Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám, szerda

Politika, gazdaság, jövőnk Messze hangzót kiáltott a minap Jiŕí Dienstbier. A Lidové noviny december 29-ei számában megjelent írása azokra az államférfiúhoz méltó publicisztikai teljesítményeire emlékeztet, amelyekkel húsz egynéhány esztendeje a Reportér hasábjain örvendeztetett meg bennünket. írása lényegében a csehszlovákiai politika és gazdaságunk jelenlegi viszonyát elemzi. Nevek említése nélkül, de azért minden figyelmes újságolvasó számára érthetően társadalmunk továbbhaladásának legkényesebb kérdéseivel foglalkozik; és voltaképpen azokat a jelenségeket tűzi tollhegyre, amelyek Václav Klaus pénzügyminiszter és Polgári Fórum-elnök körül zajlanak. Dienstbier ma még csak figyelmeztet. Arra hívja fel a figyelmet, amit az ország lakosságának zöme így fogalmaz meg: Anyagilag vajon kibírjuk a sokkterápiát? Arról van szó, amit ebbe a kérdésbe lehet belesüríteni: Miért nincs Václav Klausnak szociális érzéke? Külügyminiszterünk a Polgári Fórum egyik reprezentánsaként nyilván jól látja a mozgalomban végbemenő folyamatokat, és valószínűleg nem azt kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter radikális gazdasági reformot kíván megvalósítani, hanem azt, hogy a Klaus-koncepcióban miként alakul a politika és a gazdaság viszonya. Nem árulok itt el titkot, ha leszögezem, hogy amióta a Polgári Fórum elnökévé választották Václav Klaust, sokakban felmerült a kérdés: nem haladunk egy újabb diktatúra felé? A mozgalom olomouci munkaértekezlete ugyanis úgy döntött, hogy csak egyéni tagsága lehet a szervezetnek. Magyarán szólva ez azt jelentheti, hogy az ország legerősebb politikai tömörülésében a jövőben nem lesz megengedhető a szervezett frakciózás. Ugyanúgy, ahogy az a marxista-leninista pártokban sem volt megengedhető. Még magyarábban: fennáll a veszélye annak, hogy valami olyat akarnak Václav Klaus elnökségével a számos politikai áramlatot magában foglaló mozgalomban érvényre juttatni, amit a pártállam idején demokratikus centralizmusnak neveztünk. Anélkül, hogy elhamarkodottan bármilyen erőszakolt párhuzamot vonnánk az elmúlt 40 esztendő jelenségei és a pénzügyminiszter körül zajló jelenségek között, mutassunk rá a marxista-leninista pártok működésének egyik jellemző vonására. A pártállamokban Pekingtől Berlinig és Budapesttől Tiranáig az a hivatalos szemlélet uralkodott, amely a politikának a gazdasággal szembeni prioritásában fejeződött ki. Óhatatlanul felmerül a kérdés: a politikának nem ugyanilyen értelmezésére törekszik-e Václav Klaus is? Különösen nyugtalanítja Jiŕí Dienstbiert a Klaus-tábor néhány megnyilvánulása. Kimondottan irritálja az a mostanában eléggé elterjedt és erőteljesen ható tétel, amely szerint ,,az entellektüelek túlságosan hajlanak a baloldaliságra", illetve ,,a nagyüzemi munkások könnyen a szociális demagógia hatása alá kerülnek". Lehet, hogy a pénzügyminiszter egyszerűen csak túlságosan a nevével fémjelzett gazdasági koncepció hatása alá került, és politikailag nincs különösebb jelentősége annak, hogy elképzelései megvalósításával párhuzamosan a Polgári Fórumot is saját képére kívánja formálni. Vajha így lenne. Jirí Dienstbier azonban valószínűleg nem véletlenül írta meg helyzetelemző cikkét, és nem ok nélkül utal arra, hogy különböző múltú személyiségek vannak az OF vezérkarában. Igaz, finoman, de rámutat, hogy miközben egyesek közülük az üldöztetést és a börtönt is vállalták, mások beilleszkedtek a konszolidátorok struktúrájába. Van, aki ezt egyszerű megállapításnak veszi, de van, aki célzatos figyelmeztetésnek tekinti. Januárban országos közgyűlést tart a Polgári Fórum. Reméljük, e tanácskozáson megalapozatlannak bizonyulnak Jirí Dienstbier aggodalmai, és feleslegesnek sokunk félelme. TÓTH MIHÁLY Mire számíthatnak vállalataink? SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÓ A GAZDASÁGI FELTÉTELEKRŐL ÚJ SZÚ 3 1991. I. 2. tudjunk szembenézni az új feladatokkal? Először is - és az elmúlt évtizedek frázisai után ne tűnjön ez hihetetlennek - békét. Belső, lelki békét és a külső béke minden szükséges fajtáját. Békét a munkában, a viszonyokban, az irányulásokban, az ügykezelésben, békét a régióban és az egész világon. Legyen vége a hisztériáknak, az őrültségeknek, az erőszaknak. Azután: tanuljunk meg végre és gyakoroljuk az ésszerű munkamegosztást, egyszóval végezze mindenki a maga dolgát. Az író írjon, a kultúra munkása a kultúrával törődjön, a politikus politizáljon, az értelmiségi, a mezőgazdász és a munkás is elsősorban a maga dolgával törődjön. Próbálkozzunk meg a professzionalitás* legalább minimálisan szükséges szintjének elérésével, csak így lehet esélyünk az elkövetkezendőkben. És próbáljunk meg minőségi munkát kiadni a kezünkből. Búzát - az új, megrázkódtatásoktól várhatólag terhes évben nagyon fontos kívánság. A változó gazdasági viszonyok közt az időben mozduló, a maga helyét megtaláló, vállalkozó szellemű polgár lesz előnyben. Próbáljuk meg hát kamatoztatni azt a helyzeti előnyünket, hogy a magyarországi tömegkommunikációs eszközök segítségével már hoszszabb ideje elméleti előkészítést kaphattunk (személyes kapcsolataink révén talán gyakorlatit is) a vállakózások mikéntjéről. S nehogy a magyartalanság vádja érhessen: természetesen jó bort is kívánok a búza mellé. Önbecsülést. Nagy szükségünk van rá, s esetleges hiányát igazán néhéz lenne magyaráznunk. Mindannyian bévül érezzük saját értékeinket, ez legyen az alap, amire építünk. Az ember gerince, tartása, lelki gazdagsága az a legmagasabb érték, amely minden körülmények között megtartja őt. Mások esetleges gátlásai, vádaskodásai ebben ne zavarjanak meg. Csak akkor válhatunk az ország, a magyar nemzet és Európa teljes jogú és egyenrangú polgáraivá, ha lelkünkben már annak érezzük magunkat. Nem többnek másoknál, de nem is kevesebbnek. r_ ügyben politikai mozgalLlZ. mainkhoz, képviselőinkhez is forduljunk. Az 1991-es esztendő stratégiai-politikai terveiben konszenzusra kell jutniuk. Ezek pedig: a Kassai Kormányprogram 8. cikkelye és belőle adódó diszkriminatív törvények érvényességének megszüntetése és egy átfogó kisebbségi törvény kezdeményezése. Legyünk bátrak gyarapodni az új évben. CSÁKY PÁL A Szövetségi Pénzügyminisztérium december 28-án hozta nyilvánosságra II. számú tájékoztatóját, melyben a vállalatokat az új év gazdasági feltételeivel ismerteti meg. Hasonló jellegű tájékoztatót adott közre a múlt év októberének derekán is, s most az akkori előzetes információkat részletezi és 'pontosítja. Az alábbiakban a II. számú tájékoztató főbb részeit ismertetjük. Pénzügyi politika 1. Pénzügyi politikánk célja 1991-ben Az új évben a gazdasági növekedésnek mintegy 5 százalékos csökkenésével számolunk, a kedvezőtlen körülmények következtében azonban ez a csökkenés nagyobb mértékű is lehet. A szerkezeti változások miatt várhatóan 4-5 százalékos lesz a munkanélküliség, az árak mintegy 30 százalékkal nőnek. Ahhoz, hogy ne legyen nagyobb az infláció mértéke, az állami költségvetés szerint kell gazdálkodni, továbbá hatékony hitelgazdálkodásra és bérszabályozásra, illetve a megtakarítások eredményes aktivizálására van szükség. Az árszintmozgas nem lesz egyenlete?. Az első három hónapban gyorsabb árnövekedéssel számolunk, a kereslet csökkenése következtében azonban az árnövekedés legalább 5-10 százalékra csökken. A kereskedelmi, illetve fizetési mérleget döntő mértékben a kőolajár alakulása határozza majd meg, s természetesen az is, hogy a csehszlovák termékek milyen ütemben képesek alkalmazkodni a világszínvonalhoz. A fizetési mérleg 2,5 milliárd dolláros hiányával számolunk, és ezt külföldi hitelekből fedezzük. Ezen kívül meg kell szilárdítani devizatartalékainkat, mivel ez a korona belső átválthatóságának a feltétele. 2. Adók és befizetések 1991-ben csökkennek az állami költségvetésbe irányuló nyereségbefizetési díjtételek. Az egyes törvényekben felsorolt adótételek lesznek hatályban, a cégjegyzékben szereplő valamennyi gazdálkodó objektum részére azonban - tekintet nélkül a tulajdonformára - az általános adótétel 55 százalékos lesz, beleértve a bankokat és a biztositókat is A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szervezetei számára az 50 százalékos nyereségadó marad hatályban. A külföldi vagyonrészesedésű vállalatok 40 százalékos adótétellel számolhatnak. 1991-ben nem változik a bértömegadó, ez az 50 százalékos szinten marad. Továbbra is hatályban maradnak a szolgáltatásokkal kapcsolatos, illetve a csökkent munkaképességű állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos adókedvezmények. Adókedvezményben részesülhetnek az újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek, persze csak két évre, miközben nem számolunk az adókötelezettség alóli felmentéssel azon új szubjektumok esetében, melyek a jelenlegi állami vállalatok feloszlása révén jönnek létre, s amelyeket privatizálják és nem tüntetik fel a cégjegyzékben, a lakossági jövedelemadó szerint fizetők közé sorolják. Adókedvezménnyel elsősorban a kezdő vállalkozók számolhatnak. Január 1-jei hatállyal jelentősen egyszerűsödött a forgalmi adó, éspedig azáltal, hogy négy alap-adótételsávot határoztak meg, és néhány fogyasztási cikk (a benzin, az alkohol, a dohányáru, a gépkocsi stb.) esetében meghagyták a magasabb adótételeket. 3. Támogatások Az 1991-es évi nem beruházási jellegű támogatások tavalyhoz képest körülbelül 15 százalékkal csökkennek. Lényegében minden olyan támogatást megszüntetnek, amelyek révén javították az egyes gazdálkodó szervezetek eredményeit, a fémjövesztés és a konverzió korlátozott támogatásának kivételével: A köztársasági költségvetések tartalmazzák egyes ökológiai akciók anyagi fedezését. A beruházási támogatásokat az egyes vállalatok konkrét akciókra kapják meg a közlekedésben, a víz- és erdőgazdálkodásban, a többi ágazatban csupán ökológiai beruházásokat támogat a költségvetés. 4. Pénzügyi politika Ennek célja, hogy 1991 -ben megőrizzük a pénztömeg-növekedés, az árszintváltozások, a termelés feltételezett csökkenése és a fizetési mérleg közötti összhangot, s ezt elsősorban megfelelő hitel- és kamatpolitikával akarjuk elérni. A kamatpolitika támogatja a letétek képzését és erősíti a hitelek hatékony elhelyezését. Az állami bank leszámítolási kamatai 10 százalékra nőnek, s a szükség esetén az év során módosítják ezeket, 1991-ben a hitelkamatok 50-70 százalékos növekedésével számolunk. 5. Töke- és pénzpiac Február 1-jével lép hatályba a kölcsönkötvényekről szóló törvény, amely valamennyi kötvény esetében pontosítja a törlesztési, engedélyezési stb. feltételeket. A tőkepiac fejlesztésének fontos feltétele az értékpapír-kereskedelem lehetőségének megteremtése. Az ideiglenes értékpapír-piacot az első negyedévtől a Csehszlovák Állami Bank szervezi, együttműködve a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, a bankokkal és a takarékpénztárakkal. Folyamatban van az értékpapírtőzsdéről szóló törvény előkészítése. A szóban forgó tőzsdék kialakulásával a privatizáció folyamatával párhuzamosan már az idén számolunk. . . , A tájékoztató további három fejezete részletesen tárgyalja a vállalatok pénzügyi gazdálkodásának feltételeit. Lényeges változásnak számít az állami vállalatok vonatkozásában, hogy számos alap megszűnik, s kötelező csupán a tartalékalap létrehozása lesz. Az állami vállalatok felszámolásáig, részvénytársaságokká alakulásáig, illetve más vállalkozási formában történő gazdálkodásának megteremtéséig a kormányrendelet alapján még megmarad a kulturális és szociális szükségleti alap képzése is. Fontos változásokat eszközölnek az állóeszköz-leírásokban (az így keletkező pénzeszközök a vállalaton belül bármilyen célra felhasználhatók, a vállalatoknak csupán az adó befizetése és a helyes könyvvitel lesz a kötelessége). A vállalatok fizetésképtelenség esetén nem számolhatnak azzal, hogy adósságaikat az állami költségvetésből megtéríti az állam Az év kezdetén törvényt bocsátanak ki a csődbe jutó vállalatok további sorsának intézésével kapcsolatban is A dokumentum harmadik fejezte až árliberalizációról, illetve az árak szabályozásáról szól (erről az alábbi anyagban szólunk részletesebben), a negyedik fejezete a külkereskedelmi kapcsolatokról, illetve a korona belső átválthatóságának szerepéről szól, és részletezi a külföldi tőke csehszlovák vállalatokba történő belépését is Ennek lényege többek között, hogy csehszlovák szervezet -külföldi vagyonrészesedésű új vállalatba elhelyezheti vagyonának egy részét, illetve egész vagyonát. Külföldi részvényes korlátlan mértékben beszállhat tőkéjével, külföldi beruházó is alapíthat vállalatot. A dokumentum V. fejezete tárgyalja a foglalkoztatást és a bérpolitikát. A foglalkoztatásról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve szerint kell eljárnia minden foglalkoztatónak, aki szabad munkahelyeit be akarja tölteni, s a foglalkoztatónak a tervezett szerkezeti változásokról három hónappal előre kell tájékoztatni az illetékes szakszervezetet, illetve munkahivatalt. Az is fontos kitétel, hogy a foglalkoztató öt napon belül köteles bejelenteni a munkahivatalnak a megüresedett munkahelyet. Szervezési változások során a felmondási idő három hónapra hosszabbodott. Ilyen esetekben a mukáltató az átlagos bruttó havi kereset kétszeresét fizeti végkielégítésként, illetve a kollektív szerződés értelmében egyéb összeget is fizethet. A piacgazdálkodásra való áttérés megköveteli a bérrendszer teljes megváltoztatását is, s fokozatosan meg kell teremteni a munka értékét. A béreket fokozatosan liberalizáljuk, a kezdetben a kis-, többnyire magánvállalatokban. A nagyobb vállalatoknál (eltekintve a tulajdonformától) "a versenykörnyezet megteremtéséig bizonyos bérszabályozás lesz érvényben. (6) Árliberalizálás - megkötésekkel Lépés a piacgazdaság felé • Célja: a feszültségek enyhítése • Kialakul a konkurencia? • Ármaximálás mint a szociális védőháló része Mindannyiunkat közvetlenül és kellemetlenül érint az árak január elsejével bejelentett felszabadítása. Az intézkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árakat a tbrmelök és a forgalmazók a keresletnek és a kínálatnak megfelelően alakithatják. Más szóval: termékét mindenki anynyiért árulhatja, amennyiért el tudja adni. Tudjuk, hogy a tervutasításos gazdasági rendszerben idült áruhiány alakult ki, és mi e rendszert most piacgazdasággá kívánjuk átalakítani, amelyben majd érvényesül a konkurencia. Nyilvánvaló, hogy az árak felszabadításával nem szűnik meg egycsapásra az áruhiány. Sőt, a termelök és a forgalmazók - élve a lehetőségekkel - igyekeznek felhajtani az árakat. Ennek ellensúlyozására a szövetségi pénzügyminisztérium és a két nemzeti pénzügyminisztérium kidolgozta a maximált árak listáját. Az intézkedés célja: az árnövekedés begyűrűzésének mérséklése, más szóval a lakosság terheinek enyhítése. A pénzügyminisztériumi lista élén a mezőgazdasági termékek állanak, ami nem véletlen, hiszen lakosságunk a jövedelem túlságosan nagy részét már most is élelmiszerre fordítja igy a búza tonnánkénti árát 1750 koronában maximálták, az árpáét pedig 1180 koronában állapították meg, és az ipari feldolgozásra szánt kukoricát sem adhatják drágábban 2600 koronánál. A burgonya maximális kilogrammonkénti ára 5 korona lehet. Nyilván az építkezni szándékozók terheit igyekeznek enyhíteni azzal, hogy a III. minőségi osztályú tűlevelű faanyag ára maximum 35 százalékkal növekedhet, a lomblevelű faanyag ára pedig legfeljebb 50 százalékkal növelhető. A vezetéki víz, az összes szilárd tüzelőanyag, a gáznemű tüzelőanyagok és a fűtőolaj árát is maximálták, és a villanyáram is a központilag szabályozott áru termékek kategóriájába tartozik. A központi gazdasági szervek nyilván előre látják, hogy a teherszállítási tarifák is nagy mértékben hozzájárulnának az árak növeléséhez, így ezeket is maximálták, de a tömegközlekedésben sem növelhetik korlátozás nélkül a viteldíjakat. Ugyanígy ,,kordában tartják" a lakbéreket is. A pénzügyi szervek azt is részletesen szabályozták, hogy az anyagés energiaköltségek mikor és milyen feltételek között vetíthetők ki a termékek árában. Az is befolyásolja már az árakat, hogy egységesítették a korona belső átválthatóságát. Ez abban nyilvánul meg, hogy a maximális árakat mindenképpen a londoni tőzsdén érvényes árakhoz kell igazítani. Tehát hiába mutatja ki egy vállalat, hogy nagyok a termelési költségei, termékeiért nem kérhet többet a nemzetközi piacon érvényes áraknál. A pénzügyminisztériumok azon termékek listáját is kiadták, amelyeknél kötelező az árak növelésének bejelentése. Ugyanakkor meghatározták az árnövelés maximális mértékét. E kategóriába tartoznak például a vegyipari termékek, a traktorok, a falazóanyagok és a fedőanyagok, ide tartozik a síküveg és számos gyermekruházati cikk, sok élelmiszeripari termék és a papír. A részleges árszabályozás célja: a lakosságra nehezedő terhek enyhítése. A Vádav Klaus nevével fémjelzett koncepció kidolgozói azt ígérik, hogy az árak növekedése csak ideiglenes lesz, mert beindul a termelés, és az áruhiányt fokozatosan árubőség váltja fel, és éreztetni kezdi hatását a konkurencia. -tm-