tott, hogy megértjük az új nicaraguai kormány helyzetét, hiszen hazánk is viseli a 40 éves totalitárius rendszer következményeit és annak a káros hatását, hogy iparunk kizárólag a Szovjetunió, és más, a szovjet tömbhöz tartozó országok piacára termelt. A Hrzán-palotában megtar­tott tegnapi tárgyalás eredménye az az egyezség, hogy csehszlovák-ni­caraguai vegyes bizottságot hoznak létre, amely megvizsgálja a nicara­guai adósság törlesztésének a lehe­tőségeit. A csehszlovák fél ugyanak­kor kifejezte készségét annak a 25 millió dollárt kitevő adósságnak az elengedésére, melyet a kamat tesz ki. örömtelinek és igen fontosnak nevez­te a prágai érseki palotában tett látogatá­sát František Tomášek bíboros és Vio­letta Chamorro. A vendég azt is elmondta, hogy hazájában az előző rendszerben valamiféle népi egyházat akartak létrehoz­ni. Szerinte ez Isten akarata ellen volt, és az országában végbement változások nemcsak annak köszönhetők, hogy mind­annyian vágytak a szabadságra, hanem annak is, hogy Isten így akarta. Hazájá­ban ma az egyház híve a megbocsátás­nak és a megbékélésnek. Mindenkivel, bármelyik oldalon állt is a múltban. A nicaraguai elnök tegnap találkozott a szlovák politikai élet vezetőivel; Franti­šek Mikloškóval, az SZNT elnökével és Ján Čarnogurskýval, a szlovák kormány első alelnökével, Mečiar miniszterelnök egészségi okok miatt nem vehetett részt a találkozón. A nicaraguai köztársasági elnök teg­nap befejezte csehszlovákiai látogatását és hazautazott. LAPKIADÓK FELHÍVÁSA A PARLAMENT ÉS A KORMÁNY ISMÉT TŰZZE NAPIRENDRE A FORGALMI ADÓ KÉRDÉSÉT Az időszaki sajtó kiadóinak képvi­selői felhívással fordultak a Szövet­ségi Gyűlés képviselőihez és a szö­vetségi kormányhoz, amelyben em­lékeztetnek arra, hogy a sajtósza­badság alapvető emberi jog. Ezt a jogot sem adminisztratív vagy megtorló eszközökkel, sem pedig kedvezőtlen gazdasági feltételek mesterséges kialakításával nem szabad korlátozni. A fejlett európai országok többsé­gében nincs forgalmi adó vagy csak nagyon alacsony, nálunk viszont 22 százalék. Ez azt jelenti, hogy az állam minden lap- és folyóiratszám árának körülbelül az egyötödét teszi el, s a vásárlónak ennyivel többet kell fizetnie. Ennek következtében gazdasági nehézségek miatt több lap szűnik meg. Egy demokratikus kormánynak teret kellene hagynia a tájékoztatás, a szabad vélemény­csere és a kulturális színvonal meg­őrzésére azzal, hogy túlzott adózás­sal nem korlátozza a sajtót. Felszólítják a Szövetségi Gyűlés képviselőit és a szövetségi kormány tagjait, hogy ismét vitassák meg a kivetett forgalmi adót, s döntésük­kel segítség elő, hogy állampolgára­ink hozzáférhessenek az informá­cióforrásokhoz és szabadon vá«• laszthassanak közülük. A felhíváshoz a szlovákiai kiadók és napilapok is csatlakoztak. Hang­súlyozzák: a forgalmi adó mehatáro­zásakor nem vették figyelembe a Szlovák Köztársaság sajtójának sajátosságait. A Cseh Köztársaság­hoz viszonyítva a piac beszűkül nemcsak az összlakosság számát, hanem a nemzeti kisebbségek je­lenlétét tekintve is. A 22 százalékos forgalmi adó, az újságpapír magas ára, a nyomdai költségek szüntelen emelkedése a szlovákiai időszaki sajtótermékek lényeges részének megszűnéséhez vezet. A szlovákiai kiadók és szerkesz­tőségek képviselői a szlovákiai kor­mánykoalíció vezetőihez fordulnak: ezt a kérdést ismét vessék fel a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormánvban. Az Új Szó szerkesztősége is csatlakozik a felhíváshoz, hiszen a 22 százalékos forgalmi adó és a nyomdai költségek emelkedése szá­munkra is létfontosságú kérdés. Nem értünk viszont egyet a felhívás szlovákiai aláíróinak érvelésével, miszerint a szlovákiai napilapok piaca beszűkülésének egyik oka a nemzeti kisebbségek jelenléte. GYERE KORIZNI! Hideg van, hó is van - mit lehet ilyenkor csinálni? Semmi esetre sem a TV-t nézni reggeltől estig, gyerünk inkább korcsolyázni! Ez a kissé el­hanyagolt sport legalább olyan egészséges, mint a sielés, de sokkal olcsóbb és korcsolyázni a város kö­zepén is lehet. Természetesen nem ott, ahol a jég könnyen beszakad, mert annak katasztrófa lehet a vége. Sajnos ma már nagyon ritka a jól karbantartott városi szabad jégpá­lya, de műjégpálya már majdnem minden városban"van. A korcsolyázás Hollandia nemzeti sportja, erről Breughel 1559-ben festett híres képe is tanúskodik. Hol­landiának ugyan soha nem volt vi­lágbajnok hokicsapata, de gyorskor­csolyázóik mindig Európa élvonalá­ba tartoztak. Az ország egyik nagy sporteseménye az Elfstedtentocht, égy tizenegy várost érintő, 200 kilo­méter hosszú verseny. Csak azok­ban az években lehet lebonyolítani, amikor az ország északi részében elég erős a jég a csatornákon, hogy elbírja a versenyzők ezreit. Ez 1909­től napjainkig mindössze tizennégy­szer fordult elő, de ez a nagy ese­ményre készülő amatőr és profi in­dulókat nem zavarja, minden évben szorgalmasan edzenek. Az időjárást és a jégviszonyokat a versenyt ren­dező Elfstedenvernigin „jégmeste­rei" figyelik és ha jók a kilátások, értesítik az érdeklődőket, hogy né­hány nap múlva indul a verseny. A nagy nap hajnalán több ezer ember indul a nagy útnak. Először, reggel fél hatkor a versenyzők rajtol­nak, utánuk kis csoportokban az amatőrök. (A rendezők maximum 20 000 indulót engednek rajthoz áll­ni). A célba érés komoly társadalmi esemény. A legutóbbi, 1986-os ver­seny finisét a királynő is megtekin­tette, úgy is mint aggódó anya, hi­szen a 18 éves trónörökös is indult a versenyen - természetesen kor­csolyázó testőrei kíséretében. A ver­senyzők közül azok eredménye szá­mít, akik a győztest követő 2 órában érkeznek a célba. Ez az idő hat és fél - nyolc óra között szokott lenni, ami 25-30 km/h átlagsebességnek felel meg. Az amatőröknél a limit éjfél. A rendezők gondoskodnak a kimerült, megfagyott versenyzők leállításáról is. Az eredményesség nagy mértékben függ az időjárástól. 1986-ban a versenyzők nagy része célba ért, de 1963-ban olyan rossz volt az idő, hogy a 9000 induló közül alig több mint száz fejezte be a ver­senyt. A rendszeres sportolás jó hatás­sal van a szervezetre, de vannak, akik azt állítják, hogy nem befolyá­solja jelentős mértékben a halálozá­si arányszámokat. Dr. Van Saase és kollégái, a leideni egyetemi kórház orvosai összehasonlították 2500 versenyző és ugyanennyi nem spor­toló holland férfi adatait 1956-tól napjainkig. Alapos munkát végeztek és az eredmény önmagáért beszél. A verseny résztvevőinek halálozási arányszáma jóval alacsonyabb volt, mi'nt a nem sportolóké. Az egyes, kor és teljesítmény szerint felosztott csoportokban a különbség 10 és 40 százalék között volt, a teljes halálo­zás pedig 24 százalékkal volt ala­csonyabb, mint a kontroli-csoporté! Ehhez nem kell kommentár. Csak annyi, hogy mozdulj, menj ki a jégre, csatold fel a lécet, ülj bicikli­re! De legalább sétálj egyet lefekvés előtt! DR. RÁCZ OLIVÉR A BÉKÉS RENDEZÉSNEK TALÁN AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉGE (Folytatás az 1. oldalról) se. Ellenkező esetben hinni kellene abban, hogy koalíciókat lehet létre­hozni diktátorok megdöntésére. Ez­zel kapcsolatban James Baker már idézett tévényilatkozatában azt mondta, a háború után úgy alakulhat a helyzet, hogy Szaddam hatalmon marad. Ebben az esetben az Egye­sült Államoknak ragaszkodniuk kell legalább is a Bagdaddal szembeni fegyvereladási embargó megőrzé­séhez. ELŐKÉSZÜLETEK A TÁMADÁSRA Számtalan jel szerint utolsó sza­kaszukba léptek az előkészületek a szárazföldi offenzívára. Az Egye­sült Államok hatalmas tengeri erőt vont össze a kuvaiti partok mentén. Az öböl északi részében 31 speciá­lis kétéltű hajó tartózkodik 30 ezer katonával a fedélzetén. A négy leg­nagyobb helikopterhordozó és repü­lögép-anyahajó - az Iwo Yima, Ta­rawa, a Nassau és a Guam - pénte­ken fejezte be az ötödik, s nyilván az utolsó hadgyakorlatot a partraszál­lás előtt. E hajók fedélzetén vannak az A 60 M 1 típusú harckocsik, melyeket a szakértők a legkorsze­rűbb fegyvereknek tartanak a felté­telezett harcok térségében. A szövetséges csapatok vonalai mögött tevékenykedő újságírók arról számoltak be, hogy az Egyesült Ál­lamok a sivatagban egy „hatalmas várost" épített fel, fő utánpótlási bá­zisként. Richard Neal tábornok, az ameri­kai parancsnokság szóvivője vasár­napi rijadi sajtóértekezletén azt mondta, a támadás időpontját pon­tosan még mindig nem határozták meg. Közölte azonban, hogy a nap folyamán a kuvaiti és az iraki hatá­ron már a szárazföldi egységek is harcba léptek. Hét kisebb összecsa­pásra került sor az iraki egységek­kel, melyek során az amerikaiak né­hány foglyot ejtettek és nagy mennyi­ségű, közelebbről meg nem határo­zott katonai dokumentumot zsákmá­nyoltak. A szárazföldi offenzíva közeledé­sére utal az a tény is, hogy vasárnap a szövetségesek légitámadásai Ku­vaitra és közvetlen környékére össz­pontosultak. Az AFP hírügynökség szerint a háború kitörése óta vasár­napra virradó éjszaka volt először egészében véve nyugalom Bag­dadban. Az öböl vizein viszont nincs nyu­galom. Tegnapi rijadi jelentés szerint két amerikai hadihajó aknára futott. Mind a kettő megsérült, de áldoza­tokról nem érkeztek jelentések. TÉVEDÉS VOLT A The Sunday Times brit vasár­napi újság jól tájékoztatott, de ma­gukat megnevezni nem kívánó Pen­tagon-forrásokra hivatkozva közölte, tévedés volt a múlt heti amerikai támadás a bagdadi óvóhely ellen. A titkosszolgálatok mint katonai ob­jektumot jelölték meg ezt a célpon­tot. A bunker egyike volt annak a ti­zenkettőnek, melyeket a nyolcvanas években, az.iraki-iráni hábvorú ide­jén építettek a kormányzó Baat-párt tagjai és családjaik számára. Az idé­zett lap szerint a titkosszolgálatok a támadás előtt nagyon alapos fel­derítést végeztek, amely azt mutat­ta, hogy egy több célra használt fedezékről van szó, nyilván távköz­lési és parancsnoki központról. Földi felderítést azonban nem végeztek, így senki mégcsak nem is sejtette, hogy az óvóhelyet a polgári lakos­ság használja. Az amerikaiak két 900 kg-os bombát dobtak le a bunkerre, az első átszakította másfél méter vas­tag tetejét, a másik bomba már belül robbant. Becslések szerint kb. 300 ember vesztette életét. „Bizonyára nagy propaganda-győzelem ez Szaddam számára, nekünk pedig igyekeznünk kell, hogy az ilyen hi­bák ne ismétlődjenek meg" - jelen­tették ki a Pentagon-források. ÚJ RAKÉTÁK? A bagdadi rádió azt közölte, hogy az Izrael elleni szombati támadás során új típusú rakétákat használ­tak. A rádió szerint Hadzsar asz­Sziddzsil, vagyis Palakö a rakéta neve, utalva a korán egyik történeté­re, amely szerint Allah parancsára egy óriási madár palakövei dobálta meg a Kaaba szentélyére támadó betolakodókat. Nyugati katonai szak­értők szerint a szovjet Scud-raké­ták egy újabb változatáról lehet szó. Eddig ezek Al Husszein és Al Ab­basz változatait használták az iraki­ak. Az elsőnek 600, a másiknak 900 kilométer a hatósugara, míg az ere­deti Scudnak mindössze 280 kilo­méter. A szakértők arra figyelmez­tettek, hogy a legújabb változatnak kisebb a robbanófeje, ami nagyobb hatósugarat feltételez. A bagdadi katonai közlemény szerint Irak szombaton 3 rakétát lőtt ki Dimona, az izraeli nukleáris köz­pont ellen, egyik pedig Haifa kikötő­jére. Az izraeli katonai szóvivő két rakétáról tudott, ezek közül az egyik Izrael déli részén csapódott be. A helyszínt nem pontosította, de tudvalevő, Dimona délen fekszik, a Negev sivatagban. Petr Tax, a csehszlovák védelmi minisztérium szóvivője tegnap kö­zölte, a csehszlovák vegyvédelmi alakulatban a helyzet változatlan, állomáshelyük körzetében nyuga­lom van, a katonák rendben vannak. Ján Való ezredes vasárnap mind­egyik egységet meglátogatta és megállapíthatta, nincsenek különö­sebb problémáik, a katonák hangu­lata jó. A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK Tarik Aziz iraki külügyminiszter, aki vasárnap érkezett meg a szovjet fővárosba, állítólag nem vitt magával új javaslatokat. Ezt a teheráni rádió közölte Azizra hivatkozva. Az iraki diplomácia vezetője útban Moszkvá­ba megállt Teheránban és 90 per­cen át tárgyalt partnerével, Ali Akbar Velajatival. r­Tegnap reggel Moszkvában Aziz első tárgyalópartnere Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter volt. „A közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről fogunk tárgyalni'' - mon­dotta Aziz közvetlenül a találkozó előtt. Azt is elmondta, egyelőre nem tudja, meddig marad Moszkvában. A megbeszélések után Aziz Mi­hail Gorbacsov államfővel találko­zott a Kremlben. Elkísérte őt Szaa­dum Hammadi miniszterelnök-he­lyettes is. Szovjet részről a külügy­miniszter mellett jelen volt még Jev­genyij Primakov akadémikus, aki a múlt héten Gorbacsov személyes megbízottjaként járt Bagdadban. A tárgyalások után Vitalij Igna­tyenko, az elnök szóvivője sajtóér­tekezleten közölte, Gorbacsov ,.specifikus tervet javasolt a konflik­tus politikai eszközökkel történő megoldására". Azt is közölte, Aziz visszautazik Bagdadba, hogy tájé­koztassa Szaddam Husszein elnö­köt a fejleményekről. DERŰS KILÁTÁSOK? A TASZSZ hírügynökség tegnapi közleménye szerint az iraki külügy­miniszter Mihail Gorbacsowal foly­tatott tárgyalását követően Moszk­vából elrepült. Az ÍRNA iráni hír­ügynökség szerint Teheránba vár­ták, hogy az iráni vezetéssel ismer­tesse moszkvai tárgyalásainak eredményeit. Hasimi Rafszandzsani elnök, aki ma találkozik Tarik Aziz­zal, kijelentette, ha Irak elfogadja az iráni békejavaslatokat, akkor „derű­sek a kilátásai" a háborús konfliktus megoldásának. Egyébként Mihail Gorbacsov Aziznak átadott, a békés rendezésre vonatkozó tervének tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Az elnök szóvivője azonban közölte: Moszkva azonnali választ vár erre a javaslat­ra, amelynek tartalmát ismertetik a szövetségesekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom