Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám, csütörtök

1991. január 10. 3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK íÚJSZÓM Egyeztető tárgyalások Jordánia lezárta határait • Az utolsó üzenetek Szaddam Husszeinhez AUSZTRIÁBAN ERŐSÖDIK AZ ATOMERŐMŰ ELLENI KAMPÁNY NÉHÁNY SORBAN James Baker amerikai külügymi­niszter genfi tárgyalásai előtt (me­lyekről lapunk 1. és 2. oldalán szá­molunk be) kedden megszerezte Franciaország és Németország tá­mogatását az öbölben folytatandó elvi politikához, de nem sikerült megoldania az ellentéteket Mitter­rand francia államfővel arra vonat­kozóan, hogy szükség van-e nem­zetközi békekonferenciára a palesz­tin kérdésről. Dumas külügyminisz­ter emlékeztetett rá, hogy országa 1983 óta támogatja a békekonferen­cia gondolatát, tehát álláspontja semmiképpen sincs összefüggés­ben a jelenlegi válsággal, s így azt nem is lehet úgy értékelni, mint en­gedményt az iraki elnöknek, aki összefüggésbe akarja hozni Kuvait megszállását a palesztin kérdéssel. Közben George Bush amerikai elnök kedden felszólította a Kong­resszust, fogadjon el egy nyilatkoza­tot az erő alkalmazásának támoga­tására az öbölben és figyelmeztes­se Szaddam Husszein elnököt, hogy már csak egy hete van a kivo­nulásra Kuvaitból és ezáltal a hábo­rú megelőzésére. A Kongresszus­hoz intézett levelében az elnök hangsúlyozta, január 15-e nem a katonai konfliktus elindításának dátuma, hanem az az időpont, ameddig Szaddam dönthet a háború vagy a béke mellett. Erről tájékoztat­va a Fehér Ház azt is közölte, hogy amerikai és spanyol hadihajók a Vö­rös-tengeren feltartóztattak egy szovjet teherhajót, amely - szovjet közlés szerint - Jordániába szállított harckocsialkatrészeket, rakétavető­ket és más katonai felszerelést, te­hát nem sértette meg az Irak elleni embargót. New Yorkban az ENSZ székhe­lyén bejelentette; a világszervezet főtitkára azt latolgatja, hogy az iraki -amerikai külügyminiszteri találkozó eredményeitől függően még január 15-e előtt békemisszióval Bagdadba utazik. ENSZ-források szerint Wa­shington nyilván támogatni fogja Pé­rez de Cuellar látogatását, főleg ha Genfben nem sikerül haladást elérni. Szomália fővárosában, Mogadis­huban kolera- és tífuszjárvány tört ki, s más megbetegedések is ta­pasztalhatók, mivel az utcákon több száz holttest hever temetetlenül - közölte tegnap a legnagyobb el­lenzéki szervezet, az Egyesült Szo­máliai Kongresszus (USC) római szóvivője. Egyúttal gyógyszer- és élelmiszersegélyt is kért a nemzet­közi szervezetektől. Ez utóbbiakat George Bush hétperces televíziós beszédben szólította fel az Irak-elle­nes koalíció országait, hogy utasít­sanak el minden kompromisszumot Szaddam Husszeinnel. Nyomatéko­san hangsúlyozta, az iraki diktátor­nak választania kell a kivonulás és a háború között. Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő tegnap egyenesen Szaddam Husszeinhez intézett üzenetet, amelyről azonban nem közölt rész­leteket a szovjet külügyminisztéri­um. A TASZSZ szerint az üzenet, amelyet kedden adott át Bagdadban a szovjet nagykövet „megfelel a Szovjetunió tartós erőfeszítései­nek a válság békés megoldására az ismert BT-határozatok alapján". Az Iszlám Konferencia Szerveze­te a szaúd-arábiai Dzsiddában felhí­vást fogadott el, amelyben nyomaté­kosan felszólítja az iraki kormányt csapatainak kivonására Kuvaitból és arra, tegye lehetővé a törvényes kuvaiti kormány visszatérését. A fel­hívás ellen csak a palesztin képvise­lő tiltakozott. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet Bagdadban tanácskozó végrehajtó bizottsága közölte; konfliktus esetén a palesztin egységek közvetlenül részt vesznek a harcokban az iraki hadsereg olda­lán. A határozat nem kötelező erejű, a PFSZ egyes tagszervezetei önál­lóan dönthetnek a részvételről a har­cokban. A még Irakban és Kuvaitban tar­tózkodó külföldiek számára nagyon kellemetlen Jordániának az a tegna­pi döntése, hogy azonnali hatállyal - anyagi és szervezési problémákra hivatkozva - bizonytalan időre lezár­ja határait. Az intézkedés nem vo­natkozik a jordán állampolgárokra. Érdekes hírt közölt tegnap a The Independent brit napilap. Eszerint kurd ellenállási csoportok azt állítják, tudomásuk van egy fontos iraki nuk­leáris berendezésről. Ez a Dzsabal hegységben, Moszultól délre, föld alatti alagutakban található. Uránbá­nyáról, uránfeldolgozó üzemről vagy vegyifegyver-gyárról lehet szó, vélik brit források. viszont arra figyelmeztették az el­múlt napokban, hogy gyakorlatilag lehetetlen bejutni Mogadishuba, a nemzetközi repülőtér környékén súlyos harcok folynak a kormánye­rők és a lázadók között. Valószínű, hogy a repülőteret még mindig a Sziad Barre államfőhöz hü egysé­gek tartják ellenőrzésük alatt. A vá­rosban anarchia uralkodik, az épüle­tek nyolcvan százaléka romba dőlt. Nemcsak folytatódik, hanem erő­södik is Ausztriában a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű elleni kam­pány. Wolfgang Schüssel gazda­sági miniszter javaslata alapján a bécsi kormány e hónap végén konkrét ajánlatot kíván átnyújtani Marián Calfa szövetségi kor­mányfőnek. Ez villanyáram vagy földgáz szállítására vonatkozna, amellyel az atomerőmű esetleges leállítása miatti termeléskiesést pó­tolnák. A feltétel azonban az lenne, Csehszlovákia vállaljon kötelezett­hogy lemond az atomenerge­A VILÁGSAJTÓBÓL Az árliberalizálás fájdalmas találkozás a csehek és szlovákok számára a piac­gazdasággal, írta tegnapi számában a párizsi Le Monde. A cikk szerzője, Martin Plichta szerint a fogyasztók elké­pedve fogadták „az árak táncát, ami a franciákat is felháborítaná, ezzel szem­ben a szovjetek vagy a lengyelek szemé­ben még mérsékeltnek tűnnek". Hozzá kell szokni ahhoz is, hogy egész más árak vannak a városközpontban, mint a lakóte­A litván parlamentben tegnap reggel megkezdődött a vita az új kormányfő kinevezéséről, a kulcsfontosságú minisz­teri posztok betöltéséről. A nagy sietség arról tanúskodik, hogy Vytautas Lands­bergis parlamenti elnök mielőbb meg akarja oldani a kormányválságot, amelyet Kazimera Prunskiene miniszterelnök­asszony és helyettesei, Algirdas Braza­uskas és Romuldas Ozolas lemondása okozott. A Moszkvában tartózkodó litvánok szerint két megoldás lehetséges: vagy Landsbergis egyik közeli munkatársát ne­vezik ki a kormány élére, vagy ellenkező­leg, az eddigi kabinet irányvonalának va­lamely hívét, például Ozolast. Edgar Savisaar észt kormányfő Moszkvában tegnap találkozott Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszterrel - kö­zölte a szovjet kormány szóvivője a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójával, de to­vábbi részleteket nem mondott. Az észt kormányfő még kedden érkezett meg Moszkvába, s tegnap találkozott még Alekszandr Jakovlevvel, az Elnöki Ta­nács tagjával, valamint Valentyin Pavlov szövetségi pénzügyminiszterrel. Acsalov tábornok, a védelmi miniszter helyettese tisztek egy csoportjával együtt a Baltikumba utazott. A hadsereg lapjá­nak tájékoztatása szerint a baltikumi kato­nai körzetben történő látogatásának célja kiegészítő intézkedések kidolgozása a december 1-én hozott, a szovjet állam­polgárok tényleges katonai szolgálatra való besorozásáról szóló elnöki rendelet teljesítésére. tikai létesítmények építéséről. Franz Vranitzky kancellár azt mondta, az évi villamosenergia exportja 3,5 mil­liárd schillingbe kerülne, s hozzátet­te, hogy az ilyen kompenzálás öt éven keresztül tartana. Ugyanakkor egyre növekszik azoknak a tábora is, akik ellenzik, hogy Ausztria ingyen szállítson villanyáramot Csehszlovákiának. Szerintük a segítségnek ez a formája nem hatékony, s inkább a technikai segítség csomagját szeretnék érvé­nyesíteni. lepeken, s különbségek vannak az egyes városok között is. Az áremelkedés elégedetlenséget vált ki, de úgy tűnik, a lakosság elkerülhetet­len rossznak tekinti, s reméli, hogy a leg­rosszabbat hamarosan maga mögött tud­hatja majd. A szerző idézte Václav Klaus pénzügyminiszter szavait, szerinte az élelmiszerárak három-négy hónapon be­lül állandósulnak, és csökkenni fógnak. Az első negyedév azonban rendkívül ne­héz lesz egyes rétegek számára, főleg az idős emberek és a fiatal gyermekes csalá­dok érzik meg a legjobban. Mircea. Druc moldvai kormányfő elí­télte Moszkva döntését, hogy ebbe a déli köztársaságba is szovjet csapatokat küld­jenek a sorkötelesek szolgálatba állításá­ra a szövetségi fegyveres erőkben. Druc kedden Washingtonban azt követően nyi­latkozott az újságíróknak, hogy találkozott Lawrence Eagleburger külügyminiszter­helyettessel. Szerinte már enélkül is elég szovjet katona van Moldáviában, s a leg­jobb lenne, ha a Szovjetunió az USA példájára zsoldoshadsereget hozna létre, akkor nem kellene a fiatalokat erőszakkal besorolni. Nem kizárt, hogy napokon belül Grúzi­ában is megkezdődik a sorkötelesek és a katonaszökevények erőszakos felkuta­tása. Egyelőre azonban a köztársaság­ban a Dél-oszét Autonóm Területen kiala­kult helyzet áll a figyelem középpontjá­ban. A terület közigazgatási központjában rendkívüli állapotot vezettek be, s éjsza­kai kijárási tilalom van érvényben. Állan­dósultak a lövöldözések, az összecsapá­sok az oszétek és a grúz rendőrség, között. A szovjet televízió kedd esti jelen­tése szerint aznap az autonóm területen négy személyt öltek meg. A rádiófelhívá­sokra, hogy szolgáltassák be fegyverei­ket, a lakosság nem reagált. Tegnapra összehívták a grúz parlament rendkívüli ülését, amely azzal a kérdéssel foglalko­zott, hogy a szovjet államfő beavatkozik a köztársaság belügyeibe. GorbacsQv szerint ugyanis Grúziának nem volt joga dönteni az autonóm terület megszünteté­séről. J IŔÍ GRÚŠA, hazánk új bonni nagykövete kedden átadta megbízólevelét ~ Richard von Weizsácker államfőnek. Ebből az alkalomból emlékeztetett arra, hogy a Charta 77 volt az, amely Kelet­Európában elsőként követelte Né­metország egyesítését. Weizsácker a kétoldalú együttműködés lehető­ségeiről szólva aláhúzta annak a csehszlovák-német szerződésnek a jelentőségét, amelyet most készí­tenek elő. V ARSÓ ragaszkodik ahhoz, hogy a Lengyelország terüle­tén állomásozó 200 000 szovjet ka­tona az év végéig hazatérjen. Ezt lengyel parlamenti képviselők hang­súlyozták a szovjet Legfelsőbb Ta­nács képviselőivel folytatott keddi tárgyalásaikon. A szovjet fél emlé-' keztetett arra, hogy az ilyen eljárás súlyos problémákat okozna, s sze­rinte „a meggondolatlan és elsietett döntés a Magyarországon és Csehszlovákiában telepített szovjet egységek kivonásáról ezekeben az országokban, a Szovjetunióban és a Németországban állomásozó szovjet egységek körében is nagy feszültséget okozott". S ZLOVÉNIA nem lép ki a ju­goszláv föderációból, mivel annak alkotmányos része és hozzá­járul az államszövetség kialakításá­hoz - mondotta Dmitrije Rupel szlo­vén külügyminiszter a belgrádi tele­víziónak adott nyilatkozatában. Rá­mutatott, Szlovénia leválása nem technikai jellegű, hanem elvi kérdés. Abban az esetben, ha a köztársaság mégis az elszakadás mellett dönte­ne, Jugoszlávia megszűnne létezni. E GY MÁSIK JUGOSZLÁV TAGKÖZTÁRSASÁGBAN, Macedóniában kedden rendkívül vi­haros volt az új parlament alakuló ülése, amelyen Sztojan Andovot, a Reformerők Szövetségének jelölt­jét választották a törvényhozás elnö­kévé. A képviselőknek meg kellett volna választaniuk a macedón ál­lamfőt is, amire e köztársaság két vezető pártja (a Belső-Macedón For­radalmi Szervezet és a Macedón Kommunista Szövetség) közötti tor­zsalkodások miatt nem került sor. R AINER EPPELMANN egykori keletnémet védelmi minisz­ter tagadta azokat a vádakat, ame­lyek szerint az ő hivatali ideje al'átt az NDK illegálisan szállított külföldre fegyvert. Tekintettel a bécsi leszere­lési tárgyalásokra, az egykori NDK­hadsereq arzenáljának jelentős ré­sze fölöslegessé vált. Eppelmann szerint három lehetőség között lehe­tett választani: megsemmisíteni, ela­jándékozni vagy eladni a fegyvere­ket. Ilyen összefüggésekben kerül­hetett sor a fegyvereladásra, s ezek az üzletek szerinte tiszták voltak. G EORGE BUSH amerikai el­nök úgy döntött, hogy a Sal­vadornak nyújtott katonai támoga­tásra felszabadít 42,5 millió dollárt, tekintettel arra, hogy a salvadori fel­kelők megsértik az emberi jogokat, s a külföld nekik továbbra is szállít fegyvereket. A költségvetésből az idén Washington összesen 85 millió dollárt szánt Salvadornak, ennek a felét azonban befagyasztották, hogy rákényszerítsék a salvadori kormányt az FML.N-nel folytatandó béketárgyalásokra. B UKARESTBEN kedden vagy 200 szomáliai menekült el­foglalta az ENSZ-épület földszinti helyiségeit. Az AP hírügynökség szerint a menekültek a nyugati or­szágoktól kérnek menedékjogot. Az említett épület az ENSZ Fejlesztési Programjáé (UNDP). Románia meg­erősítette: ezek a szomáliaiak de­cember 30-a után menekültek el Mogadishuból, miután a szomáliai fővárosban súlyos harcok robbantak ki. A JUGOSZLÁV ÁLLAMEL­NÖKSÉG a fegyveres erők kollektív főparancsnokaként tegnap elrendelte, hogy a hadsereg kivéte­lével minden fegyveres alakulatot le kell szerelni és fel kell osztani - kö­zölte a Tanjug hírügynökség. Műin tudom, milyen most az időjárás INICIII a Baltikumban, talán ugyanolyan ködös, mint errefelé. Akkor pedig nehéz helyzet­ben vannak az oda irányított szovjet desszanto­sok, akik körül enélkül is elég a ködösítés. Szergej Ahromejev marsall a parlamenti tanács­kozás szünetében azt mondta az újságíróknak, nem is küldtek erősítést a Baltikumba. Valerij Manyilov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője sajtóértekezletén kedden ugyanezt állí­totta, mondván, szó nincs arról, hogy néhány hadosztályt küldtek volna oda, csak néhány ejtő­ernyős egységet a katonai parancsnokságok, a sorozóbizottságok munkájának segítésére. Élt az alkalommal és felpanaszolta, milyen nehéz feltételek között dolgoznak a szovjet parancsnok­ságok, kikapcsolják telefonjaikat, szüneteltetik a villanyáram és a víz szolgáltatását, dolgozóikat és családtagjaikat halálosan megfenyegetik. Moszkvát szemmel láthatóan" nem nagyon ér­dekli, hogy ez a desszant-akció esetleg robba­náshoz vezet. Ellenkezőleg, mintha éppen ezf szeretné elérni. Bizonyíték erre Rafík Nyisanov­nak, a Nemzetiségi Tanács elnökének kedd délu­táni felszólalása a parlamentben. Drámai hangon számolt be az aznapi vilniusi tüntetésekről az áremelések ellen és hangsúlyozta, nehéz megjó­solni, milyen irányt vesznek az események az elkövetkező napokban, sőt talán órákban. Sietett mindenkit biztosítani arról, hogy a Szovjetunió vezetése kész meghozni a szükséges intézkedé­seket a helyzet stabilizálására és „nem fogja megengedni a kedvezőtlen fejlődést". A dolog pikantériája, hogy amikor Nyisanov a vészharan­got kongatta, akkor a litván parlament már hatá­lyon kívül helyezte a kormány rendeletét az élelmiszerek árának emeléséről. S ezt Moszkvá­ban is tudták. Vagyis semmi értelme sem volt ennek a beszédnek, hacsak az nem, hogy Vilni­ust még egyszer figyelmeztessék: függetlenségi nyilatkozatát nem veszik komolyan. Litvánia vezetői ezzel teljes mértékben tisztá­ban vannak, ez késztette Landsbergis államfőt arra, hogy a múlt hét végén, amikor Oslóban járt, csapat irányvonala kétségkívül fontos az egész világ számára, de ez nem jelent kritikátlan támo­gatást. Bizonyítja ezt, hogy a Fehér Ház nyom­ban tiltakozott, amint hírét vette: desszantoSokat küldtek a térségbe a sorozások biztosításának ürügyen. Ezt a lépést ugyanúgy értékelte Wa­shington is, mint a baltikumiak, vagyis mint a füg­getlenné válás folyamatának akadályozását, bur­kolt fenyegetést. Gyors reagálásával az eseményekre a Fehér Ház azt is jelezni akarta: bármennyire is lefoglalja az öböl-válság, azért a Baltikumra figyel. Ilyen vonatkozásban-nem alaptalan a lettek, a litvánok és az észtek aggodalma sem, hogy Moszkva éppen azért időzítette mostanra ezt az akciót, mert arra számít, a világ az öböllel lesz elfoglal­va, a renitens köztársaságok megrendszabályo­zása elkerüli a figyelmét. Ebben az összefüggés­ben nyilván nem véletlen, hogy a Biztonsági Tanács Iraknak adott ultimátuma lejártakor vál­nak esedékessé Moszkva megtorló intézkedései is a három köztársaságban, hiszen január 11-13­ig kaptak haladékot a katonakötelesek bevonulá­sának biztosítására. K icsit sok ennyi egybeesés ahhoz, hogy véletlen legyen. Viszont nyilván világmére­tű meghökkenést és elítélést váltana ki, ha ugyan­abban az időben, amikor a nemzetközi haderő esetleg már a támadásra készülne az iraki ag­resszorok ellen, akkor a szovjet desszantosok a Baltikumban lépnének akcióba. Ugyanannak a Gorbacsovnak a beleegyezésével, aki néhány hete kapta meg a Nobel-békedijat... GÖRFÖL ZSUZSA Mogadishuban kolerajárvány tört ki Moldova és Grúzia tiltakozik a sorozás ellen KORMÁNYVÁLSÁG LITVÁNIÁBAN EJTŐERNYŐSÖK A KÖDBEN sajtóértekezletén közölje: Litvánia elszigetelő­dött, s kénytelen lesz kapitulálni Moszkva előtt. Bírálta a nyugati országokat, hogy nem kapnak tőlük komoly támogatást sem politikait, sem gaz­daságit. Igaz, azt sem titkolta, hogy a litván parlamenten belül is eltérőek a vélemények a köztársaság és a központ közötti tárgyalásokat illetően, s egyre többen követelik, hogy ne ő ve­zesse a tárgyalóküldöttséget Moszkvában. Landsbergis akkor első ízben szólt ezekről az ellentétekről, amelyek mögött a parlament és a kormány között, a keményen szovjetellenes államfő és a pragmatikusabb miniszterelnök-asz­szony között állandósult feszültségeket kell ke­resni. Ezek vezettek a Prunskiene-kormány kedd esti lemondásához is. Landsbergisnek abban sincs igaza, hogy a Nyugat elfeledte a Baltikumot, feláldozza, csak­hogy megmentse Gorbacsovot. A Gorbacsov-

Next

/
Oldalképek
Tartalom