Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám, szombat

ÓVÁS Vannak viszont olyan adatok, hogy az iraki diktátor az utóbbi években számtalan bunkert építtetett, ezek közül sok kétszintes volt: a felső szint a civileké, az alsó, a védettebb a katonáké... Mit lehet ehhez hozzáfűzni? (3. oldal) FÜGGE T LEN NAPILAP Szombat, 1991. február 16. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 40. szám NYOLC BOLT A KALAPÁCS ALÁ Hogy végül is mennyiért kelnek el, azt az érdeklődők licitálásai döntik el. Szerintem nagy szerepe lesz annak, hogy milyen helyen van a bolt, tehát ebből kiindulva teszik majd ajánlataikat az árverésen résztvevők. Feltételezzük, hogy Léván a városközpontban levő üzletek ára a kikiáltási árnak akár az ötszörösére is felszökhet. (4. oldal) CSEHSZLOVÁK-LENGYEL-MAGYAR CSÚCS VISEGRÁDON EGYMÁST SEGÍTVE KÖNNYEBB A VISSZATÉRÉS EURÓPÁBA Kiküldött munkatársunk, Malinák István jelentése Nem túlzás azt állítani, hogy óriási nemzetközi érdeklődés kísérte a tegnapi visegrádi csúcstalálkozót. Ami érhető, hiszen a jelenlegi bonyolult helyzetben, amikor korábbi szövetségek vannak felbomlóban és Európa keleti felén az országok erős hangsúlyt helyeznek szuverenitásukra, párhuzamosan a konti­nens integrációs folyamataiba történő bekapcsolódás igényé­nek fokozott hangsúlyozásával, mindenki arra volt kíváncsi, miként kell tekinteni erre az új regionális szövetségre. De talán még pontosabb, ha pusztán együttműködést mondunk, nehogy bárki is valamilyen régi típusú szövetségre gondoljon, hiszen ennek nem lesznek szervei, szervezetei, tehát intézményei, csupán közös munkacsoportok fogják az egyes területeken összehangolni a három ország eljárását. A csúcs programja lényegében már csütörtökön elkezdődött, de a tegnapi számunkban a kései idő­pontok miatt már nem tudtunk hírt adni az eseményekről. Göncz Ár­»pád magyar államfő a rezidenciáján fogadta a csehszlovák delegációt: Václav Havel köztársasági elnököt, Marián Čalfa szövetségi kormányfőt és Jirí Dienstbier külügyminisztert. A rendkívül szívélyes és baráti talál­kozó az éjszakába nyúlt. Ezt meg­előzően a magyar elnök a lengyel küldöttséggel is találkozott, Lech Walesa államfővel, Jan Krzysztof Bielécki miniszterelnökkel és Krzysztof Skubiszewski külügymi­niszterrel. Bár a köztudatba és az annale­sekbe visegrádi hármascsúcsként kerül be e történelmi találkozó, az érdemi munka lényegében Buda­pesten zajlott. Visegrádon, ahol 1335-ben a világ első csúcstaláko­zóját tartotta Károly Róbert magyar; János cseh és Kázmér lengyel ki­rály, most csak a két dokumentum ünnepélyes aláírására került sor. A tegnapi program a kora reggeli órákban kezdődött: a három küldött­ség plenáris ülést tartott a magyar parlament épületében. Itt tisztázták az együttműködés részletkérdéseit, a három ország kapcsolataiban két­ségkívül meglévő problémákat is. Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői, legmaga­sabb rangú közjogi méltóságai nem sokkal déli 12 óra után érkeztek Visegrádra. Az Alsóvár előtt korabeli kosztümökbe öltözött hölgyek és urak üdvözölték a vendégeket - a páncélos vitézek vivátozása mellett. Toporzékoló paripák és csil­logó-villogó elegáns gépkocsik; a múlt és a jelen találkozása, utalás a hagyományokra, a közös történe­lemre és a folyamatosságra is. A Mátyás Király Múzeumban ke­rült sor - jelképesen szólva - a nap megkoronázására: a két dokumen­tum aláírására. Az egyik a pár soros Ünnepélyes Nyilatkozat, a másik, a részletesebb okmány hivatalos cí­me: Nyilatkozat a Magyar Köztársa­ság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársa­ság együttműködéséről az európai integráció útján. Ez utóbbi dokumentum k. ondja, az elmúlt évtizedek során kialakult helyzet hasonlósága a három államot alapvetően megegyező célok elérésére ösztönzi. Ezek egyebek között az állami független­ség, a demokrácia és a szabadság teljes helyreállítása, a totalitárius rendszer tár­sadalmi, gazdasági és szellemi megjele­nési formáinak felszámolása, a parlamen­ti demokrácia, a korszerű jogállam kiépí­tése, az emberi jogok és alapvető sza­badságjogok tiszteletben tartása, a kor­szerű piacgazdaság megteremtése. Acé­lok, valamint az elérésükhöz vezető utak hasonlósága sok területen azonos feladat elé állítja a három országot. A nyilatkozat aláírói tiszteletben tartják minden más nemzet jogát identitásának egyidejű kife­jezésére. Hangsúlyozzák, hogy a nemze­ti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek­nek, az európai hagyományos értékeknek megfelelően, az emberi jogokról szóló nemzetközi dokumentumokkal összhang­ban az összes jogokat élvezniük kell. Az okmány kimondja továbbá, a kö­zép-európai régió szellemi és anyagi fej­lődésének kulcskérdése, a fejlett Európá­val való kölcsönösen előnyös együttmű­ködés kialakításának előfeltétele, hogy következetesen megvalósítsák a polgári társadalom eszményét. Idézek egy szá­munkra is különösen fontos mondatot: „Az európai örökség legfontosabb elemé­ül az egyetemes emberi értékekből kiin­dulva és saját nemzeti identitásukra tá­maszkodva kell létrehozni az egymással harmonikusan együttműködő, az egyes emberek, a családi, a helyi, a regionális és nemzeti közösségek iránt toleráns, a gyűlölettől, nacionalizmustól, xenopho­biától, illetve a szomszédokkal való vi­szálykodástól mentes emberek társa­dalmát." (Folytatás a 2. oldalon) iliteles forrásokból hallottam, nincs tehát ľl okom kételkedni benne. Még kevésbé, hogy az ember maga is iát egy s mást, meg olvas. Arról van szó, hogy fentről egyre erőteljesebben igye­keznek szűkíteni a helyi önkormányzatok hatáskö­rét. Természetesen nem közvetlenül, hanem külön­böző - köztes - államigazgatási apparátusok létre­hozásával. Azonban ez lenne még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy ezek az apparátusok, például a körzeti hivatalok, nemcsak hogy létszámban duzzadnak veszedelmesen, de növekszik a hatal­muk is, úgy tűnik, bizonyos papírokra csak ők adhatnak majd pecsétet, csak ők dönthetnek bizo­LEFOKOZOTT ÖNKORMÁNYZATOK? nyos kérdésekben. Olyanokban, melyek rendes körülmények között a helyi önkormányzat hatáskö­rébe tartoznak. Mintha ők tudnák legjobban, milyen gondokkal küszködik, mire van szüksége egy-egy településnek, hogyan akarnak élni lakói! A furcsán alakuló helyzet egyik jellemzője, hogy az előbb említett magas létszámokkal ellentétben az önkor­mányzati apparátus még egy tízezres településen is mindössze hat-nyolc alkalmazottal dolgozik. A demokratikus településigazgatási elvek, a he­lyi népakarat súlya, a helyi irányítás tekintélye kérdőjeleződik így meg, emellett félő, hogy megint fejünkre nő a hivatal, bolyonghatunk majd labirin­tusaiban; megint az lesz lent, amit feljebb vagy a legfelső szinten akarnak, illetve megengednek. Ennek következtében mindenekelőtt a falvak, váro­sok szellemi arculatát, kultúráját, oktatásügyét ér­zem veszélyben. Gátak emelkedhetnek azok elé a már körvonalazódó és majdani tervek, szándé­kok, törekvések elé, melyek megvalósításával az ott élő lakosság, saját maga választotta vezetői révén vagy velük egyetemben ilyen, azaz szellemi­művelődési szempontból is egyedivé szeretné for­málni lakóhelyét, karakteres közösséggé önmagát. Mert azt alig hiszem, hogy vízvezeték ügyekbe szólnak majd bele a felsőbb hivatalok, „azok ma­radjanak csak az önkormányzatok hatáskörében". Legyen világos, nem az alapvető törvények ellen beszélek, hanem az őket, valamint a helyi demokrá­ciát sértő központi, gyakran egyéni kezdeménye­zésből fakadó intézkedések ellen. Az ellen, hogy he mások mondják meg, mi jó nekünk lent, ahol élünk, hogyan jó, esetleg, milyen nyelven. A minap néhány sort írtam arról, hogy mi, az istenadta nép, legyünk nagyobb bizalommal és türelemmel az ország tulajdonképpen még mindig újnak számító vezetői iránt, adjunk nekik több időt, esélyt, hogy megfontoltan cselekedhessenek. Most azt írom le, a kormányzat is bízzon bennünk, az istenadta népben, és az általa választott helyi önkormányzatokban. Nem olyan ostoba gyülekezet sem az egyik, sem a másik. Félni nem tőlük kell. Ezt azért jegyzem meg, mert gyanítom, egyfajta féle­lemben rejlik a forrása annak az igyekezetnek, mely az önkormányzatok hatáskörének csonkítására irá­nyul. „Nehogy ott lent valahol valami bajt csinálja­nak, példátlan dolgot kövessenek el. Türelmet kér tehát a nép is, időt és esélyt, hogy bebizonyíthas­sa, van ereje és tehetsége a változtatásra, megúju­lásra, arra, hogy sorsát helyi méretekben maga is képes irányítani. Ifülönben előbb-utóbb meg kell majd kérdez­ft nünk: tisztelt parlament és kormány, ho­gyan is állunk hát a népakarat érvényesülésének, az alulról jövő kezdeményezésnek az elvével? ' BODNÁR GYULA BEFEJEZŐDÖTT AZ SZNT 10. ÜLÉSE PUSKAPOROS HANGULAT A SZLOVÁK PARLAMENTBEN VITA A TÁRSADALMI HELYZETRŐL • ROBBANT A TATRAGATE • ZÖLDEK KONTRA KORMÁNY (Munkatársainktól) - Az időszerű társadalmi kérdések vitájával foly­tatta munkáját a parlament. A szokásostól eltérően, a miniszteri karosszékek nem maradtak üresek, viszont a képviselők padsorai erősen foghíjasak voltak. A képviselők ugyanakkor hiányolták Vladimír Mečiart, mivel az ülés keddi megkezdésekor jelezték, hogy a vitában már részt vesz. Kérdéseik egy részét ezért nefn volt kihez intézniük. Maga az általános vita rendkívül szerteágazó, nemegyszer heves, ki­élezett hangvételű volt, de nem hiá­nyoztak a semmitmondó hosszadal­mas fejtegetések, ismételgetések sem. Nem tartoztak az unalmas fel­szólalások közé azok, amelyek a pőstyéni Interthermal külföldi rész­vételű vegyesvállalat működését fir­tatták, hangot adva azoknak az ag­godalmaknak, hogy ebben az eset­ben is nevetséges összegért jutottak hozzá egyesek Szlovákia nagy érté­ket képviselő létesítményeihez és természeti kincseihez. Követelték a már megkötött szerződések sem­missé nyilvánítását. Még éleseb­ben fogalmaztak a képviselők a Ma­gas-Tátra kiárusításáról. Ez a kér­dés külön napirendi pontot képezett, de Peter Sabo és a Zöldek Pártjá­nak többi képviselője is fontosnak tartotta elmondani, szerintük er­kölcstelen a kormány és az SZNT Elnökségének az ügyhöz való hoz­záállása. / Néhány felszólaló érintette a me­zőgazdaság égető gondjait. Többek között Varjú János (DBP), Barta­kovics István (MKDM) és Ásványi László (MKDM) figyelmeztetett, hogy az összegyűlt problémák meg­oldása nem tűr halasztást. Egyéb­ként Bartakovics István felszólalása végén magyarul köszönte meg hall­gatói figyelmét, és szavait a képvi­selők egyetértő tapssal fogadták. Ismét felvetődött a községek va­gyonjogi helyzetének mielőbbi ren­dezése. Rózsa Ernő (Együttélés) megállapította, hogy nem vált be az (Folytatás a 2. oldalon) HÁROM FELTETELLEL IRAK HAJLANDÓ LENNE KIVONULNI KUVAITBÓL ÓVATOS ÜDVÖZLÉSEK • BAGDAD MÁR ÜNNEPEL • A SZÖVETSÉGESEK RAGASZKODNAK AZ ENSZ-HATÁROZATOKHOZ Irak tegnap tájékoztatott döntésé­ről, teljesíti az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának határozatát, amely köve­teli az iraki egységek kivonását Ku­vaitból, de a kormánynyilatkozatban közölte,' a kivonulást ahhoz a felté­telhez köti, hogy Izrael is távozzon a megszállt arab területekről. Az INA iraki hírügynökség által közzé tett nyilatkozatban többek kö­zött ez áll: a Forradalmi Parancsnoki Tanácsának célja a tisztességes és elfogadható megoldás, s ezért úgy döntött, eleget tesz a BT 660. számú határozatának. Ez az első lépés, amelyet Irak tesz a kivonulás kérdé­sével kapcsolatban és a teljes, álta­lános tűzszünet érdekében. A közle­mény a továbbiakban hangsúlyozza az iraki csapatok tényleges kivoná­sát a megszállt Kuvaitból összekap­csolhatnák a szövetségesek távozá­sával a Perzsa-öbölből és az izraeli csapatok kivonulásával a megszállt területekről, valamint a libanoni ügyekbe való szíriai fegyveres bea­vatkozás befejezésével. Bagdadban megkezdődtek az ün­nepségek, megszólaltak a szirénák, az irakiak láthatóan örülnek a beje­lentésnek - jelentette a CNN ameri­(Folytatás a 2. oldalon) ÉBER REFORMFELÜGYELET KÖZELEBB A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP HARAPÓFOGÓJÁHOZ (Munkatársunktól) - Aláírása óta titokzatosság övezi Csehszlovákia és a Nemzetközi Valuta Alap tavaly megkötött egyezményét, s abból is leginkább a nemzetközi szervezet kikötéseit. Többnyire csak utalásokat hallottunk vele kapcsolatban, tartalmával egyelőre nem ismerkedhetett meg a közvélemény. Pedig a szövetségi kormány múlt heti ülése után bejelentették: rövidesen közzéteszik a dokumentumot. Ezt megelőzendő s a jobb tájé­koztatás érdekében tegnap sajtóér­tekezletet hívtak össze a Szlovák Pénzügyminisztériumba. Témája éppen azoknak a követelményeknek az ismertetése volt, amelyeket a Nemzetközi Valuta Alap hitelnyúj­tásakor kellett teljesítenünk. Mint minden magára adó pénzintézmény, úgy az Alap is bizonyos feltételeket szab a kölcsön folyósításakor. így a történetében rekordidő alatt - a belépés után négy hónap múlva - meríthető csehszlovákiai hitelek célszerű felhasználását és megtérü­lését is nyomon követi. Nem diktál, nem akadályozza a gazdasági re­form kibontakozását, csak figyeli a rögzített egyezmény betartását, s ettől teszi függővé a további hitelek folyósítását. Állítólag maga a szer­ződés is csak olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek részletekbe nem merülnek, mindössze keretszabá­lyokat rögzítenek. S bár a dokumentum teljes szö­vegével nem ismerkedhettünk meg, részleteinek feltárásával mégiscsak közelebb kerültünk a Nemzetközi Valuta Alap harapófogójához. És ki­derült, nem is annyira gazdaságrop­pantó hatású, mint amilyennek a ti­toktartás idején véltük. Inkább éber reformfelügyelet, amely gazdasá­gunk átalakulását tarthatja kordá­ban. Kíváncsian várjuk azonban a szerződés teljes szövegének köz­zétételét. Kicsit furcsa lenne, ha arra is Pozsonyban vállalkoznának. Mert hát ebben a kérdésben egyértelmű­en a szövetségi kormány az illeté­kes ... (jmk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom