Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám, kedd
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK - DOKUMENTUMOK 1991. FEBRUÁR 19. NÉHÁNY SORBAN ÖTVEN KÉRDÉS S MAJD MIND NEHÉZ FOLYTATÓDIK A SZOVJET PARLAMENT ÜLÉSSZAKA Moszkvában tegnap a mintegy egy hónapos szünet után ismét felújították a parlament ülésszakát. Március végéig fog tartani, s a napirenden mintegy ötven bonyolult kérdés szereoel. Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács elnöke bevezető beszédében elmondta, a Szovjetunió növekvő nehézségekkel küzd. A parlamentnek úgy kell dolgoznia, hogy a helyzet*stabilizálódjon. Az elnöki rendeletek legújabb sorozatát a válság áthidalása, a piacgazdaság megteremtése, a pénzrendszer megerősítése, a bűnözés és a gazdasági szabotázsok megfékezése felé tett lépésekként jellemezte. Anatolij Szobcsak leningrádi polgármester, a demokratikus szárny képviselője ezzel ellentétben támadta az elnöki dekrétumokat, amelyeket alkotmány- és törvényelleneseknek nevezett. Felszólította a parlamentet, tanulmányozza át ezeket a normákat és iktassa ki a törvénye/lenes részeket. Ezt a követelést a' demokratikus ellenzék többi képviselője is támogatta, míg a kommunisták csoportja csak a Szovjetunió államügyészét lenne hajlandó meghallgatni. Nyikolaj Medvegyev litván megfigyelő figyelmeztetett rá, amennyiben a balti eseményeket a parlament nem fogja összegezni, értékelni, addig bármelyik köztársaságban alakulhatnak megmentési bizottságok és a hadsereg segítségével államcsínyt kísérelhetnek meg. A felszólalók síkra szálltak azért, hogy a parlament foglalkozzon az öbölben kialakult helyzettel. Viktor Alksnis ezredes a Szojuz képviselőcsoportja nevében elítélte a Szovjetunió öbölbeli politikáját. ,, Szertefoszlott az átalakítás utolsó mítosza, amely a kiváló szovjet külpolitikáról szólt" - mondotta. Szóba került a tervezett árreform is, sokan azt szorgalmazták, hogy a parlament a lehető leggyorsabban dolgozza ki a szociális intézkedéseket, amelyek enyhítenék a lakosság megterhelését. Szobcsak szerint ezzel meg kell birkóznia a kormánynak, különben nem marad más hátra számára, minthogy lemondjon. CSEHSZLOVAK-ROMAN EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖTIK AZ EBET A KARÓHOZ AJTÓNYITÁST JAVASOL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKNEK Az Európai Közösségeknek Csehszlovákia, Magyarország és Lengyeiország előtt is nyitva kell állnia, mivel ez a három ország azonosul az EK céljaival és értékeivel. Ezt Otto Lambsdorff, a Német Szabaddemokrata Párt alelnöke fogalmazta meg, hozzátéve, hogy Prága, Varsó és Budapest, pártjának véleménye szerint teljesíti az EK-tagság feltételeit. Lambsdorff síkra szállt azért, azok a közép- és kelet-európai államok, amelyekben megszilárdult a demokrácia, kapják meg a közösségekbe való felvétel ésszerű lehetőségét. Elfogadhatatlannak nevezte egyes EK-országok s az EK vezetése részéről is megnyilvánuló olyan magatartást, mintha az Európai Közösségek a gazdag kereskedők exkluzív klubja lenne. Mindehhez hozzátette, hogy az EK nem nyugat-európai, hanem európai közösség. ÚJ TÉNYEK 1968-RÓL TRAGIKUS TÖRTÉNELMI LECKE Érdekes beszélgetést közölt 1968-ról a moszkvai Pravda tegnapi száma. A lapnak Ivan BuharkirT, a szovjet külügyminisztérium történeti intézetének munkatársa nyilatkozott. 1968 augusztus 21-e nyílt sebet hagyott nemzedékünk életében. Későn, túlságosan későn értettük meg, hogy az,,internacionalista segítség" nem az ellenforradalomnak, hanem a demokráciának és a szocializmus megújításának vetett véget - és nemcsak Csehszlovákiában, mondotta Buharkin, A beavatkozást illetően nagyon radikális magatartást tanúsított Wladyslaw Gomulka, akkori legfelsőbb lengyel vezető. O már Antonín Novotný idejében azzal gyanúsította Csehszlovákiát, hogy közeledni kíván az NSZK-hoz, később pedig azzal, hogy gyorsan közelít Románia és Jugoszlávia felé, s ezt a szocialista tábortól való elszakadási kísérletnek tekintette. Már 1968 májusában is kinyilvánította, egyáltalán nem tud egyetérteni Kádár János akkor még visszafogott és megértő szemléletével, és a közvetlen beavatkozásra szólított fel. A budapesti szovjet nagykövetség jelentéseiből az tűnik ki, hogy a magyar vezetés a Csehszlovákiával kapcsolatos álláspontján a nyár elején, főleg az ágcsernyői és a pozsonyi tárgyalások után módosított. Tyitov szovjet nagykövet azt jelentette Moszkvának, hogy „ Kádár János azt mondotta, Dubčeket vagy a jobboldal vezeti az orránál fogva, vagy pedig ő akar «- ügyes szlovák parasztként - bennünket vezetni az orrunknál fogva." Ennek ellenére Kádár még egy találkozót javasol Dubčeknek. Walter Ulbrichtnak, az NuK vezetőjének az állásfoglalását a berlini szovjet nagykövet néhány poroszosán tömör pontban foglalta össze. Ezek szerint Ulbricht összehangolt akciót követelt, amely „elnyomja a reakciós és ellenforradalmi erőket Csehszlovákiában", ugyanakkor síkra szállt egy közös program kidolgozásáért a helyes gazdasági és társadalmi reformok végrehajtása érdekében nálunk. Egészen szélsőséges nézeteket vallott Todor Zsivkov, volt bolgár vezető. Ô mindenben cionista összeesküvést látott, azt állította, hogy a CSKP KB új elnökségének 11 tagja közül hatan zsidók. A felsorolt dokumentumok bizonyítják, hogy az intervenció valóban kollektív akció volt, s hogy a szövetséges országok, és kommunista pártjaik vezetői szinte versengtek abban, hogy ki Ítéli el élesebben a Csehszlovákiában uralkodó helyzetet - írja a Pravda. Végezetül megállapítja: „A történelem tragikusan megleckéztetett bennünket. Keserű dolog tudatosítani, hogy országunk és hadserege habozás nélkül beavatkozott egy kis állam belügyeibe. Az sem segít, hogy ebben nem voltunk egyedül. Mindent meg kell tennünk azért, hogy hasonló dolog többé ne történhessen meg." ZSIVKOV: „A SZOCIALIZMUS ANOMÁLIA VOLT" Vasárnap óta hivatalos háromnapos látogatáson tartózkodik Romániában Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke. A csehszlovák vezetőt a román kormány hívta meg. Az otopeni repülőtéren adott nyilatkozatában Jozef Mikloško kijelentette, több javaslatot hozott magával a csehszlovák-román együttműködés javítása érdekében, mégpedig az emberi jogok, a humanitárius kérdések, a kultúra, az iskolaügy és a tudományok terén, beleértve a tömegtájékoztató eszközök és a nemzeti kisebbségek problémakörét is. A Fülöp-szigetek csupán abban az esetben hajlandó maximálisan hét évre az USA rendelkezésére bocsátani a saját területén lévő amerikai katonai támaszpontokat, ha Washington megfizeti a kért bérleti díjat - mondotta Corazon Aquino asszony, a szigetország elnöke Egyébként szombaton Manilában eredménytelenül értek véget az amerikai-fülöp-szigeteki tárgyalások Washington bázisainak jövőjéről. Az ezekről kötött korábbi szerElmondotta, hogy most, amikor mindkét ország valóban szabad, javítani kell a kétoldalú viszonyt. Jozef Mikloško tegnap a tudomány- és oktatásügyi minisztérium, majd pedig a kulturális minisztérium vezetőivel tárgyalt. A délutáni órákban a bukaresti kormány egyházügyi titkárságának képviselőivel,majd pedig a Román Tudományos Akadémia vezetőivel találkozott. A szövetségi kormány alelnöke a program szerint Adrian Nastase külügyminiszterrel és Petre Roman kormányfővel is találkozni fog. ződés ez év szeptember 16-án ugyanis lejár. Elsősorban a Clark Field légibázisról és a Subic Bay haditengerészeti támaszpontról van szó. Manila álláspontja: az USA hét éven keresztül 825 millió dollárt fizessen, 1998-ban pedig véget vetnek az amerikai katonai jelenlétnek. Az USA évente csak 520 milliót hajlandó fizetni, további 200 milliót pedig a Fülöp-szigeteknek nyújtott segélyprogram részeként. Todor Zsivkov egykori bolgár legfelsőbb vezető az utódait vádolja a jelenlegi gazdasági válságért. Ezt az AF francia hírügynökség jelentette, amely megkapta a bolgár újságíró szövetség lapjának főszerkesztőjétől a Zsivkov-nyilatkozat másolatát. Zsivkov azzal vádolja Andrej Lukanov egykori miniszterelnököt, Petar Mladenov volt államfőt és Sztanko Todorov korábbi parlamenti elnököt, hogy visszaéltek az ő,,önkéntes távozásával", illetve arra használták ezt ki, hogy politikai hősöket csináljanak saját magukból. Ez az álszentség a Bulgária sorsával szembeni politikai következetlenség, karrierizmus és felelőtlenség csúcsá - állitja Zsivkov. Figyelmet érdemel, hogy az egykori kemény sztálinista vezér hogyan értékeli most a múltat: „A régi rendszer összeomlása történelmi szükségszerűség, mivel a szocializmus anomália volt. Az ötvenes és hatvanas években minden változtatási kísérlet kalandorság lett volna, de a bolgár vezetés, amely tudatosította a rendszer abszurditását, már a nyolcvanas évek elején kidolgozta a reformok koncepcióját". T iranában tegnap az Enver Hodzsa Egyetem mintegy 250 diákja és tanára éhségsztrájkot kezdett, miután az oktatási miniszterrel és az egyetem vezetésével nem sikerült megállapodni a követelésekről. Az albán diákok február 6-a óta bojkottálják az előadásokat, követelve a kommunista kormány lemondását, életkörülményeik javítását és a tiranai egyetem nevének megváltoztatását. J ohn Major brit kormányfő nem akar találkozni a dalai lámával, aki a tervek szerint márciusban érkezik NagyBritanniába. Ezt a tibeti legfelsőbb vallási vezető látogatását előkészítő képviselőcsoport közölte vasárnap Londonban. A bejelentés szerint Major állítólag amiatt aggódik, hogy Kína negatívan reagálna a fogadásra. M anaguában szombaton este ismeretlen tettesek meggyilkolták Enrique Bermudezt, a volt nicaraguai sandinista kormány ellen harcoló kontrák egyik vezetőjét. A Managua központjában levő Intercontinental Szálloda parkolójában lőtték le. Bermudez az 1978-ban megdöntött diktátor, Somoza Nemzeti Gárdájának ezredese volt, aki a múlt év második felében tért vissza Nicaraguába. P henjan tegnap lemondta a két Korea kormányfőjének február 25-ére tervezett találkozóját, mivel úgy véli, a szöuli kormány aláássa á párbeszédet azzal, hogy ebben az évben is meg akarja rendezni az amerikaiakkal a Team Spirit fedőnevű katonai hadgyakorlatot. A délkoreai kormány szóvivője azonnal felszólította a KNDK-t, változtassa meg döntését. S ri Lanka északi részén vasárnap 44 katona vesztette életét - közölték tegnap Colombóban katonai vezetők. Mint mondották, a katonák egy aknamezőhöz értek, amikor a tamil szeparatisták tüzet nyitottak rájuk. A mintegy 20 percig tartó összecsapásban öt szélsőséges is életét vesztette. L ondon központjában, a Paddington állomáson tegnap reggel robbanás történt - közölte a Press Association hírügynökség azzal, hogy senki sem sebesült meg. Néhány órával ezután egy újabb robbanás történt a londoni Victoria állomáson, ahol már egy személy életét vesztette, s további 32 megsebesült. A thaiföldi rendőrség tegnap tájékoztatott róla, hogy a pénteki robbanás következtében 171 ember halt meg. Az ország déli részén történt a szerencsétlenség. Egy gyutaccsal megrakott teherautó felborult az útkanyarban. A mintegy egy óra múlva bekövetkezett robbanást valószínűleg egy cigarettacsikk okozta, melyet a kíváncsiskodó tömegből dobott el valaki. A környéken mintegy 50 lakás megrongálódott. H ét holttestet, köztük egy gyermekét találtak meg a lavina alatt a mentőosztagok a Mont Blanc olasz oldalán. A hírt a római rendőrség közölte. Hozzáfűzte, kicsi a valószínűsége annak, hogy sikerül megmenteni azt a tíz személyt, akit szintén a lavina temetett maga alá. K olumbia fővárosában, Medellinben, a kokainmaffia székhelyén 21 személy, köztük 11 rendőr vesztette életét a szombaton este történt robbbanás során. A parkoló gépkocsiban elrejtett robbanószerkezet további 120 embert megsebesített. Ö tvenöt szovjet katona és hozzátartozó kéri eddig politikai menedékjogot Németországban, a volt NDK területén állomásozó szovjet Nyugati Hadseregcsoport kötelékéből. A számot Alekszej Kozlov vezérőrnagy, a hadseregcsoport egyik felelős irányítója közölte a Bild am Sontag című hetilappal. F ranciaország tavaly 34,5 milliárd frank (kb. 6,5 milliárd dollár) értékben exportált bort és más szeszesitalt. A külkereskedelmi központ statisztikai adatai szerint a borexport értéke 23 milliárd frankot tett ki, ami az előző évhez viszonyítva 1,2 százalékkal több. Ami a tömény szeszesitalokat illeti: az 1989-es évhez képest kiviteli értékük 5 százalékkal, vagyis a mostani 11,5 milliárd frankra emelkedett. R omániában tovább folytatódik a vasutasok általános sztrájkja, amely több mint egy hete bénítja a vasúti közlekedést az ország területének egyharmadán, ami óriási problémákat okoz a gazdaságnak. ELŐKÉSZÍTETTÉK GORBACSOV LÁTOGATÁSÁT Gorbacsov államfő különmegbízottja, Jevgenyij Primakov akadémikus befejezte háromnapos tokiói látogatását. Fogadta őt Kaifu Tosiki kormányfő, Nakajama Taró külügyminiszter és tárgyalt Doi Takako asszonnyal, a Japán Szocialista Párt elnökével is. Primakov vendéglátóival elsősorban a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet tekintette át, s beszámolt a Szaddan Husszeinnel folytatott bagdadi tárgyalásainak eredményeiről. Ä Doi asszonnyal megtartott beszélgetesen nagyra értékelte Irak múlt pénteki javaslatát, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó kivonulni Kuvaitból. Primakov szerint egy olyan folyamat kezdetéről lehet szó, amelynek folytatása nagymértékben Tarik Aziz mostani moszkvai látogatásának eredményeitől függ. A japán kormányfővel és külügyminiszterrel megtartott találkozóról részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Az az egy biztos, hogy Gorbacsov áprilisi tokiói látogatásának előkészítésével is foglalkoztak. VITATHATÓ OKFEJTÉS KÉT MOSZKVAI NYILATKOZAT MARGÓJÁRA Két olyan állásfoglalást is közzétettek tegnap Moszkvában, amelyekre nem éppen a peresztrojka és a glasznoszty szelleme a legjellemzőbb. Azért érdemes velük külön foglalkozni, mert az egyik a moszkvai Pravda szerkesztőségi kommentárja, a másik pedig egy magasrangú pártvezető nyilatkozata. A szovjet napilap elutasítja azt a nézetet, hogy a Varsói Szerződés katonai szervezetének a felszámolása a VSZ saját doktrínájának a csődje, hogy kapituláció lenne az erősebb ellenfél nyomása előtt. A Pravda szerint a gyengeség jelének sem lehet tekinteni. Amint írja e radikális változás lényege az, hogy véget ért a hidegháborús korszak, új helyzet állt elő Európában, s alapvető változásoknak lehetünk tanúi Kelet-Európában. Megállapítja továbbá, a VSZ katonai struktúráinak felszámolása különböző reagálásokat vált ki, s lehetnek olyanok, akik egyszerűen meg akarnak feledkezni a közös történelemnek erről az oldaláról. A Pravda szerint nem a Varsói Szerződés parancsnoki karaiban dolgozták ki a Szovjetunió és szövetségesei elleni nukleáris támadások terveit. A VSZ megalakulása csupán válasz volt a Nyugatnak, annak érdekében, hogy a hidegháború ne nőjjön át igazi háborúba. A háború utáni években, amikor két táborra szakadt a világ és a politikusok még nem szoktak hozzá az új határokhoz, a Varsói Szerződés megbízhatóan védelmezte a Szovjetunió és szövetségesei határainak sérthetetlenségét. Nemegyszer kezdeményezte a feszültségenyhítést és a fegyverzetkorlátozást célzó lépéseket. A szerkesztőségi cikk említést tesz arról, hogy a NATO is tervezi katonai struktúráinak korlátozását, viszont aggasztónak tartja, ahogy a tagállamok vezető politikusai mindenáron bizonyítani akarják: a NATO az európai biztonság legfontosabb alapja. Végezetül azt bírálja az írás, hogy a szovjet vezetők Varsói Szerződéssel kapcsolatos elképzeléseit a szovjet emberek külföldi forrásokból voltak kénytelenek megismerni. A másik állásfoglalás a balti helyzettel kapcsolatos, s ezt Oleg Senyin, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára fejtette ki a TASZSZnak adott interjújában. Szerinte az, ami januárban Litvániában, Lettországban és Észtországban történt, bizonyítja, hogy a balti válság új, rendkívül veszélyes szakaszába lépett. „Több mint világos, hogy nem az események véletlen egybeeséséről, hanem jól átgondolt és összehangolt akciókról van szó, ezek célja pedig az volt, hogy a balti köztársaságokban megváltoztassák a társadalmi rendszert és elszakítsák őket a Szovjetuniótól." A Moszkva-barát litvániai kommunistákkal megtartott vilniuszi találkozóján Senyin kijelentette: A szuverenitás jelszavával lényegében a jövőbeni össz-szövetségi piacot akarják megsemmisíteni. Szerinte ezért próbálják eltépni a szövetséghez fűződő gazdasági szálakat, ezért provokálják a nemzetiségi konfliktusokat. Senyin a balti vezetőket teszi felelőssé azért, hogy az elmúlt évben Észtországban 1,9, Lettországban 2, Litvániában pedig 3 százalékkal csökkent a termelés. A moszkvai párttitkár végezetül megfenyegette Vilniust: Ha figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy „Litvánia 1940-ben belépett a Szovjetunióba és nem tartja tiszteletben a kilépés törvényben megszabott eljárási módját, akkor Litvánia elveszíti mindazokat a területeket, amelyek 1939. október 10-ig nem tartoztak Litvániához." Azokról a területekről is szó van, amelyeket a Litván SZSZK-nak 1940-ben a Belorusz SZSZK engedett át, valamint Klajpedáról. Ez a város 1918-ig Kelet-Poroszországhoz tartozott, s 1943-ban nyilvánították Teheránban „öröktől fogva szláv területté". TOLVAJ KIÁLT