Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓi 1991. JANUÁR 11. 3 NÉHÁNY SORBAN Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki a múlt hónapban lemondott tisztségéről, kijelentette, nem lát okot a február 11-13ára Moszkvába tervezett szovjet-amerikai csúcstalálkozó elhalasztására. A Visnews nemzetközi televíziós szervezetnek adott nyilatkozatában azonban megjegyezte, abban az időben valószínűleg már nem lesz hivatalában. Ezzel reagált azokra a találgatásokra, miszerint a Gorbacsov - Bush tárgyalásokat elhalasztják - amerikai sajtóértesülések szerint - a START-szerződéssel kapcsolatos problémák vagy az öböl-válság, esetleg a Szovjetunió belső gondjai miatt. Sevardnadze szerint az öbölbeli helyzettel kapcsolatos komplikációk esetleg halasztáshoz vezethetnének, de - mint mondotta - más okot nem lát. Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap komoly figyelmeztetést intézett a litván parlamenthez és közvetve az elnöki rezsim bevezetésével fenyegette meg Vilniust. Követelte, hogy Litvániában teljes mértékben állítsák vissza a szovjet alkotmány és a Litván SZSZK alkotmányának hatályát, ugyanakkor vonják viszsza a tavaly márciusban kihirdetett függetlenség után elfogadott összes törvényt. Gorbacsov felrótta a litván törvényhozásnak, hogy figyelmen kívül hagyja az alkotmánytörvényeket, a legfelsőbb szovjet szervek döntéseit, az elnöki rendeleteket, de még „saját népe érdekeit is". Gorbacsov szerint Litvánia polgárai most „a rend helyreállítását, a biztonság és a normális életfeltételek megbízható garantálását" kívánják. Az államfő úgy véli „már nem hisznek a jelenlegi vezetés politikájában és követelik az elnöki rezsim bevezetését". Szerdán a szovjet katonai egységek Vilniusban körülzárták a kulcsfontosságú épületeket, majd késő este visszavonultak. Szovjet katonai vezetők ugyanakkor cáfolták, hogy puccsot terveztek a balti köztársaságokban a független mozgalmak felmorzsolására. Litvánia függetlenségének hívei egész éjszaka őrizték a parlamentet, hogy megakadályozzák a szovjet katonák, vagy a Moszkva-párti aktivisták esetleges támadását. Tegnap a reggeli órákban nyugalom volt a litván fővárosban, de helyi képviselők úgy vélekedtek, hogy bármikor bármi megtörténhet. A Szovjetunió washingtoni nagykövetét tegnapra virradó éjszaka bekérették az amerikai külügyminisztériumba és tolmácsolták neki az amerikai kormány nyugtalanságát a Szovjetunióba, főleg a Baltikumban zajló legutóbbi eseményekkel kapcsolatban. Nem várható a kedélyek gyors megnyugvása a térségben, hiszen - mint azt Vlagyiszlav Acsalov vezérezredes, a szovjet védelmi miniszter helyettese a Krasznaja Zvezdának adott nyilatkozatában kijelentette - a három balti köztársaságban a katonai parancsnokságoknak Tekintettel arra, hogy a perzsaöbölbeli válsággal kapcsolatban Magyarország is a nemzetközi terrorizmus célpontjává válhat, Budapest kénytelen volt megelőző intézkedéseket tenni. Ezekről Vörösmarty rendőrezredes tájékoztatta tegnapi interjújában a Népszavát. Elmondta, fokozzák azoknak a közhivataloknak, objektumoknak a védelmét, január 13-ig kell megoldaniuk a besorozott és a dezertált katonákkal kapcsolatos . kérdéseket, együttműködve a helyi szervekkel. Acsalov, aki kedd óta a Baltikumban tartózkodik, arra figyelmeztetett, hogy ha a problémát az adott időpontig nem oldják meg, hatályba lép a védelmi miniszter vonatkozó rendelete, amely a besorozottak és a katonaszökevények felkutatására vonatkozik. E feladat teljesítésére csak Litvániában a katonai parancsnokságok kb. ezer ejtőernyőst kaptak segítségül. Mihail Bronstein, a kedden lemondott Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnö-asszony tanácsadója az IAN sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, a kormánynak azért kellett mennie, mert kizárólag volt kommunisták alkották. Megállapította: a kormány vállalta a hálátlan feladatot és felemelte az élelmiszer-árakat, amivel magára vonta a bírálatok össztüzét. Pedig közben a parlament az áremelésekről tárgyalt, s az üzletekből eltűnt minden áru. Landsbergist, a parlament elnökét populista politikával vádolta, amiért a közvélemény nyomására visszavonta az árreformot. A szovjet parlament tegnap jóváhagyta az unió költségvetését. Ez az idén 27 milliárd rubel hiánnyal számol, s feltételezi, hogy jövő év január 1-re a 39 milliárd rubelt is elérheti az ország külföldi konvertibilis adóssága. A moszkvai városi tanács fontos döntést hozott, amelyet a radikális politikusok már nyolc hónapja készítenek elö. Eszerint a szovjet fővárosban privatizálják az üzleteket, a vendéglőket és a szolgáltatásokat, továbbá részvénytársasággá alakítják át a nagy kereskedőházakat. A grúz kormány a köztársaság belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette Mihail Gorbacsov január 7-i rendeletét a Dél-oszét Autonóm Terület megőrzésére. A tbiliszi kormány szerint, ha eleget tesznek a rendeletnek és kivonják a belügyi csapatokat Dél-Oszétiából, az csak a helyzet további destabilízálásához fog vezetni. amelyek potenciális célpontok lehetnek. Növelik a járőrök számát, s kidolgozták a biztonsági egységek azonnali mozgósításának a tervét is. Magyarországon az elmúlt években hozták létre a terrorista-ellenes alakulatot, amely elsősorban irányító funkciót tölt be, de szükség esetén azonnal dönthet az antiterrorista kommandók bevezetéséről is. N

EM ENGEDTÉK keresztül az országon a lengyel határőrszervek azt a szovjet katonai vona-. tot, amely Németországból tartott hazafelé. A döntést azzal indokolták, hogy a tranzitról nem kötöttek előzőleg megállapodást Lengyelországgal. Egyébként a Lvovba tartó szerelvény 26 tehergépkocsit, 9 tankot és 2 légelhárító ágyút szállított, A kijelölt új közlekedésügyi miniszter Varsóban szerdán arról tájékoztatta a szejm képviselőit, hogy kedden két további szovjet szerelvényt is feltartóztattak. A problémáról e héten Moszkvában kétoldalú tárgyalásokat tartanak. O

ROSZORSZÁG hajlandó lenne közvetlen békeszerződést kötni Japánnal anélkül, hogy megvárná a szovjet-japán békeszerződés kidolgozását. Ezt Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke mondotta szerdán egy japán parlamenti küldöttséggel megtartott találkozón. Hozzáfűzte, a szovjet -japán békeszerződés megkötését gátló legnagyobb akadálynak a négy csendes-óceáni szigetet tartja, amelyek a második világháború óta tartoznak a Szovjetunióhoz (pontosabban, az Oroszországi Föderációhoz), s Japán ezek visszaadását követeli. Jelcin leszögezte: Moszkvának el kell végre ismernie, hogy ez a probléma igen is létezik, s tárgyalásokat kell kezdeni az ügyről Japánnal. |'|J ELLENZÉKI SZERVEZEU TET alakított a kubai értelmiség, Alternatív Kritérium néven. A csoport kidolgozta a demokratikus reformok komplex programját, amely fő célként a demokrácia és a nemzeti párbeszéd elérését jelöli ki, mégpedig békés úton, a társadalom lehető legszélesebb rétegének a bevonásával. A politikai élet terén meg akarja szüntetni a Kubai KP hatalmi monopóliumát, s bevezetni a többpártrendszert. J

ÓSÉ EDUARDO DOS SANTOS angolai államfő szerdán nagyszabású kormányalakítást hajtott végre, s kinevezte a fegyveres erők új vezérkari főnökét is. E lépés célja főleg a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok irányításának a javítása. B

EFEJEZTÉK közel egy hónapig tartó sztrájkukat a Tarom román légitársaság alkalmazottai. A Rompres hírügynökség a közlekedésügyi államtitkárra hivatkozva közölte, hogy a külföldi járatokat szombattól, a belföldieket pedig hétfőtől újítják fel. Q"»LOVÉNIA ÉS HORVÁTOD ORSZÁG is erélyesen tiltakozott tegnap a jugoszláv államelnökség szerdai ultimátuma ellen, amellyel a testület elrendelte, hogy a hadseregen kívül le kell szerelni és fel kell oszlatni minden fegyveres alakulatot. Szlovénia szerint e köztársaságban minden fegyveres testület legális, ezért rájuk a parancs nem vonatkozik. A keményen megfogalmazott állásfoglalás szerint a jugoszláv államelnökségnek nincs joga arra, hogy feloszlassa a szlovén területi védelmi erőket. A horvát állásfoglalás hasonló szellemű, az ő közleményük szerint a horvát területen nincsenek olyan alakulatok, amelyekre az államelnökség rendelete vonatkozna, kivéve Knin környékét. Mint ismeretes, itt szerbek élnek, akik kikiáltották autonómiájukat. A horvátországi szerbek önkéntes fegyveres csoportokat hoztak létre. A

LFREDO CESAR, a volt nicaraguai fegyveres ellenzék egyik vezetője lett a managuai parlament elnöke. Cesart szerdán választották meg ebbe a tisztségbe, reá szavaztak a kormányzó UNO mérsékelt szárnyának és az ellenzéki FSLN-nek a képviselői. A törvényhozás új első embere kijelentette: győzelmem szavatolja a stabilitást az országban, s kemény csapást jelent a szélsőségesek számára. Megfigyelők szerint mindez Violeta Chamorro elnökasszony megbékélési politikájának a sikere. B

ULGÁRIÁBAN tovább enyhítettek a kiutazással kapcsolatos rendelkezéseken. A parlament szerdán úgy döntött, hogy azoknak, akik ezentúl Nyugatra utaznak, nem kell a rendőri szervektől kiutazási engedélyt kérniük. E

ltartott egy ideig, amíg az új lengyel államfőnek sikerült fető alá hoznia az új kabinetet. összeveszett egyik fő jelöltjével, Jan Olszewskivel, aki ezért nem vállalta el a kormányfői megbízatást. Vitájuk oka Leszek Balcerowicz személye volt. Balcerowicz a miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be a Mazowieczki-kabinetben, s az ő nevéhez fűződik az egy évvel ezelőtt megkezdett gazdasági sokkterápia. Walesa az új kormányban is döntő szerepet szánt neki - lényegében az egész gazdaság irányítását - s ez az, ami nem tetszett Olszewskinek. Walesa tehát új kormányfőjelölt után nézett. Meg is találta Jan Krzysztof Bielecki személyében, aki a múlt hét végén mutatta be a parlamentben kormányát és mondta el programbeszédét. Ha az új kormány összetételét tekintjük, más folyamatokat is figyelembe véve, önkéntelenül is arra gondolhatunk: Walesa azért támadta és buktatta meg a nagy nemzetközi tekintélynek is örvendő Mazowieckit, túl korán elindított elnökválasztási kapmányával azért verte szét a szolidaritást, hogy államfő lehessen. Mert amint ez megtörtént, felszólította a parlamenti pártokat, ne csináljanak politikai vitát a kormány összetételéből, hanem tanúsítsanak egységet, hiszen a kabihetnek egyetlen fontos feladata van -eza gazdasági gondok megoldása. A ,,nagy bomlasztó" most ismét egységet akar, ós... Máris azzal vádolja öt a Mazowiecki-tábor, hogy túl sok hatalmat szeretne magának, többet, mint az alkotmány rögzít. Az új kormányt lényegében ő állította össze, az ő kormánya ez, s nagy a valószínűsége annak, hogy ő is fogja ellenőrizni. (A faramuci csak az, hogy a Mazowieckikabinet is a Szolidaritásé, tehát az övé volt, mégis feláldozta.) A Bielecki-kormányban a gazdaságot - két korábbi funkcióját megőrizve - továbbra is Balcerowicz fogja irányítani. Még két kulcsfontosságú tárca élén maradtak az előző kormány emberei: Krzysztof Skubiszewski belügy- és Piotr Koldziejczyk védelmi miniszter. KORMÁNY-PÁR HÓNAPRA Talán maga Bielecki lesz a legnehezebb helyzetben. Egyrészt azért, mert ő sem ért mindenben egyet Balcerowicz gazdaságpolitikájával, másrészt azért, mert már eleve elkönyvelték gyenge kormányfőnek. Ennek ugyancsak két oka van. Először is azt állítják róla, hogy báb lesz Walesa kezében, másodszor pedig ő is tisztában van azzal, hogy csak az új parlamenti választásokig marad tisztségben. A választásokat pedig valószínűleg nyárig megtartják. Ma vagy holnap még egy komoly próbát kell kiállnia Bieleckinek: szavazás lesz a szejmben az új kormányról. Néhány miniszterre már igent mondtak a parlamenti bizottságok, de a honatyák a folyosói beszélgetések során kiszivárogtatták: módosítani szeretnének a kormány jóváhagyásának eddigi gyakorlatán. Vagyis, el akarják érni, hogy ne en bloc szavazzanak az egész kormányra, hanem minden miniszterre külön-külön. Ami azt jelenti, hogy sokan nem értenek egyet a kormánylistával, s ezért még meglepetések is történhetnek. Alátámasztja az eddig elhangzottakat az a sajtóértekezlet is, amelyet tegnapelőtt tartott Walesa - elő ízben államfővé választása óta. Érdemes odafigyelni, hogy mire helyezte a hangsúlyt. Nyomatékosan tagadta azokat az állításokat, hogy Lengyelország diktátora akar lenni vagy pedig valamiféle szuperkormányt kívánna létrehozni az elnöki hivatal irányítása alatt. Azt mondta, saját feladatának azt tartja, hogy a politikai és gazdasági problémák lehető legjobb megoldási módjait keresse. Tegyük hozzá, az utóbbi időben nagyon sokat emlegeti a gazdaságot, s ehhez még csak annyit, hogy az államfők elsősorban a kormányfőkre szokták bízni ezt a területet (a kifejezetten elnöki központú államokat kivéve). Tervbe vette viszont egy elnöki politikai tanács létrehozását, amely „a pluralizmust és a demokráciát szolgálná". A 200 fős testületben a legfontosabb pártok, szakszervezetek és társadalmi szervezetek is képviselve lennének. Tehát azok az erők is, amelyek nincsenek a parlamentben. Nem világos, hogy milyen jogkörei lennének - netán valamilyen parlamenten kívüli (vagy melletti) szuperparlament volna? Esetleg azt akarja bizonyítani Walesa, hogy milyen széles körű támogatást élvez? A

bban igaza van az államfőnek, hogy minden erőt a gazdasági gondok enyhítésére kell összpontosítani. Az új esztendő Lengyelországban is jelentős áremelésekkel kezdődött. Az ország fuldoklik az adósságokban, a Gazeta Wyborcza szerdán azt írta, hogy Varsó tartozásai 46,1 milliárd dollárra rúgnak. Az elkövetkező években nem tudnak többet törleszteni, mint a kamatok 12-20 százalékát, s ilyen fejlődés mellett 2000-ben az adósságállomány meghaladná a 100 milliárd dollárt. Varsó ezért azt szeretné, ha a hitelezők az adósságok jelentős részét elengednék vagy átütemeznék. Kérdés, mit fog tudni tenni ennek érdekében az „átmeneti" kormány. MALINÁK ISTVÁN EGY NAP GENFBEN Bizakodásunk napja volt ez. Bő hat órán át tartott a háromfelvonásos dráma, anélkül, hogy sejtettük volna, milyen lesz a végkifejlet. Az idő múlásával egyenes arányban növekedett reményünk, hiszen egyszerű emberi ésszel azt gondoltuk, a haragosok mégsem tárgyalnának ennyit, ha továbbra is fennállnának ellentéteik, már rég ott hagytak volna csapot-papot. Mekkora volt a csalódásunk, amikor James Baker és Tarik Aziz külön-külön, egymástól függetlenül megerősítette: minden maradt a régiben, nemhogy áttörés, de még haladás sem született! Nem hiszem - mert nem akarom hinni -, hogy ez egy elvesztegetett nap lett volna, egy elszalasztott lehetőség, mégpedig minden tekintetben. Úgy vélem, már az a tény, hogy az ultimátum lejárta előtt hat nappal Irqjc mégiscsak hajlandó volt szóba állni az USA-val, önmagában is egy komoly eredmény. Annyi haszna mindenképpen van, hogy Bagdad most már holtbiztosán tudja: Washington a legkomolyabban gondolja azt, amit mond, nem a levegőbe beszél. Igaz, most már valóban csak minimális az esély a háború elkerülésére, de - még mindig van. Inkább hiszek Hans-Dietrich Genschernek, mint azoknak, akik szerint ezek után nincs miben bízni. A német külügyminiszter szerint is igaz, hogy Baker és Aziz nem tárta ki a békére nyíló ablakot, de nem is csapta be. Maradt hát egy kis rés, amin keresztül kommunikálni lehet. Fontos ez, hiszen nem iraki-amerikai ellentétekről van szó, hanem az ENSZ, a nemzetközi közösség ellenzi Irak politikáját. Bár kétségtelen, hogy ennek a koalíciónak az élén az Egyesült Államok áll, az az ország, amely az esetleges katonai megoldás oroszlánrészét vállalta magára. De tárgyalni nemcsak Washington joga vagy kötelessége. Erről eddig sem volt szó, az Európai Közösségek a múlt héten egyeztette saját stratégiáját. Még Genf előtt találkozót ajánlottak az iraki külügyminiszternek, s szerdán megismételték javaslatukat, hogy Tarik Aziz Algírban találkozzon az EK képviselőivel, Luxemburg, Olaszország és Hollandia külügyminiszterével. Aziz válasza: lehet róla szó, de csak Bagdadban. Kérdéses, hogy a genfi fiaskó után hajlandóak lesznek-e Washington közeli szövetségesei egy ilyen lépésre, amely kétségkívül engedmény lenne Iraknak. Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára viszont anélkül mehet el - s megy is - Bagdadba, hogy tartania kellene neki attól, „elveszíti arcát". Az ENSZ vezetőjének ez, úgymond, hivatali kötelessége, még akkor is, ha egy olyan tagországról van szó, amely sorozatosan figyelmen kívül hagyja a Biztonsági Tanács kötelező érvényű döntéseit. Valóban csak egy ici-pici remény van arra, hogy az ENSZ-főtitkár jut valamire az iraki elnökkel, hogy sikerül őt valamire rávennie. Nem vagyok a titkos diplomácia, a suba alatt született megállapodások híve, most mégis abban reménykedem, hogy Genfben azért történt valami ez alatt az egy nap alatt, a tárgyalások hat órája során. Valami, ami nagy adag jóindulattal előrelépésnek tekinthető. Egy gesztus, egy más hangsúly, egy szemvillanás... Mindegy, hogy mi, de talán volt ilyen. Valami apróság, amiről sem Aziz, sem Baker nem szólt a sajtóértekezleten, mert nem is szóihatott. De bele lehet kapaszkodni. Mint egy szalmaszálba. Mert már most fuldoklunk az öböl-válság szülte problémákban, pedig a háború árja még csak dagad. Négy nap - ennyi idő maradt a gátépítésre. GÖRFÖL ZSUZSA SZOVJET-AMERIKAI CSÚCS SEVARDNADZE NEM LÁT OKOT A HALASZTÁSRA GORBACSOV MEGFENYEGETTE A LITVÁN PARLAMENTET VISSZAVONULTAK A DESZANTEGYSÉGEK VILNIUSBÓL Miért mondott le Prunskiene • Privatizálás Moszkvában BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON