Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 3. szám
Vasárnap 1990. január 21. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.20, nyugszik 16.21 Kö- zép-Szlovákia: 07.27, nyugszik 16.28 Nyugat- Szlovákia: 07.33, nyugszik 16.34 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 03.02, nyugszik 11.12 Közép-Szlovákia: 03.09. nyugszik 11.19 Nyugat- Szlovákia: 03.15, nyugszik 11.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁGNES - VINCENT nevű kedves olvasóinkat A VASÁRNAP következő számának tartalmából TANULSÁGOKRÓL, KISSÉ MÁSKÉPPEN Samo Falfan elemzésének kővetkező része ZÖLD OLDAL Pomichal Richárd természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó összeállítása BARANGOLÁSOK A „SKÁLA- BIRODALOMBAN“ Deák Teréz riportsorozatának második része TIZENHÁROM ÉV DUBNÁBAN I. Péterfi Szonya beszélgetése a Duka- Zólyomi házaspárral Ml LEGYEN A KÉRDŐJELEKKEL? Főnöd Zoltán tanulmányának második része a hetvenes évek csehszlovákiai magyar irodalmáról LÉTEZNI ÖNÁLLÓAN ÉS SZABADON Négyszemközt Gombos Ilona színművésszel Szaszák György írása ZÁRÓRA ELÓTT Ardamica Ferenc novellája ROSSZ, MÉGIS ELADÓ November 10-én vásároltam a Tuzex komáromi üzletében egy japán gyártmányú Sanyo videokészüléket 4800 tuzexkoronáért. Még tíz napon belül észrevettem, hogy a készülék hibás. Gyűri és szedi a kazetta szalagjáról a festéket. Visszavittük. Az elárusítónö nagyon kedves volt velünk, csak a fönoknö engedélye kellett, hogy kicseréljük a készüléket. De az dühösen mindjárt a pénzt adta vissza azzal, hogy menjünk, ahová akarunk, vásároljunk új készüléket. A fiam szóvá tette, hogy milyen eljárás ez, mi azt akarjuk: cseréljék ki a videót, nekünk nem a pénz kell. Volt ott egy másik készülék, kértük, azt adják el. S itt van amit nem értünk. Szemrebbenés nélkül eladták, pedig az is rossz volt. Becsípte a szalagot. Amikor visszavittük, az elárusitónö meg sem várva, hogy mi mondjuk meg, mi a baja a készüléknek, azt kérdezte: becsípte a szalagot? Most visszakaptuk a pénzt, de mi egy videót szerettünk volna venni. Hogy adhatnak el olyan készüléket, amelyről eleve tudják, hogy rossz, hiszen amit kicseréltettünk, az is ott van azóta is az üzletben. Amit pedig most vittünk vissza, arról meg már tudták, hogy hibás. * Az üzletvezetőtől nem vártuk, hogy így beszéljen velünk, mert ha egy pár szóval elnézésünket kérte volna, nem kerül sor szóváltásra. Még talán el is hittük volna, hogy ők erről nem tehetnek. Kérdezhetnék, miért nem vásároltunk hazai gyártmányút. Az, sajnos, hiánycikk. Nem akartunk hosszas utánajárást, mégis az lett belőle. Molnár Anna,Vágfarkasd HUZAVONA NÉLKÜL Az emberi önzetlenség és segítőkészség nagyszerű példájával találkoztam a Komáromi Állami Takarékpénztár igazgatója jóvoltából. Komáromban járva úgy adódott, hogy sürgősen ötezer koronára lett szükségem. Ilyen esetben az ember elsiet a postára, telefonon felhívja a legközelebbi hozzátartozóját, hogy 250 kilométer távolságból táviratilag juttassa el a kért összeget. Csakhogy a komáromi posta dolgozói és vezetője - a jószándék jelét sem mutatva - nem tudta a füleki telefonszámot kitárcsázni. Lustaságból? Vagy valóban annyira rosszak a vonalak, hogy Dél-Szlovákia városai nem tudják egymást hívni? Mentő ötletem támadt. Bementem a takarékpénztárba. Elpanaszoltam gondomat, bajomat, majd meghallgatásra és megértésre találtam az igazgató személyében. Neki sikerült kitárcsáznia a füleki számot, még ötezer koronás hitelt is adott mindenféle huzavona nélkül, mindössze a személyi igazolványomra alapozva bizalmát. Ezzel egy nagyon kellemetlen helyzettől mentett meg. Bárcsak országszerte találkoznánk ilyen nagyszerű emberekkel, akik segítenek a bajba jutottakon, még akkor is, ha pénzről van szó. Ferencz Gyula TÍZEZER KONTRA EZER A kiemelt személyi nyugdíjakról közölt interjú (Új Szó, január 6.) bizonyára sokakban éles visszhangot váltott ki hazánkban. A napvilágot látott adatok után fiatalok, idősebbek és nyugdíjasok egyaránt mély felháborodásuknak adtak hangot. Jómagam is ezért fogtam tollat, hogy feltegyem a kérdést: vajon milyen nyugdíjrendszer az, amelyben akkora különbség lehetséges ember és ember nyugdíja között a humánusnak, igazságosnak kikiáltott szocialista társadalmi rendszerben. Az egyik nyugdíjas szakember, akinek 42 évi kemény fizikai munka van a háta mögött, így pörlekedett: Igazságtalannak és jogtalannak tartom ezt a kiváltságosok részére fenntartott kiemelt személyi nyugdíjrendszert, akárki is állította össze, hagyta jóvá. Nemcsak azért, mert a pártoligarchia csúcsain ülőkről van szó, akik negyven évig vizet prédikáltak és bort ittak, félrevezetve mindannyiunkat. Sokan közülük aktív pályafutásuk során amúgy is magas jövedelmet élveztek, s az évek során megszedték magukat, hanem azért is, mert az apparátcsikok ugyanarról a témáról a dolgozó tömegeknek egészen mást mondtak. Gondoljunk csak az általuk kidolgozott különböző bérrendszerre, mint például a ZEUMS I., II. stb., amelyek csak arra szolgáltak, hogy beskatulyázzák a dolgozókat. Amolyan bérstop- pot alakítottak ki körülöttünk, határt szabva az egyéni és kollektív kezdeményezésnek, s a teljesítmények növelésének. Amikor pedig nyugdíjba ment az egyszerű dolgozó, akkor nagyon szűk, bűvös keretek közé szorították a nyugdíját. Tehát megint csak a kisember járt rosszul. Ugyanakkor az a vezetóréteg, amely a pártállam megtestesítőjeként felelős a jelenlegi állapotokért, még ma is szemrebbenés nélkül elfogadja a párt által önkényesen megállapított, kiemelten magas személyi nyugdíjat. Rájuk miért nem vonatkoznak a kisemberekre szabott bérszabályozók és nyugdíjrendeletek? Nem vagyunk hívei az egyenlósdinek, ellenkezőleg, inkább a teljesítménycentrikus minőségi munka elismerésének. Aki többet, jobbat tesz a közös asztalra, legyen joga ennek arányában onnan elvenni is, de ne legyenek tízezer és ezer koronás nyugdíjak, mindennek legyen igazságos értékhatára, mely mindenki számára elfogadható. Méri István Köd előttem, köd utánam... (Lörincz János felvétele) TZ$Hheaifen SORBAN ÁLLÁS KÖZBEN A minap a nyitrai Prior áruházban vásároltam. A női fehérnemúosztályon több méte-es sor kígyózott. Nem csoda, árut kaptak. A vásárlók türelmetlenül topogtak a részleget elkerítő zsinór előtt. A két fiatal elárusítónő mégis ráérősen csevegett egy filmről, amelyet az elmúlt este közvetített a tévé. Meg kellett tehát hallgatnunk - mert már én is beálltam a sorba -, mit mondott Catta- ni felügyelő Cirrinának. Sót, még azt is megvártuk, amíg az egyik lány köpenyéből előkerült a rúzs meg a tükör, és akkurátus pontossággal kifestette a száját. Mindezt ötven ember előtt, akik percenként nézték az órájukat. Az elárusítóhók végre rászánták magukat, hogy nekünk szenteljék drága munkaidejüket és leakasszák a zsinórt. Elsőként egy öreg nénike került sorra. Szegény nem tudott szlovákul, így hát magyarul próbálta elmagyarázni, mit szeretne. Kézzel- lábbal mutogatott, még én is megértettem, pedig jó pár méterre tőle, a sor végén álltam. Nem így az elárusítónők, akik olyan értetlen képpel bámultak a nénire, mint ama borjú az új kapura. Pedig az egyik közülük - szintén falumbeli - épp olyan jól beszél magyarul, mint jómagam. De valahogy nem akart megszólalni, csak a vállát vo- nogatta. Éppen szólni akartam, hogy adjanak már a néninek egy hosszú ujjú 48-as pamuttrikót, amikor az türelmét veszítve átnyúlt a pulton és maga vette le a polcról a keresett árut. Erre már reagált az elárusítónö. Úgy leteremtette szegény nénit, hogy az még a visszajáró aprót is ottfelejtette. A sor mindenesetre haladt tovább. Már csak annyit hallottam, hogy az egyik lány odasúgta a másiknak - magyarul!:- Kész röhej volt, ahogy itt mutogatott az a vén nyanya! Már akinek, gondoltam magamban. S rosszkedvem csak fokozódott, amikor az üzletből kifelé menet az üvegajtón díszelgő jókora feliratra figyeltem fel: Magyarul is beszélünk! V. B. 2 Megkérdeztük | CZINEGE KÁROLY mérnököt, a pozsonyi Számítástechnikai Vállalat igazgatóhelyettesét: • Mi történik, ha számítógépeink megkapják a számítógépvírust?- Előbb talán annyit, ez a „betegség“ külföldről behozott és elsősorban PC XT/AT jelzésű kis számítógépek memóriaegységében okoz zavart. Természetesen a vírusok között is különbséget kell tenni. Lehetnek jó és rosszindulatúak. Maga a szó, hogy vírus, egy kis programot jelent, amelyik bele van építve abba a programba, amelyikben hibát kell okoznia. Jóindulú ritkán szokott gondot okozni és már a megjelenésekor eltávolítható. Nagyobb problémát okoznak a rosszindulatú vírusok, ezek ugyanis kódokban vannak elrejtve, és mindig valamilyen alkalomhoz, vagy bizonyos időhöz vannak kötve. Mikor ez az alkalom elérkezik, a számítógép törli a benne levő adatokat, vagy nem fogadja az új programot. Ilyenkor először el kell távolítani a vírust és csak azután lehet a számítógépen dolgozni. • Az olyan esetekben, amikor a számítógépvírus törölte a számítógép memóriájában levő adatokat, például a lakosok által fizetett lakbér, és villanyszámlaösszegét, és az illető nem tudja csekkel igazolni, hogy befizette az összeget, előfordulhat, hogy újra kell fizetnie?- Nem, semmi esetre sem. Mielőtt ugyanis beprogramozzuk az adatokat, mágneslemezre vagy -szalagra rögzítjük őket. így bármikor újra felhasználható. Ezeket a mágneslemezeket és-szalagokat attól függően, hogy milyen adatokat tartalmaznak, több évre archiváljuk. Tehát a számítógépvírus okozta hiba esetén a számítógép memóriájából kitörölt adatok újra betáplálhatók. így aztán nem kell félni, hogy esetleg ismételten meg kell fizetni a csekket. Ez azonban fordítva is érvényes: hiába örülnek a számítógépvírus megjelenésének azok az állampolgárok, akik nem fizetik rendszeresen havi kötelezettségeiket, s ezért sok a tartozásuk, pl. a lakás- szövetkezettel szemben. Ezek az adatok is rögzítve vannak, és így bármikor újra bep rog ramozh atók. B. LIGETI VALÉRIA 2 1990.1.19.
