Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 4. szám

Hátramutató változások A magyar adósságmocsárban egyelőre az az egyetlen számadat tűnik biztos pontnak, amelyet a kor­mányfő 1989. november 21-én je­lentett be: nevezetesen, hogy az adósságállomány 20 milliárd dollár körüli, vagyis 2,3 milliárddal több a korábban publikáltnál. Valószínű­leg ezen fogják a lábukat megvetni azok a Magyar Nemzeti Bank-beli szakemberek is, akiknek feladatul jutott, hogy visszamenőleg is szá­mítsák ki az eladósodás tényleges mutatóit. A munka egyelőre lassan halad, nemcsak azért, mert a hetve­nes évekbeli információkat immár levéltárakból kell előbányászniuk, hanem seregnyi módszertani nehéz­ségek következtében is. A szakér­tőknek meg kell például birkózniuk azzal, hogy mai szemmel is szak­szerű fizetésmérleg-kimutatás Ma­gyarországon lényegében csak a hetvenes évek közepe óta létezik - addig egységes forintárfolyam he­lyett mesterséges devizaszorzókat alkalmaztak -, hogy a külföldi valu­ták egymás közötti árfolyamainak változása és az adósságszerkezet belső összetételének módosulása is befolyásolta az adósság mértékét. A módszertani csapdák sokasága érthetővé teszi, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) megköveteli: ellenőrizhesse a számításokat. Erre előreláthatóan január vége felé kerül sor - jósolják az MNB-ben -, addig­ra készülhetnek el legalább 1982-ig visszamenőleg az idősorok, vagyis addig a fordulópontig, amikor Ma­gyarország az IMF tagja lett. Mindez azonban még csak az éves adatok valóságos feltérképe­zését jelenti, az IMF által is igényelt negyedéves és havi bontás még további hosszú ideig eltart, s akkor még nem esett szó arról, hogy a nemzetgazdasági mérlegrendszer ilyen horderejű elemének megválto­zását át kell vezetni minden fontos kimutatáson, egyebek között például az MNB mérlegén vagy az országos hitelmérlegen. A bankban ázonban azt ígérik, hogy az IMF-kontroll után valószínűleg a közvélemény is bete­kinthet az adósságállomány „máso­dik, javított kiadásába". Európai autópiac ÚJABB REKORD? Az eddigi adatok alapján valószínűnek látszik, hogy a nyugat-európai autópiac 1989. évi forgal­ma már az egymást követő ötödik évben újabb rekordot ér el: összesen mintegy 13,4 millióra tehető a december végéig eladott gépjárművek száma. Bár szeptemberben - az év egyetlen hónapjaként -'a forgalom három százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak, az októ­berben bekövetkezett 11,1 százalékos növeke­dés számottevő fordulatot hozott, összességé­ben az első 10 hónapban 11,5 millió új kocsit regisztráltak, 4,7 százalékkal többet, mint 1988. október végéig. A Volkswagen-konszern - beleértve az Audit és a spanyolországi Seatot - akárcsak 1988-ban - változatlanul fej fej melletti versenyben áll a Fi­attal az európai elsőségért. Az olasz konszern­nek, amelybe beletartozik a Lancia, az Alfa Romeo és a Ferrari is, október végéig ismert forgalma (1 711 000) csak mintegy 1000 darab­bal haladja meg a VW-ét, s a két csoport együtt a nyugat-európai autópiac mintegy 14,6 százalé­kát mondhatja magáénak. Az eddigi adatok sze­rint a nyugat-európai országok közül 13-ban több kocsit adtak el, mint 1988-ban. Ugrásszerűen, 208 százalékkal nőtt az októberi forgalom Fran­ciaországban annak következtében, hogy csök­kentették az autók utáni többletértékadót. A japán cégek közül többnek a piaci részesedése mér­séklődött, de a Nissannak 5 százalékot meghala­dó növekedést sikerült elérnie, alapvetően azért, mert az angliai gyárából származó kocsikkal megkerülte az importkorlátokat, főleg az olasz, a francia és a spanyol piacon. Figyelő Szovjetunió-Japán KERESKEDELMI AKADÁLYOK Előzetes számítások szerint a szovjet-ja­pán kereskedelem 1989-ben sem haladta meg az egy évvel korábbi 5,9 milliárd dol­lárt, s a jelek szerint - a szovjet törekvések ellenére - nem sikerült áttörést elérni a leg­utóbbi tokiói tárgyalásokon sem. Bár szovjet részről szívesen látnák a japán tökét és technológiát a szibériai természeti kin­csek feltárásához, Japán egyelőre elzárkó­zik egy hosszú lejáratú kereskedelmi meg­állapodás megkötésétől, amíg számára megnyugtatóan nem rendeződik a háború után szovjet kézbe került Kurili-szigetek kérdése. Figyelő Kelet-Európa támogatására Kelet-Európa országainak rekonstrukciós és fejlesztési bankja hivatalosan az idén januárban kezdi meg tevékenységét. A bank azzal a konfe­renciával összefüggésben kezdi meg munkáját, amelyen a pénzügyi támogatást igéró országok vesznek részt. Az már most nyilvánvaló, hogy a bank tőkéje nagyobb lesz a feltételezettnél: összege a 10 milliárd ECU (európai pénznem), vagyis körülbelül 11 milliárd dollár helyett 15 milliárd ECU lesz. A tőke 51 százalékát az Európai Közösségek tagállamai közvetlenül ellenőrzik majd. A bank pénzügyi műveleteiben az Európai Közösségeken kívül álló országok is részt ve­hetnek. Az eddigi információk szerint a Szovjet­unió és Japán részt kíván venni a pénzintézet tevékenységében. SH A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a harmadik hétéves tervidőszakban (1987-1993) 10 millió tonna acélt gyártanak majd. A felvétel a Csholima acélgyártó komplexumban készült. (ŐSTK felvétele) Külföldi bemutatkozásaink Csehszlovákia az idén huszonkilenc nemzetközi kiállításon és vásáron vesz részt, többek között például Algériában, Bagdadban, Bangkokban, Bogotában, Budapesten (tavasszal és ősszel), Buka­restben, Damaszkuszban, Frankfurtban, Havannában, Djakartában, Kairóban, Kuala Lumpurban, Lipcsében (tavasszal és ősszel), Moszkvában, Didiben, Oszakában, Plovdivban, Poznanban, valamint még más városokban és országokban. Tíz nemzetközi nagyvároson - Bázelben, Bulawayban, Hannover­ben, Izmirben, Lagosban, Milánóban, Párizsban, Trieste-ben, Thaj- vanon, Dakarban - a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara információs irodái képviselik majd hazánkat. Azt, hogy az egyes vásárokon milyen gazdag kínálattal mutatko­zunk be, mindenekelőtt az adott országhoz fűződő eddigi kapcsola­taink és a kiválasztott árufajták iránt feltételezett érdeklődés hatá­rozza meg. Hazánk bemutatója a hagyományoknak megfelelően Lipcsében lesz a leggazdagabb, itt 34 külkereskedelmi vállalatunk vesz részt. Poznanban 25, Zágrábban 18, Budapesten tavasszal 17, Teheránban pedig 18 külkereskedelmi vállalatunk lesz jelen a vásá­rokon. SH Az infláció alakulása országcsoportonként A VÁLLALATOK IDEI PÉNZGAZDÁLKODÁSÁRÓL A CONSUS, a nemrég megalapított tanácsadó szövetkezet, amely az irányítás kérdéseivel foglalkozik, december közepén tartotta első nyilvános rendezvényét a vállalatok számára. Fő napirendi pontként az állami vállalatok 1990. évi pénzügyi gaz­dálkodásával foglalkoztak. A szakemberek abból a tényből indultak ki, hogy az 1990. január elsejétől érvényben levő előírások nem lesznek hosszú életűek, a vállalatoknak azonban folyamatosan kell tovább ter­melniük. Az előadáson 600 vállalat dolgozói vettek részt. SH 1990.1.26. i/asárnap 24 00 négyzetméternyi terület áll majd hazánk rendelkezésére a spanyolországi Sevillában az Expo ’92 világkiállításon. A cseh­szlovák pavilonok elrendezési tervét illetően nyilvános pályázatot hirdettek ki, amelyet Prága főváros Tervező Hivatalának egyik kollektívája nyert meg. Ugyancsak pályázat alapján választották ki a csehszlovák résztvevők emblémáját, amelyet Václav Kucera tervezett. A felvételen az embléma és szerzője látható. (ÓSTK felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom