Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-13 / 28. szám
KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELE Észak>cse ho rsz ágid tag n ózi a Az ötvenes, hatvanas évek 9ardasági,,szakertm nek" „kiváló“ érzékük volt az tek hozzá, mint haidú a harangontéshez. Azt tudta , ho,» . vl, *•". akkor is ha papírt gyártanak. így aztán nv semtuw-T'xr.ti ÄÄ31« °dlYészak-csehországi medence iparinak megteremtői az utóbbi hibát nem *<*««ék el. ^ hóeromuveket közvetlenül a szénbányák mellé telei kicsiket és nem is keveset. Ma ez a térd az ország energiatermelésének nagy részét, több tíz- “mé tVna színét aö, leilett ^J^’kö^Z», eav 500-700 méter magas hegyekkel komiverz, tölbé-kevésbé zárt kat/anöan,ahonnana mérges gázokat, a pernyét még a szó! is csak ritkán kerget kl Ha valakik hazánkban joggal S|ÄÄ"ÄSffi nem méltó környezetben. A közelmúltban egy, a Pa' avózött meg, hogy a barnaszénmedence európai, és Vén még világviszonylatban is katasztrófa suit ott a vidéknek tekinthető. Csehszovákia öt, évi százezer tonnánál több kéndioxid-emissziót produkáló üzeme ebben a körzetben található. Például 1987-ben a Prunérov II. hőerőmű évi 202 ezer tonna kén-dioxidot, közel 55 és fél ezer tonna különféle nitrogénoxidot (N0X) és 10 ezer 700 tonna pernyét „termelt“. A második legnagyobb környezetszennyező a Poceradyi hőerőmű, a harmadik pedig a TuSi- mice I. S ez még nem minden, mert Csehország 15 legnagyobb szeny- nyezőforrása közül további öt is ebben a medencében van. A nyugati szelek a szomszédos kerület tisovéi hőerőművéből további szennyeződést hoznak. A vizsgált időszakban 102 olyan nap volt, mikor a levegőA barnaszén hasznosítása során és a közlekedésnek, a vegyiparnak „köszönhetően" arzén-, kadmium-, vanádium-, nikkel-, ólom-, berílium- vegyületek, s karcinogén hatású po- liciklikus szénhidrogének kerülnek a környezetbe. ben lévő kén-dioxid átlaga több mint 500 mikrogrammot ért el. Kedvezőtlen eloszlási feltételek mellett pedig megtörtént, hogy a kéndioxid-koncentráció 8 napon át nem süllyedt 900 mikrogramm alá, sőt elérte a köbméterenkénti 1285 mikrogrammot. Ezek az adatok akkor válnak igazán megdöbbentővé, ha tudjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO - World Healt Organization) köbméterenként az átlagos évi 60 mikrogrammos S02-tartalmat tekinti elfogadhatónak. A hazai norma is szigorú. A prágai Közegészség- ügyi és Járványügyi Intézet szerint a határérték - egyéb, a kén-dioxid hatását felerősítő szennyeződéssel is számolva - évi átlagban köbméterenként maximum 50 mikrogrammot engedélyez. A kén-dioxid mellett természetesen pernye és különféle nitrogénoxi- dok is ott vannak a levegőben. A helybéliek szerint az idegeneknek legalább kétszer kell ide ellátogatniuk, hogy az ökológiai katasztrófa valódi nagyságát megértsék. Egyszer „jó“ időben, hogy lássák az Érchegység állva haldokló erdőit, a hatalmas külszíni fejtéseket, a meddőhányókat, a kopár pusztaságot, ahol egy fűszál sem nő. Jó látási viszonyok azonban csak ritkán vannak. A Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság Ústí n*d Labem-i Házának adatai -szerint ugyanis például Teplicében 1950-től 1985-ig a napos órák száma 23 százalékkal csökkent. Hasonlóan megdöbbentő élményben lesz részünk akkor is, ha rossz idő lévén nem látunk semmit. Ha ugyanis szélcsendes időben a katlant megüli a hideg levegő, ún. inverzió (a talaj közelében lévő hidegebb légrétegek fölött melegebb levegő van) alakul ki, s akkor a fojtogató, mérges gázoktól terhes köd valós veszélyhelyzetet teremt. Teplice vidékén - főleg télen - nem lehet normálisan élni. A szabadban végzett munka, s általában a mozgás lassú öngyilkossággal ér fel. Az ipari létesítményekből származó emmissziók gyilkos hatása Érchegység erdőiben már a hatvanas években is megmutatkozott. Az Észak-csehországi kerületben 1989-ben mintegy 270 ezer 400 hektár erdőt tartottak nyilván. Gazdálkodás azonban csak kb. a terület 24 százalékán folyik. Az erdők közel 66 százaléka az úgynevezett „specifikus rendeltetésű" kategóriába esik. Gyakorlatilag azonban az egész erdőállomány pusztulóban van és a gazdálkodás általában csak a „kényszervágásokra“ korláCsehszlovákia 20 legnagyobb szennyezőforrása, s a kibocsátott emissziók mennyisége 1987-ben kén-dioxid Nitrogénoxidok (S02) t/év (N0X) t/év pernye t/év 1. Prunérov II. hőerőmű 202 000 55 483 10 700 2. Poceradyi “ 123 500 63749 13918 3. Novákyi “ 123 225 34 831 55 871 4. Méiníki “ 114 500 53 377 5. Tusimice I. “ 102 300 32 553 11300 6. Tuéimice II. “ 97 600 27 655 9319 7. Prunérov I. " 93 500 26 405 24 000 8. Litvínovi Vegyi Üzem 93 478 28 545 17 207 9. Tisovái hőerőmű 83700 27 381 23 800 10. Chvalaticei “ 74 400 27143 7 910 H.Komoranyi “ 69 300 15129 43 300 12. Vajáni " 56 419 24149 32 483 13. Opatovicei “ 45 000 15 929 14. Ladvicei “ 37100 14 500 15.Kelet-szlovákiai Vasmű 36126 20 442 21 023 16. Hodoníni hőerőmű 31 300 13?69 14 500 17. Kralupy n. V. Kaucsukgyár 26014 7 786 18. Krompachyi Vasmű 25 761 19. Vresovái Gázművek 22 616 12 679 20. Pozsonyi Slovnaft 21 888 tozódik. Igaz, évente mintegy 5 ezer hektár erdőt telepítenek, de ennek ellenére évről évre több mint 4 ezer hektár kopár merad. A barnaszén- medence erdőállományának ökológiai, társadalmi és gazdasági szerepe gyakorlatilag megszűnt. Ez a vidék vízháztartását is befolyásolja. Az ivóvízbázis korlátozott és 60 százaléka i a környezetszennyezés következtében - fogyasztásra alkalmatlan. Az újonnan telepített erdők élettartama az optimista becslések szerint is csak legfeljebb 40 év, általában azonban csak 20 évvel számolnak. A hegyek gerincén a fák állva halnak meg, de milyen hatással van a környezetszennyezés az itt élő emberekre? A statisztikáról sokan mondják, hogy olyan, mint a merészen szabott női fürdőruha - sokat felfed, de a lényeget eltakarja. Ebben van némi igazság. Az adatok megdöbbentő volta ellenére a százalékok mögött meghúzódó egyéni tragédiákat nem ismerhetjük. Mit érezhet az a várandós kismama, aki tudja, hogy az itt születendő csecsemők 8,32 (a csehországi átlag 6,0) százaléka fejletlenül jön a világra; a spontán vetélések száma 1,88 (1,7), a magzatelhalás 1,61 (1,41) százalék. Az újszülöttek 1,37 (1,1) százaléka nem éri meg a születése utáni 28. napot, további 0,73 (0,43) százaléka pedig egy éves kora előtt elhalálozik. Tragikusak más korcsoportok egészségügyi adatai is. A bölcsödés és az óvodás korú gyerekek 15,38 (12,49) százaléka szenved valamilyen krónikus megbetegedésben vagy testi fogyatékos. A barnaszénmedence járásaiban négyszer több a tüdő és légúti problémákkal küszködő gyerek, kétszer több a börbajos és a belső elválasztású mirigyek zavarában szenvedő, mint*a csehországi átlag. A serdülőknek mindössze 41 (58,2) százaléka egészséges. A lakosság egészségének romlása a hatvanas évek végétől vált érezhetővé. Gyakori a fejfájás, mindennapos panasz a felső- és az alsó légutak, a szem nyálkahártyájának gyulladása. Sokán immunzavarban szenvednek. A fiatalabb korosztály arról panaszkodik - s ezen még tán csodálkozni sem lehet hogy akkor is rosszulléttel, fejfájással küszködik, mikor a szél friss levegőt sodor a települések fölé. Ilyenkor - laikusán fogalmazva - oxigénmérgezésről beszélnek. A teplicei közegészségügyi állomás mérései szerint a külszíni fejtések védóövezetében a karcinogén policiklikus szénhidrogének mennyisége 800 (!)-szor több, mint a maximálisan megengedett^ Légáramlással ezek az anyagok a* lakott területek fölé kerülnek. Hatásukkal a nyári időszak 30, a téli 75 százalékában kell számolni. Nem csoda tehát, ha a közegészségügyi állomás szerint a Decíni, a Chomutovi, a Mosti, a Teplicei az Ústí nad Laben-i járásokban a csehországi átlaghoz (100 százalék) viszonyítva 1985-86-ban a rákos daganatok gyakorisága (százalékban kifejezve) a következőképpen alakult: férfiak nők a tüdő és légúti daganatok 140,8 163,2 a vastagbél-daganatok 113,8 122,3 a gyomordaganatok 112,7 117,4 méhdaganatok 139,3 TÖBB ELHALÁLOZÁS, RÖVIDEBB ÁTLAGÉLETKOR A csehországi átlaghoz képest jóval nagyobb az elhalálozási ráta is. Például csak a Teplicei járásban évente 260-280-nal többen halnak meg, mint a barnaszénmedencén kívül eső területeken. Ami ezt még szomorúbbá teszi, az az, hogy jelentős hányaduk aránylag fiatal ember. Az átlagéletkort tekintve - 1985- ös adatok szerint - a fejlett országok sorában Csehszlovákia 67,3 évvel a 22. helyen áll. A barnaszénmedencében az átlagéletkor még alacsonyabb: férfiak nők. Cseh Köztársaság 67,1 74,1 Chomutovi járás 65,2 72,1 Mosti járás 64,2 72,4 Teplicei. járás 65,0 72,1 Ústí n. L-i járás 65,8 73,2 S Trebíci járásban - amely nem szenved hasonló környezeti károktól- a férfilakosság átlagéletkora 69,2, a nőké pedig 75,6 év. Bizonyára akadnak olyanok, akik tagadják, hogy mindezért csak a környezetszennyezés - a bányászat, az energiaipar - lenne a felelős. Elismerem, közrejátszhatnak egyéb tényezők is, de a katasztrofális környezeti állapotok hatását nem lehet tagadni. Sajnos Közép-Euró- pában - vagy tán világviszonylatban is - éppen Csehszlovákia szolgáltatja példáját annak, hová fajulhat a meggondolatlan ipartelepítés, a környezetvédelmi problémák tabuként való kezelése, a radikális megoldások halogatása. Mi lesz veled barnaszénmedence, mi lesz veled Csehszlovákia?- kérdezhetik az új kormánytól az új parlament új képviselői. Reméljük a válasz újszerű (esz - ebben és sok más kérdésben is Hihetetlen, hogy halak millióit képes elpusztítani, és tizenöt méteres mélységig minden életet megsemmisít a tengerben. Pedig ötezerszeres nagyításban is csupán elkenödött tintapac- ninak látszik. A tízezred milliméter nagyságú algafaj roppant apró mérete és ritka előfordulása miatt sokáig ismeretlen volt: csak 1962-ben fedezték fel. Ez a faj az elmúlt években ökológiai katasztrófát okozott a skandináv vizeken. Valóságos algaövezet jött létre a partok mentén, ragacsos habbá változtatva a tenger vizét. Az alganyálka rátapadt a halak kopoltyúira, és tízezrével fojtotta meg őket. Több száz kilométer hosszú és helyenként húsz kilométer szélességet is elért az algaszönyeg. A skandináv tudósok úgy vélekedtek, hogy az algatelepek képződése rég megjósolt következménye a tenger mérgező anyagokkal való túltelítödésének. A Helgolandi Biológiai Intézet kutatói szerint az Északi-tenger vizének nitrogénnel és foszfátokkal való szennyezettsége járul hozzá ahhoz, hogy a nyílt tengeren rendszeresen évente kétszer megfigyelhető vízvirágzás - az algák túlszaporodása - a szárazföld közelében szinte állandóvá vált. A baj azonban sohasem jár egyedül. Az algaszönyeg terebé- lyesedésével egyidejűleg a dán Watt-tengerből több száz döglött fókát vetett partra a víz. A legtöbb, heveny tüdőgyulladásban elpusztult állatot a Kattegatnál találták, de az NSZK partjai mentén is több tucat tetemet gyűjtöttek be. A szakemberek először igyekeztek különválasztani a két jelenséget, mondván, hogy a halpusztulás az algásodásra, a fókapusztulás pedig vírusfertőzésre vezethető vissza. Dán laboratóriumokban megfeszített erővel dolgoztak annak a herpeszvírusnak az azonosításán - a gyanú az influenzavírusokat sem kerülte el -, amely a tudósok véleménye szerint az áltatok tüdőgyulladását okozta. Egyes szakértők vis'zont azon fáradoztak, hogy összefüggést mutassanak ki a két jelenség, illetve az Északi-tenger elszennyeződése között, mert ez végre rávenné az érintett országokat arra, hogy helyesebb környezetvédelmi magatartást tanúsítsanak. Egy svéd kutató szerint van összefüggés: a moszatok, a vírusok és a baktériumok szaporodását is elősegíthetik. . 1990. VII. 13. UBsírmp
