Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám, hétfő

1991. FEBRUÁR 18. HÍREK - VÉLEMÉNYEK MOZGALOM VAGY PÁRT? Prágában az elmúlt hét végén ülést tartott az a kezdeményező csoport, amely azt követeli, hogy a Polgári Fórum ne szakadjon szét két vagy több párttá, hanem maradjon meg több eszmeáramlatot tömörítő politikai mozgalomként. Az eszmecsere résztvevői felhívást adtak ki, s ebben követelik, hogy a Polgári Fórum e hét végére összehívott közgyűlése csupán munkatalálkozó legyen. Fontosnak tartják ugyan befejezni a Polgári Fórum tagjainak pontos regisztrálását, mert csak ezután lehet megválasztani azokat a küldötteket, akik reálisan képviselhetik a mozgalom különböző politikai irányzatait. Rámutattak arra is, hogy a tavaly szeptember 15-én jóváhagyott - a pártokról és a politikai mozgalmakról rendelkező - törvény értelmében a Polgári Fórum politikai mozgalom, s ennek a ténynek a megkérdőjelezése súlyos következményeket vonhat maga után. A felhívás aláírói támogatják Václav Klaus pénzügyminisztert és gazdasági reformjait, elitélik viszont mint a Polgári Fórum elnökét, szerintük meggondolatlan politikai manőverei miatt. JÁN ČARNOGURSKÝ: ÚJ ALAPOKRA AZ ÁLLAMSZÖVETSÉGET Fontos társadalmi kérdésről tárgyalt szombaton a Kereszténydemokrata Mozgalom Tanácsa. Ján Čarnogurský elnök kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államszövetségét. A Keresztényde. mokrata Mozgalom javaslata alapján a két szuverén képviselet, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács szabad elhatározásából olyan államszerződést köt, amelynek pontosan meghatározott tartalma és jogi szempontból is világosan körülhatárolt formája lesz. Erre az alapokra kell helyezni az új alkotmányosság és államjogi elrendezés elveit. A tanácskozás további részében a Tanács tagjai aggodalmukat fejezték ki a gazdasági reform eddigi menete, szervezetlensége miatt. Szerintük gazdasági életünkben sokasodnak a válságjelek, amelyek súlyos szociális megrázkódtatásokhoz vezethetnek. Éppen ezért a Kereszténydemokrata Mozgalom javasolja, hogy Szlovákiában lényeges módosításokat hajtsanak végre a gazdasági forgatókönyvben. Indítványaikat 10 pontban foglalták össze, s ezeket rövidesen ismertetik a koalíciós partnereikkel és a közvéleménnyel. Állásfoglalást adtak ki a feddhetetlenségi vizsgálatokkal kapcsolatban. A dokumentum leszögezi, hogy szükséges a politikai élet megtisztítása, s ezért a Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja - megfelelő jogi keretek között - a politikusok és más közéleti tisztségviselők lusztrálását. TEUES JOGEGYENLŐSÉGET Tóth Károly elnök vezetésével ülést tartott a Független Magyar Kezdeményezés Politikai Testülete. A megbeszélésen dr. Világi Oszkár, Gyurovszky László és Ollós László elemezte a jelenlegi csehszlovákiai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a Polgári Fórum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, valamint az Együttélés és az MKDM közgyűléseire. Sándor Eleonóra, az FMK prágai parlamenti frakcióvezetője és A. Nagy László, az SZNT alelnöke részletesen beszámolt azokról a lépésekről, melyeket az országgyűlési képviselők a restitúciós törvény tervezetének módosítása érdekében tettek. Mint ismeretes, ez a törvényjavaslat csak az 1948. február 25-e utáni vagyonelkobzásokra vonatkozna, ami hátrányosan érintené a csehszlovákiai magyarság egy részét. A politikai testület ez ügyben további konkrét lépések megtételéről döntött. A részvevők meghallgatták A. Nagy László beszámolóját a szlovákiai parlamenti és kormányküldöttség budapesti látogatásáról, és jóváhagyólag tudomásul vették az ott tárgyaló FMKképviselők tevékenységét. A politikai testület a továbbiakban megtárgyalta a magyarság kollektív bűnössége elvének elvetésére tett FMK kezdeményezéseket. A résztvevők úgy vélték, hogy továbbra is rendkívül fontos a szlovákiai magyarság teljes jogi és erkölcsi rehabilitálása. A. Nagy László beszámolt azokról a további konkrét lépésekről, melyeket ez ügyben meg kell tenni. Ezt a tervezetet a politikai testület további elemekkel egészítette ki. Az elfogadott munkaterv célja a szlovákiai magyarságot ért jogsérelmek teljes felszámolása. F. S. NYUGTALANÍTÓ A BELPOLITIKAI HELYZET? Václav Havel, köztársasági elnök tegnap a Lányi beszélgetések során elmondta, hogy kissé nyugtalanítónak tartja a belpolitikai helyzetet. Az újságokból tudja, hogy néhány kis vagy közepes politikai párt olyan kijelentéseket tesz, melyek szerint a parlament rendszeresen elutasítja a kormány törvényjavaslatait. E pártok véleménye szerint ilyen körülmények között a kormánynak minden demokratikus országban le kell mondania. Nem értem, hogyan tehet valaki ilyen kijelentést, véli a köztársasági elnök. Egyszer sem fordult elő, hogy a Szövetségi Gyűlés valamelyik törvényt nem fogadta volna el. Az illetékességi törvény hatályba lépése után két vagy három alkalommal a kormány maga vonta viszsza a javaslatot. A köztársasági elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy néha úgy érzi, mintha valaki valóban idő előtti választásokat szeretne, mintha valaki a problémák időzítésével céltudatosan akarná megbénítani a parlamentet. Ezzel összefüggésben visszatért az alkotmányos garanciák kérdéséhez. A lusztrálással kapcsolatban a köztársasági elnök véleménye szerint, a parlamentben kisebb-nagyobb válság várható, .amely talán leküzdhető. VLADIMÍR MEČIAR TÉVÉBESZÉDE KI FIZESSE A RESTITÚCIÓT? Vladimír Mečiar, a szlovák kormány elnöke tegnap esti tévébeszédében az eredetileg tervezett magyarországi és jugoszláviai „útibeszámoló" helyett fontos társadalmi problémával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Többek között elmondta, hogy a Szövetségi Gyűlés több olyan lépést tett, amelyek nemtetszést válthattak ki benne, de amelyekkel végül is egyet lehetett érteni. Érthetetlen volt a döntés, hogy mindenkit lusztrálnak majd, de ez volt a valóság. Ma viszont, amikor annak veszélye fenyeget, hogy sorsdöntő kérdéseket „elkennek", nem szabad hallgatni, hanem reálisan állást kell foglalni. A választási kampányban - mintegy a múlt hibáinak a kiküszöböléseként - logikusan feltételeztük, hogy az igazságtalan határozatokat hatálytalanítjuk, a büntetlenül elítélteket pedig kártalanítjuk. A szövetségi kormány a parlament elé terjesztette a bíróságon kívüli rehabilitáció törvényjavaslatát. Nem jó ez a javaslat. A szövetségi kormány nem állapította meg, hogy mennyibe fog kerülni a restitúció, nem elemezte esetleges következményeit - elhamarkodottan lépett. S az eredmény: nem fogadták el javaslatát. Ha azt mondjuk, hogy válságban van a Szövetségi Gyűlés, akkor erre éppen az említett törvény miatt került sor. Politikai kérdés, hogy a restitúcióval 1948-ig, 1945-ig, netán 1938-ig menjünk-e vissza. Ugyanarról van szó, mintha azt kérnénk, hogy a szövetségesek kérjenek elnézést, amiért megnyerték a második világháborút! Ebben az esetben azoknak a folyamatoknak a revíziójáról van szó, amelyek éppen ennek a győzelemnek a következményei. Ha valaki ezt nem tudatosítja, akkor politikai hazárdjátékos. Egyébként ezzel a kérdéssel kapcsolatban leginkább a gazdasági következmények nyugtalanítanak. A restitúció veszélyezteti a kisprivatizációt és több évig késleltetheti a külföldi töke aktiv részvételét gazdaságunkban. A kérdés természetesen erkölcsi szempontokkal is összefügg. De látni keli, hogy az embereknek hosszú lejáratú adósságlevelek formájában mindössze reményt adhatunk, amely nagy valószínűséggel belátható időn belül nem teljesülhet. A szóban forgó kérdéssel összefüggő másik erkölcsi szempont: ki fizeti meg a restitúciót? Miért kell az embereknek a saját zsebükből kárpótlást nyújtani az olyan hibákért, amelyeket el sem követtek, illetve amelyekért nem felelősek? Az állítások szerint a kommunista párt vagyonából lehetne kártalanítani. Csakhogy ez a vagyon arra távolról sem elég. Egyébként is nemcsak a pártvagyonról, hanem az állam, az önök vagyonáról is szó van, amelyet a párt jogtalanul használt. Tehát a nagyvonalú politikai gesztusokat az állampolgároknak kell megfizetniük. Nemrég abban egyeztünk meg, hogy a restitúció az 1948 februárja előtti időszakra nem vonatkozik majd. Ha ez mégsem így történne, kétségbe vonnánk mindent, ami az 1945-1948-as időszakban történt. Az itt élő magyarok közül többen azt mondják, hogy meg kell kérdőjelezni mindent, ami 1945 után történt Dél-Szlovákiában, és meg kell téríteni minden kárt. Én voltam az első, aki azt mondtam, hogy nem minden kitelepített magyar volt horthysta és nyilas, de minden horthysta és nyilas ki lett telepítve! Ma pedig kérjünk tőlük bocsánatot és kártalanítsuk őket? Ezekre a kérdésekre a lehető legrövidebb időn belül a Szövetségi Gyűlésnek kell megadni a választ. Nem értem azoknak a logikáját, akik a múlt hibáinak kiküszöbölése címén készek újabb hibákat elkövetni azért, hogy kiszolgáljanak bizonyos csoportérdekeket. Tudom, hogy véleményemért egyes politikai körök nem dicsérnek majd meg. Álláspontomat azonban a lehetséges támadások tudatában is vállalom. A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM III. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉNEK NYILATKOZATA 1. A közgyűlés kijelenti, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom önálló és független mozgalom, amely a politikai ésszerűség határai között minden más mozgalommal és párttal együtt tud működni, de elvárja, hogy önálló arculatát mindenki tiszteletben tartsa. 2. Az új országos elnökséget a közgyűlés titkos szavazás útján az alábbi összetételben választotta meg: Elnök: BUGAR BÉLA mérnök, Alelnök: Farkas Pál mérnök, Főtanácsos: dr. Püspöki Nagy Péter, Tagok: Agárdy Gábor mérnök, dr. Fóthy János, dr. Lapos József Nagy Imre mérnök, dr. Orosz Erich; Szőke Rudolf. Az országos elnökség 9 személyből áll, és a mai napon elfoglalta a hivatalát. 3. A közgyűlés elhatározta, hogy 1991. április 6-án újabb és egyben nyilvános ülést tart, amelyen megválasztja az új országos választmányt, azaz azt a 15-23 tagból álló testületet, amely egyrészt az országos elnökséget segíti a fontos döntésekben, másrészt pedig állandó kapcsolatot tart az alapszervezetek és az országos elnökség között. 4. Az április 6-án összehívandó országos közgyűlés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján módosítani fogja a mozgalom alapszabályzatát, valamint megtárgyalja az etikai bizottság felállítását, amelynek feladata lesz a mozgalommal kapcsolatos megnyilvánulások felülvizsgálása. 5. A közgyűlés dr. Janics Kálmánt, érdemei elismeréséül a mozgalom tiszteletbeli elnökévé választotta. 6. Az országos közgyűlés köszönetet mond Rajczy Lászlónak, a leköszönt elnökség főtitkárának a mozgalom érdekében kifejtett folyamatos és áldozatos munkájáért és továbbra is számol tevékeny ós szoros együttműködésével. 7. Az országos közgyűlés felállította a pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. Tagjaivá Balogh Imre mérnököt, Hóka László mérnököt, dr. Katona Ferencet, Schniererné dr. Wurster Ilonát és Viola Lászlót nevezte ki. Egyúttal felkéri őket, hogy a következő, április 6-i közgyűlésre terjesszék be jelentésüket a mozgalom pénzügyi helyzetéről. 8. Mivel az országos közgyűlés szigorúan zártkörű volt, ez egyes esetekben félreértésre is okot adhatott, amit a közgyűlés és az elnökség utólag sajnálattal állapít meg. Dunaszerdahely, 1991. február 16. OFFENZÍVA A TÁRGYALÓASZTALNÁL ÉS A LEVEGŐBEN (Folytatás az 1. oldalról) ENSZ-delegátusa újságírók előtt kijelentette, hogy kormánya hajlandó tárgyalni a konfliktusról a szövetségesek bármely tagországával, főleg a koalíció vezetőjével, az Egyesült Államokkal. Bírálta Bush elnököt, amiért negatív választ adott a Szaddam-javaslatra, Mint ismeretes, Szaddam Husszein pénteken közölte, Irak kész eleget tenni az ENSZ 660. számú határozatának, vagyis kivonulni Kuvaitból. De ezt három feltétel teljesítéséhez kötötte: 1. a szövetséges haderő távozzon a Perzsa-öbölből; 2. Izrael vonuljon ki a megszállt arab területekről'; 3. Szíria ne avatkozzon be Libanon belügyeibe. Szaddam már korábban is hangoztatott ilyen feltételeket, amelyekről eleve tudta, hogy a szövetsé-. gesek számára elfogadhatatlanok. A háború első hónapjának végén azonban újabb reményeket keltett a politikai rendezésre a mostani bagdadi bejelentés. Például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael egyértelműen „politikai trükknek" minősítette ezt, mások viszont úgy ítélik meg, hogy kiindulási alapként lehetne kezelni. Az egész ügyben nagy szerepe van a Szovjetuniónak. Moszkva az öböl-diplomácia központja Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter szombaton reggel utazott haza a szovjet fővárosból, ahol Gorbacsov elnökkel is tárgyalt. A hírügynökségi jelentések szerint a Szovjetunió és Irán üdvözölte az előzetes iraki döntést a Kuvaitból való kivonulásról, mondván, hogy pozitív jelzésről van szó. Egyetértettek abban, sok függ attól, hogy miként magyarázza meg Szaddam Husszein álláspontját Tarik Aziz külügyminiszter, aki pedig tegnap érkezett Moszkvába. Gorbacsov ugyancsak szombaton találkozott az Európai Közösségek három tagországának külügyminisztereivel: Jacques Poosszal, a luxemburgi Hans van den Brookkal, a holland és Gianni de Michelisszel, az olasz diplomácia vezetőjével. A Perzsa-öböllel kapcsolatban Gorbacsov megismételte az ismert szovjet álláspontot. Jacques Poos sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy a bagdadi terv az EK számára elfogadhatatlan feltételeket tartalmaz. Az iraki külügyminisztert tegnap estére várták Moszkvába. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Tarik Aziz látogatását rendkívül fontosnak minősítette, úgy fogalmazott, hogy az a lassú felmelegedés kezdete lehet. Washingtoni reagálások George Bush amerikai elnök szombaton bejelentette, újabb biztosítékot kapott a Szovjetuniótól arról vonatkozóan, hogy az iraki diplomáciai lépések nem befolyásolják az öböl- válsággal kapcsolatos eddigi amerikai-szovjet szolidaritást. Bush szerint Gorbacsov konstruktív szerepet játszik azokban az erőfeszítésekben, amelyek célja az iraki erők eltávolítása Kuvaitból. Egy tegnap érkezett jelentés szerint pedig az amerikai elnök annak a reményének adott hangot, hogy Gorbacsov rábírhatja Irakot a kivonulásra. Ismét megerősítette, meggyőződése, hogy Moszkva nem fordul el az amerikaiak által vezetett koalíciótól. A CNN amerikai tévétársaság jelentette, amerikai diplomaták megerősítették, hogy Bush levelet kapott a szovjet államfőtől. Erre az amerikai fél egy olyan nyilatkozattal reagált, hogy a szövetségesek a tervek szerint folytatják hadműveleteiket. Ugyanakkor Moszkva állítólag közvetett garanciákat kapott arra nézve, hogy mindaddig nem kezdődnek, meg a szárazföldi hadműveletek, amíg Tarik Aziz a Szovjetunióban tartózkodik. Egyébként a harctéri jelentések is azt támasztják alá, hogy a diplomáciai aktivitás egyáltalán nem befolyásolta a szövetséges haderő tevékenységét. Cheney amerikai védelmi miniszter is üdvözölte a Szovjetunió legújabb diplomáciai lépéseit, de kizárta azt, hogy túzszünetei kötnének Irak Kuvaitból történő kivonulása előtt. „Ha a Szovjetuniónak sikerülne meggyőznie Szaddamot az ENSZ-határozatok tiszteletben tartásának fontosságáról, akkor a moszkvai párbeszéd kétségkívül az ügy javára válik" - mondotta. London és Kairó véleménye A brit fővárosban nagyon szkeptikusan fogadták a Szaddam-féle tervet. A The Times véleménye: Szaddam javaslata csak akkor válna be, ha csupán a 660. számú határozatot tartalmazná, mivel senkinek sem lehetne ellenvetése, ha ki akar vonulni Kuvaitból. De Szaddam feltételeket támasztott, ami azt jelenti: nemzetközi szempontból „nagy stratégiai győzelmet szeretne elérni egy rövid távú taktikai vereség ellenében". A következtetés: Szaddam úgynevezett békeajánlata se nem lassítja, se nem gyorsítja a szárazföldi hadműveletek megindítását. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő szerint az iraki tervezetben az eddigiekhez képest csupán egyetlen változást lehet megfigyelni, azt, hogy Kuvaitot már nem nevezi Irak 19. tartományának. Mubarak ezt megelőzően Moamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezetővel tárgyalt, s közösen tekintették át a bagdadi javaslatot. Amellyel - s ez ismét Mubarak véleménye - Szaddam be akarta csapni a világot, s csupán időt akart nyerni a harci előkészületekhez. Szaddam csupán egyetlen életképes kezdeményezést tehetne: bejelenti, hogy feltétel nélkül kivonul Kuvaitból. Harctéri jelentések A szövetséges légierő szombaton ismét iraki célpontokat bombázott. Az amerikai katonai parancsnokság azt jelentette, hogy az amerikai légierő újabb két repülőgépet veszített. Ugyanez a forrás közölte, hogy Irak a kora reggeli órákban egy Scud rakétát lőtt ki Szaúd-Arábia ellen, s valótlannak mondták azt a korájjbrbejelentést, hogy a Scudot r&triot rakéta megsemmisítette? Az izraeli hadsereg szóvivője pedig szombaton este jelentette, hogy Irak két újabb rakétával támadta a zsidó államot. A rakéták lakatlan területre estek, s a szakértők szerint hagyományos robbanófejjel voltak felszerelve. Károk nem keletkeztek. Az izraeli katonai vezetés most már nem tájékoztat arról, hogy a támadó rakéták ellen bevetik-e a Patriotokat és arról sem, hogy pontosan hová esnek az iraki rakéták, nehogy megkönnyítse Bagdadnak a célpontok bemérését. A tegnap délután kapott gyorshír szerint Roland Dumas francia külügyminiszter a Radio Monte Carlonak és a L'Express hetilapnak adott interjújában azt állította, hogy már kitűzték a szárazföldi hadműveletek megkezdésének időpontját, s ezt Franciaország ismeri. Dumas megfogalmazása szerint „a szárazföldi hadműveletek megindítása már csak egykét nap kérdése". Később a CNN televízió közölte, hogy hasonló értelemben foglalt állást a Pentagon egy meg nem nevezett képviselője is. Richard Neal amerikai tábornok rijadi sajtóértekezletén viszont azt mondotta, hogy még nem határozták meg az időpontot. LESZ-E ,,CENTRISTA" HATALOMÁTVÉTEL MOSZKVÁBAN? (Folytatás az 1. oldalról) abból, hogy Voronyin személyesen is tárgyalt e témáról Gorbacsowal. Jól tájékozott szovjet források közölték, hogy e blokk a kommunista párt hathatós támogatását élvezi, s tagjait állítólag a népi képviselők decemberi kongresszusára is meghívták. A Voronyinéhoz nagyon hasonló elképzeléssel állt elö a Moszkovszkije Novosztyi hetilapban Viktor Alksnis ezredes, a hírhedten ultrakonzervatív katonatiszt is. Az AP hírügynökség szerint a kemény vonal olyan hívei, mint Alksnis és Voronyin (akik egyébként a rend szószólóiként lépnek fel) egyre erősebbekké válnak, párhuzamosan azzal, -ahogyan a Szovjetunió a gazdasági csőd és a politikai felbomlás felé közeledik. Érdemes emlékeztetni egy januári közvéleménykutatásra: akkor a megkérdezettek 22 százaléka „a kemény diktatúrában" látta az egyedüli megoldási lehetőséget. Vilniusban szombaton 20 ezren tüntettek Litvánia függetlenségét követelve. A megmozdulást az 1918. február 16-án elfogadott függetlenségi nyilatkozat évfordulója alkalmából szervezték. A Sajudis mozgalom felszólította a litvánokat, hogy emlékezzenek meg a január 13-i áldozatokról is. Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke ugyanebből az alkalomból bírálta a szovjet külügyminisztériumot, amiért elutasította Izlandnak azt a szándékát, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít Litvániával. magukat bármilyen ésszerű együttműködéstől. Az említett nyilatkozat szövegét az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük. (kajó) A SZAKADÁS VESZÉLYE ELHÁRULT (Folytatás az 1. oldalról) is leszögezi, hogy a mozgalom önálló arculatot vesz fel, ami nem azt jelenti azonban, hogy elhatárolnák