Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-29 / 26. szám
Délfelé járt az idő, sütött a nap, ingujjban is izzadtunk, az elnök mégis fokozott iramot diktált. A közel hét hektárnyi telepen a lehető legtöbbet akarta megmutatni abból, amit az egyesített szövetkezet kirakatpolitikaja létrehozott. „ . A kép valóban lehangoló. Ki hitte volna, hogy a közelmúltban széthullott egyesített szövetkezet hatalmas, u) irodaépületétől és annak parkosított környékétől néhány kilométerre, az átláthatatlan betonkerítésen belül dule- dező falú, megrongálódott tetejű épületek, istállók, évtizedes géproncsok halmai, szemnek s orrnak egyaránt kellemetlen viztócsákat rejtő laposok vannak. A mindent elborító gyomtengerről, rendeltenségről nem is szólva EGYÉRTELMŰ ELŐNYÖK Ami a szemet megnyugtatja, a fehérre meszelt falak, a rendezett teleprészek, a gépműhelyhez vezető portalanított útszakasz már az 1990. április 1-jét követő változás jelei. Annak a napnak az eredményei, amelyiken az egykori Vízkeleti Efsz a Galántai járás egyik ismert szövetkezetével felbontotta a házasságát és önálósította magát. Az elnök, Kaprinay Imre mérnök, kandidátus, egy 4800 hektáros egyesített szövetkezetből került a mindössze 1364 hektár szántóval rendelkező közös élére, de a kisebb területben nem hátrányt, inkább előnyöket lát.- A távolságokkal a szállítási költségek is csökkennek, az új beruházások helyét pedig egyedül az ész- szerúség határozza meg. Nem kell figyelembe venni az arányos elosztást, amivel eddig a falvak között békét teremtettünk, bár egyben növeltük a szállítási költségeket. Az egyesített szövetkezetben háromnégy emberen keresztül kaptam az információkat, itt pedig közvetlenül az adott szakaszért, munkáért felelő egyén tájékoztat. Arról nem is szólva, hogy szinte naponta magam is kijutok a munkahelyekre. A személyes tapasztalat embereket pótol. Korábbi munkahelyemen 87 tagú műszaki-gazdasági személyzettel dolgoztunk, itt szervező-irányító munkakörben tizenkilencen vagyunk. A jövőképet az új törvény sem homályosítja el mánykeverővé alakítjuk, hogy kevésbé függjünk a monopol jellegű szolgáltatástól. Az üzemi konyhában a nyugdíjasok is rendelhetnek majd ebédet, az ebédidőt követően pedig az étterem a falut szolgáló vendéglő lesz.- Vagyis a falu és a szövetkezet kapcsolata egyre szorosabbá válik.-Az egy falu, egy szövetkezet esetében ez szükségszerű. Tervezzük, hogy szolgáltatásként felvállalunk bizonyos munkákat. Néhányan jelezték, szívesen tartanának tehenet. Részünkről ennek nincs akadálya, és a falu haszna is, ha a füves területek, árokpartok gondozását valakik felvállalják. Sok munkaképes nyugdíjasnak ez hasznos és kellemes elfoglaltságot is jelenthet. MAGÁNGAZDAJELÖLT MÉG NINCS- A terveket, elképzeléseket nagyon megzavarná, ha a földtulajdonosok közül néhányan egyénileg akarnának gazdálkodni?- Nem. Aki kéri aföldjét és igazolja a tulajdonjogát, annak visszaadjuk a földjét. Ha igényelni fogja, különböző szolgáltatásokkal a segítségére leszünk, sót az is elképzelhető, hogy a termést is felvásároljuk az egyéni gazdálkodóktól.- Ez majdhogynem ösztönző ajánlat az egyéni gazdálkodásra.- Inkább lehetőség a szabad választásra és arra, hogy a falu a jövőben is összetartson. A tagság megtartására ugyanis még ösztönzőbb újszerűségeket vezetünk be. Akik nem sajnálják a szabad idejüket azok többféleképpen változhatnak. Szerződéses formában hizlalhatnak bikákat, bérbe vehetnek dinnyeföldet, csoportban felvállalhatják a dohányt stb. Ha lesznek érdeklődők, akár egy egész tehénistállót bérbe vehetnek. A csoport megveszi tőlünk a takarmányt, és nekünk adja el a tejet. A növénytermesztésben a szövetkezet magára vállalja a legnehezebbet, a növényvédelmet és a termény eladását, esetenként az ösztönzést is. Ha az ilyen és hasonló vállalkozások kölcsönösen előnyösek lesznek, a számos gonddal és bizonytalansággal járó egyéni gazdálkodásnak aligha akadnak hívei. Feltéve persze, hogy a szövetkezet igazi szövetkezetté válik, vagyis megerősítjük a tagok tulajdonosi viszonyát. Ennek érdekében Vízkeleten máris megtették az első lépéseket. A bojniőkyi szövetkezet példáját követve (a helyi jellegzetességek figyelembevételével), a földtulajdon és a ledolgozott évek (az összmunkadíj) alapján megállapítják az egy tagra jutó vagyonrészt, amely majd alapul szolgál a nyereségrészesedés elosztásához. így a földtulajdonosnak nem kell kilépnie a szövetkezetből ahhoz, hogy úgy érezhesse, a saját földjén gazdálkodik. Ez a szövetkezetben is így lesz, ráadásul biztos havi jövedelem mellett, amihez bizonyos szociális juttatások 's tagoznak. Egri Ferenc AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS SIKERÉNEK EGYIK ALAPFELTÉTELE AZ ÁTGONDOLT TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS. FELVÉTELÜNK A NAGYLÚCSI SZÖVETKEZETBEN KÉSZÜLT LUCERNABETAKARÍTÁS IDEJÉN. (Lörincz János felvétele) Fontos tényként említette, hogy a kisebb közösségben a kölcsönös ellenőrzés is nagyobb. Ennek további megerősítésére máris bevezettek egy újdonságot. A cukorrépát egyelők és a hagymát kapálók minden évben ugyanazt a sorszámot kapják, így bárki megállapíthatja, hogy tagtársainak kárára melyik falubeli nagyolta el a munkát. KICSIBEN IS PIACKÖZPONTÚAN Az elnök fejében és papíron is körvonalazódik már a szövetkezet új termelési profilja, amit rövidesen megvitatásra a tagság elé terjeszt. Ennek lényegéről és néhány részletéről telepszemlénk során is beszélt.- Hiába térünk vissza a hatvanas évek szövetkezeteihez, a termelésben a kilencvenes évek igényéhez kell igazodnunk. A kis szövetkezetre a piacgazdaság törvényei éppúgy vonatkoznak, mint a nagyra. A teheneknél például áttérünk a szabadtartásra, hogy munkaerőt takaríthassunk meg. Burgonyatermesztésünkben is érvényesül'a piacközpontúság. Olyan raktárt és utókezelő központot építünk, hogy a termést tárolhassuk és megfelelő időben, kiskereskedelmi, esetleg konyhakész csomagolásban adhassuk piacra. A kiszolgált takarmányszárítót takarDunaszerdahelyen alig egy éve, hosszas huzavona után nyílt meg a Compi számítástechnikai ifjúsági klub. A klub csakhamar igen népszerűvé vált, rengetegen jártak ide. Nos, a Compi ma haldoklik. És nem azért, mert már senkit sem érdekel a számítástechnika, hanem: felsőbb utasításra... Hogy valójában mi történik most a Compival, arról VARGA MÁRIÁVAL, a klub vezetőjével és BÓDIS GYULÁVAL, az Ifjúsági Szövetség elnökével beszélgettem. Ki karolja fel A SZÁMÍTÁSTECHNIKA szerelmeseit? A Compi és társai ma már nélkülözhetetlenek nnak idején évekig hevertek valahol a számunkra kiutalt számítógépek és megfelelő helyiség hiányában szinte utolsókként indíthattuk be a klubot az országban. Voltak terveink, ötleteink, és igazán nagy kedvvel fogtunk munkához. Különböző szakköröket indítottunk, melyeket szép számban látogattak felnőttek is. Aztán februárban a SZISZ megszűntével zárolták annak vagyonát, és a körvezetőknek abba kellett hagyniuk az oktatást. Néhányan azonban, tekintettel az óriási érdeklődésre, tovább dolgoztak - teljesen ingyen. Közvetlen felettes szervünk jelenleg létezik is, meg nem is. Ha a jövönkről kérdezzük őket, konkrét választ nem kapunk, egyelőre csak annyi biztos, hogy az átszervezés következtében megkaptuk a felmondást. Több javaslatot is tettünk azzal kapcsolatban, hogyan működhetnénk tovább, hiszen erre a klubra mindenképpen óriási szükség van, ám meg sem hallgatnak bennünket. Rengeteg ötletünk van, hogyan lehetnénk önállóbbak, de bárhova is fordulunk, süket fülekre találunk - panaszkodott Varga Mária.- Szerintem a legésszerűbb az lenne, ha együtt dolgozhatnánk - mondta Bódis Gyula, az Ifjúsági Szövetség elnöke. - Ez a klub gazdasági tevékenységre nem alkalmas, mi ennek ellenére felvállalnánk, mivel közösen sok érdekes programot tudnánk szervezni a fiataloknak. Mi segítenénk a Compit anyagiakkal is, ők pedig viszonozhatnák ezt szaktudásukkal, amire pedig nekünk van szükségünk. Nem akarjuk tulajdonunkba venni a klubot, de tudjuk, hogy a gyerekek igénylik a Compit.- Arra is gondoltunk már, hogy valamiféle ,,melléküzemágat“ létesítünk, hogy fönn tudjuk tartani magunkat, vagy olyan akciókat szervezünk, melyek bevétele a miénk lenne. Persze az Ifjúsági Szövetséggel közösen mindez sokkal könnyebben menne, dehát erről sehol sem akarnak hallani, bárhová is fordulunk... Helyiségekre is szükségünk lenne, de az ígért épületeket végül is másoknak utalták ki. Mi tudjuk, mi jó nekünk, mire van szüksége az itteni fiatalságnak, de már megint rólunk döntenek nélkülünk. Az Ifjúsági Szövetség és a klub dolgozói közt nagyon jók a kapcsolatok. Miért kell akkor megint arra várni, mit határoznak odafönt? - összegezte véleményét a klubvezető. A Compi klub ügye szinte áttekinthetetlen, hiszen ki tudja, kihez tartoznak, ha felettes szervük semmiről sem tájékoztatja őket. Az ifjúsági szövetség létesítményeinek igazgatóságán arra a kérdésre, vajon mi lesz a járásokban működő számítógépes ifjúsági klubokkal, azt a választ kaptam, könnyebbet kérdezzek, mert ők sem tudnak semmit. Éppen megszűnőiéiben vannak és elképzeléseik közül könnyelműség lenne egyet is kiemelni. Június végére talán sikerül megoldást találniuk. Az bizonyos, hogy a klubokra szükség van, de a szervezési, jogi és egyéb kérdések megvitatása még várat magára. Egyértelmű, hogy a Compi és a többi ilyen klub ma már nélkülözhetetlen. Lépést kell tartanunk a számítástechnika fejlődésével, hiszen lassan az élet valamennyi területén szükség lesz az alapismeretekre. A felnőttek is igénylik a továbbképzést, a gyerekekről nem is beszélve. Hogyan lehetséges, hogy csupán azért, mert odafönt nem reagálnak a változásokra rugalmasan, az újraszervezésig bezárnak a klubok dolgozói az utcára kerülnek, holott a jó ötletek figyelembevételével okosabban és hasznosabban is át lehetne vészelni ezt a bizonytalan időszakot. Úgy tűnik, az új idők követelményeit még követni sem tanultuk meg, nem még a hozzájuk való alkalmazkodást. Másképpen mivel magyarázható, hogy most, amikor az életképes ötletek végre megvalósulhatnának és a fiatalok önállóan akarnak dolgozni - már megint nem figyel rájuk senki? P. E. a 1990. VI. £.9. ilasárnap
