Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-09 / 45. szám
Ha a szabadságol semmi más nem követi, csak a szegénység Már most jelentkeznek az ábrándozol Lengyelországban a régi időket idézik fel, amikor államszövetséget alkottak Litvániával, Belorusz- sziával és Ukrajnával. Magyarországon arra emlékeztetnek, hogy minden harmadik magyar a határokon kívül él. Bulgáriába^ heves tüntetések vannak, mert a török kisebbség újra kisebbségi jogokat szerzett. Romániában a magyar és a német kisebbségnek csak alig megy jobban, mint Ceausescu idején. Jugoszláviában a nemzetiségi ellentétek olyan erővel törnek tel, hogy kétségessé válik a szövetségi állam fennmaradása. Végül a Szovjetuniót az fenyegeti, hogy nemzeteire hullik szét. Ha levesszük a fedőt a fazékról, minden forr benne, a demokrácia vágya és a nacionalizmus, a gazdasági vállalkozói szellem és a bűnözés, a szabadság és a féktelenség. Fél évszázadnyi elnyomás után nem is lehet másként, mindenütt a világon hasonlóképpen volt, és hasonlóképpen lenne. Szomszédaink Keleten nem fognak visszahullani a sztálinizmusba, annak a kora lejárt; de szinte mindegyikük életveszélyes válságban van A régi már nem, az új pedig még nem működik, sőt ebben az átmeneti szakaszban sok minden rosszabb, mint annak előtte, és a reménynek, hogy jobb lesz, alig látszik jele. Az emlékezet még elég friss ahhoz, hogy tudják, kinek köszönhető a nagy csőd, ám az új kormányok nem hivatkozhatnak már hosszú ideig a kommunistákra; többnyire az indokoltnál korábban fogják őket is felelősségre vonni. És minthogy gyakran nem mutatnak különösebben jó formát, az új rendszer köny- nyen ugyanolyan Ítélet tárgya lesz, mint a régi. Mindazonáltal - még sokan érzik a nagy megkönnyebbülést. De a szabadság is magától értetődővé válik, a jelen bajai és a jövő aggodalmai uralják azt érzéseket és a gondolatokat. Az Elbától Szibériáig hatalmas terhet vettek le az emberekről, mégis csaknem mindenütt több gondot látni, mint örömöt. Talán nincs az embereknek igazuk? A németeken kívül Keleten melyik népnek van valódi kilátása arra, hogy néhány év alatt gazdaságilag talpra álljon? A volt NDK öt szövetségi tartományának is, amelyek százmilliárdokat kaonak valószínűleg hosszabb időre lesz szüksége, mint ahogy az optimisták a Rajna mentén jósolják. A szomszédoknak az Odera és a Cseh-erdö túloldalán nincs gazdag testvérállamuk, amely segít nekik; súlyosan el vannak adósodva és tovább kínlódnak az elavult iparral és lepusztult infrastruktúrával. A volt NDK-t felemelik az NSZK műszaki színvonalára, a többiek számára még hosszú ideig fog tartani Európa technikai megosztottsága. A volt Kelet országai a jövőben is Európa keleti felét fogják alkotni, de a szó új jelentésében: Kelet és Nyugat a jövőben immár nem diktatúrát és demokráciát fog jelenteni, hanem szegényt és gazdagot. Már az első jelek mutatják, hogy a gazdasági határok hasonlóképpen elválasztanak, mint a politikaiak. Amikor az NSZK kormánya 1989- ben el akarta riasztani a lengyel seftelőket és a napi 50 márka beváltását tette kötelezővé, ezzel nem tartotta távol a dörzsölt üzletelőket, a komoly látogatókat viszont tartósan igen. Ez a viszonyok groteszk visszájára fordulását példázta. Amikor a kormányzó kommunisták túlléptek politikai aggályaikon és hagyták népeiket Nyugatra utazni, a kormányzó demokraták fejezték ki gazdasági kételyeiket és nehezítették meg a beutazást saját országukba. Az eljárások a Keleten működő nyugati konzulátusokon olykor megalázóak - bár ezek kevésbé válnak ismertté, mint a nyugati kormányok lángoló felhívásai az emberi jogok védelmében. Nyugat-Európa és Amerika ugyanúgy viszonyul a Kelethez, mint a Délhez: a szegényeknek kívül tágasabb! De a szegények továbbra is élni fognak szegényjogukkal. Kerülő utakon fognak járni, és mindig fognak újabb trükköket találni, hogy valamennyire részesedjenek a kontinens szerencsés felének gazdaságából. A lengyel kereskedő-utazók csak az előhírnökök. Minél inkább ez történik, és minél több nép kerekedik fel - a Szovjetuniónak jóval több mint 250 millió lakosa van - Nyugat-Európa annál inkább el fog zárkózni. A kormányoknak és a parlamenteknek nem lesz más választásuk: ami gazdaságilag még elviselhető lenne, pszichológiailag egyre kevésbé lesz az. A jólétben élők félelme és a hátrányt szenvedők gyűlölködése növekszik, és fokozza egymást. A sztálini határkeritések fizikailag elválasztottak, de mindkét félnek meghagyták illúzióikat. A Kelet 2 a Nyugatot korlátlanul csodálatra méltónak tartotta, mert alig ismerte, a Nyugat pedig mozgékonyán ügyeskedett a Kelettel, mert csak ritkán lehetett szaván fogni. Az új határ szabadon átjárható, és nem engedi meg többé, hogy elmeneküljenek a valóság elől; mindkét félnek úgy kell mutatkoznia, amilyen: az egyik fukar, a másik kapzsi, az egyik fennhéjázó, a másik - összeszorított fogakkal - alázatos, mindegyik önközpontú, és a maga gondjaival van elfoglalva, amelyek egyáltalán nem hasonlíthatók össze a másik gondA Die Zeitben olvastuk jaival. Ugyanakkor megvan a jóakarat és a próbálkozás egymás megértésére, és ha lehet, az egyezségre jutásra. Ám a hídépítők vékony kisebbséget képeznek, és félő, hogy a fejekben meglevő fal fogja helyettesíteni a kőfalat. Szervezetileg is tartós a kontinens megosztottsága. Németország .egyesülése eddig nemigen járult hozzá Európa egyesüléséhez, sőt részben az ellenkezőjét idézte elő. És miután Gorbacsov és Kohl egyezségre jutott egész Németország NATO-tagságáról, megszűnik minden kényszer egy olyan biztonsági struktúra létrehozására az egész kontinens számára, amely a keleti részt is magába foglalja. Minden lényeges marad a régiben: a NATO nyugati katonai szövetség marad, és az EK ezentúl is Nyugat- Európára és Németországra fog korlátozódni; pillanatnyilag egyik szervezetnek sem fűződik erős érdeke ahhoz, hogy egész Európa számára keressen szabályozást. Áz Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megkap néhány katonai ellenőrző feladatot, s csak eny- nyit. Ám a közbenső Európa, Lengyelországtól Bulgáriáig, a levegőben lóg: biztonsága érdekében azt kell néznie, hogy vajon Moszkvában egy reformer vagy egy nagyorosz soviniszta kormányoz; és gazdasági talpraállásánál arra a megértésre van utalva, amit Nyugat-Európa a keleti szomszédai számára előteremt. Európa keleti fele a jövőben a kontinens szegényháza és válsággóca lesz. Szociális robbanások és nemzetiségi konfliktusok fenyegetnek, amióta a Pax Sovietica nem garantálja erőszakkal a nyugalmat. Az új Kelet definíciójához hozzátartozik továbbá a „kelet-nyugati szakadék1' régi fogalma. Az évszázados társadalmi-gazdasági fejletlenséget a kommunizmus fenntartotta és erősítette, az ott élő népeket kettős teher sújtja: be kell hozniuk történelmi lemaradásukat és fel kell számolniuk a szovjet rendszer okozta deformációkat. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a Kelet nem tud maga kimászni a mocsárból, de neki magának kell ezért a legtöbbet tennie. A Nyugatnak segítenie kell neki, de nem tudja öt megmenteni. Ha a segítség és az önerőre támaszkodás nem egészíti ki egymást, nem lesz sok haladás. A pszichológia csaknem olyan fontosnak tűnik, mint a gazdaság: ahol nem lehetséges gyors változás, legalább hiteles kilátásokat kell teremteni. Ezért a lengyeleknek, a cseheknek, a szlovákoknak és a magyaroknak szükségük van arra az ígéretre, hogy biztosítják részükre a bejutást ,rÉurópába", szükségük van arra a bizonyosságra, hogy Brüsszelben ugyanolyan esélyhez jutnak, mint annak idején a spanyolok, a portugálok és a görögök. Es, minthogy a tagságig legalább tíz év telik el, nincs ok a várakozásra. A balkáni nemzetek számára ez az idő még hosszabb, de ők is reménykedni akarnak. Végül, a Szovjetunió népeinek nem tudunk az EK-hoz való tartozást felkínálni, tudunk ellenben növekvő együttműködést ígérni. A kelet-nyugati viszonyban eddig a Nyugat volt az erősebb. Ő döntötte el, foglalkozzon-e és mennyire a Kelettel, esetleg segítse-e. Most azonban megfordul a viszony. Mint ahogy az NSZK nem tagadhatta meg a segítséget a keletnémetektől, kérdés, hogy a tizenkettek Brüsszelben megengedhetik-e maguknak, hogy a kelet-európaiakat a sorsukra hagyják Korábban azzal lehetett magyarázkodni, hogy a kommunisták, a nyugati hiteleket feneketlen hordóba borítják, és a nyugati technikát a szovjet hadseregnek juttatják. De ez a világ elmúlt. Egy Európai Közösség, amely tétlenül szemléli, hogyan mennek tönkre európai demokráciák, többé nem érdemli ki a nevét. A végén még a maga önzésének lesz az áldozata. Ha Nyugat-Európa - ami várható - továbbra is a félmegoldásokkal operál, úgy mélyülni fog a szakadék közte és Kelet-Euró- pa között. Akkor a Keleten belül, ^ valamint a Kelet és a Nyugat közti feszültségek olyan erőssé válnak, hogy nyomásuknak egyetlen fal sem fog tudni ellenállni. Akkor a Kelet felvonul ellenük - nem harckocsikkal, ahogy féltünk tőle, hanem a nyomorúságával. De senki sem élhet nyugodtan, ha a szomszédja szükséget szenved. IRÁNY EURÓPA! , (Izvesztyija) JT Római katolikus egyház - körülbelül 5 millió hívő (10 millió megkeresztelt), 3146 pap, 4429 egyházközség; sajtó: Katolicky tydeník, Katolické noviny, Teologické texty, Duchovny pastier, Anno Domini, Souvislos- ti, Velehrad. Csehszlovák huszita egyház- 500 000 hívő, 293 lelkész, 347 gyülekezet; sajtó: Öesky zápas, Theologická revue. Görög katolikus egyház - 500 000 hívő, 211 pap, 201 egyházközség; sajtó: Slovo, Blahovistnik. Szlovák evangélikus (ágostai hitvallás:) egyház - 400 000 hívő, 300 lelkész, 327 egyházközség; sajtó: Evanje- licky posol spod Tatier, Cirkevné listy, Sluz- ba slova. Csehtestvéri evangélikus egyház - 187 547 hívő, 276 lelkész, 271 egyházközség; sajtó: Cesky bratr, Bratrstvo. Szlovákiai református keresztyén egyház - 150 00 hívő, 140 pap, 203 gyülekezet; sajtó: Kálvinské hlasy, Kálvinista Szemle. Pravoszláv egyház - 89 700 hivő, 112 pap, 133 egyházközség; sajtó: Hlas Pra- voslavi, Odkaz sv. Cyrila a Metoda, Zapovit sv. Kirilija i Metoda. Sziléziai evangélikus (ágostai hitvallású) egyház - 40 900 hívő, 20 lelkész, 19 egyházközség; sajtó: Prítel lidu. Hetednapi adventisták egyháza- 8000 hívő, 95 lelkész, 70 gyülekezet; sajtó: Znaméní doby. Testvéri egyház- 6000 hívő, 41 lelkész, 50 gyülekezet; sajtó: Bratrská rodina. Testvéri egység- 5700 hivő, 16 lelkész, 17 gyülekezet; sajtó: Jednota bratrská. Baptisták testvéri egysége - 4000 hívő, 40 lelkész, 29 gyülekezet: sajtó: Rozsievac. Evangéliumi metodista egyház - 4000 hívő, 20 lelkész, 22 gyülekezet; sajtó Keresztény gyülekezet- 3300 hívő, 5 gyülekezet (felszentelt lelkészeik nincsenek); sajtó: Zivá slova. Csehországi zsidó hitközség - 2500 hívő, 8 rabbi, 5 gyülekezet; sajtó: Véstník RZNO, informacní bulletin RZNO. Szlovákiai zsidó hitközség - 2000 hívő, 3 rabbi, 11 gyülekezet; sajtó: - Ókatolikus egyház - 2500 A Csehszlovákiában működő egyházak A következőkben összeállítást közlünk a Csehszlovákiában működő, 1990. február 28-ig szabályosan bejegyeztetett egyházakról. Az áttekinthetőség kedvéért sorrendjüket a hívők száma szerint állapítottuk meg. Először közöljük az egyház hivatalos nevét, a hívők számát, a lelkészek, papok, lelkipásztorok, prédikátorok stb. számát, az egyházközségek vagy gyülekezetek számát, majd az egyházak által kiadott lapok címét. A SOMORJAI ZSINAGÓGA ÉVEKIG RAKTÁR VOLT. A VÁROS LAKOSSÁGA A KÜLFÖLDRE SZAKADT, EGYKORI ZSIDÓ HITKOZÓSSÉG ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL SZERETNÉ A ROMLÁSNAK INDULT ÉPÜLETET MIELŐBB RESTAU- RÁLTATNI (Méry Gábor felvétele) hívő, 6 pap, 6 egyházközség; sajtó: - Csehszlovák unitáriusok vallási egyesülete — 2200 hívő, 5 lelkész. 6 gyülekezet; sajtó: Cesta. Cseh apostoli egyház - 1500 hívő, 9 pap, 9 gyülekezet; sajtó: Zivot v Kristu. Szlovák apostoli egyház - 1500 hívő, 5 pap, 5 gyülekezet. Új apostoli egyház- 200 hívő, 12 pap, 8 gyülekezet; sajtó: Nase rodina (nem tévesztendő össze a Csehszlovák Néppárt lapjával, amely a vysehradi Lidová demokracie kiadásában jelenik meg). Ahogy az olvasók a fenti összeállításból megállapíthatták, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban mintegy 7 millió hívő vallja magát kereszténynek, akik 19 típusú és 21 önálló nevű felekezethez tartoznak. A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy az utóbbi napokban új, nem mindig keresztény vallási társaságok is működni kezdtek, amelyeket azonban nem jegyeztek be február 28-ig és ezért összeállításunkban sem szerepelnek, mégis megemlítünk közülük legalább néhányat: Jehova tanúi (a hívők számát 10 000-re becsülik). Az élet vize (körülbelül 200 hívő tartozik hozzá), Az ítélet napjának szentjei Jézus Krisztus-egyháza - az úgynevezett mormonok (bejegyzésük 1990. március 1-jén történt, 5 gyülekezetük van és körülbelül 500 hívő tartozik hozzájuk), Szent grál, Iszlám vallási közösség, Sátánimádók egyháza, Haré Krisna stb. Csehszlovákiában az egyházakon vagy felekezeteken kívül még úgynevezett egyházak feletti szervezetek is működnek, mint az Egyházak ökumenikus tanácsa, a Konstant egység (a csehszlovákiai evangélikusok központja), Az Üdvhadsereg, az IMCA, IWCA, a Csehszlovák evangélikus missziós társaság, a Keresztény missziós társaság és még sok más szervezet. Kétségkívül külön figyelmet érdemelnének az egyházi tanácsok is. LIDOVÁ DEMOKRACIE 1990. XI. 9.
