Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-13 / 28. szám

i/asárnap 21 199 0. VII. 13. AZ UBORKÁT KÁROSÍTJÁK Az uborkának sok károsítója van, de közülük csak néhány ellen szükséges rendszeresen kezelni a növényeket. A szabad­földi ültetvény legveszélyesebb betegsége az uborkaperono- szpóra, amely 1984-óta rendsze­resen fertőz és általában a növé­nyek teljes pusztulását idézi elő még akkor is, ha a növényzetet vegyszerekkel kezeljük. A vegyszeres védelmezés eredménytelenségét elsősorban a rosszul időzített kezelésekben kell keresni. Eddigi tapasztalata­ink szerint ugyanis az uborkape- ronoszpóra tünetei szabadföldi körülmények között általában jú­nius első harmadában szoktak megjelenni a leveleken. A vegy­szeres védekezésnél ebből kell kiindulni, és június 5-ike körül el kell kezdeni a megelőző keze­lést. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva a szerválasztékban nincs változás. A táblázatban szereplő készítmények közül a Kuprikol 50 és a Novozir MN 80 kontakt hatásúak, ezért ezeket kimon­dottan megelőző jelleggel kell használni, ügyelve arra, hogy a levelek fonáki részén is össze­függő réteget képezzen a per- metlé. Ebből a szempontból ér­demes az uborkát valamilyen támrendszeren termeszteni. A szisztemikus (felszívódó) készítmények nagy előnye, hogy akkor is eljutnak a növények minden részébe, ha csak egyes részekre került permetlé. Itt tehát nem kell annyira ügyelni a per- metlé-borítottságra, mint a kon­takt hatású szereknél. További előnyük, hogy bizonyos mértékig meg tudják állítani a gombafona­lak növekedését a levelek szö­veteiben. A kontakt hatású ké­szítményeket 4-7, a felszívódó­kat 7-14 napos időközökben használjuk. Az élelmezés­egészségügyi várakozási idő be­tartása miatt a hosszabb várako­zási idejű készítményekkel a fia­tal növényeket kezeljük. Hasz­nálhatjuk őket persze később is, főleg salátauborkánál, ahol a szedések nem olyan gyakoriak mint a konzervuborkánál. A ke­zelések ajánlott számát viszont be kell tartani úgy, hogy kétszer egymás után ugyanazt a szert ne használjuk. Az uborka másik elterjedt be­tegsége a lisztharmat. Szabad­földén általában csak júlios má­sodik felében jelentkezik és el­sősorban a fák vagy épületek árnyékába ültetett növényeket fertőzi. Ilyen helyeken a tünetek hamarabb is megjelenhetnek, ezért itt hamarabb (általában az első tünetek megjelenésekor) permetezzünk. A kezeléshez, amit egybeköthetünk a pero- noszpóra elleni permetezéssel, elsősorban kéntartalmú szereket (Sulikol K, Thiovit, Síra 80 WP) használjunk, főleg az előnyös, 3 napos várakozási idejük miatt. A többi lisztharmat elleni készít­mény várakozási ideje sem hosszú (3-5 nap), csakhogy ezek a kertészkedök számára nincsenek forgalomban. Kimondottan szabadföldi be­tegségnek számít az uborkale­velek baktériumos, szögletes fol­tossága (Pseudomonas lachry- mans). Általában májusban vagy júniusban jelentkezik, hűvös és csapadékos időben. Ellene csak a réztartalmú szerek (KupriKOi 50) hatásosak, amelyeket amúgy is használunk a pero- noszpóra ellen. A kártevők közül az uborkát szabadföldön leggyakrabban a közönséges takácsatka káro­sítja, különösen gyomos terüle­teken és száraz, meleg időben. Ilyenkor gyorsan szaporodik, és erős levélsárgulást okozhat. Sok esetben a károsított növények teljesen elszáradnak. A takács­atkák ellen rögtön az első tüne­tek (apró ezüst foltok) észlelése után permetezni kell, mégpedig speciális atkaöló szerekkel, amelyek sajnos nagyon nehezen szerezhetők be. A takácsatkák elleni harcot illetően tudni kell, hogy a táblázatban szereplő ké­szítmények csak a kártevő bizo­nyos fejlettségi szakaszban lévő egyedeit pusztítják el. Ezért a kezelést 10-14 nap múlva meg kell ismételni, lehetőleg más ha­tóanyagú készítménnyel. A takácsatkákon kívül az uborka levelein levéltetvek és tripszek is szívogathatnak, de ezek ritkán okoznak komolyabb kárt. Ha mégis szükséges volna ellenük permetezni, akkor leg­célszerűbb az Actellic 50 EC használata (vár. idő 3 nap), mert mindkét kártevőt pusztítja. Hatá­sos a 14 napos vár. idejű Bi-58 EC is. Az üvegházi molytetú a sza­badföldi uborkát ritkán károsítja, ezért ellene általában nem szük­séges védekezni. Matlák György mérnök AZ UBORKAPERONOSZPÓRA ELLENI KÉSZÍTMÉNYEK HASZ­NÁLATÁNAK MÓDJA Készítmény Töménység %-ban Vár. idő napokban A kezelések száma Kuprikol 50 0,4 3 Nincs korlátozva Novozir MN 80 0,3 8 max. 3 Curzate K Ridomil 0,3 3 max. 4 Plus 48 WP 0,25 3 max. 2 Aliette 0,2 3 max. 2 Mikai M 0,3 8 max. 2 Sandofan C 0,25 7 max. 2 A TAKÁCSATKÁK ELLEN JAVASOLHATÓ KÉSZÍTMÉNYEK Készítmény Töménység %-ban Vár. idő napokban Danitól 10 EC 0,25 7 Miiből EC 0,2 7 Morestan 0,05 5 Mitac 20 EC 0,2 7 Omite 57 E 0,05 5 Plictran 25 WP 0,1 7 Torque 50 WP 0,05 7 HOGYAN PERMETEZZÜNK UBORKA-LISZTHARMAT ELLEN? Készítmény Töménység %-ban Vár. idő napokban Fademorf EK 20 0,05 5 Morestan 0,05 5 Rubigan 12 EC 0,03 4 Síra 80 WP 0,3 3 Sulikol K 0,5 3 Thiovit 0,3 3 Legszebb a természetes faalak A lapos edényekben nevelt dísz­fák, vagyis a bonsai-növények tet­szetős, egyedi alakját elsősorban metszéssel alakítjuk ki, de az ágak legmegfelelőbb helyzetének, dő­lésszögének „beállításában“ a le- kötözésnek, illetve a dróttal való rög­zítésnek is fontos szerepe van. Ehhez jól hajlítható réz- vagy alu­míniumdrótot használhatunk. Elő­nyös, ha műanyag szigetelésű dró­tot tudunk beszerezni, mert így ki­sebb a kéreg sérülésének veszélye. A drót vastagságát mindig az alakí­tandó ág erősségének megfelelően kell megválasztani. Könnyen rozs­dásodó drótot nem tanácsos hasz­nálni, mert nyomot hagy a növé­nyen. A kiválasztott drótból az alakí­tandó ágnál 30-50 százalékkal hosszabb darabot szabjunk le, s óvatosan és ne túl szorosan csa­varjuk az ágra. Ezt követően elővi­gyázatosan hajlítsuk meg az ágat, esetleg a törzset, s mihelyt a fa ropogni kezd, ne kísérletezzünk tovább az alakítással, mert elrop­panhat az ág. Az ágak alakításának legmegfe­lelőbb ideje nyáron érkezik el. Ta­vasszal a zsenge hajtások könnyen károsodnak. Az ágak lehajlításához, rögzítéséhez nem tanácsos füg­gesztett nehezékeket használni, mert természetellenes görbületeket kapunk, ráadásul az erkélyen vagy a kertben tartott növényekben köny- nyen kárt tehet a szél. Hogy meddig kell az ágon hagyni a rögzítő drótot, arra nem lehet pon­tos időt meghatározni. Viszont min­dig ügyelni kell arra, hogy a drót ne vágjon bele az erósbödó ágba vagy törzsbe. Az alakítás ízlés és fantázia kérdése, de lehetőleg őrizkedjünk a természetellenes, absztrakt for­mák kierőszakolásától. (Záhradkár) A BONSAI-NÖVÉNYEK ALAKÍTÁSA: A - METSZÉSSEL A TÖRZSET TAKARÓ ÁGAKAT TÁVOLÍTJUK EL; B - ALAKÍTÁS „DRÓTOZÁSSAL"; C-A HAJTÁSOK VISSZACSÍPÉSÉNEK MÓDJA. Kérdezett - válaszolunk Két éve foglalkozom nyúlte- nyésztéssel, de az eredményekkel nem vagyok elégedett. Tudom, ebben valószínűleg a tapasztala­tok hiánya is közrejátszik. Például nem tudom, helyesen tettem-e, hogy az egyik tenyésztötárs taná­csára IPA kátránylemezzel borítot­tam be a ketrecek padlóját? És fertőtlenítésre megfelel az Actellix spray? B. András, Ipolyság Sajnos, mind a két kérdésre nemmel kell felelnünk. A kátrány­lemez - és minden egyéb, kátrányt tartalmazó anyag - használatáról azért kell lebeszélnünk, mert belő­le a meleg és a vizelet hatására különféle ingerlő anyagok szaba­dulnak fel, amelyek a bőr, illetve a légzőszervek nyálkahártyájának gyulladását, vagy más káros ha­tást válthatnak ki. A fából készült, félig rácsos, félig telepadlós ketre­cek a legjobbak, melyekben köny- nyen tisztítható fiókokban gyűlik össze a trágya. Ha mégis be akar­ja valamivel borítani a padlót, vala­milyen PVC-alapanyagú készít­ményt válasszon. Az Actellix spray rovarirtó, következésképpen a nyúlketrecek fertőtlenítésére nem alkalmas. Helyette az Ortho- san és Jodonal készítményeket ajánljuk. Használhat még Chlora- mint vagy klórmeszet is, de ezek­nek a származékai ugyanúgy in­gerelhetik a légzőszerveket, mint a kátránylemezeké. Tavaly vettünk nyaralónak egy vidéki házat. Hatalmas eperfa áll az udvarán, aminek igencsak örü­lünk, mert nyáron kellemes estéket tölthetünk el alatta, és árnyékot is ad. Viszont bosszantó, hogy gyü­mölcshullás idején a közelébe sem mehetünk, mert tönkreteszi a ru­hát, ráadásul az udvar is mindig olyan a lehullott epertől mint a sze­métdomb. Kivágni sajnáljuk, de ha lehetne, szívesen terméketlenné tennénk. Lehet? Sz. Lászlóné, Pozsony Nem tudjuk, hogyan képzeli a terméketlenné tételt, de ilyesmi­ről szó sem lehet. Persze, azért még nem kell kivágni a fát. Ha az árnyékában eltöltött órákat élvezik, próbálják meg elviselni a fa életé­hez tartozó gyümölcshullást. Azt a néhány hetet ki lehet bírni, ha napjában kétszer „összesújtják“ az udvart, esetleg rázogatással si­ettetik a gyümölcshullást. Sót, ha a termést felkínálják valamelyik szomszédnak, aki szívesen összegyűjti az epret a kacsáknak vagy cefrének, még a sepregetés- sel sem kell bajlódniuk. (Kk) GYERMEKEINK KEDVENC JÁTSZÓHELYE A HOMOKOZÓ. MARADÉK DESZKÁBÓL BÁR­KI KÖNNYEN ELKÉSZÍTHETI. CÉLSZERŰ KESKENY ÜLŐKÉVEL KÖRBEVENNI, HOGY AKÁR MAGUNK IS ODATELEPEDHESSÜNK JÁTSZADOZÓ GYERMEKÜNKHÖZ. ESETLEG LEGYEN MIRE LETENNI A MELEGBEN LEVE­TETT RUHADARABOKAT. AZ ÜLŐKE, VAGY A LEGALÁBB 10-15 CM SZÉLES, PÁRKÁNY- SZERŰ KERET AZÉRT IS ELŐNYÖS. MERT AZ ILYEN HOMOKOZÓBÓL A GYEREK RITKÁB­BA N HORDJA SZÉT A HOMOKOT. (o) Harcban a darazsakkal A csemegeszőlőben rendszerint jelentős kárt tesznek a darazsak, ezért már érés előtt célszerű megtenni a szükséges óvintézkedéseket. Legjobb, ha rászánunk egy fél napot a darazsak megfigyelésére, és megkeressük a fészkeiket. Többnyire odvas fákban, a kerti ház padlásának zugaiban, az eresz alatt, a rendezetlenül halomba rakott deszkák között vagy föld alatti üregekben tanyáznak. Óvatosan járjunk el, mert a megzavart darazsak vadul támadnak. Ha felfedeztük a fészküket, várjuk meg, amig éjszakára valamennyi darázs a fészekbe húzódik, s valamilyen rovarölő szerrel alaposan permetezzük meg a fészket. A hozzáférhető helyen nagyobb üvegpohárba befogott darazsakat vízzel vagy kénezéssel is elpusztíthatjuk. A darazsak állományának gyérítésére jól bevált a különféle csapdák kihelyezése. Befóttes üvegbe vagy ecetes flakonba töltsünk egy kevés cukros vagy szörpös vizet, illetve sört - a poharat kössük le két-három helyen kivágott fóliával majd a csapdát függeszük fel a szőlősorok között ferdén földbe szúrt karóra, esetleg közvetlenül a támrendszerre. A csalogató folyadékba feltétlenül tegyünk néhány csepp ecetet a hasznos méhek elriasztására. Igazán jó hatást akkor érhetünk el, ha a csapdákat még érés előtt kihelyezzük. Több munkát ad, de a darazsakon kívül a madarak ellen is védelmet nyújt a fürtök zacskózása. Sót, a tüll- vagy fóliatasak a szennyeződés­től és a jégkártól is megóvja a fürtöt. Persze csakis szakszerűen megpermetezett, ép és egészséges fürtöket tanácsos zacskózni. A zacskót mindig úgy erősítsük fel, hogy a kötés a fürtöt tartó vesszőn legyen, ne a kocsányon. A fóliatasakot előzőleg több helyen lyukasszuk ki (pl. irodai lyukasztóval), s ügyeljünk arra, hogy a zacskó alján feltétlenül legyen néhány nyílás az esővíz elvezetésére Egyszerű papírzacskót nem célszerű használni, mert az eső szétáztatja, s hiába dolgoztunk. A karós művelésű szőlőt legkönnyebben úgy védhetjük meg, hogy lyuggatott műanyag zsákot húzunk a tőkére. (Km) f 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom