Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám, szombat

- VELEMENYEK KÉSZÜL A SZOVJET ÁRREFORM LESZ KOMPENZÁLÁS ÉS MARADNAK A DOTÁCIÓK f 3 HÍREK NÉHÁNY SORBAN E lisabeth Guigou, az európai ügyekben illetékes francia mi­, niszteŕasszony a Le Figaro című napilapnak adott tegnapi nyilatkoza­tában azt hangsúlyozta: nem kell addig várni a konkrét tettekkel, amíg a kelet-európai országokban ve­szélybe került a demokratizálódási folyamat. „Három sokk érte az összes kelet-európai államot" - je­gyezte meg a miniszter. Az első a Németország egyesítésével összefüggő, ipari és kereskedelmi nehézségek, a második a KGST széthullása, a harmadik pedig az öböl-válság következményei. M oszkvában Besszmertnih szov­jetkülügyminiszterrel akarts' \l­kozni három partnere az Európai Közösségekből. Ezt Gianni De Mi­chelis, az olasz diplomácia vezetője közölte csütörtökön a római szená­tus külügyi bizottságában. A „hár­mak", - Luxemburg, Olaszország és, Hollandia külügyminisztere - a „tizenketteket" képviselik az idegen féllel folytatott tárgyalásokon. N émetország kereskedelmi több­lete mintegy egyharmaddal csökkent 1990-ben. Ennek ellenére továbbra is az NSZK a legnagyobb exportőr. A szövetségi statisztikai hivatal tájékoztatása szerint az or­szág kereskedelmi többlete tavaly elérte a 10,3 milliárd márkát, ami az 1989-es évhez viszonyítva 20,2 százalékkal kevesebb. Ennek az az oka, hogy a volt NDK-ban növeke­dett a felvásárlás, s ennek következ­tében csökkent az export. H árom és féi évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélte tegnap a nicaraguai katonai bíróság azt a négy tisztet, akik 28 föld-levegő rakétát adtak el a salvadori felkelők­nek. A szovjet gyártmányú fegyvere­ket a tisztek a nicaraguai hadsereg arzenáljából lopták el a kormányel­lenes salvadori gerillákkal vállalt szolidaritásból. P erui kormányforrások közöl­ték: egyhetes heves viták után az infláció növekedésének megfé­.;'' kezéséről csütörtökön lemondott a limai kormány. A kolerajárvány - amely eddig 86 emberéletet köve­telt a maoista Fényes ösvény szervezet elleni harcok és a gyorsan, növekvő infláció nehéz helyzetbe hozta a kabinetet. Fujimori államfő­höz közel álló források szerint az elnök valószínűleg néhány minisz­tert meghagy tisztségében, ám Juan Carlos Hurtado Miller eddigi kor­mányfő valószínűleg nem lesz köz­tük. Albérto Fujimori tegnap Carlos Bolonát nevezte ki az új gazdasági és pénzügyminiszterré. K aífu Tosiki japán kormányfő és kabinetjének húsz tagja tegnap úgy döntött, hogy 10 százalékkal csökkentik saját havi bérüket. Ezzel a lépéssel remélik biztosítani a la­kosság megértését, mivel emelkedni fognak a létfenntartási költségek. Japán, ugyanis megígérte, 9 milliárd dollárral-hozzájárul a Perzsa-öböl­ben harcoló erők kiadásainak fede­zéséhez. A japán kormányfő havi bére majd 2 millió jen (kb. 15 350 dollár), a miniszteri fizetés 1,5 millió jen (11 200 dollár). ALBÁNIA MINISZTÉRIUMI RENDELETEK Az albán belügyminisztérium utasította a rendqrséget, vessen véget az ország helyzetét destabilizáló „sötét erők" tevé­kenységének. Erről csütörtök este tájé­koztatott az albán rádió és a televízió. A minisztérium által közzétett nyilatko­zat hangsúlyozza, „a nép ellenségei" különböző terrorista és provokatív akció­kat hajtanak végre, dezinformálják a nyil­vánosságot. A minisztérium félszólította a szülőket, tartsák vissza közép- és főis­kolákon tanuló gyermekeiket a sötét erőktől. A védelmi minisztérium nyilatkozatot adott ki, ebben a jelenlegi kormány le­mondását követelő diákok sztrájkjait ille­gálisnak nevezte. A Szovjetunió Föderációs Taná­csának a közeli napokban kell dön­tenie arról, hogy a Szovjetunióban mikor hirdetik ki az árreformot, amely meghatározná a plafonokat és a kereteket az árak emeléséhez. Vjacseszlav Szencsagov, az ál­lami árbizottság elnöke a központi napilapoknak adott nyilatkozatában elmondta,^ a reform 98 százalékban elkészült, és a közeljövőben közzé­teszik azoknak a termékeknek a listá­ját, amelyeknek az állam által meg­határozott árai emelkedni fognak. Szakértők előrejelzései szerint az élelmiszerek átlagosan 150 száza­lékkal, az ipari termékek 200 száza­lékkal lesznek drágábbak. Szencsagov szerint az állam to­vábbra is dotálni fogja - bár kisebb mértékben mint eddig - a hús, hal és tej, valamint az ezekből készült ter­mékek árát. Stabil ára lesz a hús­nak, tejnek, halnak, tojásnak, növé­nyi olajnak, cukornak és kenyérnek, hasonlóképpen a cipőnek és a fe­hérneműnek. A Föderációs Tanács pontosan meghatározza a köztársaságok jog­köreit - várható, hogy a szövetségi és autonóm köztársaságok, de sok esetben a helyi tanácsok Is saját területükön belátásuk szerint dotál­hatják az egyes termékeket, vagy magasabb kompenzációt fizethet a lakosságnak. Állítólag kompenzál­ni fogják az élelmiszerek árainak emelését, a többi termékre átlago­san 50 százalékos kiegyenlítést kapnak a polgárok. Becslések szerint a szovjet lakos­ság életszínvonala 20 százalékkal csökken a drágítás következtében, ám Vlagyimir Scserbakov, a mun­ka- és szociális ügyi kérdésekkel foglalkozó állami bizottság elnöke szerint az áremeléseket megelőző­en sžoclális intézkedéseket fogana­tosítanak. ­Borisz Jelcin, az orosz pária­1" ment elnöké azzal vádolta Mihail Gorbacsovot, nem tartja be ígéretét arra vonatkozóan, hogy az áremelé­sekről konzultálni fog a polgárokkal. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának csütörtöki ülésén Jelcin kö­zölte, komoly fenntartásai vannak a Kreml terveivel szemben. A szovjet katonák egy további lett polgárt lőttek le - közölte csütörtö­kön este a Baltfax hírügynökség. Az incidensre szerdára virradó éjszaka került sor Ljepaja kerületben. A 42 éves férfi traktorral hatolt be a kato­nai területre, s a figyelmeztető lövé­sek ellenére sem állt meg. A katonák ezt követően halálosan megsebesí­tették. Ml MÁR LÉPTÜNK Csehszlovákia arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb megszülessen a konvenció a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről - jelentette ki csü­törtökön Juraj Králik, a genfi leszerelési konferencia plenáris ülésén részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője. Csehszlovákia azonban képes gyárta­ni - és a katonai üzemekben gyárt is - kis mennyiségben hatékony anyagokat. Eze­ket a kutatás és az orvostudomány terén, valamint védelmi célokra használják ki. A jelenlegi politika nyíltságának szellemé­ben Csehszlovákia közzétette ezeket az adatokat, amit az. Egyesült Államokon és j^íSzovjetunión'ticiyül még egyetlen állam sem tett meg, ; állapította meg Jurák Králik. PALESZTIN BELHARCOK Dél-Libanonban, a palesztinok által ellenőrzött területeken tegnap heves har­cok dúltak az El-Fatah egységei között. A Szidon mellett levő Mia Mia palesztin menekülttáborban kirobbant összecsapá­sok az éjszaka folyamán átterjedtek Klrija és Ain al-Dalb térségébe. Tegnap reggel pedig már a legnagyobb menekülttábor, Rasidija is harctérré változott. Az AFP hírügynökség szerint a harcok azért robbantak ki, mert az El-Fatah egyik egysége nem volt hajlandó végrehajtani a PFSZ katonai'főparancsnokának utasí­tását, hogy vonuljanak vissza a Kirija völgyből és adják "át a terepet a reguláris Libanoni hadseregnek. ZSIVKOV GORBACSOVRÓL Mihail Gorbacsov állítólag néhány évvel ezelőtt megfeddte Todor Zsivko­vot azért, mert Bulgáriát a Nyugat felé akarta fordítani. Legalább is ezt állította Todor Zsívkov egykori bolgár vezető azon a szerdán kezdődött bírósági tárgyaláson, amelyen Sztojan Ovcsarov egykori gazdasági és tervezési minisztert, a BKP KB Politikai bizottságának volt póttagját vonják fele­lősségre Zsívkov egyik unokájának Svájc­ba küldéséért. A bolgár sajtó beszámolója szerint Zsivkov kijelentette, hogy a BKP KB Politikai Bizottsága néhány évvel ez­előtt „titkos határozatot" hozott bolgár diákok Nyugatra való küldéséről. Közlése szerint a bolgár pártvezetésből „egy áru­ló" azonnal tájékoztatta erről a Szovjet­uniót, és Mihail Gorbacsov meg is feddte őt a döntés miatt. (N) 1991. FEBRUÁR 16. REFLEX IJESZTGETÜNK, IJESZTGETÜNK? Nem szeretem, ha lövöldöznek körü­löttem, vagy ha valaki aknamezőt telepít a kertem végébe. Azt meg kimondottan nem szeretem, ha bombavető repülőgé­pek húznak el házam fölött százával. Ebben - úgy általánosságban - teljes a nézetazonosság barátom, Vojtech Ve­selý Pravda-szerkesztő között és köztem. Miért írom mindezt? Méghozzá ma, az általános európai enyhülés korszakában, amikor - úgy tűnik - már végleg kimentek a divatból a Béketábor óhaját visszhang­zó újságírói dolgozatok? Azért, mert Voj­tech barátom tollából Fölöttünk a halál (Smrť nad nami)"címmel takaros írás jelent meg a vezércikk helyén az amerikai repülőgépek hazánk feletti átrepüléséről. Csaknem 400 gép haladt át az ország légterén, köztük B-52-esek is. Egyébként semmi újat nem közölt velem az írás, adatait már korábban is olvastam más lapokból. Legfeljebb az a nóvum, hogy a szerző közli velem: „Úgy viselkedünk, mint egy nem szuverén vazallus ország". Lelki szemeim előtt a cikk elolvasása óta meg-megjelenik kollégám, ahogy lég­terünket figyeli. Tábori távcsővel, amely­nek furcsa optikája van. Szelektív optiká­ja. Egyes dolgokat meglát, másokat ki­szűr a látómezőből, ÉS - úgy tűnik - em­lékezete is meglehetősen, szelektív a kol­légámnak. Az olvasó eligazítására elegáns filozó­fiai tétellel érvel: „A jelenségek lényegét összefüggéseikben keresd!" Én, a szerző és az olvasó utólagos engedelmével egy sokkal pórabb és földhözragadtabb tétel­lel szeretném a figyelmet a lényegre irá­nyítani: „Más szemében a szálkát is meg­látja, a magáéban a gerendát sem". Vajon hányszor mondott és írt véle­ményt Vojtech Veselý á Pravdában 1968 augusztusa óta hazánk szuverenitásáról és vazallus voltáról? A kérdést szónoki kérdésnek szántam, és csak bizonyos újságírók „távcsöve", szemüvege optikájának szelektív voltára akartam vele utalni. Bizonyos dolgokat meglátnak, másokat kiszűrnek. Úgy tudom, az illetékes amerikai kato­nai szervek engedélyt kértek az ország , területének igénybe vételéhez. És leszö­gezték, csak az átrepülés időtartamáról van szó. Más szóval: ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó amerikai erőkről. Tet­szik érteni, mire célzok? Magyarábban is leírjam? A világot szelektív optikával szemlélők kedvééri végre kinyögöm, mire gondolok. Az amerikai gépek bejelentet­ték érkezésüket, és valóban ideiglenesen tartózkodnak nálunk. Amíg átrepülnek fö­löttünk. Jó huszonkét esztendeje viszont „kopogtatás" nélkül érkezett hozzánk va­lami félmillió katona sok tankkal és ágyú­val, ők is ideiglenesnek Ígérték a látoga­tást... No de ne szaporítsuk a szót, a tisztelt olvasó nyilván tudja, mire célzok, hiszen itt volt szerencséje leélni a utóbbi 20-25 évet. Lehetett volna cikkezni a va­zallusságról. ,5 : - í Tévedés ne essék, én'nem azt állítom, hogy a fejünk felett elhúzó B-52-esek gyomrában békegalambok vannak csínos kalitkákban az arab iskolásgyermekek megöryendeztetésére. Csupán arra sze­retnék rámutatni, hogy bizonyos újságí­róknak jobb lenne nem írni bizonyos dol ­gokról. . ••! sj W>!J , . p,, i. i,;, :.-.,; Mindig is érdeklődéssé! olvastam Voj­tech barátom írásait a Pravdában. Úgy is mint kollégája, úgy is mint akivel együtt koptattam a CSKP KB Politikai Főiskolá­jának a padjait. Persze, ó. is mást tanult meg, és én is mást jegyeztem meg a tör­ténelemből. Ingyen és senkinek nem sze­retek tanácsot adni, de most, baráti ala­pon, megteszem: Válts témát, Vojtech 1 Ha már hozzád olyan közelállónak tartod a háború és a béke kérdését, írj cikket teszem azt némely moszkvai tábornokok­ról, akik szerint túlságosan rövid ideig tartott a szovjet seregek ideiglenes itt­tartózkodása. írj azokról, akik szinte már egyértelmű kijelentéseket tesznek a sta­tus quo ante visszaállítására. Valahogy sem nekem, sem a Pravdának nem pasz­szol, hogy ijesztgetitek az olvasót. Az ilyenre mondja a nagykeszi ember: Úgy áll rajta, mint tehénen a gatya. TÓTH MIHÁLY Zsivkov a tárgyalás előtt örök kíséretében (Telefotó: CTK/AP) ÓVÁS H eteken át abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a lehetőségekhez és a körülményekhez mérten az öbölben egy humánus háború folyik - már amennyire humánus lehet bármilyen háború. A szövet­séges légierő kizárólag katonai célpontokat bombázott, elsőrendű feladatai közé tartozott a katonai infrastruktúra megsemmisítése, hogy a Kuvaitban beásott félmilliós iraki hadsereget elvágják a központi hadvezetéstől, utánpótlásától, s így az elkerülhetetlenül közeledő szá­razföldi hadműveletek ne járjanak túl sok emberáldozat­tal a szövetségesek oldalán. Abban senki sem bízott, hogy az intervenciós csapatok úgy, ahogy vannak, megadják magukat, de arra számítani lehetett - és lehet -, hogy az ilyen módon sarokba szorított, demora­lizált katonák kö­zút nagyon sokan dezertálnak, megadják magukat az ellenségnek, mivel kilátástalannak ítélik a harcot - ami ugyancsak a valószí­nű áldozatok számának csökkenését jelenti. További fontos objektumok voltak az iraki rakétakilövő berendezések, 'amelyekről Szaúd-Arábia és Izrael ellen indítottak támadásokat a Scudokkal - rendre polgári célpontok ellen. Nem is szólva arról, hogy Izrael nem vesz részt a Háborúban, tehát Irak Kuvait után egy további ország ellen hajt végre sorozatos agressziókat. Célpontokként szolgáltak a hadiipari üzemek, a repülőte­rek, támaszpontok és minden olyan létesítmény, amely a hadvezetést segíti. Vagyis a szövetségesek azt a na­gyon logikus taktikát választották, hogy minél jobban legyengítik az iraki