Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-06 / 27. szám

Tavasztól nyár derekáig véreres, dagadt a szemük, a sok törléstől piros az orruk. Vannak, akiket köhögő vagy fulladásos rohamok gyötörnek, gyengítettek, másoknak a gyógyszer hatására lelassul reagálóképességük, alvajáróként tengenek-lengenek. A szülök tehetetlenül nézik a vergődést, s bíznak abban, hogy a hosszan tartó kezelés enyhíti gyermekük allergiás tüneteit.- Nem árulok el titkot, ha elmondom, egyre több a gyermekkori allergia. Hetente 10-15 új esetet diagnosztálok, s annak ellenére, hogy a ligetfgalusi rendelőintézetben hárman látjuk el az ötödik városkerület kis betegeit, kevesen vagyunk - mondta dr. Kossár Klára,a rendelőintézet lelkes orvosa, miközben kimutatásait mutatta. — Ligetfalun, vagy inkább „ligetvárosban“ ötvenezer gyermek él. Panelházak sűrűjében, poros környezetben, sportolási lehetőségek nélkül. A kicsik már ebbe születtek bele, bölcsődében, óvodában fertőződtek, és gyakran éri őket stressz-sorozat otthon is, hiszen köztudott, milyen magas itt a válási arány. Nyilvántartásunkban jelenleg 5500 allergiás gyerek szerepel, nálam 2200-an gyógyulnak. Ma már - lendült bele mondanivalójába — nyíltan beszélhetünk a vegyipar, a légszennyeződés egészségkárosító hatásáról. Bizonyítható, hogy a megbetegedésben nem csupán a genetikai hajlam játszik szerepet, hanem az ismételt, ki nem kezelt vírusos fertőzés, a helytelen táplálkozás és az említett stresszhatás is. Mindez aláássa a szervezet védekezőképességét. Erre épül, mint allergén, a házi és a virágpor, a virágzó gyom, tehát nem csoda, hogy a népesség harminc százaléka allergiás valamire.

Telefoncsengés szakítja félbe Kossár doktornőt, s mialatt beszél, körülnézhettem a rendelő előtti váróteremben is. A falakat színes képek díszítik, tiltó és figyelmeztető táblák sokasága, melyekből a laikus is ért.

— A virágporra, szénára allergiás gyerekeknek — a virágzás idején — szemüvegviselést ajánlok. Szinte parancs a gyakori arc-és hajmosás, ám tilos, főleg szeles időén, a szabadban végzett torna, a játék. Ajánlott a séta esőben és eső után, az úszás és teremtorna, illetve télen a hoki, korcsolya. Az élsport nem az allergiás gyerekeknek való — magyarázta a képeket. — Ha ezeket a tanácsokat megfogadják -főleg a szülők -, s a gyerekek állandó kezelés alatt vannak, vagyis rendszeresen szedik a gyógyszert, szezon előtt megkapják hat injekciójukat, betegségük, allergiájuk féken tartható, s nem keli, hogy asztmává fejlődjön.- Ez meg milyen bogár? — kérdezem némi undorral az egyik ábrára meredve. Az orvosnő jót derül savanyú ábrázatom láttán, s elmondja, ez a „kedvenc“ állatkája, amelyre nemcsak a renA rengeteg bajt okozó atka, sokszoros nagyításban

U mA virágpor a bűnös?

BOg“'Ííipfi “ Allergiád!«« Liga

delőbe járó gyerekek, hanem ő maga is allergiás. így megtudom, a bogár neve atka, szabad szemmel nem látható, viszont megtalálható a házi porban és a toliban. Persze, lehet védekezni ellene, csak gyakran kell napon szellőztetni az ágyneműt, illetve nedves ruhával kell port törülni.- Amikor a szülő először keresi fel rendelőnket, megbeszélem vele gyermeke életmódjának megváltoztatását. Mondjam, mi a teendő? — kérdezi hirtelen, majd gyors felsorolásba fog. - El kell távolítani a lakásból a diffenbachiákat és a kaktuszokat. A gyerek nem ehet mézet, nem ihat gyógyteát. Meg kell válnia a pelyhes, szőrös háziállatoktól, búcsút kell vennie a plüssjátékoktól is. Ha a család teheti mondjon le a fal- tól-falig szőnyegről (nem tartható tisztán), távolítsa el az ugyancsak porfogó sötétítő függönyöket, s a gyerek toll ágyneműjét ki kell cserélnie műanyagra. Persze, eleve az lenne a legjobb, ha két allergiás nem házasodna össze, s ha mégis úgy adódik, a családtervezésnél ügyeljenek arra, hogy a baba ősszel vagy télen szülessen. Mert azt tudni kell, s nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy az újszülött hajlammal születik. Az anya szoptassa csemetéjét minél hosszabb ideig, s míg csak teheti, ne adja közösségbe. Ügyeljen gyermeke testedzésére, a hétvégeket a család töltse a városon kívül. Mondjam azt, vigye gyermekét felváltva hol a Tátrába, hol az Adriai tenger mellé? Arra volna ugyanis a legnagyobb szüksége!

Megtudom azt is, a rendelőben ősszel, majd tavasszal svan a nagyüzem. Akkor, amikor a természet már pihenni készül, végzik el azokat a teszteket, melyekből kiderül (ha kiderül), mire is allergiás a gyerek. Ha az ételre allergiás, diétával orvosolják a bajt. Sok gyerek étrendjében nem szerepelhet a tej, tojás, kakaó, csoki, az aromatikus ételek többsége, de gyakran a déli gyümölcs sem. - Sajnos, a tesztek nem adnak pontos választ, ha volna RIA-műszerünk, megszűnnének gondjaink. Kevés vérből kimutathatnánk a baj okát... —tör fel az orvosnőből a sóhaj. - Csak mint az egészségügyben általában, nincs deviza sem a műszerezettségünk javítására, sem pedig a gyógyszerekre. Erre az évre (pedig emelkedik a betegek száma és manapság a csecsemőkori allergia sem ritkaság) egyharmaddal kevesebb gyógyszert kaptunk. Egy-egy gyerek havi gyógyszeradagja Intal esetében 540, Za- ditennél 320 koronába kerül. A körzetembe tartozók közül 579 gyereket állandóan gyógyszerezni kell, harmincket- ten mindkét gyógyszert szedik. És pénzbe kerül persze az is, hogy évente - mindig szezon előtt - hatszor blokkoló ellenanyagokat juttatunk szervezetükbe, injekció formájában. Az orvosok többet nem tehetnek. A társadalom feladata megtenni mindent életkörülményeink javításáért. Ez ugyanis gazdasági érdek is, hiszen csupán ebben a rendelőben (Pozsony minden városkerületében működik

ilyen) 1990-ben 2 710 000 koronát költünk majd a gyerekek gyógyszereire. Gyakorlatból előre tudom, hogy ezt az összeget biztosan túllépjük.

Az érdekelt orvosok — kevés az allergológus — túlfeszített munkatempóban végzik nem könnyű hivatásukat, társadalmi, szakmai, anyagi elismerés híján. Mégis, betegeik érdekét szem előtt tartva megalakították az Allergiaellenes Ligát. Azt várják, hogy a környezetszennyezésért felelős vállalatok, intézmények, de a szimpatizáló magánszemélyek anyagilag támogatják majd őket (a számla száma: Vseobecná úverová banka, pobocka Bratislava-vidiek, bez- ny úcet 104939 - 012 valamint Devizovy úcet 34833-60552- 042), s az adományokból gyógyszert, műszert vásárolhatnak. A liga életrehívói szabadidőközpontról álmodnak, ahol az allergiás gyerekek kedvükre sportolhatnának. A barlanggyógyászat és a gyógyfürdők szükségéről beszélnek, s tudják, hogy a Driny barlang megfelelő volna. Azt szeretnék, ha valamelyik barlang környéki vállalati üdülőből szanatórium válhatna. S nem utolsósorban monitorozni akarják a levegőszennyeződést, mivel úgy vélik, az ökológiai mérések nem tükrözik a valóságot.

Jócskán belefeledkeztünk a beszélgetésbe, este lett, mire elhagytuk a rendelőt. - Mutatok valamit — mondta beszélgetőtársam, s a panelrengeteg sűrűjében megbúvó tenyérnyi zöldterületre hívta fel a figyelmemet. Mindenhol virágzott a fű, a gyom, szállt a por és a nyárga pihéje. - Nem a pihe a bűnös, hanem a virágzó fű. A virágporszemcsék és a kavargó por rárakódnak a pihére, amely így hatványozottan irritálja a nyálkahártyát. Valaha nem nőhetett magasra a fű, mindig volt vállalkozó, aki lekaszálta, a szénát pedig összegyűjtötte, s elszállította. Felháborító, hogy ma, amikor annyi az allergiás gyermek, sem a nemzeti bizottságok, sem a közterületfenntartó vállalatok nem gondozzák azt a kevés zöldterületet sem, ami itt Ligetfalun található.

Igaz is, miért?!

Péterfi Szonya

államhatáron nem találkozom járőrözó katonákkal, a műszaki zárnak is már csak a helye látszik, amely sebhelyként éktelenkedik a búzatábla közepén. A senki földjén, az egykori határsávban jó pár métert gyalogolhatok a Morva folyóig, amelynek közepe az államhatár. Erre egyébként a még festék- szagú táblák is figyelmeztetnek.- A mintegy száz kilométeres határszakaszon május 18-ra távolítottuk el a műszaki berendezéseket és az őrtornyok egy részét is ledöntöttük már. A fa- és betonoszlopokat, a kerítésdrótot értékesítettük - mondja Ondrej Petergáö, az SZNF határ- ördandár nemrég kinevezett parancsnoka, aki tizenkilenc évi kényszerpihenő után öltötte újra magára a határőrség egyenruháját.

Szótlanul megyünk egymás mellett, elhaladunk az egykori gajaryi vámhivatal előtt. A háború előtt kis forgalmú határetkelőhely volt itt, ma már a folyót átívelő hídnak nyoma sincs. Aki útlevéllel akar a túloldalra, Ausztriába átmenni, annak bizony jó nagyot kell kerülnie. Vannak, akik a műszaki határzár lebontását különösképpen értelmezik. Záhorská Vés térségében három fiatal elhatározta, hogy átússza a folyót, sajnos egyikük vízbe fulladt ..- Az ember nehezen érti meg, hogy ma, amikor bárki útlevéllel oda utazhat, ahová akar, háromszor olyan nyomás nehezedik az úgynevezett zöld határra, mint a múltban. Vietnami, lengyel, bolgár, törők állampolgárok igyekeznek illegálisan átjutni rajta. A határsértők között szép számmal vannak csehszlovák állampolgárok is. többségük nemrég szabadult a büntetésvégrehajtó intézetekből. Attól tartok, hogy egy részük bűncselekmény elkövetésére készül, mint ahogy erre az utóbbi hónapokban volt példa. A tiltott határsértés ma már csak kihá- Egyelőre még szükség van a kiskato- nákra is, de fokozatosan a hivatásos állomány veszi át a szolgálatot. A hadseregből, a rendőrségből, de a polgári életből is többen szeretnének a határrendőrségben szolgálni. Ám amíg az új parlament nem hoz törvényt a testület létrehozásáról, csak kísérletezünk - veszi át a szót Ladislav Fajkoé alezredes a parancsnok helyettese.

ÚJ ALAPOKON AZ ÁLLAMHATÁR VÉDELME • NÖVEKSZIK A HATÁRSÉRTŐK SZÁMA • GONDTERHELTEK A HATÁRSÁV TERMÉSZETVÉDŐI

gásnak számít. így aztán van olyan külföldi állampolgár, aki többször is megpróbálkozik. Törvényeink ebben a vonatkozásban hiányosak, azt hiszem mielőbb módosítani kell őket.

A határőrdandár 350 kilométernyi államhatárt őriz, Ipolyságtól egészen Kútyig. Ezen a szakaszon mindenütt folyók képezik a határt. A dandár a múltban a határőrség kötelékében a legjobb magasabb egységnek számított. Talán azért is döntöttek úgy, hogy az országban elsőként itt veszi át a határrendörség az államhatár védelmét.

A szolgálati kutyák többségét az üzemek és szövetkezetek veszik meg. Ma már az államhatár őreinek nem nyomkereső kutyákra van szükségük, hanem inkább olyanokra, amelyek megtalálják a fegyvert, a kábítószert. Terjed a csempészet, de formálódó határrendörség csakis a lakosok segítségével veheti fel vele a harcot.- Akit a túloldalon határsértésen érnek, azt harmincezer schillingre bírságolhatják meg az osztrák kollégák. Egy kormányközi megállapodás értelmében a bűncselekmény elkövetőjét abban az országban állítják bíróság elé, ahol elfogták, de a büntetést már abban az országban töltik le, amelynek állampolgára - közli Petergáö alezredes.

Azt, hogy nincs határsáv, nincsen műszaki határzár, sokan úgy értelmezik, hogy ezen a területen ma már mindent szabad. A Morva folyó torkolatát, a folyó alsó szakaszát motorcsónakok zaja veri fel, holott a folyón még csónakázni sem szabad. Né- hányan legszívesebben az autóból horgásznának. A vadászok is elfelejtik, hogy csak meghatározott időpontban hódolhatnak kedvtelésüknek. A határzár védte a természetet, az állatokat, de najpainkban az emberek helyrehozhatatlan károkat okozhatnak.- Arra külön büszkék vagyunk, hogy a dandárhoz tartozó szakaszon megmaradt a hód, a túzok, sőt még vadliba is fészkel itt. Félő, hogy ha nem vigyázunk, örökre elveszítjük őket. Ezért is igyekszünk együttműködni a környezetvédőkkel. Negyven évig senki sem bolygatta a határmenti területet. Jó lenne, ha a műszaki zár eltávolítása után is minden úgy maradhatna, mint korábban volt, védett lenne ez a terület.

A vasfüggöny felgördült, nincs többé. Eleget tettünk a nemzetközi szerződéseknek, az állampolgárok kívánságának. Érthető, hogy ma sokan kíváncsiak az államhatárra, de ha nincsenek is ott minden lépésen a határőrök, ügyelnünk kell az államhatár sérthetetlenségére és a természet védel- mére. Németh János