Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-07 / 36. szám

ÉVTIZEDNYI TÁVOLSÁGRA EURÓPÁTÓL • Pelikán úr, ön még min­dig képviselő az Európa Parla­mentben, vagy már lejárt a megbízatási időszaka?- Két megbízatási időszakban voltam képviselő az Európa Parla­mentben, ezt követően már nem akartam magam jelöltetni, de végül mégiscsak rábeszéltek. Közben a Rómában alakult Kelet-Nyugat In­tézet elnökévé választottak, amely­nek kiépítésére egy vagy másfél évet kaptam. • Az Európa Parlament képviselőjeként széles kezde­ményező és ellenőrző jogkör­rel rendelkezik egyrészt a Par­lamentben, másrészt az Euró­pai Közösség további szervei­ben. Nem érez néha olyan bel­ső ösztönzést, hogy e szerv­ben Csehszlovákia javára kez­deményező lépéseket tegyen?- Az Európa Parlamentben ugyan Olaszországot képviseltem, de a csehszlovákiai eseményeket is fi­gyelemmel kísértem. Például a kül­ső gazdasági kapcsolatokkal foglal­kozó parlamenti bizottságnak a Kö­zös Piac és Csehszlovákia között tavaly, még a gyengéd forradalom előtt készülő megállapodás-tervezet előadója voltam. Akkor ugyan e szerződés megkötését javasoltam, ugyanakkor ragaszkodtam bizonyos korlátozásokhoz mindaddig, amíg a csehszlovák kormány nem tartja be a helsinki és a bécsi értekezlet határozatait. A múltban a Csehszlo­vákiával kapcsolatos fő kezdemé­nyezésem abban nyilvánult meg, hogy határozati javaslatokat tettem Havel, Dienstbier és más, itthon ül­dözött csehszlovák állampolgárok védelmére. Most pedig természete­sen mindent elkövetek, hogy a kelet­' európai országok a szabad válasz­tások után teljes joggal részt vehes­senek az Európai Közösség külön­féle terveinek kivitelezésében. • Említette a Csehszlovákia és az Európai Közösség kö­zötti november előtti megálla­podást. Mivel magyarázható, hogy ezt az Európai Közösség lényegében simán jóváhagy­ta? Kinek az érdekében tör­tént, s ezt akkor ki szorgal­mazta?- Ez a megállapodás a Magyaror­szággal korábban megkötött egyez­ménytől eltérően számos kötöttsé­get tartalmaz. Magyarországon ak­kor már beindultak a reformok és toleráns rendszer volt. Csehszlová­kiának egyértelműen tudtára adtuk, hogy amíg itt az embereket nézetei­kért üldözik, nem élvezhet olyan kedvezményeket, mint például Ma­gyarország. Másfelől viszont Cseh­szlovákiát se akartuk gazdaságilag elszigetelni, mert ennek a csehszlo­vák gazdaság, s lényegében a cseh­szlovák állampolgárok látnák kárát. • Értékelhetjük ezt a Chóou- pek-diplomácia sikereként?- A csehszlovák diplomácia kez­deményezéséről nem lehet szó, bár Csehszlovákia szorgalmazta e meg­állapodás tető alá hozását. Az Euró­pai Közösségnek már hosszabb idő óta vannak kétoldalú együttműködé­si megállapodásai egyes országok­kal, köztük diktatórikus rendszerek­kel is. A megállapodás-tervezetben épp a csehszlovák kormányt bírál­tam. Az abban rögzített megszorítá­sokat csak a novemberi forradalom után oldottuk fel. • Tehát nem mondható, hogy Csehszlovákia még a ré­gi Adamec-kormány idejében nyitott kaput az Európai Kö­zösség felé?- Az akkori rendszer ezt is saját sikereként igyekezett feltüntetni. Ezért eredetileg a megállapodás lét­rejöttét akartam megakadályozni. Ekkor zajlott le a Palach halálának évfordulójára rendezett tüntetés (1989), csakhogy az Európa Parla­mentben a képviselők többsége nem hitt a közeli csehszlovákiai vál­tozásokban. Bizonyos kereskedelmi kapcsolatokat szükségesnek tartot­tak, az volt a véleményük, hogy ha hasonló kapcsolatok voltak Chilével Pinochet idején vagy Iránnal, miért ne lehetnének Csehszlovákiával is. • Milyenek Csehszlovákia esélyei az Európai Közösség­be jutásra addig, amíg nem veszik fel az Európa Ta­nácsba?- Az Európa Tanács 24 áilamot tömörítő intézmény. Ide tartoznak JIRI PELIKAN, AZ EURÓPA PARLAMENT KÉPVISELŐJE ORSZÁGUNK LEHETŐSÉGEIRŐL mény. Strasbourgban működik az a bíróság, amelyhez Európa bár­mely polgára panasszal fordulhat, ha úgy látja, hogy az említett egyez­ményben rögzített emberi jogokat valamilyen formában megsértették. Ez a bíróság magas bírságot róhat ki a polgár jogait korlátozó államra, ami számos esetben meg is történt Az Európa Tanács szakbizottságot létesített a jogállam felújítására Ke- let-Európa országaiban. Ezeket a szolgáltatásokat Csehszlovákia is igénybe veheti. • Az Európai Közösségnek vannak-e jelenleg olyan prog­ramjai, amelyek megvalósítá­sában Csehszlovákia azonnal bekapcsolódhatna? Nem csu­pán időszerű gazdasági, ha­nem például művelődési prog­ramokra is gondolok.- Nemrég Csehszlovákiát és más kelet-európai országokat is együtt­működésre szólították fel például az Erasmus és az Eureca programban. Folyamatosan hasonló feltételek jönnek létre az Európai Közösség és egyes országok, köztük Csehszlo­vákia közötti kétoldali megállapodá­sokra is. így ezen országok folyama­tosan bekapcsolódnak valamennyi Külföldi segítségtől ne reméljünk megváltást • Újabb Marshall-tervvel nem számolhatunk • Az emberi jogai­ban megsértett európai polgár a strasbourgi bíróság­hoz fordulhat orvoslásért • Csehszlovákia hídszerepe Kelet és Nyugat között? a közös piaci országok, az északi és más országok is. Az Európa Tanács parlamentjét nem a lakosság vá­lasztja, hanem az egyes országok nemzeti parlamentjei delegálják. A Tanács hatásköre korlátozott. Fő­képp az emberi jogok és a kulturális együttműködés területén fejt ki tevé­kenységet. Csehszlovákia jelenleg az Európa Tanácsban megfigyelő­ként vesz részt. A külföldi megfigye­lők által demokratikusnak minősített választások után számításba jöhet a rendes tagság is. Ha erre sor kerül, Csehszlovákia az Európa Ta­nács parlamentjébe és bizottságai­ba is elküldheti képviselőit, a cseh­szlovák parlament tagjait. Az Európa Közösséget illetően a helyzet sokkal bonyolultabb, mert oda már nem elegendő a politikai, parlamenti de­mokrácia, hanem a működő piac- gazdaság és a konvertibilis valuta a feltétel. S mindezzel Csehszlová­kia egyelőre nem rendelkezik. Pél­dául Ausztriának, amely minden fel­tételt teljesít és már egy évvel koráb­ban kérte felvételét, legalább 1993- ig kell várnia, mivel az Európai Kö­zösségen belül olyan nagyok a szín- vonalbeli különbségek az északi és a déli tagországok, így például Né­metország és Görögország vagy Portugália között, hogy kiegyenlíté­sük rengeteg pénzt igényel. Brüsz- szelben most olyan álláspont alakult ki, hogy amíg nem oldjuk meg az Európai Közösség belső problémáit, újabb tagokat nem veszünk fel. Ez­zel szemben én azt a nézetet val­VÁCLAV JOHANUS EGY A SZÍVEM lom, hogy az új kelet-európai de­mokráciák előtt kaput kell nyitnunk. Amikor Görögországot, Spanyolor­szágot vagy Portugáliát felvették az Európai Közösségbe, még ezekben az országokban se konszolidálódott a demokrácia, viszont felvételük se­gítette a demokrácia megszilárdulá­sát. így lehetne Csehszlovákia ese­tében is. Az idei választások előtt láttam Prágában egy falragaszt a következő felirattal: Csehszlováki­ának azonnal be kell lépnie az Euró­pai Közösségbe, különben össze­omlik. Ez természetesen illúzió, mert ha Csehszlovákia elméletileg belép­hetne az Európai Közösségbe, min­denekelőtt a csehszlovák gazdaság jutna csődbe. Az ár- és a szociálpo­litikai különbségek oly nagyok, hogy országunk számára ez óriási meg­rázkódtatást jelentene. Calfa kor­mányfő ezzel kapcsolatban tíz évről, vagyis az 1990-től 2000-ig terjedő időszakot jelölte meg, ami vélemé­nyem szerint is reális távlat. • A mai Csehszlovákiában még léteznek olyan korlátok, amelyek akadályozzák jelölé­sünket az Európai Közös­ségbe?- Az országnak rendesen válasz­tott parlamentje, koalíciós kormánya és ellenzéke is van. Politikai helyze­te tehát olyan, mint az Európai Kö­zösség országainak többségéé. Az egyetlen különbség, hogy a demok­rácia itt még nagyon is ingatag, mert nem támaszkodhat jól működő gaz­daságra. • ön szerint Csehszlovákia az Európa Tanács mely vállal- kozásaiban vehetne részt?- Az Európa Tanács főképp a kul­túra területén fejt ki jelentős tevé­kenységet, különféle fesztiválokat és kulturális cseréket szervez. Nem­régiben néhány lengyel és magyar értelmiségivel közösem tettem ja­vaslatot olyan különbizottság mega­lakítására, amely előkészítené Eu­rópa modern történetének megírá­sát. Az Európa Tanács megkönnyít­heti a diákok kölcsönös cseréjét és az idegen nyelvek oktatását, amiben véleményem szerint Csehszlovákia is érdekelt. Különösen fontos az em­beri jogokról szóló Európai Egyez­programba. Jacques Delors, az Eu­rópa Bizottság elnöke nemrég kije­lentette, hogy az Európai Közösség keretében azon kelet-európai orszá­gok társulásának szervezeti sza­bályzatát is kidolgozhatnák, ame­lyek esélyesek az Európai Közösség tagságára. Ám nem lenne helyes, ha megfeledkeznénk földrajzi és geo­politikai helyzetünkről, s Európába való visszatérésünket egyoldalúan csupán nyugat-európai viszonylat­ban képzelnénk el. Csehszlovákiá­nak politikai, kulturális, gazdasági szempontból olyan szomszédainál is meg kell őriznie pozícióit, mint amilyen Lengyelország, Magyaror­szág, a Szovjetunió. Úgy vélem, hogy ez Csehszlovákia jövője szem­pontjából nagyon fontos. I-------------------------------------------------------------------------------------------------­• Miképp válhat országunk konkurenciaképessé az Euró­pai Közösség keretében?- Úgy vélem, hiba lenne a gazda­sági megújulást csak a külföldi se­gítségtől függővé tenni. Ez kiábrán­dulással végződne. A legfőbb előfel­tétel a gazdasági reform reális tervé­nek kidolgozása, amire kizárólag a kormány és a parlament hivatott. A megújulás, a privatizálás és az új tulajdonjogi viszonyok, valamint új gazdaságirányítási rendszer alapján a népgazdaság fejlődésnek indul­hat. Ámint a nyugati vállalkozók és képviselők meggyőzödnek arról, hogy adottak az egészséges fejlő­dés feltételei, hajlandók lesznek csehszlovákiai beruházásokra Nem számolhatunk valamiféle új Mar­shall-tervvel Kelet-Európa számára, amint azt egyesek szeretnék, mert a második világháború után a mos­tanitól eltérő rendkívüli helyzet volt. Ezzel szemben Amerikának és a nyugat-európai országoknak sok a saját gazdasági problémájuk és a harmadik világban bekövetkezett változások következtében Manap­ság sokkal józanabbul kell gondol­kodnunk. Másfelől viszont akadnak Csehszlovákia megújhodását segí­teni szándékozó vállalkozók és or­szágok. így például Olaszországban nagy a készség a konkrét vállalko­zásokban való együttműködésre. Ugyanez vonatkozik a Német Szö­vetségi Köztársaságra, illetve az egyesített Németországra. • Létezik valamiféle elkép­zelés arról, miképp finanszí­rozzák a művelődési progra­mokat, a kelet-európai diák- és szakembercserét?- Az ilyen rendezvények finanszí­rozása az Európai Közösség orszá­gainak szükségletei szempontjából is elégtelen. Jelenleg a Közös Piac 12 országában mindenki tetszés szerint oda utazhat, ahová akar, a diákok pedig bármely egyetemen tanulhatnak. Ennek a mozgásnak azonban vannak pénzügyi akadá­lyai. A jelenlegi művelődési rendsze­rek keretében ugyan akad néhány száz hely, de a Kelet-Európa szá­mára szükséges több százezer vagy egymillió hely nem biztosítható. • Dienstbier csehszlovák külügyminiszter nemrégiben állt elő azzal a kezdeménye­zéssel, hogy a nyugat-európai országok kölcsönt adnának a Szovjetuniónak, ahová még legalább két-három évig dol­lárért exportálhatnánk, ön szerint ez reális elképzelés?- Dienstbier miniszter úrnak ez a kezdeményezése értelmes és he­lyes. Nem tudom, a nyugati partne­rek, főképp az Egyesült Államok (amelynek a javaslatot címezték) mennyire képesek ezt megérteni és megvalósítani. Az amerikai körök tartózkodó magatartása Dienstbier javaslatára talán azzal magyarázha­tó, hogy meglepte a merészség és az újszerűség, de talán idővel meg­értik. Másfelől viszont el tudom képzel­ni, hogy a nyugati vállalkozói körök­ben a javaslatot a következő indok­lással visszautasítják: ,.Miért támo­gassuk a Csehszlovákia és a Szov­jetunió közötti kereskedelmet, ami­kor mi közvetlenül kereskedhetünk a Szovjetunióval? • Nézete szerint Csehszlo­vákia a kilencvenes években milyen mértékben töltheti be a Nyugat és a Szovjetunió kö­zötti hídszerepet? Ez nem csupán ábránd?- Ez a hídelmélet már a második világháború után, Benes idejében is létezett, természetesen a hideghá­ború feltételei közepette irreális volt. Most változtak a körülmények. Véle­ményem szerint Csehszlovákia a híd vagy az összekötő kapocs szerepét főképp politikai és kulturá­lis téren töltheti be. Gazdasági vo­natkozásban nem lehet összekötő, mert bizonyára közvetlen kapcsola­tok jönnek létre a Közös Piac és a Szovjetunió, továbbá az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Mi a legnagyobb mértékben megköny- nyíthetjük a párbeszédet, a Nyugat­nak megmagyarázhatjuk a Szovjet­unió problémáit és a Szovjetuniónak a Nyugat politikáját. E téren betölt- hetjük a mindkét fél számára nyitott közvetítő szerepet. (REPORTER) VÁCLAV JOHANUS ÉHES DISZNÓ... VALUTÁVAL ÁLMODIK 1990. IX. 7. ÚBUJBSBfl Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom