Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
1 A paragrafus eltűnt, az ősi mesterség maradt! M it tehet a társadalom azokért a fiatal lányokért, akiknek vészjelzéseit, segélykiáltásait hallja, de segíteni nem tud rajtuk? Mit tehet a növekvő munkanélküliség ellen és a családok romló szociális helyzetének megszüntetéséért? Vissza lehet egyáltalán szorítani az aggasztóan magas bűnözést és a vele párhuzamosan terjedő prostitúciót? A kérdések után válaszként csak ennyit: szociálpolitikánk a jelenlegi helyzetben esetleg szalmaszálat tud nyújtani a fuldoklónak.- Engem először a barátnőim hoztak el ide. Ók is érettségizettek. hivatalban dolgoznak. Havonta 1500 koronát keresünk, mire futja abból?- gyújt rá márkás cigarettájára a huszonéves lány. - Itt meg- bök a parkolóban álló kamionok felé - napi 2-3 ezer koronát is megkeresek. A kemény valutát a pincérek váltják át, persze lefölözik a nekik járót. A szappanokat, a dezodorokat, a csecsebecséket megtartom. A lányok többsége ezeket is eladja, hogy pénzt lásson belőle. Én különben nem megyek el se törökkel, se göröggel. Pfuj! Büdösek és arrogánsak. Azt gondolják, hogy nekik mindent lehet, mert pénzük van. Sokan csak rájuk utaznak...- Nálunk tulajdonképpen eddig sem volt erkölcsrendészet - kezdi a beszélgetést G. százados, aki nagyon jól ismeri a Dél-Szlovákiában élő örömlányokat.- A bűnügyi osztályhoz tartoznak az élősködők, ám köreiket nemigen zavarhatjuk, főleg azokután, hogy megszüntették a 203-as paragrafust. így most már a személyi szabadsága megsértésével is vádolhat az a hölgy, akit igazoltatáskor kiszedünk egy kamionból.- Volt már rá példa?- Fenyegetőznek, szitkozódnak, de feljelentésig még nem fajult a dolog. G. százados több mint két évtizede került kapcsolatba a kamionosokkal.- Évről évre új arcok tűnnek fel. A lányok férjhez mennek, megöregszenek, de többségük hűséges marad az ősi mesterMúltkor az egyik azt mondta nekem, hogy valamibe csak bele kell halnia... Mindig fizetek nekik, így akár előttük is...- Na! Most mit lelkizik! Maga keresett meg, hogy megkérdezze, hogyan megy ez nálunk?! Akkor meg ne rémüldözzön!- Vannak köztünk egészen fiatal csajok is. Nem járnak iskolába, nincs munkahelyük. Egyikük-másikuk a kamionosokkal végigutazza az országot. Itt Medvénél beszáll, Plzeh- ben visszafordul. séghez. Szinte hihetetlen, hogy még van keletjük... * * * Néha ide hozzák a lányokat az erkölcsrendészetről vagy a rendőrségről - mondja M. doktornő. - Egyikük-másikuk fertőzött, kezelésre szorul. A jobbik esetben, ha nem szöknek meg a kórházból, még el is lehet beszélgetni az értelmesebbekkel. Azt, hogy,,mesterséget" változtasson, még nem sikerült elérnem. De tudja, az úgy van, aki már egyszer megkereste a napi 100-200 márkáját, az fel nem hagy a szakmával.- Nem félnek az AIDS-től? . - Számukra a pénz az isten. I- Rólam azt terjesztik a mi köreinkben, hogy a barátnőimet is ,,futtatom". Ez hülyeség. Még nem vagyok olyan öreg, hogy erre kényszerüljek. Látja, most is itt várom a kamiont a parkolóban. Vannak néha üres órák, addig beülök a csárdába. A pincérek haverjaim. r hát amiről nem beszélünk nyíltan, az nincs? Amiről évtizedekig nem esett szó, az nem létezett? Nagy tévedése ez a statisztikák, szociológiai felmérések készítőinek. A téma örök. És az illetékesek szerint most indul csak igazi virágzásnak a prostitúció. Megdöbbentő, hogy egyre több fiatal lány választja ezt az ősi „szakmát“. Lehet, hogy naiv a kérdés: vajon miért? Szitás Gabriella > » * Nem a ruha teszi az embert... A forradalmak korát éljük. Újabban az erotikában is. Az álszemérmeskedés már nem számít erénynek. A képes folyóiratokban és címlapjaikon is egyre több a fedetlen testű (szép magyarsággal: meztelen) nőt ábrázoló kép. Sőt, már több erotikái témájú új lap megelenését is beharangozták. Az első fecske meg is érkezett: tavasszal megjelent a Danubian Herald című szlovák lap. A teljesség kedvéért a többi címét is közölhetem, s ha az újságárusnál majd valamelyik az olvasó szemébe ötlik, tudja, hogy az már nem a valaha nagy kockázattal csempészett áru, hanem eredeti hazai termék. íme, a tervezett lapok: Sex revue, Erőt magazin, Sex magazin, Erotic, Sextant és NEI Sexpress. Természetesen lesznek (és már vannak!) pornográf lapok is. Ez is megváltozott életünk új színfoltja. Az olvasó ízlésén, beállítottságán múlik, ki mit választ. A Független Erotikái Kezdeményezés azonban nem pornográf, hanem szaklapok kiadását tervezi. Ám, az erotika térhódítása ennél jóval nagyobb. Bevonult a politikába, és ott is megvetette a lábát. A hónapokkal előbb országos hatáskörrel megalakult Független Erotikái Kezdeményezés (Nezávislá erotická iniciatíva, rövidítve NEI) nem holmiféle klub, hanem bejegyzett politikai párt! Sőt, mi több, az őszi helyhatósági választásokon már jelölteket is állít. Ha arra gondolok, hogy az induló erotikus lapok főszerkesztőivel rendezett prágai sajtóértekezleten a pezsgőt és a kávét fedetlen keblű női (feltehetően) párttagok szolgálták fel, már most élénken el tudom képzelni, milyenek lesznek majd a párt választási gyűlései. És férfi legyen a javából, aki minden kísértésnek ellenállva, nem rájuk adja le a szavazatát... De hát milyen is az erotikát hirdető politikai párt programja? Korántsem a nemiség felkorbácsolása, nem is a pornográfia terjesztése, ahogy ezt mi, kevésbé tájékozottak elképzelhetnénk, hanem olyan társadalmi légkör kialakítása, amelyben a hosszú időn át tabuvá nyilvánított erotika is az őt megillető helyre kerülne. Továbbá felveszik a kapcsolatot a még mindig a társadalom peremére szorított homoszexuálisokkal, és küzdenek az AIDS terjedése ellen. Ezt a politikai aláfestésé erotikái kezdeményezést bizonyára nem az egész közvélemény fogadja osztatlan lelkesedéssel. A meztelen női test sokakban még őszinte, másokban a tévesen értelmezett erkölcsnek megfelelő, vagy éppen a múltban így illő megbotránkozást vált ki. Pedig valljuk be, a női test szépsége nem csupán a művészeket ihleti meg. Mi isszívesen megcsodáljuk, s ezt önmagában erkölcstelenségnek nevezni igazán szigorú puritánság lenne. Természetesen mindennek van határa. A mezítelenség tálalásának is. Mert valahogy hamis a kicsengése annak, ha a lapterjesztő vállalat arra buzdítja a folyóiratok szerkesztőségeit, hogy a magasabb példányszám érdekében legalább időnként közöljenek pucérságokat lapjuk első oldalán is. Régen rossz, ha egy lap nagyobb példányszáma, könnyebb terjesztése elsősorban ig az ilyen képek függvénye! Az emberi test szépsége még kép formájában se lehet üzleti megfontolás tárgya, mert ez az olvasó számára is megalázó. Az ember meztelensége természetes állapot. Ádám és Éva fügefalevelét is inkább csak az álszemérem biggyesztette oda. A kedvezőbb éghajlati viszonyok között élő afrikai bennszülöttek eredetileg fügefalevelet se viseltek, de ezért soha senki se KELET-EURÓPÁT ELÁRASZTJA A SZEX - ÍRJA CÍMl APJÁN A SVÉT V OBRAZECH CÍMŰ LAP vádolta őket erkölcstelenséggel. Az erkölcs még csak nem is rokon kategóriája a meztelenségnek. Valami egészen más. Erkölcs és mezítelenség... A letűnt rendszer hatalmasai szigorú eréllyel őrködtek afölött, hogy a lapok hasábjain ruhátlan emberi testet ábrázoló kép ne jelenhessen meg. Ez szerintük a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen, sőt feleslegesen elvonja a figyelmet az osztályharc, a termelés stb. ennél sokkal fontosabb problémáitól... Létrehozták a „vének tanácsát“, amely a filmek (köztük világhírű alkotások) erkölcsi tisztaságát vigyázva könyörtelenül elrendelte az emberi testet ruhátlanul, de a művészien ábrázolt, intim kapcsolatokat bemutató részek kivágását is. Ők szabták meg, mit szabad nekünk, több millió kiskorúvá alacsonyított felnőttnek erkölcsi károsodás nélkük megtekintenünk. Furcsa módon viszont épp ők nem tartották a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlennek, hogy ártatlanul elítélt embereket küldtek bitófára és százezreket csupán származásuk vagy éppen az övékétől eltérő nézeteik miatt száműztek a társadalom perifériájára. Lám, lám, erkölcs és erkölcsisóg! S ha már a meztelenségénél tartunk, a női nem képviselőinek hiányérzetéről se hallgassunk. Mert míg a férfiak a női test leplezetlen bájait a lapok hasábjain, sőt a sajtóértekezleten is megcsodálhatják, róluk eddig valahogy megfeledkeztek. Mert ugye a férfi testnek is megvannak, magától értetődően, elsősorban is a gyengéd nem számára vonzó szépségei. így hát a politikai erotika (vagy erotikái politika) terén a női egyenjogúságért még jócskán akad tennivalójuk. De hát derék lányaink, asszonyaink az életben már eddig is annyi mindent bizonyítottak, hogy ahhoz aligha fér kétség: erotikái célkitűzéseiket is sikerrel megvalósítják. Hisz ez különben is az ő domíniumuk. Az ember igazi mivolta épp mezítelenségében nyilvánul meg. A ruha korcsot, véznaságot, testi erőt, bénaságot egyaránt elfed. És ez könnyen megtévesztő. Hej, de ha az ember lelkét sikerülne lemeztelenítenünk! Akkor' az igazi szándékot, óhajt senki nem rejthetné többé álképűség, hamisság, hazugság, álnokság és kétes ideológiák maszkja mögé. Szavamra, erre én is leadnám voksom! Akár ruhátlanul is. Sőt, a pőrelelkűek politikai mozgalmába is belépnék. így legalább biztosra vehetném, kikkel van dolgom... Zsilka László 1990. VII. 27
