Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám, csütörtök

2 1991. január 10. Jóváhagyták az Alkotmánylevelet Hírmagazin - megkurtítva December derekán még ké­telkedve fogadtuk a hírt, de teg­napelőtt már azt kaptuk, amit ígértek: negyvenöt perc helyett tizenöt perces magyar nyelvű magazint sugárzott a Szlovák Televízió. A műsorvezető szerint nem ez a végleges megoldás, tudtuk meg rögtön, a műsor ele­jén. Hosszabb, esetleg még rövi­debb lesz akkor a Hírmagazin. kérdeztük Ernest Kocunt, a Tv­híradó főszerkesztő-helyettesét. - Erre a kérdésre ezekben a napokban aligha tud pontos választ adni valaki - felelte. - Tegnap a Matica slovenská elnöke méltatlankodott, hogy mi­ért lett rövidebb a műsoruk, előbb a polgármester telefonált, hogy nem nyugszik bele a Po­zsonyi Magazin megrövidítésé­be. Nagyon sajnálom, vannak dolgok, amelyek nem rajtunk múlnak. Ha a televízió 550 millió korona állami támogatás helyett csupán 50 milliót kap, akkor a műsorpolitikába, a program­szerkesztésbe mások is bele­szólnak. - De egy háromnegyed órás magazinból tizenöt perceset csi­nálni. .. - Magának ezek szerint nem tetszett az adás. - Negyed órában három kis riport és egy rövid időjárás-jelen­tés - ez igazán nem sok. - Legyenek jók azok a ripor­tok, színesek és érdekesek! - Ebben egyetértünk, de tizenöt perc akkor is csak tizenöt perc marad. - És az semmi? - Tudja, van is erre egy ma­gyar szólásmondás: Nesze sem­mi, fogd meg jól! - Ugyan, ugyan. És ha fél év múlva megszűnik a Szlovák Te­levízió? Ez is előfordulhat. Meg­veszi egy részvénytársaság és majd az ő műsorait fogjuk nézni. Ez persze még nem biztos. Ne is beszéljünk róla. Azt viszont, hogy a közeli napokban 700 dol­gozónk kap felmondást, tovább­adhatja. Ez is a változások ered­ménye. - szabó ­A kormány nem igazodott az ütemtervhez (Folytatás az 1. oldalról) számú alkotmánytörvényt, amelynek kidolgozásában Alexan­der Dubček és Zdenék Jičínský is részt vett. A jogszabályt, amelyről még napjainkban is kiindulunk, Du­ray Miklós jó alapnak nevezte a ki­sebbségi problémák rendezésében. Rámutatott arra, hogy az alkot­mánytörvényt manapság gyakran túl nagyvonalúnak minősítik. Kiemelte, hogy e jogszabály szemszögéből az alkotmánylevél visszalépést jelent, mivel nem képes rögzíteni azokat a. kisebbségi jogokat, amelyeket még a kommunista rendszer is haj­landó volt deklarálni. A legfelsőbb törvényhozó testület a felszólalás nyomán átfogó képet kapott az előző évtizedekben alkal­mazott nemzetiségi politika követ­kezményeiről, a kitelepítésekről, a „reszlovakizálásról", a többségi nemzet és a kisebbségek közti vi­szonyról.. Duray visszautasította azt a vádat, hogy például a bősi vízierő­mű környékén élő lakosság, mivel nem ért egyet az erőmű építésével, tulajdonképpen az államot bomlasz­tó ötödik hadoszlop lenne. Vélemé­nye szerint a napirenden szereplő alkotmánylevél-javaslat egyes ren­delkezései korlátozzák az ENSZ, il­letve a helsinki konferencia részéről kinyilvánított, a kisebbségekre vo­natkozó elvek teljes érvényesülését, s ilyen formában történő elfogadá­suk csupán az elmúlt húsz évben kialakult helyzetet konzerválná. Kifo­gást emelt az alkotmánylevél ide vonatkozó cikkelyeiben használt ter­minológia miatt, nevezetesen hogy „nemzetiségi kisebbség" szerepel benne a nemzeti kisebbség fogalom helyett, s javasolta az előbbinek az (Munkatársunktól) -Országhatá­raink immár szabaddá váltak: utaz­hatunk, és a világ minden részéből jöhetnek hozzánk a látogatók, de ehhez elkerülhetetlen az idegenfor­galom fellendítése. Az első nagy lépést megtettük már e téren is: tegnap Brünnben megnyílt a GO 1991- nemzetközi turistaszalon, amely első alkalommal nyújt lehető­séget a külföldi és a hazai utazási irodáknak, légitársaságoknak, szál­lodáknak, vendéglátóipari vállalatok­nak a közös bemutatkozásra, vala­mint arra, hogy kínálatukat ÉRVÉNYBEN: 1991. január 10-én Pénznem Eladási árfolyam 1 anvcánro i tľyy&eyre, koronában Angol font 54,46 Ausztrál dollár 22,08 Belga frank (100) 90,48 Dán korona 4,84 Finn márka 7,77 Francia frank 5,49 Görög drachma (100) 17,65 Holland forint 16,53 ír font 49,83 Japán jen (100) 21,05 Kanadai dollár 24,92 Luxemburgi frank (100) 90,46 Német márka 18,64 Norvég korona 4,78 Olasz líra (1000) 24,80 Osztrák schilling 2,65 Portugál escudo (100) 20,82 Spanyol peseta (100) 29,45 Svájci frank 22,15 Svéd korona 5,02 USA-dollár 28,69 HELYREIGAZÍTÁS A tegnapi számunk első oldalán közölt Gsak nehogy a fogyasztó lássa kárát... cikkünk bevezetőjében a szerző hibájából sajnálatos elírás történt. A mondat helye­sen így hangzik: Nagy vita után akkor abban állapodtak meg, hogy a kerület • tejüzemei januárban mégsem 5,60-at, ha­nem 5,80 koronát fizetnek egy liter első osztályú lejért... utóbbival való helyettesítését. Az MKDM-Együttélés parlamenti képvi­selői klub nevében előterjesztett mó­dosító javaslatai egyértelműen az emberi dimenziókkal kapcsolatos koppenhágai konferencia által jóvá­hagyott alapelvekből, valamint az Európa Tanácsnak az 1990. október 1-jén Strasbourg-ban jóváhagyott, a kisebbségek jogaira vonatkozó ajánlásokból indulnak ki, s az egyéni politikai és kollektív kulturális jogok­ra vonatkoznak, beleértve a nemzet­közi kapcsolatokat is. A javaslat sze­rint az alkotmánylevél vonatkozó fe­jezetének tartalmaznia kell a nemze­ti kisebbségek jogát kultúrájuk anya­gi támogatásához, az információ­szerzés és -felhasználás jogát, az anyanyelv használatának jogát, a nemzetközi nem kormányszintű szervezetekben való részvétel jogát. Ott kellene szerepelnie a nemzeti kisebbségek azonosságával össze­függő törvények alkotásában és végrehajtásában való részvétel jo­gának is. Az állásfoglalás szerint természetesnek kellene lenni, hogy ezeket a jogokat a nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan egyénileg és kollektíván is lehessen alkalmazni. Beszéde végén hangoztatta: A ja­vaslatok jóváhagyása kétségkívül megkönnyítené újbóli csatlakozá­sunkat az európai nemzetek közös­ségébe. Duray Miklós felszólalására azon­nal reagált Ladislav Roman (SZNP) képviselő. A jelenlevők részéről de­rültséget váltottak ki azok a kérdései, melyekkel azt firtatta, hogy Duray nézetei, aki most mint moralista, humanista, demokrata és jogvédő szerepben lépett fel, mennyiben van­a nagyközönség előtt propagál­hassák. Tehát utazhatunk, akár a Škoda Formán típusú gépkocsival (már aki­nek sikerül hozzájutnia) vagy a plze­ňi Bustour luxusautóbuszával. De utazhatunk repülővel, vonattal, autó­busszal, sőt még lóvontatású város­néző járművel is. Az Autoturist az attraktív utakon kívül Havel márkanévvel gyermek­autót ajánl a jópénzű szülőknek 2000 márkáért. Volt utazási iroda, amely ingyen borkóstolót tartott, má­sok pedig ideiglenes játéksarokkal próbálták meggyőzni a látogtókat. Jozef Chren, a Szlovák Köztársa­ság kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere a kiállítást megnyitó be­szédében így fogalmazta meg a ren­dezvény célját: „Szeretnénk, ha egyre többen keresnék fel természe­ti kincsekben, történelmi műemlé­kekben gazdag országunkat. Ezért kívánunk hagyományt teremteni a mostani nemzetközi idegenforgal­mi szalonnal." Délutánra egyre növekedett a lá­togatók száma, sokan fontolgatták hová is utazhatnának a nyári sza­badságukra, egy idős bácsi pedig sopánkodva foglalta össze érzéseit: Mehetünk már a világ bármely ré­szére, csak legyen rá pénzünk... DEÁK TERÉZ Egyetértenek Devátý javaslatával A Morva Nemzeti Párt bizottsága nyi­latkozatot adott ki Stanislav Devátý par­lamenti képviselő azon követelésével kapcsolatban, hogy tegyék közzé a volt Állambiztonsági Testület titkos munkatár­sainak és bizalmi embereinek névsorát. A párt vezetősége egyetért Devátý azon véleményével, hogy közéleti tevékenysé­gükkel ezek 'a személyek nagy veszélyt jelentenek a társadalom demokratikus fej­lődése szempontjából. Ezért teljes mér­tékben támogatja nevük nyilvánosságra hozatalát. A Morva Nemzeti Párt bizottsá­ga egyúttal a többi politikai párthoz és mozgalomhoz fordul, hogy csatlakozza­nak nyilatkozatához. Kéri a Szövetségi Gyűlés képviselőit, hogy hagyják jóvá a névjegyzék közzétételét. (VIS) nak összhangban az Osztrák -Magyar Monarchia ezeréves törté­nelmével, valamint a Dél-Szlovákiá­ban uralkodó jelenlegi rasszizmus­sal jellemezhető helyzettel. Albert Černý (PF) arra mutatott rá, hogy egy nemzet identitása nem alapulhat egy másik nemzet létének tagadására, még akkor sem, ha az kifejezetten kisebbségi helyzetben van is. Felszólította a képviselőket, támogassák Duray javaslatait. Du­ray Miklós néhány javaslatára Sán­dor Eleonóra (FMK) is reagált. Vé­leménye szerint nem helyes, ha egyes politikai pártok politikáját és nézeteit a kormány hivatalos politi­kájaként értelmezik. A módosító ja­vaslatok szinte szó szerinti idézetei a nemzetközi dokumentumoknak, ezért indokoltak. Ezek a dokumentu­mok - mondotta a képviselőnő -, az alkotmánylevél jóváhagyásával jog­rendünk részévé válnak. így idéz­hetnénk sorban a nemzetközi egyezményeket, de ennek nincs nagy jelentősége, mivel ratifikálá­sukkal jogrendünk részévé válnak. A kollektív jogokra vonatkozóan Sándor Eleonóra arra emlékeztette Duray Miklóst, hogy a múlt héten egyik sajtónyilatkozatában ezt a fo­galmat homályosnak és tartalmat­lannak minősítette. Ladislav Románt felvilágosította arról, hogy az Oszt­rák-Magyar Monarchia nem ezer éve, csupán 1867-ben keletkezett. Ladislav Roman nézetét, misze­rint a kisebbségek idegen képződ­mény az ország testében, visszauta­sította Dana Branná (PF) képviselő is. Duray Miklós felszólalásának ér­tékelésében viszont egyetértett Sán­dor Eleonórával. A vitában hatvan képviselő szólalt fel. Az előterjesztett módosító javas­latokat szavazás előtt megtárgyalták az alkotmányjogi bizottságok. Miután, kimerítő szavazási mara­tón után valamennyi módosító ja­vaslat sorsáról döntöttek, sor került az SZNT és a CSNT által előterjesz­tett, az alapvető jogokat és szabad­ságjogokat tartalmazó alkotmányle­vélről való szavazásra. A szavazás előtt rövid szünetet rendeltek el, ez alatt a kommunista képviselői klub ülést tartott. A szavazás előtt Zde­nék Jičínský emlékeztette a képvise­lőket arra, hogy felelős döntésről van szó, hiszen az Alkotmánylevél elfogadása az egyik alapvető felté­tele annak, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot felvegyék az Európa Tanácsba. Ekkor jelentkezett szólásra Gyi­mesi György az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője. Az alábbi nyilatkozattal fordult a Szövetségi Gyűlés tagjaihoz: Az MKDM-Együttélés képviselői klubjának tagjai az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevele ki­hirdetésére vonatkozó alkotmány­törvény fontosságának tudatában egyetértenek az alkotmánylevél szövegével, kivéve a 3. fejezetet. Klubunk módosító javaslatainak elutasítása után arra a meggyőző­désre jutottunk, hogy az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél 3. fejezetének szö­vege nem felel meg választóink el­várásainak; nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbségek teljes értékű, a korszerű európai normáknak meg­felelő szabad fejlődését. Ezért sajnálattal bejelentem: az MKDM-Együttélés képviselői klub­jának tagjai nem vehetnek részt az alkotmánylevélről mint egészről való szavazásban. Ezért egy időre el­hagyják az üléstermet. A meglepetést keltő bejelentést követően Szőcs Ferenc, Gyimesi György, Magyar Ferenc, Wladis­law Niedoba, Varga Olivér, továb­bá Duray Miklós, Batta István, Miklós István, Noviczky Béla és Vincze Dániel képviselők kivonultak a teremből. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának képviselői meggyőző szótöbbséggel jóváhagyták az alkot­mánytörvény-tervezetet. Az ülés 21 órakor ért véget, a parlament csütör­tökön folytatja tanácskozását. Somogyi Mátyás Az árak liberalizálása nincs össz­hangban a gazdasági reform menet­rendjével, ahogyan azt a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta - mondotta teg­napi prágai sajtóértekezletén a Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációjának el­nöke. Roman Kováč kiemelte: a kor­mány azzal, hogy nem igazodott az ütemtervhez, megelőzte az esemé­nyeket, kihagyott egy, a piacgazda­ságra való áttérés szempontjából fon­tos lépést, a kisprivatizációt. Mivel ez még nem indult be teljes mérték­(Folytatás az 1. oldalról) A rövid, immár második szünet után az amerikai és az iraki külügy­miniszter folytatja a tárgyalásokat, amelyek a várakozásokkal ellentét­ben több mint hat óráig tartottak. A tanácskozás után James Baker sajtóértekezleten tájékoztatott az eredményekről. Mint mondotta, Irak a megbeszéléseken egyáltalán nem tanúsított rugalmasságot, s hangsú­lyozta, ha Bagdad nem vonja ki egységeit Kuvaitból, akkor szembe kell néznie a pusztító katonai akció következményeivel. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az út a békéhez azonban továbbra is nyitva áll. Irak részéről sajnos nem hangzott el semmilyen új javaslat, folytatta Baker. Rámutatott: Bagdad Kuvait megszállása, vagyis augusztus 2-a óta már többször elszámította ma­gát. A mostani találkozó legfőbb cél­ja éppen az volt, hogy megakadá­lyozza Husszein újabb tévhitét, ami a szövetségesek elszántságát illeti A miniszter megismételte az ameri­kai álláspontot és megerősítette, hogy már nem hajlandó Bagdadba utazni egy következő tárgyalási for­dulóra. „Tizenöt tárgyalási időpontot javasoltunk, s Irak ezt nem használ­ta ki. Ezzel ez a fejezet le van zárva" - mondotta Baker. „Biztosítottam Aziz minisztert, amennyiben Irak tel­jesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatát, és kivonul Kuvait­ból, akkor az USA nem támadja meg Irakot." HÍREK - VÉLEMÉNYEK ben, továbbra sem szűnt meg egyes termelő- és kereskedelmi vállalatok monopóliuma, hiányzik a konkuren­cia, s nem teremtődtek meg a felté­telek az árak drasztikus emelkedé­sének korlátozásához. A továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy a libe­ralizálás keretében végrehajtandó árszabályozásról a Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács­ban nem folytattak tárgyalásokat. El­mondta: a konföderáció főtanácsa kéri a kormányt, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az ország gazda­sági és szociális helyzetéről. Az amerikai miniszter megerősí­tette, üdvözölné a többi ország vagy az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit a konfliktus békés megoldására. „Üdvözölünk minden békekezde­ményezést" - mondotta. Hangsú­lyozta továbbá, semmit sem fedezett fel- Tarik Aziz magatartásában, ami arra utalna, hogy Bagdad hajlandó lenne kivonulni Kuvaitból. Aziz lé­nyegében csak indokolni próbálta a megszállást, jelentette ki Baker. Az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, fölösleges lenne ismét összehívni a Biztonsági Tanácsot. A genfi tárgyalások nyilvánvaló si­kertelensége ellenére Baker meg­győződését fejezte ki, hogy van még esély a béke megőrzésére. Ugyan­akkor megerősítette, a január 15-i ultimátum érvényes. „Részletesen tárgyaltunk a tömegpusztító fegyve­rekről" - folytatta az amerikai mi­niszter, de további részleteket nem közölt. Hangsúlyozta, biztosította iraki partnerét, hogy az Egyesült Államok nem törekszik tartós kato­nai jelenlétre a Közel-Keleten. A ta­nácskozás, mint mondotta, azután fejeződött be, hogy mindkét fél kifej­tette azt, amit Genfben el akart mon­dani. xxx George Bush tegnap csalódottan közölte, hogy Tarik Aziz nem fogad­ta el a Szaddam Husszeinhez inté­zett levelét, amelyet James Baker­nek kellett volna átadnia iraki part­nerének Genfben. A levélben az amerikai elnök arra kérte Irakot, hogy január 15-ig vonja ki egységeit Kuvaitból. Dienstbier a fegyverszállítás lehetőségéről Ha a kuvaiti probléma rendezése után a stabilitás megőrzése az Arab­félszigeten több haditechnikát köve­tel meg, akkor feltételezhető, hogy a térség országaival együttműködé­si megállapodást kötünk a fegyver­gyártásról, illetve fegyverszállításról. Ezt Jirí Dienstbier külügyminiszter mondotta a WTN televíziós társaság prágai tudósítójának adott interjújá­ban. A miniszter beszámolt a Szaúd­Arábiában, Ománban és az Egye­sült Arab Emírségekben folytatott nemrégi tárgyalásairól, amelyeken szintén szóba került a fegyverszállí­tási kérdés. Megnyílt előttünk a világ... . ..és tegnap Brünnben az első nemzetközi idegenforgalmi szalon VALUTAÁRFOLYAMOK Kudarccal zárult a Baker-Aziz találkozó Genfben

Next

/
Oldalképek
Tartalom