katonai masinériát, s ezután látnak hozzá Kuvait felszabadításához, az agresszorok kiveré­séhez. Mindenképpen dicséretes ez a harcmodor, hiszen legfőbb célja az emberéletek és a nagyon drága hadi­technika óvása. Igaz, már az első napokban világos volt, nem lehet még ilyen módon sem teljes mértékben elkerülni az iraki polgári áldozatokat, hiszen Szaddam Husszein a katonai létesítményeket, de még a vegyi fegyvereket gyártó üzemeket is sok esetben a lakóne­~gyedek mellé telepítette, nyilván abban bízva, hogy így védettebbek lesznek. Sőt, az egész emberiség öröksé­gét képező páratlan műemlékek közelébe is repülőgépe­ket és más haditechnikát telepített. Véleményem szerint ez nem nevezhető másnak, csak gaztettnek. A polgári lakosság ilyen mértékű veszélyeztetésére nincs ment­ség. Mint ahogy arra a barbár pusztításra sem, amelyet d megszállók Kuvaitban hajtottak végre. Romboltak, raboltak, a védtelen emberekkel szembeni kegyetlenke­désüknek szinte semmi sem szabott határt. Minderről ugyan még elég keveset tudunk, alig vannak fényképes vagy filmes dokumentumok, jobbára csak a menekültek elbeszéléseire lehet támaszkodni. De arra sem hivatkoz­hatunk, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar, hiszen a vallomások nagyon egybehangzóak, az egyik alátámasztja a másikat. Szerdán újra felhördült a világ: Bagdad központjában két amerikai bomba telibe talált egy objektumot, amely szerintük katonai bunker volt, az egyik azok közül, amelyeket a legfelsőbb parancsnokság használ azóta, hogy a háború elején lerombolták főhadiszállását. Az irakiak szerint polgári óvóhely volt, ahol több száz (a közölt adatok állandóan módosulnak) ember, jobbára nők, gyerekek és idős emberek pusztultak él.; Mi az igazság? Ezt talán sosem fogjuk megtudni. Tény, hogy a rpásfél méter vastag falak alapján nehéz azt állítani, hogy ez polgári óvóhely volt. Vannak viszont olyan adatok, hogy az iraki diktátor az utóbbi években számtalan bunkert építtetett, éžék közül sok kétszintes volt": a (első szint á civileké, az alsó, a védettebb a katonáké ,•• Mit lehet ehhez hozzáfűzni? J ogosnak tartom az irakiak és a vélük szimpatizáló arabok felháborodását ennyi ember értelmetlen és kegyétlen halála miatt. De ugyanúgy felháborítónak tartom, hogy egy megalomániás, elvakult diktátor állan­dóan ártatlan embereket használjon élő pajzsként hadi­gépezete megvédésére, legyenek azok saját alattvalói vagy külföldiek. Érthetetlen számomra, hogy van képe óvást emelni a szövetségesek ellen a háborús játéksza­bályok megszegéséért, amikor csakis és kizárólag tőle függött, hogy lesz-e háború, s most is az ő kezében a döntés lehetősége arról, meddig fog folytatódni. Hiszen a szövetségesek egyértelműen ígéretet tettek: amint bejelenti, hogy kivonul Kuvaitból, azonnal beszüntetik a hadműveleteket. De Szaddam nem ezt teszi, hanem a „csaták csatájára" készül, s azt ígérgeti, a szövetsé­gesek a saját vérükben fognak fuldokolni és bánni fogják, hogy megszülettek. Az ilyen kijelentések, a Kuva­it elleni agresszió, az Irári elleni háború nyolc éve után valahogy nem tudom komolyan venni Szaddam fájdal­mát a szerdai bagdadi áldozatok miatt. Emberek milliói­ét, az irakiakét és a szövetségesekét is igen, de Szadda­mét nem. Viszont bízom abban, rövidesen eljön az idő, amikor lesz oka szívből sajnálni - önmagát. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom