Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám, kedd

SEGÍTS MAGADON...! ... tíz fokosnál nem lehet melegebb a tej s csak olyan személy mérheti, árulhatja, akinek van egészségügyi igazolványa. Mindemellett kötelességünk figyelmeztetni a vásárlókat, hogy a nálunk vett tejet fogyasztás flőtt fel kell forralni. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1991. január 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 24. szám EURÓPAI KÉRDŐJELEK Tény azonban, hogy Gorbacsov megváltozott, már nem a régi, foglya lett saját sikertelenségéből eredő helyzetének. (5. oldal) PÉLDAÉRTÉKŰ LEHETŐSÉG fÉGNAP ÓTA LÉTEZIK A SZENCZI MOLNÁR ALBERT ALAPÍTVÁNY „Az Alapítvány tudományos diákköri dolgozatok, jutalmazását teszi lehetővé, amelyek a humanizmus, az általános emberi értékek szellemében szolgálják a nemzeteink közötti szóértést és megbékélést. A Szenczi Molnár Albert Alapítvány a bölcsészkar 27 tanszékének elsó alapítványa azt a célt sem téveszti szem elöl, hogy a bölcsészkar egészének ügyét szolgálja. Az alapítvány létrehozásával Turczel Lajos besorakozott a szlovákiai magyar kultúraépítők sorába, azok közé, akik az Ady által megfogalmazott szellemi templomot építik." Ezekkel a szavakkal üdvözölte tegnap a Komenský Egyetem Bölcsészkarának épületében megjelent vendégeket, pedagógusokat és diákokat a magyar nyelv- és irodalom tanszékének vezetője Zalabai Zsigmond. Az ünnepélyes alapító összejövetelt megtisztelte jelenlétével dr. Végh László, az SZNT alelnökének képviseletében, Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja, Szabó László a Magyarok Világszövetségének helyettes főtitkára, szponzori minőségben Honti László, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ titkára, valamint hazai politikai és társadalmi szervezeteink és természetesen a sajtó képviselői is. Az alapítvány erkölcsi és szellemi jogosultságát hangsúlyozta Turczel Laios nyugalmazott egyetemi docens az alapítvány létrehozója. Nemzetiségünk legjelentősebb nevelő bázisainak egyike így példaértékű lehetőséghez jutott. Az alaptőke ugyan nem nagy, de egy alapítvány mindig gyarapodhat, további mecénásokhoz juthat, szolgálva így mindannyiunk érdekeit. Ivan Slimák docens, a bölcsészkar dékánja magasra értékelte azt a hozzáállást, amely utakat, problémamegoldó lehetőségeket teremt, hiszen mint mondotta „nekünk azt kell tudnunk, hogyan lehet valamit megteremteni s nem indokolnunk, hogy miért nem tudunk lépni." Nem elhanyagolandó tény, hogy a magyar tanszék szlovák anyanyelvű diákok hungarológiai képzését is biztosítja, így az alapítvány az onnét kikerülő diákok által nemcsak egy nemzetiség, hanem egy ország javát szolgálhatja. A Fábry Alap, a Simonyi Alapítvány és a Márai Alapítvány mellé most felsorakozott a negyedik is - nem kisebb fontossággal és jelentőséggel bírva. Ezt elismerve vehette át Turczel tanár úr a Magyarok Világszövetségének díszjelvényét (amelyet a szövetség történetében először kapott meg volt szocialista államokbeli személyiség), valamint Ivan Slimák kezéből a bölcsészkar ezüstplakettjét. A bécsi Sky Computer és az Új Szó szerkesztőségének ajándékát - egy Canon fénymásolót - lapunk főszerkesztője nyújtotta át a tanszéknek. LOVÁSZ ATTILA (Méry Gábor felvétele) KOMPENZÁCIÓ LEGHAMARABB MÁRCIUSBAN AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ELFOGADTA AZ ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNYT (Munkatársunktól) - A minimális bér 2000 korona, - többek között ezt tartalmazza az az általános egyezmény, amelyet négyhónapos maratoni tárgyalások eredményeképpen tegnap Pozsonyban írtak alá a szövetségi és a nemzeti kormányok, a szakszervezetek ós a munkáltatók képviselői. Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, sor kerül-e az aláírásra vagy nem. Václav Valeš szövetségi miniszterelnök-helyettes ugyanis a tárgyalások kezdetén bejelentette: az előző fordulók során az érdekegyeztető tanácsnak nem sikerült mindenben megegyeznie. A kormány kompromisszum eredményeképpen elfogadta, hogy a minimális bór 2000 korona. Késhegyig menő viták folytak azonban arról, hogyan kompenzálják a lakosságot a növekvő létfenntartási költségek miatt. Közel hétórás vita után a felek megegyeztek abban, hogy januárban és februárban nem lesz egyszeri kompenzáció. Viszont amennyiben az átlagos létfenntartási költségek az első két hónapban 1990 decemberéhez viszonyítva túllépik a 25 százalékot, márciusban 12 százalékkal kell emelni a nominálbéreket. A harmadik és a negyedik negyedévben a megengedett reálbércsökkenés 10 százalék. A munkanélküli segélyt az utolsó munkahelyen kapott nettóbér 65 százalékában, illetve hat hónap után 60 százalékában határozták meg. -gyorA TÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB OLAJKATASZTRÓFÁJA GEORGE BUSH: A CÉL NEM IRAK ELPUSZTÍTÁSA Teherán tegnap segítséget kért több nemzetközi szervezettől a Perzsa-öbölben terjedő olajfoltnak legalább az ellenőrzés alatt tartására. Az ÍRNA iráni hírügynökség idézte a külügyminisztérium szóvivőjét, aki elmondta, hogy az olajfolt példátlan károkat okoz a tengeri növény- és állatvilágban, s nem utolsósorban a madárvilágban. Egyébként az Öböl menti országok közül Iránnak van a leghosszabb partvidéke, s ezért elvárja, hogy az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ fejlesztési programja, a Regionális Környezetvédelmi Szervezet stb., tudatosítják felelősségüket, és hatékony lépéseket tesznek az olajkatasztrófa elhárítására. A bagdadi szóvivő szerint ez a tragédia egyértelműen az Öbölháború számlájára írható. Az Irak-ellenes nemzetközi koalíció már korábban azzal vádolta Szaddam Husszeint, hogy ő adott utasítást a szennyezésre, ezzel szemben Bagdad azt hangoztatja, hogy a szövetséges légierő által lebombázott két tankhajóból ömlött az olaj a tengerbe. A brit televízió tudósítója szerint több mint egymilliárd liter kőolajról van szó, ezért méltán nevezhető a történelem eddigi legnagyobb olajkatasztrófájának. Az amerikai parancsnokság vasárnap közölte, sikeres akciót hajtottak végre egy iraki olajfinomító ellen, s ennek eredményeként néhány napon belül megszűnik az olaj tengerbe ömlése. NEM ELÉGGÉ EREDMÉNYES A LÉGI HÁBORÚ? A Washington Post jól tájékozott amerikai kormányforrásokra hivatkozva tegnap azt írta, a háború első tíz napja alatt végrehajtott légitámadások után a kulcsfontosságú iraki katonai célpontok gyakorlatilag sértetlenek maradtak. A lap adatai szerint az iraki Scud-rakéták több mint 30 stacionáris indítóállása közül eddig csak nyolcat semmisítettek meg. Állítólag az iraki repülőtéri kifutópályák 65 százaléka még érintetlen és mintegy 8-9 ezerre tehető az ugyancsak sértetlen tüzérségi ütegek száma. A lap levonja a következtetést: még heteken keresztül folytatni kell a légitámadásokat és a százarföldi erök bevetése nélkül az iraki hadsereget nem lehet kiszorítani Kuvaitból. Ez a mérleg a háború tíz napjáról tehát nem valami kedvező a szövetségesekre nézve. A tegnapra virradó éjszaka ugyancsak folytatódtak a légitámadások. Az iráni hírügynökség jelentése szerint a reggeli óráktól Zurbatija és Badra határvárosokat is több hullámban támadták. E két város hozzávetőleg 200 kilométerre fekszik az iraki fővárostól. (Folytatás a 2. oldalon) HOGYAN EMELIK A NYUGDÍJAKAT? A JÓVÁHAGYOTT SZABÁLYOZÁS A GYAKORLATBAN A Szlovák Betegbiztosítási Igazgatóság az érvényben lévő előírásoknak megfelelően 1991. február 28-ától emeli az összes rendes, rokkantés özvegyi nyugdíjat, valamint az árvasági járadékot, mely nem haladja meg a 3800 koronát. Emelik az 1991. március 1-je és december 31 -e között megállapítandó nyugdíjakat is. Jelentős különbség van az eltérő időszakban megállapított nyugdíjak között, melyeket különböző munkabérek alapján számoltak kí. A különbség annál nagyobb, minél régebben állapították meg a nyugdíjat. A jóváhagyott szabályozás ezért differenciálja az emelést, attól függően, mikor állapították meg a nyugdíjat. Nagyobb mértékben emelik a régebben megállapítottakat, s ezzel a lehetőségekhez mérten közelítik a megnövekedett bérekhez. Az 1978. december 31-én megállapított nyugdíjakat és járadékokat 11, az i 979-től 1985. december 31-ig megállapítottakat 10 százalékkal, az 1986. január 1-jétól 1988. szeptember 30-ig megállapítottakat 9 százalékkal, az ezután megállapítottakat, valamint az 1991. március 1-je és 1991. december 31. között megállapítandókat pedig 8 százalékkal emelik. Az emelés nem lehet alacsonyabb mint 190 korona, ha rendes, rokkant- vagy a ledolgozott évek szerint járó nyugdíjról van szó; 114 korona, ha özvegyi nyugdíjról és 95 korona, ha részleges rokkantnyugdíjról vagy mindkét szülő utáni árvasági járadékról van szó. Az egyik szülő elhalálozása miatt járó árvasági járadék legalább 57 koronával nő. Az emelés minimális összegére vonatkozó rendelkezés nem érinti az özvegyi nyugdíjat, a nyugdíjkorhatár előtt megállapított és ledolgozott évek után járó nyugdíjat, ha ezek a munkából származó jövedelem miatt csökkennének. Ilyen esetekben ezek kisebb arányban emelkednek. Fontos kritérium, hogy a megállapítás óta máig folyamatos legyen a jogosultság. Ha valaki 1970-től részleges rokkantnyugdíjat kapott, 1986-tól pedig rendes nyugdíjat, akkor az emelés az utóbbira való jogosultság szerint történik, azaz 9 százalékos lesz. 1970 nem vehető a megállapítás évének, mivel a nyugdíjkorhatárt az illető 1986-ban érte el, s ekkor igénye a részleges rokkantnyugdíjra megszűnt. A. rendes nyugdíj és az árvasági járadék 1991 márciusától esedékes emelésekor abból az évből indulnak ki, amikor a jogigény keletkezett, tehát az elhunyt nyugdíja átruházásának vagy ha halálakor még nem volt nyugdíjas, akkor az elhalálozásának évéből. Az özvegyi nyugdíjat és az árvaságí járadékot nem lehet emelni, ha olyan elhunyt személy nyugdíja alapján állapították meg, akinek a nyugdíját már az említett jogi szabályozásnak megfelelően emelték. Az említett szabályozás csupán akkor teszi lehetővé a szociális nyugdíj emelését, ha az az egyedüli jövedelemforrás. A magatehetetlenség miatt járó segély és a tartásdíj nem emelkedik. Az érvényben lévő jogi szabályozás célja a nyugdíjaknak a bérek emelkedé(Folytatás a 2. oldalon) HAVEL ELNÖK ISMÉT SZLOVÁKIÁBA LÁTOGAT (Munkatársunktól) - Michael Žantovský, a köztársasági elnök szóvivője tegnap az alábbiakat közölte a sajtó képviselőivel: Január 29-én este Havel elnök Szlovákiába utazik, s ott tartózkodása során fogadja a NYEE ós a KDM vezetőit, továbbá a Szlovák Belügyminisztérium, valamint a Slovnaft és a hidrokrakkoló üzem képviselőit. Február 4-én Václav Havel meghívására hivatalos látogatásra érkezik hazánkba Zseljo Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke. A várőrség után február 1-jétől a várrendőrség is új egyenruhát kap. A várrendőrségi egyenruhát Teodor Píšték tervezte, sajátossága, hogy nem lesz rajta rangjelzés. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta, körülményes lenne a harmadik ellenállási mozgalom fogalmának jogi kategóriává nyilvánítása. Az elnök véleménye szerint inkább erkölcsi kategóriáról van szó, amely szerepelhetne pl. a Szövetségi Gyűlésnek az elmúlt négy évtizedet értékelő dokumentumában. A köztársasági elnök továbbra is a radikális gazdasági reform híve, s reméli, hogy a kisprivatizációs törvény után a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja az ún. nagyprivatizációs törvényt is, ami kétségkívül fontos lépés a gazdasági reform útján. Valószínű, hogy Václav Havel a közeljövőben átfogóan kifejti nézetét a gazdasági reformmal összefüggő kérdésekről. Mindeddig nem érkezett hivatalos kérelem a németországi szovjet csapatok Csehszlovákián keresztül yaló esetleges átvonulása ügyében. A csapatszállítás engedélyezése csakis pontosan meghatározott feltételek mellett, kizárólag az illetékes alkotmányos szervek jóváhagyásával jöhet létre. Megtudtuk még a sajtóértekezleten, hogy az elnökre kiábrándítóan hatott a Moldan-ügy, s azt, hogy Csehszlovákia már küldött gázálarcszállítmányt Szaúd-Arábiába, (sm) ELHALASZTOTTÁK A MOSZKVAI CSÚCSOT Washingtonban tegnap immár másodszor tárgyalt James Baker, az Egyesült Államok és Alekszander Besszmertnih, a Szovjetunió külügyminisztere. A tegnapi találkozó egyébként közvetlenül megelőzte a szovjet diplomácia vezetőjének George Bush amerikai elnökkel megtartott tárgyalását. Lapzárta után érkezett jelentés szerint elhalasztották a Moszkvába február 11-13-ra tervezett Bush-Gorbacsov csúcstalálkozót. Az ok: az öböl-beli háborús konfliktus. AZ EMBERI JOGOKRÓL Genfben tegnap megkezdte hathetes tanácskozását az ENSZ emberjogi bizottsága. Napirendjén elsősorban az emberi jogok Kuvaitban és a balti államokban történt megsértése szerepel. A tanácskozáson azonban foglalkozni fognak az emberi jogok megsértésének eseteivel a Dél-afrikai Köztársaságban, Iránban, Afganisztánban, Kubában és más államokban. A csehszlovák küldöttséget ezen a tanácskozáson Juraj Králik, az ENSZ genfi hivatalának állandó csehszlovák képvise-® lője vezeti.