Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-13 / 28. szám

7y Temhiába nevezte 1 \ Frantisek Palacky a sumavai várak könyvtá­rait a cseh történészek Mek­kájának, lám a rozmberki vár archívumában most is milyen érdekes, ötkötetes, kéziratos műre talált az egyik kutató, JAROSLAV PÁNEK. Címe: Történe­lem. Valójában időrendi fel­jegyzések gyűjteménye a mű. Annak idején, vagyis 1544 és 1610 között, a helybeli jobbágy molnár tanult fia, Václav Brezán, az írnok és könytáros készí­tette a vár akkori ura, Vi- lém Rozmberk megbízásá­ból. És mivel a várúr nővére a szigetvári hős, Zrínyi Mik­lós felesége, illetve az utód, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós dédanyja volt, mi is sok érdekeset találhatunk ebben a krónikában. Mielőtt hozzákezdtem vol­na a költő és hadvezér déd­anyjának sorsát bemutató ré­szek kereséséhez, a kéziratos Cseh-magyar történelmi kapcsolatok Már tizenkilenc esztendős Rozmberk Éva, amikor vele ■ kapcsolatosan ezt írja a kró­nikás: • Apánk-urunk Michal Spanovsky esküvőjére, Hra- decbe, elvitte magával a fiát, uralkodónkat, az ifjú várurat, és a leányát, Évát is. Február 16-án, tíz lóval indultak, már­cius 2-án jöttek haza. Ugyanebben az évben je­gyezte .fel a következőket: • Apánk-urunk helyett ifjú Uralkodónk utpzott el Alsóné­metibe, a magyarországi had­járat megbeszélésére. A meg­hívást Ferdinánd főhercegtől kapta. Ötven lovassal indult, akiket a horvát bán és murakö­zi gróf, Zrínyi Miklós szolgála­tában. Alsónémetiben hagyott. Évek múlva, pontosabban, 1563-ban, amikor a krónikás is részt vesz Miksa király pozso­nyi koronázási ünnepségén, kerülnek be a krónikába ezek a sorok: ZRÍNYI MIKLÓSNÉ, ROZM­BERK ÉVA, AZ IFJÚ ASZ- SZONY, KORABELI FEST­MÉNY Mária születésnapjának emlé­kezetére szeptember 10-én, Hradecben tartották meg, ural­kodónk költségére, nagy vigas­sággal... A vigasságot rajzzal illuszt­rálja a krónikás. Még a nászné­pet köszöntő, latin nyelvű, két­soros verset is leírja, de azután évekre elfeledkezik Zrínyiné sorsáról. Még férje hősi halálá­ról sem emlékezik meg. Jóval később, 1567 júliusában vi­szont feljegyzi: • Uralkodónk nővére ügyében Presburgban járt, majd a burgenlandi Eberauban személyesen is meglátogatta. Fél év múlva, 1568 január­jában pedig hírül adja: • A hős Zrínyi Miklós gróf úr özvegye, uralkodónk nővé­re, a fiacskájával, Jánossal, Krumlovba költözött. Utána tízéves hallgatás, majd 1578 nyarán króniká­sunk felháborodva közli: • Másodszor is férjhez ment uralkodónk nővére egy olaszhoz, Gassold grófjához, Pálhoz. Még evangélikus hitét is elhagyta miatta, úgy kötött vele házasságot, miután hosz- szabb ideig már törvénytele­nül, ebek módjára vele élt. Azorr viszont még inkább bot- ránkozik a világ, hogy mégsem akar új férjurával olaszhonba költözni. Három év múlva, 1581 de­cemberében furcsa eseményről számol be krónikásunk: • Uralkodónk nővére_ ta­vasztól november végéig, András napjáig a krumlovi ko­lostorban, az apácák közt élt. Nagyon tetszett neki a kolosto­ri élet, de azután visszaköltö­zött Hradecbe, a férjéhez, Pál grófhoz. És ismét csak hosszas hall­gatás után, 1589-ben közli: • Augusztus 30-án utazott el Krumlovból Italiába, Man- tuába uralkodónk nővére a fér­jével. Még egyszer, s utoljára 1591-ben emlékszik meg róla: krónikát kiadásra előkészítő történész-kutató megjegyezte:- Aligha lesz szükség a fel­jegyzések részletesebb magya­rázatára, mert a szöveg köny- nyen érthető, szinte a ma em­beréhez szóló. A krónikás ugyanis ^azonosult urának el­képzeléseivel, nem története­ket írt, a maga véleményét mindig elhallgatta, csak felje­gyezte az adatokat, az esemé­nyeket, mintha a várúr napló­ját írta volna. Olvasás közben magam is rádöbbentem erre, ezért a dé­danya, Zrínyi Miklósné, szüle­tett Éva Rozmberk sorsára uta­ló feljegyzéseket a legszüksé­gesebb tájékoztató magyaráza­tok hozzáfűzésével ugyan, de eredethű formában-fordítás­ban adom közre. * A születésére vonatkozó adatokat utólagosan, 1546-ban jegyezte fel a krónikás: . • Apánk-urunk hatodik gyermekeként született Éva, Krumlovban, az Ur 1537. évé­ben, május 12-én, az ikrek csil­lagjegyében, a déli óra után. • Kétszáz lovassal érkez­tünk, A szemlére, miként Fer­dinánd főherceg a mi uralko­dónknak meghagyta, egyszí­nűre festették be a lovakat, a kapott minta szerint fonták be a sörényüket... Uralko­dónk öccse, Petr Vök tanácsosi címet kapott Miksa császártól, nővére, Éva pedig jegyességi ajándékot az özvegységre ju­tott Zrínyi Miklóstól, a horvát bántól... Uralkodónk német nyelvű megbízólevelet adott a hradeci Joachim úrnak, az aranygyapjú rend lovagjának, hogy nevében kezdjen tárgya­lást a házasság megköté­séről __ Kr ónikásunk a következő évben, 1564-ben, már tudósít is a házasságkötésről: • Uralkodónk, mert az úristen mérhetetlen fájdalom­mal, felesége halálával, sújtot­ta, nem vehet részt a nővére esküvőjén, lakodalmán, de megbízta a házasságkötés ügyvivőjét, Joachim urat, a ki­rályi tanács hivatalvezetőjét személyének képviseletével. Az esküvőt és a lakodalmat FUVOLÁS ÉS LANTOS, RAJZ A KRÓNIKÁBÓL, MELY BESZÁ­MOL ZRÍNYI MIKLÓS ÉS ROÉMBERK ÉVA ESKÜVŐJÉRŐL • Mantuában halt meg, au­gusztusban. Uralkodónk nővé­re emlékére két napig böjtölt, majd a lelki üdvösségéért misét mondatott. A koldusoknak mindkét napon alamizsnát osz­tatott. A koporsót Mantuából Krumlovba október 21-én hoz­ták meg, amikor egyetlen örö­köse és fia, János számára a hagyatékról, a birtokról, az ékszerekről és ruhákról leltárt készítettek. Szigetvár hős kapitánya má­sodik feleségének a sorsáról csak ennyit jegyzett fel a kora­beli cseh krónikás. Nem sok ez, de nem is kevés, mert nagy vonalakban ugyan, de elénk rajzolódik egy érdekes asz- szonysors. Jó lenne, ha a törté­nészek további kutatásokkal feltárnák mindazt, ami ismer­tebbé tenné Zrínyi Miklósné, született Rozmberk Éva sorsát, s mindazokét, akiknek élete bizonyítja: a múltban is sors­közösségben éltek a csehek és a magyarok. Hajdú András Hajdú Endre reprodukciói ' * , fa, ■ -V,. • ■. r ->■ % a '4k ^ v 4 t '•»> v -- iS . ^ t K' J| ’ » Él \á?*? * ' * ■ y .... .. ■ ,-.y r f .. . - ' \ff/4 v' V*v v. > x .. . ? \. KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELE 1990. VII. 13. dBUjpSBfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom