Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-21 / 51. szám

990. XII. 21. Sebes Tibor betlehemi riportja Betlehem. Karácsonykor százmilliók tekintenek a Szent­földnek e kis városára, ahol a Biblia tanítása szerint Jézus született. A keresztény világ a szentestén, december 24-én, Betlehemre gondol. De csak kevesek tehetik, hogy ezen a napon felkeressék a mészkőbarlangot, ahol 1990 évvel ezelőtt egyszerű, fából ácsolt kis jászol állt, amelynek szalmá­jába fektette Mária megszületett fiát. Az izraeli televízió helyszíni közvetítése azonban — a műholdak segítségével - ezen az estén százmilliók otthonába juttatja el Betlehemet. Láthajtuk a tizenkétszer háromméteres alapterületű barlan­got, az egykori fajászol helyén ma üveg mögött őrzött ezüstjászol képét... A Szent Katalin templomból közvetített éjféli mise végeztével a jeruzsálemi pátriárka ide vonul híveivel, miután megáldotta a kis Jézus szobrát... De Betlehem egész évben az Izraelbe látogató kereszté­nyek és más vallásúak zarándokhelye, úticélja... a bibliai időkben is zarándok- hely volt, akárcsak napjainkban. Zsidók és mohamedánok egya­ránt tisztelik. (A Biblia Já- kob-Izraeltől származtatja - 12 fián keresztül - a 12 izraeli tör­zset.) Belépünk a kis kőépületbe. A második helyiségben, a kupo­la alatt arannyal hímzett, vörös bársonnyal letakart síremlék előtt egy széken ülő idős asz- szony zokogva rebegi imáját... Betlehem északi bejáratától csak néhány percnyi buszozás a város központja, a Jászol tér. Itt az év minden napján sok a külföldi: turisták és zarándo­kok ezrei — húsvétkor és kará-‘ csonykor tízezrek! - jönnek Bet­Jeruzsálemből busszal tíz perc Betlehem. Judea dombjain, kö­ves-sivatagos tájon kanyarog az út a domboldalakra épült, húsze­zer lakosú városba. A kietlen vidék évszázadokon át próféták, szerzetesek és királyok menedé­ke volt — a Biblia földje, ahol minden régi kőház és templom egy darab történelem, vagy le­gendák hordozója. Bibliai tájakon rohan velünk délre a busz, de nem feledhetjük, hogy milyen korban járunk. Az út mindkét oldalán lehúzott re­dőnyök: a megszállt területek palesztin, arab kereskedői déltől zárva tartják üzleteiket. Harma­dik éve tart az intifada, a meg­szállók elleni sztrájk. Feltűnik egy terepjáró gépkocsi, gép­fegyverekkel és katonákkal. Ráchel sírjánál Izraeli járőr — Ráchel sírjánál. Ezt őrzik? Vagy éppen itt álltak meg pihenni? A katonák alapo­san megmustrálják azokat, akik a temetőből elkerített térségre emelt kupolás síremlékhez tarta­nak. Ez a judaizmus egyik leg­szentebb helye. Ráchelért Já- kob-Izraelnek kétszer hét esz­tendőt kellett szolgálnia, hogy feleségül vehesse őt. Itt — úton Betlehembe — szülte meg Ráchel második fiát, Benjámint, de a szülésbe belehalt és ezen a he­lyen temették el. Jákob itt emelt oszlopot a sírján, amely már lehembe, Jézus születésének he­lyét látni. A Születés temploma innen már csak néhány lépés - gyerekek és rendőrök között. A sok-sok arab fiű idegenveze­tőnek ajánlkozik: angolul és né­metül mondják a betanult szöve­get, s a „bibliai pletykákat“, per­sze baksisért, kinek-kinek a szá­ja íze szerint. Az izraeli rendő­rök féltve őrzik Betlehem rend­jét, de különösen a Születés templomát. A Jászol tér egyik kőépületében tanyázik a rendőr- kapitányság, előtte rádió-adóve- vős járőrkocsik és katonák. A Születés temploma mának belső tere, Nagy Kons­tantin négy oszlopsoros, öthajós, fával fedett bazilikája, az évszá­zadok során többször átalakított formájában. Az oszlopokat vö­rös márványból formálták, fehér korinthoszi oszlopfőkkel. A felnyitott padló alatt jól lát­ható az egykori konstantinusi bazilika mozaikpadlója. Csodá­latos a gazdagon aranyozott iko- nosztáz! A főhajóból átmehetünk a Születés templomához épült Szent Katalin templomba, de a látogatók többsége az oltár két oldalától lefelé vezető lépcsőkön a születés barlangjába indul. Kordonjuk mellett áradnak a külföldiek a Születés templo­ma felé. Ha nem lenne a tetején a kis harangtorony, akkor egy erődítményt sejthetnénk az év­századok során mind terebélye­sebbé vált templom helyén. Ez Betlehem fő látnivalója, ame­lyért békésebb időkben évente egymilliónál többen jönnek ide. A templomot északon egy ka­tolikus, — a ferencesek Szent Katalin temploma és zárdája-, délkeleten egy görög-ortodox, délen pedig egy örmény kolostor öleli körül. A Születés templo­mát még Konstantin császár építtette, 325 körül egy barlang felett - amelyet már a korai keresztény időkben Jézus szüle­tése helyének tekintettek. Pon­tosabban: ő építtetett először templomot Jézus születése he­lyén, amelyet többször feldúl­tak, leromboltak, de mindig új­jáépítették, s bővítették. Krisz­tus után száz évvel először Szent Jusztin említette ezt a barlangot, de Jézus születésének helyét — részben a templom többszöri átépítése miatt — pontosan nem tudták megállapítani. Ez azon­ban mitsem változtat azon, hogy a világ — és nemcsak a kereszté­nyek - ezt tartják Jézus születé­se helyének. Egy szűk bejáraton, csaknem derékig hajolva lépünk be a Szü­letés templomába. A kaput a ke­reszteslovagok szűkítették ilyen kicsinyr'e, védelmi célból: ne­hogy a hitetlenek belovagolja­nak ebbe a páratlan keresztény szentélybe... A bejárat a későb­bi századokban még kisebb lett, így ember most csak lehajtott fővel léphet Jézus születésének szentélyébe. Néhány lépést kell tennünk, és elénk tárul a Születés templo­Ezüst csillag A szűk, kanyargós lépcsőkön csak lassan haladhatunk a nagy tömeg miatt. Mindenki látni, érinteni, csókolni akarja a he­lyet, ahol 1990 évvel ezelőtt megszületett Jézus. Azon a he­lyen látható a márvány padozat­ba vésve egy ezüst csillag, körü­lötte a latin felirat: Hic de virgi­ne Maria Jesus Christus natus est = Itt szülte Mária Jézus Krisz­tust. A zarándokok csókolgatják a görög ortodox pappal őrizte­tett, vörös bársonnyal borított oltárt - fényképezik és fényké- peztetik magukat előtte. Közben az oltáron gyűlik a pénz: min­denféle bankjegy a templom fenntartására. Felkapaszkodunk a szűk lép­csősoron és a templomból kilép­ve ismét körülvesznek bennün­ket a világ talán legfiatalabb ci- cerónéjai, felajánlva idegenve­zetői szolgálataikat. S persze sokféle csecsebecsét, emléktár­gyat: kerámiából, olajfából, je­ruzsálemi kőből készült jászolt a kis Jézussal. És kis fehér „tej­köveket“. De ennek külön törté­nete van. Csak néhány perces sétát kell tenni érte a Tej Grotto utcán - a Tej Grotto templom­hoz. A legenda szerint ennek tejszínű fehérsége - amelytől a nevét kapta — Máriától ered. Mialatt Mária az újszülött Jézust táplálta, tejének néhány cseppje a kőpadlóra hullott, és ennek nyoma örökre ott maradt: a, kő tejfehér lett. Azóta is árusítják ezeket az apró kövecskéket, amelyektől a legenda szerint bővebb anya­tejet remélhet a fiatal anya... Sokan ezért keresik a tejfehér kövecskéket Betlehemben. A SZENT KATALIN TEMPLOM BEJÁRATA, ELŐTTE SZENT JEROMOS SZOBRA. 1882-BEN A FERENCESEK ÉPÍTETTÉK. INNEN KÖZVETÍTIK A VILÁG TELEVÍZIÓI AZ ÉJFÉLI MISÉT ; GÖRÖG ORTODOX PAP ŐRZI A JÉZUS VILÁGRA JÖTTÉNEK HELYÉN LÉTESÍTETT OLTÁRT A SZÜLETÉS TEMPLOMA - ERŐDRE EMLÉKEZTETŐ FALAI­VAL ÉS A KIS HARANGTORONNYAL (A szerző felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom