Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-13 / 28. szám
ÚBUJBSBfl 9 1990. VII. 13. MINDENKI TEHET VALAMIT AZ EGÉSZSÉGÉÉRT szembetűpő, de hosszabb távon azt tapasztalják, hogy ismét visszaáll a magasabb szint. Ha ugyanis a testből rendszeresen nem távozik az epesav, hanem a bélből ismét a májba jut, akkor a C-vitamin kevésbé képes meggyorsítani a ko- leszterol lebomlását. A gyógyszerészet ismer olyan mesterségesen előállított anyagokat, amelyek a béltartalomban lekötik az epesavat s ezáltal meggátolják visszajutását a májba. Amennyiben ezeket az anyagokat a C-vitaminnal egyidejűleg adagolják, rövid időn belül rendkívül nagymértékben csökken a vér koleszterolszintje. Ehhez hasonló hatása van több növényi eredetű anyagnak is, amelyeket gyűjtőnevükön növényi rostokként ismerünk. A NÖVÉNYI ROSTOK LEKÖTIK AZ EPESAVAT A növényi rostok az olyan nagyAz Egészségügyi Világszervezetnek Csehszlovákia és a szomszédos Magyarország népessége egészségi állapotáról szóló statisztikai adatai igencsak kedvezőtlenek. E két országban az elmúlt húsz esztendőben folyamatosan növekedett a férfiak korai elhalálozásának aránya daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségek következtében. Jelenleg európai viszonylatban ezek az országok a legrosz- szabbak közé sorolhatók, ezért az átlagos életkor ranglistáján a sereghajtók között szerepelnek. Ezt több tényező magyarázza. Csehszlovákia és Magyarország egyes területei földrészünkön a legszennyezettebbek közé tartoznak. Ismeretes, hogy számos idegen származású anyag nemcsak a daganatos megbetegedések kockázatát növeli, hanem az érrendszernek is közvetlenül árt. A pszichés tényezőknek, főleg a totalitárius diktatúrának, az általában rosszul működő gazdaságnak és szolgáltatásoknak kedvezőtlen hatása sem zárható ki. Az érrendszeri megbetegedések számának gyarapodásában táplálékunk összetételének jelentős, egyes szakemberek szerint meghatározó szerepe van. A hazai és a magyar- országi élelmiszer túl sok zsíros sertéshúst és zsírt, füstölt húst és tojást tartalmaz. Ezek a telített állati eredetű zsiradéknak és a koleszterolnak a fő forrásai. A néhány évvel ezelőtt Nobel-díjjal jutalmazott amerikai kutatási eredmények szerint nagymérvű fogyasztásuk következtében a vérben emelkedik a koleszterol- szint, és az előidézi az érfalek beteges elváltozását, és az erek elzáródását, aminek végzetes következménye például szívinfarktus vagy szélütés lehet. VÉDŐANYAGOK TÁPLÁLÉKUNKBAN Szerencsére táplálékunk az említett rizikófaktorok mellett több szívós érrendszer kóros elváltozásai ellen ható védőanyagot is tartalmaz. Közéjük elsősorban a zöldség és a gyümölcs tartozik. Az emberek már évszázadokkal ezelőtt sejtették antiszklerotikus hatásukat. Az óindiai orvosok az érbetegségek ellen egyes termények kivonatait alkalmazták. Ilyen betegségekre minden régi diétáskönyv zöldség- és gyümölcsnapok beiktatását javasolja az étrendbe. A megbízhatóan igazolt jelenlegi kutatások ezt a régi tapasztalatot megerősítik. A Harvard Egyetem munkatársai egybevetettek két hasonló életkorú, egyrészt szokványos észak-amerikai kosztot, másrészt vegetáriánus, diétás ételeket fogyasztó embercsoportot. A vegetáriánusok vérében a koleszterol- szint lényegesen alacsonyabb volt mint az átlagos amerikaiak vérében. A kutatók kaliforniai csoportja megállapította, hogy a túlnyomóan vegetáriánus ádventisták szektájának tagjai körében jóval ritkább a haláleset szív- és érrendszeri betegségek következtében. Fiatalabb korosztályaikban csak egynegyedes hányadot tettek ki. Nagy-Britanniá- ban szembeszökő a fordított arány a szív- és érrendszeri betegségek, A zöldség és gyümölcs kedvező hatása a szívre és az érrendszerre f valamint a friss zöldség fogyasztása között. Az ország északi területein, például Skóciában, ahol alacsonyabb a zöldségfogyasztás, nagy a szívinfarktusos elhalálozások száma. Ezzel szemben Anglia déli területein, ahol sok friss zöldséget fogyasztanak, az effajta elhalálozás sokkal ritkább. Egyes szakemberek azzal magyarázzák a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó népességi csoportoknál a kevesebb szív- és érrendszeri megbetegedést, hogy rendszerint kevesebb állati eredetű zsiradékot és koleszterolt fogyasztanak. Noha ennek kétségtelenül fontos szerepe van, számolni kell azzal, hogy a zöldség és a gyümölcs számos olyan, biológiailag aktív anyagot tartalmaz, amely a különféle kedvező hatáson túl a vérben a ko- leszterol szintjét is képes csökkenteni, és ezáltal védi az érfalakat. Az ilyen anyagok közül rendkívüli jelentősége van a C-vitaminnak és a növényi rostoknak. POZSONYI BIOKÉMIKUSOK SIKERE A második világháború után az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és Indiában több kutatócsoport rámutatott arra, hogy a C-vitamin a kísérleti állatoknál és az embereknél is csökkenti a vér koleszterol- _szintjét s az érrendszerben gátolja 'a kóros szklerotikus változások kialakulását. Védőhatásának mechanizmusát a Pozsonyi Népélelmezési Kutatóintézet egyik biokémikus csoportjának is sikerült feltárnia. Az emberi szervezet főleg azzal mentesül a felesleges koleszteroltól, hogy azt átalakítja epesavvá. Ez a fontos foA ZÖLDSÉG ÉS A GYÜMÖLCS C-VITAMIN ÉS PEKTINTARTALMA (100 GRAMMNYI NYERSANYAGBAN) Fajta C-vitamin Pektin (milligram(grammok• mokban) ban) fekete ribizli 110 1,6 eper 60 0,5 narancs •50 2,3 grapefruit 40 3,3-4,5* citrom 40 2,8-3,0' piros ribizli 36 1,1 egres 33 0,8 paradicsom 30 0,6 málna 24 0,7 fekete áfonya 20 0,7-1,2 zöldbab 17 0,3-1,1 tök ■ 12 1,0-2,0 burgonya 10-20 0,2-0,8 banán 10 0,6-1,3 cseresznye 8 0,2-0,5 alma 7-15 0,8 kajszibarack 7 0,7-1,3 sárgarépa 6 1,2-2,9 körte 4 1,3 szilva 4 1,2 szóló 4 1,2 A citrusoknál a pektin jelentős hányada a héjukban van. lyamat csak a májban megy végbe. A C-vitaminnak az a szerepe, hogy a májsejtben felgyorsítsa a koleszte- rol molekulájában az oxigén befogadását, s ezáltal a koleszterol lebomlását epesavvá. Az epesav a bélbe kerül és a széklettel kiürítődik a szervezetből. A szlovák kutatóknak ezt a megállapítását több egyesült államokbeli, svéd és japán kutatócsoport megerősítette. Huzamos C-vitamin hiánynál, amelyben népességünk jelentős hányada szenved a téli és a tavaszi hónapokban, amikor kevés a zöldség és a gyümölcs, lelassul a koleszterol lebomlása epesavvá. Ennek messzemenő következményei vannak. A vitamin- hiányban szenvedő kísérleti állatoknál a koleszterol előbb a májban és a vérben halmozódik fel. Ha ez az állapot Rosszabb ideig tart, a koleszterol lerakódik az érfalakban, valamint kóros elváltozások, epekövek keletkeznek, a szívizmot ellátó ütőerekben. Ez a C-vitamin részleges hiányánál is bekövetkezik. Huzamos hiánya alattomosan hat: a kísérleti állatok látszólag egészségesek, nem veszítik el étvágyukat, normálisan fejlődnek, de szív- és érrendszerükben lassan, folyamatosan kóros állapot alakul ki. Viszont ha a kísérleti egyedeknek megfelelő meny- nyiségű C-vitamint adnak, akkor felgyorsul a koleszterol lebomlása epesavvá, a vérben csökken a ko- leszterolszint, az erekben nem következnek be kóros változások és epekövek sem képződnek. A C-VITAMIN PÓTLÁSA Fontos kérdés, vajon a C-vitamin hasonlóan hat-e az emberi testben. A pozsonyi kutatók más csehszlovákiai orvosokkal együttműködésben megállapították, hogy a vérben jelentősen csökken a koleszterolszint olyan emberek többségénél, akik ugyan C-vitamin hiányában szenvednek, de ennek ellensúlyozására naponta 500-1000 milligramm ilyen vitamint adagolnak nekik. Az adagolás első hónapjaiban ez a csökkenés molekulájú anyagoknak változatos palettáját képezik, amelyeket a növények felhasználnak sejtjeik építésében. Ezek az anyagok ellenállnak az emésztő enzimeknek és ennek köszönhetően a vékonybélen át eljutnak a vastagbélbe, ahol a bél mikroorganizmusainak hatására részben lebomlanak. Kémiai szempontból a növényi rost igen széles fogalom, amely magába foglalja a különféle olyan anyagok spektrumát, amilyen például a cellulóz, a hemicellulóz, a lignin, a gombákból a kitin és a különféle növényi enyvek és nyálkák. Ismeretes, hogy a sok rostos növényt fogyasztó emberek körében jóval ritkább az emésztési bántalom, a bél rosszindulatú daganatos megbetegedése s a szív- és érrendszeri megbetegedések következtébeni elhalálozás. Az emésztetlen rostanyag az emésztőcsatornában ugyanis mechanikusan és vegyileg is tisztítja a beleket, leköti az epesavat. Erre főleg a pektintartalmú anyagok képesek, amelyek a gyümölcs és a zöldség sejtfalait és rostos részeit képezik. A pektin vegyileg igen érdekes anyag, amelyet dzsemkészítésnél már régóta használnak, mivel segíti a kocsonyásodást. A pektinből keletkező zselatin az emésztőcsatornában leköti az epesavat, amely a széklettel távozik a szervezetből. Sok állati és emberi kísérlet megerősítette, hogy a C-vitamin és a pektin, e két természetes és egymáshoz kötődő anyag között kölcsönhatás érvényesül, amelynek köszönhetően a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztók vérében alacsony a koleszterolszint. Ennek alapján a pozsonyi kutatók javasolták és szabadalmaztatták is a C- vitamin és a pektinek különféle gyógyhatású kombinációit, de ezek sajnos, mindmáig nem találtak gyártóra. (A tájékoztatás kedvéért az olvasók rendelkezésére bocsátjuk a mellékelt táblázatot, amelyből kiolvasható, mely gyümölcsben és zöldségben van a legtöbb C-vitamin, illetve pektin. Ebből a szempontból a legértékesebb a fekete ribiszke.) A GOMBA GÁTOLJA A ZSIRADÉK FELHALMOZÓDÁSÁT A növényi birodalomban azonban a C-vitamin és a pektinek mellett számos további, biológiailag hatásos anyag is előfordul. Például egyes zsírsavak, lecitinek, növényi szterolok, különféle E-vitaminok, kálium, magnézium és más mikroelemek antiszklerotikus hatásúak. Egyes növényi fehérjék (például a szójababé) is képesek csökkenteni a koleszterolszintet. A kutatók figyelme az utóbbi években néhány magasabb rendű gombafajra összpontosult. így például a Csehszlovákiában iparian előállított laskagomba többféle kísérleti állatnál hatásosan gátolja a zsiradék felhalmozódását a májban, és csökkenti a szintjét a vérben is. Valószínűen még feltárójára vár a zöldség, gyümölcs és a gombák sok antiszklerotikus hatású anyaga. A zöldség, gyümölcs és a gomba védötényezön kívül an- tiszklerotikusan hat azzal is, hogy gyakorlatilag nincsenek bennük rizikótényezők, ezenfelül kevés a nátrium- és alacsony a kalórjatartal- muk is. Népességünk egészségi állapota javulásának egyik előfeltétele az, hogy megváltozzon táplálékunk összetétele. Elsősorban lényegesen növekednie kell a zöldség, a gyümölcs, a hüvelyesek, a gomba fogyasztásának, a hús és az állati eredetű zsiradékok rovására. Néhány országban kedvező fordulatot sikerült elérni a szív- és érrendszeri megbetegedések előidézte korai elhalálozások számának alakulásában (Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Finnország). Az élelmiszer-szerkezet módosulása, a magas vérnyomás tökéletesebb ellenőrzése, a dohányzás és a szeszfogyasztás elleni harc, a programszerű nagyobb fizikai aktivitás stb., ezekben az országokban ahhoz vezetett, hogy szív és érrendszeri betegségek következtében szembeszökően csökkent az elhalálozások száma, ami végül is megnyilvánul a meghosszabbodott átlagos életkorban. Dr. Emil Ginter kandidátus, a Pozsonyi Népélelmezési Kutatóintézet munkatársa A VITAM IN DÚS CUKKINI A cukkini a tökfélék családjába tartozik, formája az uborkához hasonlít. Gazdag A, B,, B2 és C vitaminokban. Kalciumot és vasat is tartalmaz. A kicsi és fiatal cukkini magháza és héja is felhasználható. A világoszöld húsú, zsenge cukkini hamar megfő. Semleges íze miatt mindenféle ételhez fogyasztható, és más zöldfőzelékkel együtt is finom körítés. Cukkini magyarosan Hozzávalók: 2 fej hagyma, egy gerezd fokhagyma, 1 evőkanál porpaprika, 1 paprika, 2 cukkini, só, majoránna. A vöröshagymát kevés zsiradékban megpároljuk. Hozzátesszük ♦a szétnyomott fokhagymát, majd megszórjuk paprikával. Belekeverjük a feldarabolt paprikát és a cukkinit, és rövid ideig együtt pároljuk. Sóval és friss majoránnával megszórjuk. Cukkini olasz módra Hozzávalók: 1 nagy cukkini, só, bors. reszelt sajt, zsiradék. A cukkinit feldaraboljuk, és zsiradékban megpároljuk. Sózzuk és borsozzuk. Reszelt sajttal bőségesen megszórjuk. Rövid időre a sütőbe téve átsütjük.
