Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-27 / 30. szám

ŰBUJgSBÉ f Nö veli a hozamot, javítja a minőséget Gyakran előfordul, hogy valamilyen oknál fogva növényeink nem juthatnak hozzá a számukra létfon­tosságú tápanyagokhoz. Ennek oka lehet a helytele­nül végzett vagy elmulasztott alaptrágyázás, a tartós csapadékhiány - ez az öntözhetetlen területeken az idén fölöttébb komoly gondokat okoz -, esetleg bizonyos betegségek és kártevők jelentős elterjedé­se. Ilyenkor a növény fejlődésén kívül a termésho­zam nagyságára és minőségére is kiható hiánybe­tegségek megelőzésében nagy hasznát vesszük a speciális lombtrágyáknak. A közelmúltban kiskereskedelmi forgalomba került lombtrágyák közül ezúttal a PK-sol speciális folyé­kony műtrágyát szeretnénk a kertbarátok és háztáji árutermelők figyelmébe ajánlani. A színtelen folya­dék 20,3 százalék foszfort és 24,3 százalék káliumot tartalmaz, mégpedig vízben könnyen oldódó, tehát a növények számára azonnal hozzáférhető formá­ban és a legtöbb növény számára megfelelő arány­ban. Feltétlenül említést érdemel, hogy az új trágya­féleség nem tartalmaz sem klórt, sem pedig meszet, ami a kertészeti felhasználás szempontjából rendkí­vül előnyös. Ugyanis köztudott, hogy vannak a klórra és a talaj kémhatására kimondottan érzékeny zöld­ség- és gyümölcsféléink, melyeknél a tápanyagpót­láskor fokozott figyelmet kell szentelni a megfelelő trágyaféleségek megválasztásának. A folyékony műtrágya használatának az említette­ken kívül további előnyei vannak. Például könnyeb­ben megelőzhető a túladagolás, egyszerűbb vele a munka és tökéletesebb a területi elosztás. A PK-sol beöntözésre, vetés és ültetés előtti alaptrágyázásra, valamint permetezésre is felhasználhatgó. Alaptrá­gyázásra és beöntözésre rendszerint a DAM 390 folyékony műtrágyával együtt hiánybetegségek elle­ni permetezésre egymagában használjuk, az utóbbit 10 naponként ismételve. Erős napsütésben és nagy melegben az érzékeny növényeknél könnyen per­zselést okozhat, ezért főleg lombtrágyázásra a kora reggeli vagy a késő esti órákban kell időt szakítani. A tenyészidöben többször megismételt permetezés­sel lényegesen növelhetjük a zöldség- és gyümölcs- félék hozamát, s javíthatjuk a termés minőségét. A folyékony trágyához mellékelt használati utasí­tásban növényféleségek szerint ad tanácsot a gyártó lovosicei Észak-csehországi Vegyi üzem a felhasz­nálásra, ezért itt most csak egy konkrét példát említünk. Az uborka, paradicsom, paprika, vörös­hagyma, sárgarépa, petrezselyem, retek és karós­bab akkor terem szépen, ha a tenyészidöben 100 ml DAM 390-nel együtt 100 ml PK-sol műtrágyát adago­lunk 5 négyzetméterre (10 literes öntözőkanna). Ebből vetés, illetve ültetés előtt 50 + 50, a tenyész- idő folyamán pedig kétszer 25 + 25 ml műtrágyát kell kijuttatni beöntözéssel, illetve permetezéssel. A kert pihenőrészének dísznövényei, sőt a szoba­növények is meghálálják a PK-sol-lal végzett beön- tözést. A szobanövények esetében 1 liter öntözővíz­hez 1 ml lombtrágyát keverhetünk (célszerű ugyan­ennyi DAM 390-et is juttatni), s az oldatból egy közepes nagyságú virágcserépre 1 dl-t lehet számí­tani. Ajánlatos szem előtt tartani, hogy a PK-sol az ajánlott DAM-390-nel csak oldott formában keverhe­tő. Nem lehet keverni a MgN-sol folyékony műtrá­gyával vagy más, magnéziumot és meszet tartalma­zó trágyaféleségekkel. Tároláskor óvni kell a nap­fénytől és a mínusz 10 foknál alacsonyabb, vagy 30 foknál magasabb hőmérséklettől. (dek) EGYSZERŰ ÉS MÉGIS MUTATÓS SÖVÉNY, DÍSZNAPRAFORGÓBÓL. ELSŐSORBAN TÉRELVÁLASZTÓNAK VAGY A VIRÁGÁGYÁS MÖGÉ HÁTTÉRNÖVÉNYNEK SZÉP, FŐLEG HA SIKERÜL TÖBB SZÍNVÁLTOZA­TOT BESZEREZNÜNK (BOLTBAN CSAK A SÁRGA VIRÁGÚ DÍSZNAPRA- FORGÓ VETŐMAGJA KAPHATÓ). A KERTET ÁTSZELŐ UTAK SZEGÉ­LYEZÉSÉRE NEM A LEGCÉLSZERŰBB, HISZ MEGFOSZT BENNÜNKET A KERT EGÉSZÉNEK LÁTVÁNYÁTÓL (Kádek Gábor felvétele) 1990. VII. 27. A rózsaféléket fenyegeti Az alma- és körtefák baktériu­mos hajtásszáradását, rákoso- dását okozó, Észak-Amerikában őshonos baktériumfajt valamikor az ötvenes évek végén azonosí­tották Európában. Hiába volt a szigorú ellenőrzés, valahogy hozzánk is behurcolták. Jelenlé­tére 1986-ban figyeltek fel Prága környékén. A fertőzés kezdeti szakaszá­ban a virágokat károsítja, így csökkenti a terméshozamot. Ké­sőbb az egyéves hajtásokat és kétéves vesszőket, majd az idő­sebb részeket is megtámadja. A fertőzés végül átterjed a törzs­re és a gyökerekre, ami már a fa pusztulását jelenti. Sajnos a fer­tőzés nem csupán az alma- és körtefákat fenyegeti, de vala­mennyi olyan növényünket, amelyek a rózsafélék családjába tartoznak. Ez annyit jelent, hogy a fertőzés elhatalmasodása rö­vid időn belül tetemes kárt okoz­hat a termelőknek, egész nem­zetgazdaságunknak. Annál is in­kább, mivel mai ismereteink sze­rint legfeljebb lassítani tudjuk a terjedését. Igaz, ígéretes kí­sérleteket folytatnak bizonyos bi­ológiai és vegyi készítmények­kel, de ezek hatásosságában egyelőre csak reménykedhe­tünk. A kórokozó elleni védekezés­ben fontos szerep jut a korai felismerésnek. A baktérium je­lenlétére utal, hogy a virágok megfeketednek, a fertőzött leve­lek és hajtások olyan látványt nyújtanak, mintha lánggal per­zselték volna le őket. Terjedésé­nek módját illetően a szakvéle­mények eltérőek. Egyesek a ro­varokat teszik felelőssé, mások szerint a viharok, a fagyok és a villámlás is szerepet játszik a baktérium terjesztésében. Na­gyon fontos, hogy a beteggya­nús növényeket vagy növényi részeket azonnal elégessük (na­gyobb fertőzés esetén ajánlatos laboratóriumi ellenőrzéssel meg­győződni a kórokozó azonossá­gáról - a szerk. megjegyzése). Szakvélemények szerint az ész­szerű nitrogéntrágyázás, illetve az öntözés mérsékelése segít­ségünkre lehet a fertőzés terje­désének csökkentésében. Szalai László A hétvégi ház közelébe, a kert dísz- vagy pihenő­részébe, az utak mellé, esetleg térelválasztónak vagy a kevésbé látványos részek takarása céljá­ból telepített futó- és kúszónövé­nyek számára támrendszert kell készítenünk. Például a pihenő- sarok akkor szép és kellemes igazán, ha köréje-föléje ötletes pergolát emelünk. Persze nem kell azonnal drága, túlkombinált építményre gondolni, ugyanis a legtöbb futónövény az egysze­Együtt díszítenek rű, de a célnak megfelelően ki­alakított léces vagy huzalos tám- rendszeren is szépen fejlődik és díszük. Leggyakrabban fából készül a támberendezés, de az ábráin­kon bemutatott változatok szög­vagy gömbvasból, vékony fém­csövekből, esetleg erős spárgá­val vagy rozsdamentes dróthu­zallal behálózott léckeretekből is összeállíthatók. A fémből készült részeket fehérre, zöldre vagy barnára mázolhatjuk, a fát né­gerbarnára (most ez a divatos) festhetjük, vagy színtelen lakkal pácolhatjuk. Ne feledjük, első­sorban a növény díszít, de a támrendszer növelheti vagy csökkentheti a díszítőértéket. (Záhradkár) Mikor lehet alvóra szemezni? A szemzés sikere jórészt attól függ, helyesen választottuk-e meg a beavat­kozás időpontját. A műveletet a máso­dik nedvkeringés idejére kell időzíteni. Igen ám, csakhogy ez az időpont fajon­ként változik. Még szerencse, hogy így van, mert különben a faiskolákban alig­ha győznék a munkát, s még kisebb és szerényebb volna az oltványkínálat. A kísérletező kedvű kertbarátok munkájának megkönnyítésére talán ér­demes áttekintenünk, melyik fajok, me­lyik alanyok mikor szemezhetók alvóra. A második nedvkeringés időszaka a szilvaféléknél jelentkezik legkoráb­ban. Ebből következik, hogy a szilvát, ringlót, mirabellát és a kajszibarackot (szilvaalanyra) már július végén sze­mezhetjük. A cseresznyeszilva (myro- balán) általában augusztus derekáig szemezhető Az almaalanyoknál rendkívül száraz nyarakon időnkénti öntözéssel szintén július végére időzíthető az ideális nedv­keringés, így a szemzés egészen augusztus derekáig-végéig folytatható. Valamivel korábban ér véget a második nedvkeringés a körtemagoncoknál. Ezekre azokat a fajtákat szemezzük, amelyek nem olthatok birsalanyra. Egyébként a birsalanyok szemzése majd augusztus második felében lesz időszerű. Körtemagoncot válasszunk a Bőse kobak, a Trévoux, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte szaporítá­sára. Persze ezek a fajták is termeszt­hetők törpefaként, birsaíanyra oltva, de akkor előbb közbenoltást kell végezni a birsen jól eredő fajtákkal (pl. Hardy vajkörte, Conference, Diel vajkörte, Gé- néral Ledere, Lucas), majd a következő évben ezekre szemezni a kiszemelt fajtát. A kajszi számára a kajszimagonc a melegebb körzetekben és a jól átme- legedö talajokon lehet megfelelő alany. Szemzésére július 25. és augusztus 10. között keríthetünk sort. A cseresznye- és meggyfajtákat augusztus 5-tól 10-ig olthatjuk törökmeggyre (sajmeggy, ma- haleb), esetleg vékonyabb madárcse­resznyére. Ugyanebben az időben olt­ják mandulaalanyra az őszibarackot és a nemes mandulát. Ez az alany első­sorban rosszabb minőségű, gyorsan kiszáradó vagy túl meszes talajokra való. Egyébként az őszibarack alanyait a koruktól függően más-más időben oltjuk. A kétévesnél idősebb alanyokat, illetve az átoltáshoz ifjított őszibarack- fákat (az éves hajtásokba) a cseresz­nyével egyidóben szemezzük (augusz­tus 5—10). A faiskolába telepítéskor föl­dig visszavágott egyéves alanyok új hajtásait augusztus 20. körül szemez­hetjük, de ha az alany nem lett vissza­vágva, a kétéves fába 7-10 nappal korábban kell szemezni. Utoljára hagy­juk az idei magvetésből fejlődött öszi- barackalanyokat, hisz ezeknél még szeptember első harmadában is kitűnő a nedvkeringés, és rendszerint vala­mennyi ráoltott szem megeréd. Az elmondottakhoz még talán any- nyit: a melegigényes alanyokat (cse- resznyelszilva, kajszi, mandula, ősziba­rack) a hidegebb körzetekben hozzáve­tőlegesen egy héttel korábban kell sze­mezni. A nedvkeringés serkentésére és intenzitásának megtartására közvetle­nül kihat a talaj nedvességtartalma, ezért az alanyokat nyáron célszerű időnként elárasztani. Sót, például a ró­zsánál, melyet július végétől augusztus derekáig lehet alvóra szemezni, külö­nösen jót tesz a vízben oldott salétrom­mal végzett beöntözés. Gustáv Őejka A PVC-SZALAGGAL VAGY HÁZILAG KÉSZÍTETT FÓLIACSÍKKAL ÍGY CÉL­SZERŰ BEKÖTNI A SZEMZÉS HELYÉT A felszabadult ágyásokba még vethetünk rövid tenyész­idejű borsót, őszi szedésre spenótot, jövő évi fogyasztás­ra feketegyökeret, palántane­velésre a hidegágyba endívia salátát, szabadföldbe kfnai kelt, esetleg karottát és a friss zöldjéért petrezselymet, kap­rot. A rebarbara érett magvait gyűjtsük össze és azonnal vessük szabadföldi palánta­ágyba, mert gyorsan csökken a csirázóképessége. Elég egyszer szoptatni Az ellést követő fészekvizsgá­lat során megállapítottam, hogy túl népes az alom, de nem volt szívem kiirtani a fölös számú fiókákat. Később az étkes kicsik naponta többször is valósággal leterítették az anyjukat, amely egyre jobban kimerült. S ekkor olvastam arról, hogy a napi egy­szeri szoptatás elegendő. Fog­tam az anyát, áthelyeztem egy üres ketrecbe, és továbbra is ki­adósán etettem. Valósággal él­vezte a nyugalmat. Naponta egyszer visszavittem a kicsinyei­hez, azok meg nekiestek, mint az éhes farkasok. Egy szó mint száz, az anya is jó erőben volt, a fiai is szépen fejlődtek, ezért azóta az egész állományban ezt a nevelési módszert alkalmazom. Azt ta­pasztaltam, hogy az anyák nem merülnek ki a szoptatás első he­teiben, ráadásul a fiókákból is kevesebb hullik el, mert az egy­szeri szoptatás alkalmával az anyák nyugodtabbak, nem ránt­ják ki az elletóládából a rájuk csimpaszkodó fiókákat. (nm) Szüret után a málna leter- mett vesszőit tőből vágjuk ki, a beteg vagy kártevőktől fertő­zött vesszőket azonnal éges­sük el, a többit felaprítva te­gyük a komposztba. Az ültet­vényt fejtrágyázzuk ( a nitro­gén és a foszfor a hajtások fejlődését, a kálium a vesszők beérését segíti), alaposan árasszuk el, majd a gombabe­tegségek ellen valamilyen réz­készítménnyel, a kártevők el­len pedig a Bi 58 EC 0,1 száza­lékos töménységű oldatával permetezzünk. < « *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom