Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám, hétfő

MÁR MŰKÖDNEK A „FÖLDHIVATALOK" Törvény még nincs, hivatalok már vannak, de ez nem jelenti azt, hogy munkatársaik tétlenkednek. Sőt, éppen fordítva, már most alig látszanak ki a munkából, amint arról legutóbb Léván is meggyőződtem. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. február 18. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 41. szám „MINT OLDOTT KÉVE..." Azt mondják, a történelem az élet tanítómestere. "A rossz példák, a hamis történelem azonban veszélyes tanításokat és tanulságokat sugall azoknak, akik manipulálni szeretnének vele. (5. oldal) III. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉT TARTOTTA MEG A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM A SZAKADÁS VESZÉLYE ELHÁRULT (Munkatársunktól) A dunaszerda­helyi Perfects nyelviskola folyosóján felindultságában könnyező, el-el­csukló hangon a mozgalom hanyat­lásának, lezüllesztésnek kezdetét jó­soló parlamenti képviselő; -„bundát" emlegető, véleményük szerint jogta­lanul kirekesztett, ingerült kassai küldöttek; türelmesen, ám a hallot­taktól ugyancsak felajzottan várako­zó újságírók. Ez a kép fogadta a lá­togatót szombaton. A nyelviskola üléstermében tartotta III., „szigorú­an zártkörű" országos közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A közgyűlést követő sajtótájékoz­tatón, melyre az esti órákban került sor, egyebek mellett megtudtuk; a közgyűlés napirendi pontjai közt a mozgalom múlt évi tevékenysége mérlegének és gazdasági helyzeté­nek megvitatása, a két országos választás eredményeinek kiértéke­lése, a mozgalom komáromi magyar püspökség létrehozására irányuló kérelmének ügye és az új országos elnökség megválasztása szerepelt. Lapunk munkatársának a mozgalom újonnan megválasztott elnökségé­nek feltett kérdéseire - utólag is helyesnek tartják-e, hogy zártkörű volt a közgyűlés; igaz-e a folyosón hallott szóbeszéd, miszerint több alapszervezet küldötteit egyszerűen kizárták a közgyűlésről; az előbbiek­ből kifolyólag nem tartanak-e a moz­galom kettészakadásától, illetve hogy milyennek tartják lapunk és az MKDM kapcsolatát - a következő válaszokat kaptuk: azzal, hogy a közgyűlés szigorúan zártkörű volt, a mozgalom ügyeinek nyugodt, egyenlő súlyú és rangig képviseletét kívánták biztosítani, s úgy vélik, ez sikerült is; a közgyűlésen minden regisztrált alapszervezet képvisel­tethette magát, a folyosón toporgó személyek nem regisztrált alapszer­vezetek küldöttei, nem volt tehát joguk a részvételre; a szakadás ve­szélye kis mértékben fennállt ugyan, a közgyűlés után azonban végleg elhárult és a kassai küldöttek külön­ben sem szakadhatnak el a mozga­lomtól, tekintve, hogy hivatalosan nem is tartoznak hozzá. Lapunk és a mozgalom viszonyát egyöntetűen pozitívan értékelte az új elnökség. Az MTI tudósítójának kérdésére: summázható-e a közgyűlés sikere úgy is, hogy elhárult bizonyos fúziós tendenciák veszélye, a válasz egyértelmű igen volt, hiszen - hang­súlyozta Püspöki Nagy Péter, a mozgalom főtanácsosa - a köz­gyűlés által jóváhagyott nyilatkozat (Folytatás a 2. oldalon) TEMPLOM ÉPÜL AJNÁCSKON ' " "Munkatársunktól) Ajnácskőn hó­napokkal ezelőtt elhatározták, hogy római katolikus templomot építenek. A terveket a Magyarok Világszövet­ségének kezdeményezésére Novák István Ybl-díjas főépítész készítette, aki tegnap látogatott el a gömöri nagyközségbe. A neves szakembert a sátoraljaújhelyi határállomáson Taba Lajos, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusának konzulja és Hunyák József, a község pol­gármestere fogadta. Novák István Ajáncskőn megszemlélte a javasolt három építkezési helyszínt, majd a helybéliekkel találkozott meghitt hangulatú beszélgetésen. A neves építőművész díjmentesen készíti el a terveket és további magyarországi anyagi támogatást is kilátásba he­lyezett. Megtudtuk azt is, hogy a bu­dapesti Kurír című napilap rendsze­res időközökben riportokban számol be az ajnácskői templomépítés ese­ményeiről. (polgári) VENDÉGÜNK VIOLETA CHAM0RR0 Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett Violeta Chamorro asszony, a Nicaraguai Köztársaság elnöke és kísérete. A prágai repülőtéren Karel Schwarzenberg kancellár, Ján Lángoš szövetségi belügy- és Jo­zef Bakšay külkereskedelmi minisz­ter, továbbá Pavol Suchán a kül­ügyminiszter első helyettese és több más hivatalos személyiség üdvö­zölte. A magasrangú nicaraguai vendé­get tegnap délután a prágai vár udvarán fogadta Václav Havel. Az előzetes tervek szerint Violeta Cha­morro időszerű politikai és gazdasá­gi kérdésekről, elsősorban a két or­szág közötti együttműködés lehető­ségéről tárgyal köztársasági elnö­künkkel, továbbá Marián Čalfa szö­vetségi miniszterelnökkel, s találko­zik a cseh és a szlovákiai közélet neves személyiségeivel. A hivatalos tárgyalások ma kez­dődnek, ám a várbeli fogadást köve­tően a két köztársasági elnök már szívélyes hangulatú, nem hivatalos megbeszélést tartott. Tegnap este Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke ünnepi vacsorát adott Violeta Chamorro tiszteletére. DUMAS: KITŰZTÉK A SZÁRAZFÖLDI HADMŰVELET IDŐPONTJÁT OFFENZÍVA A TÁRGYALÓASZTALNÁL ÉS A LEVEGŐBEN A DÖNTŐ: MIT MOND TARIK AZIZ MOSZKVÁBAN Az öböl-háborúval kapcsolatos hétvé­gi események lényegében két nagy cso­portba sorolhatók. Az első: a pénteki bagdadi „békekezdeményezés" ellenére szombaton folytatódtak a hadműveletek, a szövetséges légierő intenzíven bom­bázta az iraki katonai célpontokat. A má­sikat a diplomáciai erőfeszítések alkotják, ezek alapját ugyancsak Szaddam Husz­szeín pénteki javaslata képezte. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szom­baton folytatta zárt ülését az öbölről, de néhány órás tanácskozás után a tárgyalá­sokat megszakították, s a folytatást kedd­re ígérték. Abdal Amir Anbari, Irak V (Folytatás a 2. oldalon) Felkészülés a szárazföldi hadműveietekre: az M1A1 amerikai nehéz harckocsi legénysége egy speciális berendezés segítségével az akna­mezők felszámolását gyakorolja (Telefoto: ČSTK-AP) U gy-ahogy már elvégezte a nemzetközi sajtó a pénteki visegrádi csúcstalál­kozó értékelését, pontosabban szólva a mél­tatását, hiszen időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön: Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország legfelsőbb vezetőinek szándé­kai kiállják-e a gyakorlat próbáját. Az a'tény, hogy a tengerentúli hírügynökségek, tévéállo­mások is tudósítottak az eseményről, örven­detes, hiszen alátámasztja, hogy odafigyelnek Közép-Európára. Számomra igazából azon­ban az a mérvadó, ahogyan Nyugat-Európa, illetve a volt keleti tömb országai reagáltak. A különbség érezhető: Nyugaton egyrészt kíváncsisággal, másrészt szimpátiával fo­gadták, hogy Közép-Európában nemcsak a nyugati segítségre várnak, hanem egymást támogatva akarják elérni a közös célokat. Több neves szakértőjük hangoztatta az el­múlt hetekben, hogy nemcsak a kelet-európai reformországok létérdeke a nyugati segítség, hanem a nyugati demokráciáké is. A legutóbb Genscher német külügyminiszter beszélt ar­ról, hogy a kelet-európaiak - tekintettel ka­tasztrofális gazdasági helyzetükre, a politikai társadalmi feszültségekre, nemzetiségi konf­liktusokra és így tovább - e támogatás nélkül képtelenek felzárkózni a fejlett Nyugathoz. Nem szükséges ismét magyarázni, hogy miért törvényszerű, elkerülhetetlen a hármak közötti politikai koordináció, hiszen lapunk hasábjain már napok óta foglalkozunk e témá­val. Ami a hármak számára természetes, az más keleti országoknak esetenként több mint gyanús. De nézzük sorjában: Bulgária állás­pontja korrekt, nem érzi ellene irányulónak, sőt: Zseljo Zselev államfő, aki kéthete hazánk­ban járt, még a csatlakozási szándékot is jelezte. Moszkva nagyon visszafogott volt, kényszerűen és szokatlanul röviden tájékoz­tatott Visegrádról, állítólag azért, mert e régió jelenleg nem szerepel a Kreml külpolitikai prioritásai között. Ez persze nehezen hihető. Egyrészt arról lehet szó, a moszkvai konzer­vatívok amúgy is nehezen nyelték le a kivonu­lást Kelet-Európából, másrészt pedig arról, hogy a hármak egyértelműen biztosították támogatásukról a balti államokat - a legkate­gorikusabban éppen Václav Havel szólt erről a nemzetközi sajtóértekezletén is. Az minden­A FOGADTATÁS képpen igaz, hogy a hármak sokkal jobban odafigyeltek Moszkvára, mint Moszkva Viseg­rádra, de tény az, hogy gazdaságilag (nyers­anyagok, energiahordozók szállítása) mi füg­günk a Szovjetuniótól. Ugyanakkor még mindhárom országban vannak szovjet csa­patok. Külön fejezetet érdemel Bukarest. Hivata­los reagálásai óvatosak, volt. olyan román politikus, aki megpendítette a háromszög négyszögesítésének lehetőségét is, hozzá­fűzve, ez attól függ, mi történik majd a Varsói Szerződés mához egy hétre kezdődő csúcsta­lálkozóján. Viszont Visegrád napján a kor­mányzó Nemzeti Megmentés! Front hivatalos lapja, az AZI egy epébe mártott tollal irt cikkben bírálta a hármak együttműködési tö­rekvéseit. Az írás szerint nagyon gyanús, hogy a hármak olyan nagyon hangsúlyozzák: együttműködésük senki ellen sem irányul. Kipécézi Göncz Árpád magyar államfőt, aki a közös történelemről, közös gyökereinkről beszélt. A cikkíró mindenképpen a jólinfor­máltság látszatát keltve sokat sejtetöen sze­retett volna fogalmazni, amikor azt írta, hogy Göncz világosabban már nem is beszélhetett volna és ezért fel kell tenni a kérdést: „Ugyan ki ellen és miért kell konszolidálni a pozíció­kat, amikor hivatalosan mindenki elismeri, hogy vége a hidegháborúnak?" Aki a román lapnak ezt az érvelését nem találja logikus­nak, az ne önmagában keresse a hibát. De még nincs vége, mert az AZI be akarja passzí­rozni a közép-európai térségbe a Szovjetuni­ót, mondván: ha a hármak koordinálni akarják eljárásukat a várható szovjet menekülthullám kapcsán, akkor miért nem hívták meg „a demokratikus hagyományok szellemében" Moszkvát is a tárgyalóasztalhoz. „Miért gon­dolja Prága, Varsó és Budapest, hogy a szov­jetek hozzájuk fognak menekülni, amikor e három ország a saját lakosságának igényeit sem tudja kielégíteni, pedig a Nyugat sók milliárd dolláros hitelekkel támogatja őket?" Szerintem a román kolléga jobban tette volna, ha a Magyarországra és Csehszlováki­ába menekült román állampolgárokat kérdezi meg, miért pont e két országba menekültek, mert a válasz hallatán már fel sem kellett volna tennie utolsó kérdését: „Budapest, Prá­ga és Varsó megfeledkezett-e a helsinki Záró­okmányról, amely kimondja, hogy az európai együttműködésnek korlátozásoktól és diszk­riminációtól méntesnek kell lennie?" Számomra mindebből két dolog nyilvánva­ló: az egyik a sárga irigység, a másik pedig az, hogy Bukarestben már minden gyanús, ami­hez Magyarországnak is köze van. Az ilyen írások olvasásakor kifejezetten örülök annak, hogy ez a három ország akar együttműködni azon tisztességes elvek alapján, amelyeket a két visegrádi dokumentumban rögzítettek. MALINÁK ISTVÁN LESZ-E „CENTRISTA" HATALOMÁTVÉTEL MOSZKVÁBAN? A centrista politikai pártok és mozgal­mak blokkja, amely állítólag megalakította a „nemzeti megbékélés nyilvános bizott­ságát", szombaton közölte, hogy készen áll a hatalomátvételre. A hírt egyébként a hivatalos szovjet hírügynökség, a TASZSZ jelentette. E tömb tavaly nyá­ron alakult, hozzávetőleg 15 pártot és mozgalmat tömörít. Az állítólagos bizott­ságnak azt követően kellene átvennie minden hatalmat, hogy rendkívüli jogkö­rökkel ruházzák fel. De hogy e bizottság legális legyen, először az államfőnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának vagy a Népi Népviselők Kongresszusá­nak is jóvá kell hagynia - közölte Vlagyi­mir Voronyin, a bizottság elnöke a TASZSZ tudósítójával. Egyébként Voronyin szerint Gorba­csov egyetértett egy olyan találkozó meg­rendezésével, amelyen megvitatnák az említett tervezetet. Nem tudni mi igaz (Folytatás a 2. oldalon) KIS JÁNOS: AZ SZDSZ KÉSZ A KORMÁNYZÁSRA (Munkatársunktól) - Két fontos kér­désről tanácskozott, s előremutató dön­tést hozott Budapesten a Szabad Demok­raták Szövetségének országos küldött­gyűlése. A résztvevők egyetértettek az­zal, hogy az alapszabályba kerüljön be a szabadelvű kifejezés, s így az SZDSZ deklaráltan is liberális párttá vált. Kis János pártelnök beszédében éle­sen bírálta az Antall-kormányt, elsősor­ban a Kalasnyikovgate miatt. Elmondta, hogy minden demokratikus országban parlamenti bizottságot állítanak föl, amely egyértelműen megállapítja, hogy kik a fe­lelősök. A magyar kormány a jugoszláviai fegyvereladási ügyet követően ezt a lé­pést a mai napig nem tette meg. Ez is arra mutat, hogy az Antall-kormány minden társadalmi konfliktus során kényelmes megoldást választva a parlamenti több­ségre támaszkódik, s képtelen időben és megfelelő módon reagálni a válsághelyze­tekre. Cáfolta azt a híresztelést is, misze­rint a parlamenti ellenzéknek nincs szán­dékában átvenni a kormányzást. Hangsú­lyozta: a Szabad Demokraták Szövetsé­gének meg kell mutatnia, hogy egységes és politikai alternatívát jelent, s ha a ma­gyar nép úgy kívánja, bármikor készek kormányt alakítani, s kivezetni az orszá­got a súlyos válságból. Ezt a történelmi jelentőségű elhatározást kizárólag parla­mentáris úton, politikai eszközökkel kí­vánják valóra váltani. -y-f VASUTASOK MUNKA NÉLKÜL Az ágcsernyői átrakóállomásról a hétvégén 11 szerelvényt indítottak el, ebből hét szovjet katonákat és harci technikát szállított. Ez a meny­nyiség csak a fele e vasúti csomó­pont áteresztőképességének. Már hosszabb ideje tart a szovjet áru be­és kirakodásával összefüggő kedve­zőtlen helyzet, ami a csehszlovák -szovjet cserekereskedelem volu­mene csökkenésének a következ­ménye. A legnagyobb szárazföldi kikö­tőnk kisdobrai külső állomásán 11 vonatszerelvény áll üres vagbnok­kal. A vasutasok bizonytalanságban élnek, többen szabadságot vagy csúsztatott szabadságot merítenek. Leállították a prémiumok és a túl­órák kifizetését. A közlekedés meg­bénulása fenyeget, amit csak új szerződések aláírásával és azok gyors teljesítésével lehet elhárítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom