Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-13 / 28. szám
A Skoda kérői között a Volkswagen, a Renault, a General Motors A Skoda müvek központja szürke kockaépület egy munkásszállás szomszédságában, amelyben a csehszlovák autógyártó cég 16 ezer dolgozójának egy része lakik. Az egyik kapun az igazgatóság épületébe léphet az ember, a másikon a munkásszállóba, ahol a Mladá Bo- leslavban dolgozó vietnamiak laknak. Ezt a szerény kockaépületet mindazonáltal megkörnyékezik az autóipar nagyjai. A Volkswagen, a Renault, a General Motors tülekedik, hogy ki teheti •á a kezét a Skodára. A „bőség zavara“ - mondta Jirí Danhelka az igazgatóság részéről, de mondókáját a sziréna hangja szakítja félbe. Az út túloldalán a 160 hektáron elterülő óriási üzemegyüttesben tíz percezer kocsiból álló nyugati export nagyja az északi országokba megy (Nagy-Britanniába, az NSZK-ba, Hollandiába, Norvégiába, Finnországba). Nem csekélység egy olyan keleti személyautógyártói, amely saját tradícióra, saját technológiájára támaszkodva képes volt életben maradni. A keletnémet Wartburg és Trabant van még hasonló helyzetben, de e márkák nem exportálhatóak a KGST-n kívülre. A többi Keleten gyártott típus kooperációban készül nyugati cégekkel, a Fiattal, Renault-val, Citroennel, vagy éppen - mint a Moszkvics vagy a Volga - amerikai típusok egyszerű utánzatai. A Mladá Boleslav-i vezetők nagyfőnöke márciusban három napot töltött Csehszlovákiában. Helikopterével bejárta a Skoda telephelyeit. Wolfsburg, a Volkswagen NSZK-beli telephelye nincs is messze, s Zwickau az NDK-ban, ahol a Trabant-üzem van, s amit nemrég magához kapcsolt, még közelebb. A Skoda szép skalp lenne a németeknek, de vonzza a többieket is. Mindenki keleti belépőjegyre vágyik: ha a KGST országai egy napon eljutnak nyugati szomszédaik bőség-színvonalára, a gépkocsikereslet valóságos robbanása következik majd be, s ez először a kisebb autókat re leáll a munka. Április 11-én ezzel a gesztussal követelte az ország, hogy a kommunista párt adja vissza az országnak azokat a javakat, amiket eltulajdonított. Nyugatnémet robotok, „kukák" táncolnak a Favorit- a Skoda egyetlen modellje- körül. A hegesztómühelyben vagyunk, ez a Mladá Boleslav-i technológia csúcsa. ,,A legjobbat mutatjuk önöknek“, ismeri el becsületesen a kalauzunk. Elkerüljük hát a festőműhelyt vagy a motorszerelő műhelyt. Az üzemek persze nem felelnek meg a nyugati körülményeknek. Ezer beszállítójuk többsége csehszlovák, s nem ismerik . a „nulla hibaszázalók“ elvét; a robotizáció elmaradásban van, az informatizálás is. A Skoda tavaly mégis 190 ezer Favoritot állított elő. ÁRA: 27 HAVI ÁTLAGKERESET A Favorit ára 85 ezer korona, ami több mint 27 havi átlagkereset, s hat hónapot-egy évet kell rá várni. Ez az alaptípus az egyensúlyhiánytól szenvedő belföldi piacon, ahol évente összesen 130 ezer kocsit adnak el, miközben a kereslet legalább 300 ezerre becsülhető. A Skoda nem bánná, hajcsök- kenthetné belföldi szállításait. „Könnyűszerrel el tudnánk adni az egész termelésünket Nyugaton“, állítja rezzenetlen arccal Jifí Danhelka. Addig is a gyár termelésének egyharmadát exportálják, némileg leszállított áron. Hatalmas sikereket arat a cseh márka Máltán... De komolyabbra fordítva a szót, az 55 azonban nem ringatják magukat illúziókban. Hiába számítanak a legjobbak közé Keleten, még távol vannak a nyugati normáktól. Csak egy jele ennek, hogy a legutóbbi időkig - az év elején Havel által hirdetett amnesztiáig- a Skoda 1670 börtönbüntetésre ítélt embert is foglalkoztatott. Ez már sejtet valamit a dolgozók színvonaláról és motiváltságáról. A foglyokat azóta katonák váltották fel, majd börtönből szabadult emberek és egy varsói hivatal által küldött lengyel vendégmunkások. Mert önkéntes jelentkezők a helybeli lakosság soraiból nincsenek. A Favorit fiatalító kúrájába bekapcsolódott az olasz Bertone a karosszéria csinosításával, a német Porsche cég a hátsóról első meghajtásra való átállásban segített - a Skodán mégis meglátszik, túl sokáig gyártották ugyanazt a modellt, ugyanazt a motort, ugyanazt a sebesség- váltót ... Érdemes folytatni? „Vagy a mi követelményeinknek megfelelő kocsit csinálnak, vagy a 2000. év Trabantját gyártják"- foglalja össze a helyzetet egy nyugati gyár képviselője Prágában. A csehek döntöttek. Fel akarnak zárkózni a legjobb technológiához, céljuk mielőbb évi 400 ezer kocsit gyártani. Erre egyetlen megoldás kínálkozik: egy nagy nyugati gyártóval kell szövetkezni. Ha másképp nem megy, annak az árán, hogy átengedik a vállalat tulajdonának többségét. Búcsú a tabuktól... MÉG ÉV VÉGE ELŐTT ALÁÍRNAK VALAMILYEN MEGÁLLAPODÁST Carl Hahn, a Volkswagen érinti. A többi jelentkező: a német BMW, az amerikai General Motors, a japán Subaru és Mitsubishi és legújabban az olasz Fiat. Talán kicsit lekésett, de nem jobban, mint a Renault, amely nemrégiben hívta meg Petr Dedeket, a Skoda igazgatóját Párizsba. Eközben a Citroén is diszkréten szövögeti hálóját: a Skoda és a Citroen jól ismerik egymást, mert tavalyig hosszú éveken keresztül tárgyaltak egy motorgyártási kooperációról. A különféle ajánlatok közötti választáshoz a Skoda igénybe veszi a híres amerikai Price Waterhouse tanácsadóiroda szolgálatait. Az idő sürget, hiszen megígérték: az év vége előtt aláírnak valamilyen megállapodást. Mihelyt a törvények erre lehetőséget adnak. A parlament meghozta az első gazdasági reform- intézkedéseket. Immár lehetséges Csehszlovákiában részvénytársaságot alapítani, külföldinek részvényt eladni, privatizálni. A csehek azonban nagy óvatossággal járnak el, ahogy . kissé germános temperamentumuk diktálja. A tökéletességre törekszenek, el akarják kerülni „azokat a hibákat, amelyeket a lengyelek és magyarok elkövettek“, nem akarnak improvizálni. Mladá Boleslav eközben elég jól érzi magát. A Skodánál biztosak benne, hogy a márka nem szűnik meg, mert ez lesz az előfeltétele bármiféle jövendőbeli nyugati szövetségnek. „2000- ben a többi nagy autógyár versenytársa leszünk, mint a régi szép időkben" - mondják errefelé. LE POINT francia hetilap A kompakt hanglemezek karrierje A digitális, lézerrel lejátszandó hanglemezek (kompakt hanglemez, CD) diadalútjukat járják. Érdekes helyzetképet fest erről a Science et Vie című francia folyóirat. Franciaországban 1988-ban 700 ezer darabot adtak el belőlük, 40 százalékkal többet, mint egy évvel előbb. Közben az egyszerűbb lejátszókészülékek ára 2000 frankra (kb. 19 000 Ft) csökkent. Az NSZK-ban két éve 1,6 millió olyan hanglemez kelt el, míg 3 éve 1 millió. Bizonyos készülékeik ára a franciákénál is jobban, 1700 franknak megfelelő összegre csökkent. Nagy-Britanniában a megfelelő számok: 1,5 millió, illetőleg 737 ezer hanglemez. Nyugat-Európában a lejátszókészülékek forgalma az 1987. évi 4,7 millióról - az előrejelzések szerint - 1990-re 11 millióra és 1993- ra 17,5 millióra növekszik. Nagy előretörés várható az Egyesült Államokban is (1987:4,3, 1990:8,9 és 1993: 12,5 millió berendezés), míg Japánban a szakemberek a felfutás után némi visszaeséssel számolnak: 1987-ben 4,1 millió lejátszókészüléket adtak el, s ez a szám 1990-ben várhatóan 6,1 és 1993-ban 6 millió lesz. Inzulin - szájon át? Ismeretes, hogy mind ez ideig nem sikerült olyan inzulint készíteni, amely a szájon át adagolva ne bomlana le, még mielőtt élettani hatását • kifejtené. Egy jeruzsálemi kutatócsoport most szarvasmarhák tüdejéből elkülönített és azonosított egy olyan fehérjetermészetű vegyüle- tet, amelyről kitűnt, hogy megvédi az inzulint az emésztőenzimek bomlasztó hatásától, még újabban pedig egy - hasonló célt szolgáló - növényi eredetű anyaggal kísérleteznek. Ugyanez a kutatócsoport régebben már létrehozott egy olyan végbélkúp formájában adagolandó inzulinkészítményt, amely hatásosan szabályozta az emberi szervezet vércukor- szintjét. Mindazonáltal még nem várhatjuk, hogy egyhamar forgalomba kerülhet olyan inzulingyógyszer, amelyet nem injekcióval kellene a szervezetbe bejuttatni. A látható semmi: az üstökösök Az üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a látható semmi kifejezés; Voroncov-Veljaminov, a híres szovjet „üstökösvadász“ az égbolt kaméleonjának nevezte őket. Ugyancsak találó és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés: „a szennyezett jéghegy“. De vajon miért tekinthetjük jogosnak e kissé regényesen hangzó elnevezéseket? Nos, Babinet-ét azért, mert az üstökösöknek óriási méreteik ellenére sincsen jelentős tömegük (még a Jupiter legkisebb holdacskáinak a mozgását sem változtatták meg azok az üstökösök, amelyek az óriásbolygó közelében haladnak el), és anyaguk átlagos sűrűsége roppant kicsiny. A villanykörte belsejében nagyobb a gázok sűrűsége, mint az üstökös csóvájában! A Voroncov-Veljaminovtól származó megjelölés szellemesen fejezi ki az üstökösök nagyfokú változékonyságát, amely nemegyszer már néhány napos megfigyelés során is kitűnik. Végül Wipple-nek is igaza van, mert mai ismereteink szerint az üstökösök fejének laza meteorikus tömegét,»amelyben jócskán fordul elő egészen finom kozmikus törmelékanyag", kozmikus por is, valóban jég cementezi össze. Ez persze nemcsak víz-jég, hanem fagyott, szilárd halmazállapotú "fegyéb anyag, például széndioxid, metán stb. is lehet. Ez a jég akadályozza meg, hogy a mag idő előtt szétbomoljék. Amikor egy üstökös még nagyon messze van a Naptól, a világ legnagyobb teleszkópjával sem észlelhető. Ebben az időszakban csupán az* összefagyott mag kóborol magányosan a világűrben, a Newton-féle általános tömegvonzási törvénynek engedelmeskedve és szigorúan a Kep- ler-féle pályatörvényekhez igazodva, akárcsai< a kisbolygók vagy a különböző meteoritok. Amikor megkezdődik és felfokozódik az üstökös magját övező ritka gázburok - az úgynevezett kóma -, valamint a magból hosszan kinyúló csóva képződése, egyre hevesebb ütemben különféle gázok szabadulnak fel az üstökös magjából, s ezek a kitóduló gázok bizonyos rakétahatást keltenek. Ennek következtében az üstökös, mintha csak saját „hajtómotorja" volna, kisebb-nagyobb mértéiben letérhet eredeti pályájáról. w Az üstököscsóvák egyik jellegzetessége, hogy mindig a Nappal ellentétes oldalon vannak. Amikor tehát az üstökös a Nap felé közeledik, a fej halad előre, s a csóva követi. Ám a Nap megkerülése után a helyzet megváltozik: a csóva halad elöl, s a fej marad hátra. Mintegy 170 olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb-hosszabb idő elmúltával újra visszatér. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visszatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. Az Austin üstökös volt a legutóbbi látogatónk; április közepén hajnalonként Európában is látható volt. (MTI)
