Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-29 / 26. szám
i/asárnap 1 Af zärtnd? Üjabb Úri Geller Magyarországon Amikor Herjecki Márk az étkezésnél a kezébe veszi az evőeszközt, a szülei reszketnek, vajon az utolsó falat után ugyanolyan egyenes lesz-e még a kés és a villa, mint amilyen az étkezés előtt volt? Ennek a 13 éves magyar fiúnak a kezében ugyanis a használati tárgyak elgörbülnek. A Budapesten, Zuglóban lakó fiú a vesékbe lát, lehet, hogy rövidesen az izraeli illuzionistán, Úri Gelleren is túltesz a hajításban és a törésben. KÖNYVBŐL TANULTA Egy könyv adta az ötletet ahhoz, hogy ez a cingár fiú kipróbálja a különleges tehetségét: Úri Geller, aki 16 évvel ezelőtt vált legendás fémhajlítóvá, idén februárban mutatta be Magyar- országon Görbüljek meg, ha nem igaz című könyvét, amikor részt vett a róla szóló film budapesti bemutatóján. Addig Márknak, aki természetesen mindent tud az ufókról, a parapszichológiáról és a különböző szellemekről, az volt a legfőbb kívánsága, hogy abban a tv-adásban, ahol a gyermekek ismert beszélgetőpartnerekkel találkozhatnak, egyszer Erich von Dánikennel beszélgethessen. Ahogy azonban megkapta Geller könyvét, teljesen megfeledkezett az űrhajós istenek szakértőjéről. A könyv három napi tanulmányozása is elég volt ahhoz, hogy máris bemutassa édesanyjának egy kísérletét: „Meg tudom állítani az órát“. Kezébe vett egy kvarcórát, ujjaival letakarta és odaadta az édesanyjának: a mutatók álltak. Koncentrált és a mutatók ismét megmozdultak. Az ötödik napon a kis zseni művészetében új fejezet kezdődött: tovább olvasva Geller könyvét megtanult villákat és kanalakat hajlítani. Úri Geller előzetesen higanynitráttal preparálta a kanalakat, így könyve nemcsak pszichoki- netikai, hanem kémiai ismereteket is tartalmaz. Márk titkáról egyelőre semmit sem tudunk. Márknak, mint minden különös képességgel felruházott embernek, fogalma sincs arról, hogy az eszközök miért görbülnek el a kezében. NEM TANUL JÓL Csodálatos képességei számára is rejtélyt jelentenek: „Nem tudok erre magyarázatot adni, hiszen az iskolában nem tanulok valami jól. Lusta vagyok, ha engem nem érdeklő dolgokról van szó. De ami érdekel, és meg akarom jegyezni, az megragad a fejemben“ mondja. Nem engedi, hogy 7 éves testvére, Máté csodálja különleges képességei miatt: mint idősebb testvér, csupán örömet szeretne szerezni neki. Márk cseppet sem hiú, ezért nem volt hajlandó eddig eladni magát, illetve rendkívüli képességeit: egy magyar újság 200 000 forintot (a magyar átlag- jövedelemnek mintegy húszszorosát) ajánlott fel neki egyetlen bemutatóért, Márk azonban elutasította az ajánlatot: „Nem pénzért teszem, hanem azért, mert örömömet lelem benne. Semmi esetre sem szeretném, •ha mindez csak rövid ideig tartana. A baj az, hogy elfáradok tőle. Nem is tudom mindig bemutatni. Ha például tíz ember bámulja a kezemben lévő kanalat, már nem tudom meghajlítani.“ A lelkes követő rövidesen találkozni fog az egykori varázslóval, Úri Gellerrel, aki régen tagja volt az izraeli bűvészek egyesületének is. De nem azért, hogy ellesse tőle titkait, hiszen Márk egyelőre nem akarja megfizettetni a képességeit. „Egyelőre csak kanalakra és villákra van szükségem, mi kellene még?“ Mégis lehet, hogy rövidesen a mindennapi életéhez is sokkal több eszközre lesz szüksége, hiszen Úri Geller könyvének egyelőre még csak az egyharmadát olvasta el. Barátai, akiket máris ámulatba ejtett, meg vannak győződve arról, hogy „ha majd az egész könyvet elolvassa, biztosan sokkal többet fog tudni“. Aki nem hisz ebben, nem is üdvözül. VILÁGÚJSÁG A BÉKAFÉLÉK 345 MILLIÓ ÉVVEL EZELŐTT JELENTEK MEG A FÖLDÖN. A JELEK SZERINT A KIPUSZTULÁS VESZÉLYE FENYEGETI A BÉKAFÉLÉK CSALÁDJÁBA TARTOZÓ ÁLLATOK FELÉT EURÓPÁBAN, S A TÖBBI KONTINENSEN SEM SOKKAL BIZTATÓBB A HELYZET. Ország-Világ Attila király sírját keresik Jugoszláviában Ki ne hallott volna már Attilának és mesés gazdagságú sírjának legendájáráról? Hiszen már kisiskolás korunkban is szívesen olvasgattuk Gárdonyi Géza Láthatatlan ember című regényét vagy szép versét a Tiszában alvó királyról. Eközben lelki szemeink előtt elvonulva láttuk tragikus és hirtelen halálát, titokzatos eltemettetését az elterelt folyó medrében, a kiválasztott harcosok lenyilazását a „temetés“ után, az aranykoporsóban nyugvó Nagyurat. Egyedül csak nyugvóhelye maradt örök rejtély számunkra. Vajon melyik folyó medrében ásták meg a sírját? A Tiszában, Marosban, Dunában, Zagyvában, Tárnában, Tápióban, Temesben vagy a Sárvízben? Netán éppen a Havas-alföldön, a Vajdaságban, Szlovákiában és Morvaországban, Ausztriában vagy Észak-Olaszországban helyezték örök nyugovóra? De nemcsak a mi számunkra, laikusokéra maradt örök rejtély, akik a mesebeli Attila sírját kérik számon, hanem a „hivatásos“ régészek és a mindentudó Attila-kutatók számára is, akik már évszázadok óta kutatnak utána, és feltúrtak minden olyan lehető helyet, ahol a legendás világhódító hun fejedelem megfordult vagy megfordulhatott. Sajnos, eddig eredménytelenül. Legújabban az eszéki vesszős kutatók egyesülete szervez e téren igen érdekesnek ígérkező expedíciót Attila, az Isten ostora elnevezéssel, amelynek elsődleges feladata az, hogy az óv július 10-e és 30-a közötti időszakban Titel és Kikinda körzetében megjelölje Attila sírjának elképzelhető helyét. A. rendkívüli vállalkozást Slobodan Bucic zimonyi mérnök vezeti, akinek állítása szerint az ember bioenergiai rendszerének magas fokú sugárérzékenysége hasznosan felhasználható az archeológiái kutatások terén is. Abból, a gyakorlatban már számtalanszor bebizonyosodott elméletből indult ki, hogy a tapasztalt vesszős kutató „jól begyakorolt“ szervezete képes reagálni a föld mélyében rejlő különféle tárgyak jelenlétére, illetve az aranyra, rézre, vasra, borostyánkőre és más elemekre. Az expedícióra jelentkező vesszős kutatók próbateszten tesznek tanúbizonyságot különleges képességeikről és csak a legjobbaknak lesz majd joguk részt venni a kutatásban. Tehát mindazok a hazai és külföldi vesszős kutatók, akik részt szeretnének venni az expedíció munkájában, bővebb felvilágosításért levélben forduljanak hozzánk: Magyar Szó szerkesztősége, Növi Sad, Vojvode Misica 1. - „Attila expedíció“. Magyar Szó Hatásos vagy káros? Dilemma a fluorról Amikor az ötvenes években az amerikai orvosok felfedezték, hogy a fluor nélkülözhetetlen adaléka az ivóvíznek, mert jó hatással van a gyerekek egészséges fogazatának fejlődésére, véleményük ellen csak a megrögzött konzervatívok léptek fel. Az utóbbi időben más nézetek láttak napvilágot. A nemzeti kísérleti program közzétette az 1977 elején kezdett kísérletek eredményeit. Ezek szerint a kísérleti egerek, amelyek szinte „megrészegedtek a fluortól“, csontrákot kaptak. Habár ezek még csak előzetes eredmények, a jelek arra mutatnak, hogy a „fluor rákkeltő lehet"! Az említett program keretében végzett kísérletek hibátlanok, s arra utalnak, hogy azok az egerek, melyeknek ivóvízébe több fluort adagoltak, gyakrabban betegedtek meg, mint azok, amelyek csak tiszta vizet ittak. S érdekes, hogy a megbetegedett állatok kizárólag hímek voltak. A kísérlet összes eredményét ugyan még nem tették közzé, egyes tudósok már rriost úgy vélik, hogy jelentős felfedezésről van szó, az USA-ban ugyanis a vezetékes ivóvizet - ha természeténél fogva nem tartalmaz .elegendő fluort (s néhol túlzottan is magas a fluortartalma) - rendszeresen fluorozzák... Évente csontrákban 750 ember betegszik meg. Egyes szakemberek szerint viszont a fluoradagolás következtében fellépő rák valószínűsége olyan csekély, hogy egy átlagamerikainak ötezer évet(!) kellene élnie, hogy csontrákban betegedjen meg. A fluor rákkeltő hatása mellett az egészséges fogazat fejlődésére kifejtett hatása is vita témája lett. Megállapították, hogy a fluorozott vizet ivó gyerekek 18 százalékának fogai egészségesebbek, mint a fluorszegóny vizet ivóké. Ennek ellenére a fluort sem dicsérni, sem elmarasztalni nem lehet. Sok fogorvos inkább a rendszeres fogmosás és az egészséges táplálkozás híve. S ami a fluortartalmú fogkrémeket illeti, ha nem nyeljük le, nem károsak. Reálisan egyelőre az a helyzet, hogy sem a fluor mellett, sem az ellene kardoskodók véleménye nem tekinthető objektívnak. A semlegesek a nemzeti kísérleti program végső eredményeit várják, melynek el kell döntenie: hatásos avagy káros-e a fluor. (Newsweek) Csoda A tűző nap perzseli a földet, a víz nélküli élet itt szinte elképzelhetetlen. A dingók - vadkutyák -, amelyek minden fellelhe- tőt felfalnak, a mérges kígyók, a skorpiók, a trópikus őserdő Ausztráliában embernek és állatnak egyaránt pokol. A civilizáció azonban itt is lehetővé tette az életet. Mint például Marianna és Paul Taylor számára, akik juhfarmot létesítettek itt. Kétéves fiuk, Erik, a szemük fénye. A lenszőke kisfiú élvezi szülei szere- tetét és a természet vad szépségét. Az utóbbi csaknem végzetes lett számára. A kíváncsi emberpalánta egy reggel felfedezőútra indult: kúszva, botladozva az őserdőbe. Mire a szülei észrevették eltűnését, már késő volt. A rendőrség és 250 önkéntes napokon át hiába kutatott utána. A szülök már csaknem feladták a reményt, nem hitték, hogy fiukat viszontlátják. Egyetlen kétéves gyerek sem képes víz és élelem nélkül életben maradni ilyen pokolban. Az ötödik napon azonban csoda történt. Mintegy 20 kilométerre Taylőrék farmjától a keresők mozgást észleltek. Közelebb érve nem hittek a szemüknek: a sűrű bozótból mosolygó, meztelen kisfiú nyújtotta feléjük a kezét. Néhány karcolást és csípést leszámítva, Erik egészséges volt. Szinte hihetetlen: ösztönszerúen azzal táplálkozott, amit a kopár természet nyújtott: rovarokkal és harmatos levelekkel. A több mint 40 fokos hőségben két nap alatt el kellett volna pusztulnia. Hogyan volt képes túlélni a kalandot, azt talán később majd maga mondja el. A kis kalandor ugyanis még nem tud beszélni. (Auf einen Blick) Diétával a matuzsálemi korért A legmerészebb fantáziájú reklámszakember sem találhatott volna ki képtelenebbnek tűnő állítást a kutatóorvosok laboratóriumi kísérleteken alapuló eredményénél: megfelelő diétával akár 50 százalékkal is kitolható az életkor végső határa. A tanácsolt étrenddel megelőzhetőek a szívbántalmak, a cukor- és vesebaj, s a rákos megbetegedés is később jelentkezik. Elkerülhető a szürkehályog, az öszü- lés és az öregedéssel járó többi nyavalya, arról nem is szólva, hogy mindvégig karcsú marad az önmegtartóztató ember. Az alacsonyabb rendű állatokkal végzett laboratóriumi vizsgálatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ha a „kísérleti nyulak“ megkapják a szükséges vitaminmennyiséget és a normális kalória mennyiségének csak 60-65 százalékát fogyasztják el, sokkal tovább élnek erőben, egészségben, mint a hagyományos módon táplált társaik, fgy a diétára fogott egerek ötvenöt hónapig éltek, míg a kedvük szerint falatozók csak harminchatig. Az amerikai gerontológiai intézet az állatkísérletek sikerén fölbuzdul- va több millió dollárt fordít annak tanulmányozására, hogyan reagálnak a magasabb rendű állatok, az emlősök és az emberek a vitaminban dús, kalóriában szegény diétára. Nem tartják lehetetlennek, hogy kiderül: akár 170 évig kihúzhatjuk majd. Addig is azt javasolják azonban, hogy mérsékeljék kalóriafogyasztásukat, akik hosszú életre vágynak. Minél fiatalabb korban kezdik, annál több az esélyük, de az idősebbek kilátásai is biztatók. A Los Angeles-i egyetem egyik professzora, a kutatócsoport 65 esztendős vezetője fél évtizede önmagán is kísérletezik. Napi 2500 kalória helyett beéri 1500-zal, s azt is zöldségek, magvak, és más, az egészsége szempontjából hasznos táplálékok formájában veszi magához. (gy nem csoda, hogy karcsú maradt, s jó a közérzete. Egyes kollégái mégis úgy vélik, túlzásba viszi a dolgot. Az ugyan kétségtelen, hogy jó egészségnek örvend, az is, hogy valószínűleg hosszú élete lesz a Földön, de már most olyan ruhákat kell viselnie, melyek gondosan elrejtik zörgő csontjait környezete elől. Ország-Világ 4 1990. VI. 29. Florian Marta oszeallttasa
