Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
XTMDÓMONDÓAKREMLBEN? Mohammed Szidik afgán matematikus számításaival megjósolja a jövőt. Megjósolta a szovjet hadsereg kivonulását Afganisztánból, a romániai és a kelet-németországi eseményeket, sőt azt is, hogy 1990- ben a nyugatnémet labdarúgók nyerik meg a világbajnokságot. Nem meglepő hát, hogy a szovjet vezetők figyelmet szentelnek a matematikusnak. A Herzen Pedagógiai Főiskola egyik' külföldi lakója már több mint egy éve az afganisztáni Mohammed Szidik. Az SZKP XXVIII. kongresszusán ő volt az egyetlen külföldi megfigyelő. Régóta a Szovjetunióban él, ott végezte matematikai és fizikai tanulmányait. 1988-ban szerzett oklevelet. Korán kitűnt rendkívüli képességeivel - hétévesként már a negyedik osztályba járt. Még általános iskolai tanulóként elküldte az ENSZ illetékes bizottságának egy matematikai elméletét, amit 1976-ban eredetiként bejegyeztek. Szidik matematikai tehetségének ellenőrzésére a BBC tévétársaság nem mindennapi versenyt szervezett. Szidik a számítógéppel mérte össze az erejét. 400 matematikai kérdésre 6 perc 17 másodperccel előbb felelt, mint a gép. MATEMATIKAI PROGNÓZISOK Szidik abban különbözik a többi tudóstól, hogy a matematikát és a világot másképpen értelmezi, mint a többi tudós. Az ö felfogása szerint a matematika nemcsak számítások és puszta absztrakció, hanem élő szervezet, van lelke, mindenütt jelenvaló s a világ voltaképpen számok összege - amit az afgán matematikus kutatásaival is bizonyít. A terület, amellyel foglalkozik - a filozófiai szemszögből vett számelmélet. Az események előrejelzésére használja ki. Mostanáig olyan témákkal foglalkozott, mint például Oroszország és a Szovjetunió szociális-gazdasági és politikai fejlődésének prognózisa; a számelmélet haszna a Kelet-Nyugat kapcsolataiban, a lelki problémák kutatása a számok szerepével kapcsolatban az egyén életében, s az ember jövőjének prognózisa. Szidik munkái Afganisztánban, a Szovjetunióban, az USA-ban jelentek meg; számos országban tartott előadásokat. Mégis, annak ellenére, hogy tanulmányai megjelentek a Szovjetunióban, az ottani főiskolákon nemigen jut szóhoz, mert amivel Szidik foglalkozik, az egyszerűen nem fér bele a tudomány hagyományos értelmezésébe. Munkáját viszont az Amerikai Egyesült Államokban, nevezetesen a Texasi Egyetem matematikusainak társulása nagyra értékelte. Az ifjú matematikust a Szovjetunióban mostanáig csak szükebb szakmai körökben ismerték. Tudását és képességét nemrég kezdte alkalmazni a gyakorlatban. Tanulmányozta az emberek életét, és megmondta a jövőjüket. Plehanov utcai lakása Leningrádban valóságos búcsújáróhely lett. A pontos nyilvántartás elárulja, hogy ez idáig négyezer érdeklődőnek mondta meg a jövendőt. „Nem vagyok cigányasszony, aki tenyérből jósol-hangsúlyozza gyakorta Szidik én ezt megbízható matematikai módszerekkel végzem." Szolgálatait már sokan igénybe vették a Szovjetunióban, de az európai és az arab országokban is. Mérnökök, orvosok, tudományos dolgozók kerestek nála segítséget, de egyszerű emberek is. Szidik vendégkönyvet vezet, a látogatói abba jegyzik be észrevételeiket és megadják a címüket is. Sokuk később hálálkodva jelentkezik. GORBACSOV ÉS JELCIN Szidik dolgozószobája valóságos matematikai kabinet. A falakat számok és képleteket ábrázoló táblák borítják - a Föld fejlődését mutatják be az időszámításunk előtti 35 ezer évtől napjainkig. Megtalálható a táblázatokon a Föld történelmi értékelése a kereszténység kezdetétől 2000-ig, Oroszország és a Szovjetunió legfontosabb eseményei a huszadik században, valamint az előrejelzés 2065-ig, a szovjet politikai vezetők közötti viszony 1917-től 1990-ig és várhatóan 2000-ig. A legérdekesebb talán az a tábla, amely Gorbacsov és Jelcin jövőbeli kapcsolatát jósolja. Szidik a matematika segítségével azt állítja, hogy a két politikus áthidalva a nézetellentéteket, békés és biztonságos vizekre, kormányozza az országot. A politika, mint olyan nem érdekli Szidiket. Egyetlen pártot, sem személyiséget nem részesít előnyben - számításaival az embereknek akar segíteni. A,számok pedig Gorbacsov és Jelcin - az ország javára történő elkerülhetetlen - együttműködéséről beszélnek. A szakértők hisznek Szidik előrejelzéseiben. Azzal érvelnek, hogy ez a matematikus-jövendömondó megjósolta a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból, előre látta a romániai és az NDK-beli eseményeket, sőt a labdarúgó világbajnokság győztesét, az NSZK-t is. Látogatásom idején Szidik azt állította, megmondhatná a jugoszláviai események további alakulását is, de előbb részletesebben kellene foglalkoznia az ország eddigi történelmével. Helyette az életemről és a jövőmröl mondott valamit. Megkérdezte, mikor születtem, majd számokat és képleteket kezdett írni. Gyorsan és elmélyülten dolgozott. Eddigi életemben az 1976-os évet jelölte meg fontosként (ami igaz), és azt mondta, hogy életem legfontosabb éve az 1994-es lesz. KISZÁMÍTOTTA A PERESZTROJKA SORSÁT A hír messze szállt Szidik képességeiről, s az afgán matematikus eljutott az SZKP kongresszusára. Állandóan a küldöttek körében volt, a jövőről beszélgetett velük. A legmagasabb szovjet vezetőkkel is tanácskozott. Gor- bacsovnak megmondta, hogy a politikája helyes irányú, s hogy a peresztrojka győzni fog. Szidik nagy tisztelettel beszél Gorbacsovról. Legjobban a politikus egyszerűsége tetszik neki, Gorbacsovon kívül nagyra értékeli Nadzsibullah afgán miniszterelnököt. Vele tavaly novemberben találkozott. A Kábul Timesnek adott nyilatkozatában Szidik megjósolta, hogy 1992-ben Afganisztánban béke lesz és végre szabad és demokratikus választásokat tarthatnak. Nem meglepő, ami e körül a matematikus körül zajlik, hiszen a Szovjetunióban szintúgy, mint másutt a világon, egyre népszerűbbek a jövendömondók, a csillagászok, a parapszichológusok. Inkább a legmagasabb politikai körök figyelme kelt csodálatot. Gorbacsovot, Sevardna- dzet, és a többieket valóban érdeklik a peresztrojka jövőjének előrejelzései, vagy csak a közvéleménynek akarják megmutatni, milyen közel állnak hozzájuk mindazon dolgok, amelyeket az egyszerű állampolgár, a választó is figyelemmel kísér? a Nedjeljni Vjesnik nyomán K. CS. Jelcin es Gorbacsov áthidalja az ellenteteket biztonságos vizekre kormányozza az országot A politikai kultúra hiánya A Mladá fronta dnes november 6-i számában beszélgetést olvashatunk Karé! Jezdinskyvel, a Szabad Európa Rádió cseh és szlovák adásának New York-i tudósítójával, aki huszonnégy év után hazalátogatott Prágába. Az 1968. évi Prágai Tavasz közismert rádiókommentátora az interjúban egyebek közt kifejti véleményét a hazai politikai élet néhány jelenségéről, illetve a cseh sajtóról. Megemlíti, hogy a hazatérő, segíteni akaró emigránsok nem mindig találnak megértésre. Ennek oka a politikai életben megnyilvánuló fara- gatlanság - állapítja meg, majd így folytatja: „Vegyük például a parlament elnökségének összetételét. Ha egyszer megállapodás született az arányos képviselet kérdésében, akkor a kommunistáknak ott a helyük, mivel a választók 13 százaléka áll mögöttük. Nem tehetek róla, hogy ennyi választó szavazott rájuk. S ha már ilyen, nem is jelentéktelen kisebbség jelen van, akkor az adott szervekben megilleti őket az arányos képviselet joga. Ez akkor sem lehet vita tárgya, ha netán valamiféle erős, jobboldali fasisztoid pártról lenne szó, amennyiben ilyen párt létezne. Továbbá szembetűnő az is, hogy a pártok saját embereiket nem mindig tiszta, demokratikus eszközökkel akarják érvényre juttatni stb. 1989 novemberétől már sok viz lefolyt a Moldván, s itt alkotmányos rendnek kellene lennie. Ezt mondja Havel elnök is, aki élesebb konfliktusok esetén nem teljesen egyértelműen lép fel, jóllehet az alkotmányos rend védelme elnöki kötelessége. A cseh sajtó színvonalában is nagyot csalódtam. Természetesen, vannak jobb és rosszabb lapok, időszaki kiadványok, de a sajtó stílusa, kifejezési eszközei és tartalma számomra sok esetben megdöbbentő. A sajtóba r tapasztalható személyek elleni támadásokhoz hasonlóakkal az egész amerikai sajtóban, még a bulvárlapokban sem (!) találkozhatunk. Amiről itt olvashatunk, az támadás egész fajok, nemzetiségek és etnikai csoportok ellen, személyeskedés és becsületsértó, tényekkel alá nem támasztott rágalmazás... Szinte minden lapban megtalálható az olvasók leveleiből összeállított rovat, ahol az emberek szomszédjaikkal egyenlítik ki számlájukat. így nem lehet viselkedni" - összegzi véleményét Karel Jezdinsky. A független Lidové noviny november 21-i számában a lap munkatársa, Helena Némcová, a Cseh Nemzeti Tanács képviselője Kárpátalján szerzett benyomásairól ír Új Európába vezető szoros című cikkében. írásának középpontjában a nemzetiségi kérdés áll. Idézünk a cikkéből: . Két-három évvel ezelőtt itt példátlan dolgok történtek. Egyrészt a szovjetunióbeli peresztrojka, másrészt a szovjet váltor zásokra nemcsak reagáló, de sok tekintetben azok ütemét és mértékét túlszárnyaló magyarországi fejlődés mintegy varázslatként felébresztette a nemzetiségeket, a nyelvet és a hitet - azaz a hivatalos propaganda részéről nem létezőnek nyilvánított feno- méneket. Beregszász, Munkács környékén és a déli határ menti területeken már nem szükséges az azbuka ismerete ahhoz, hogy eligazodjunk az útjelző táblák, helység- és utcanevek, üzletek feliratai szerint... Kétnyelvű feliratokkal találkozhatunk e terület más helyein is, ahol más összetételű lakosság él. A hivatalokban a „Nagy Földről“ származó csinovnyikok is, jóllehet savanyú arccal, igyekeznek megérteni azokat, akik anyanyelvükön merészelnek a vezetők elé járulni... A legmélyrehatóbb változások az oktatásügyben tapasztalhatók. így például a kétszázezres lélekszámú magyar kisebbség gyermekei számára 88 iskolában folyik anyanyelvi oktatás, s a szlovák kisebbség (a lakosság 0,3 százaléka), amely ez év októberében szerveződött közösséggé, az idén nyitotta meg hat első osztályát. Másutt román és német nyelven folyik az oktatás, s keresik a roma nyelv oktatóit is. A pedagógusok valamennyi iskolatípusban új tantárgyakat vezetnek be, történelem- tankönyveket állítanak össze, s e tekintetben nagyon számítanak a segítségre, elsősorban Magyarországról, Szlovákiából és Németországból, ahonnan tanítókat és tankönyveket várnak. Helena Némcová a továbbiakban megemlíti a Kárpátalja lakosságának többségét alkotó ka Rusz autonóm köztársaság létrehozásának ügyében... - „A ruszinok kitartanak elhatározásukban, s meggyőződésük hogy igyekezetükben számíthatnak Csehszlovákia és a magyarok segítségére. Nem kívánnak sem többet, sem kevesebbet, csak annyit, hogy autonóm köztársaságként kérhessék helyüket az európai házban" - olvassuk a cikkben. A szerző a továbbiakban méltatja a Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozatát az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európa-tanácsi konvenció elfogadásának 40. évfordulója alkalmából. Egyértelműen idézi e dokumentumnak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét: „Az itt élő nemzeti kisebbségeknek önazonosságuk, közösségi létük megőrzéséhez szükségük van az anyaország támogatására, s Magyarország is felelősséget érez minden magyar nemzetiségű személyért, éljen az ország határain innen vagy túl." Némcová asszony, utalva a magyar kormány azon szándékára, hogy aktívan részt kíván venni az egyetemes kisebbségi charta kidolgozásában, valamint arra a szomszédos országokhoz intézett felhívásra, hogy e tárgyban kétoldalú megállapodást dolgozzanak ki, leszögezi:- Úgy vélem, az ilyen megállapodások megnyitnák az utat a pedagógusok, lelkészek, tankönyvek, irodalom és más kulturális javak cseréjére vonatkozó konkrét egyezményekhez, amelyekkel az anyaország a határain kívül bárhol élő kisebbségeit a legszükségesebbekkel támogathatja és a leghatékonyabb módon segítheti. Kárpátalja gyönyörű, ábrándos, s régimódúsá- gával is megnyugtató terület. S ha úgy döntött, keresni kívánja a Közép-Európába vezető szorost ebben a neki legmegfelelőbb módon segítsük öt - fejezi be cikkét Helena Némcová. Összeállította: Somogyi Mátyás i 1990. XI. 30 i/asflrnap Na tmtf eadOTlwraaM Cmi IS» ttj LlDOVE NOVINY ruszinoknak Mihail Gorbacsov- hoz és a Legfelsőbb Tanácshoz intézett kérelmét a PodkarpatszMit látott egy cseh képviselőnő Kárpátalján?
