Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
ilasärnaa Ál dozatokra, is szükség lesz TÉVEDÉSEK SZÁMBAVÉTELE • Alelnök úr, megkérném, röviden vázolja, hogyan látja az ország környezeti helyzetét.- Azt hiszem közismert - s ebben más politikai tömörülés is egyetért velünk hogy a jelenlegi helyzetért a természeti erőforrások meggondolatlan, kíméletlen kiaknázása, a négy évtizeden át folytatott elhibázott gazdaságpolitika a felelős. A direktív irányítási rendszer nem volt tekintettel az egyes területek természeti adottságaira, az ökológiai törvényszerűségekre. Aránytalanul sok energiát fogyasztottunk. A környezet iránt kíméletlen technológiával gyakran káros végtermékeket állítottunk elő. így környezetünk, az emberek egészségi állapota nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is jelentősen megromlott, sőt számos helyen a lakosság szociális struktúrájában is válsághelyzet alakult ki. Ráadásul a környezetszennyezést „exportáltuk“, ez persze külföldön nem öregbíti jó hírünket. Gazdasági hatásaival kapcsolatban pedig csak egy adatot akarok említeni: a környezeti ártalmaknak „köszönhetően“ nemzeti jövedelmünk évente 5-7 százalékkal volt kisebb a lehetségesnél. A legsajnálatosabb pedig az, hogy mindezeket a problémákat idejében nem ismertük fel, s a fejlett európai országokhoz viszonyítva a környezetvédelmi politika terén 15-20 évvel elmaradtunk. • A problémák megszüntetése érdekében mit tartanak a legfontosabbnak?-Javítani kell a táplálékláncon belül zajló folyamatokat. Biztosítani kell a tiszta, jó minőségű ivóvizet, a káros anyagoktól mentes élelmiszert. Minimálisra kell csökkenteni a természeti erőforrások kiaknázását, hasznosítását, a víz- és az energiafogyasztást. Fokozott mértékben kell hasznosítani a másodlagos nyersanyagokat A Zöldek Pártja demokratikus elveken szerveződő országos politikai tömörülés, amely- nek nemzeti, faji és vallási hovatartozástól függetlenül a Cseh és Szlovák Szövetségi fi Köztársaság minden olyan 18. életévét betöltő állampolgára tagja lehet, aki elfogadja a párt programját, alapszabályát, szervezeti rendjét. Ifjúsági szervezet nincs. A Zöldek Pártjának országos székhelye Prága. Területi központjai Morvaországban Brünn, Sziléziában Olomouc. Szlovákiai központja Pozsonyban van. Csúcsszerve az országos kongresszus, amely a párt programját jóváhagyja. Két kongresszus között a párt tevékenységét kilenctagú országos tanács irányítja, amely ebben az időszakban csúcsszerve. A párt céljairól, gazdasági helyzetéről, politikai hitvallásáról Michal Derajt, a zöldek szlovákiai koordinációs bizottságának egyik alelnökét kérdeztem. A környezetkímélő gazdálkodás hívei és az alternatív energiaforrásokat. A jövő a nap- és a szélenergiáé. A síkságokon épült nagy vízerőműveket elutasítjuk. Másutt viszont - a táj ökológiai és esztétikai értékeinek megtartásával - a kisebb, 1Q megawattos erőművek építését nem vetjük el. A civilizáció és a természet dinamikus egyensúlya ugyanis csak így állítható helyre. VEREJTÉK, KÖNNYEK ÉS KEMÉNY MUNKA • Milyen politikai eszközók- kel kívánják elérni ezt, s mely politikai erőkkel szándékoznak koalícióra lépni?- A szövetségi parlamentben és az SZNT-ben olyan törvény- javaslatokat kívánunk előterjeszteni, illetve támogatni, amelyek az ökologikus gazdálkodást szorgalmazzák. Az egyes tájegységek környezeti és szociális viszonyait érintő nagyberuházások esetében a független szakvéleményeken alapuló regionális népszavazás hívei vagyunk. Országos ügyekben pedig az egész lakosságra kiterjedő referendum döntsön. Az azonos célokat követő megmozdulásokat, tiltakozásokat nem akarjuk kisajátítani. Tömeggyűléseinken a nézeteinkkel rokonszenvező bármelyik, a totalitáBeszélgetés Michal Derajjal a Zöldek Pártja szlovákiai koordinációs bizottságának alelnökével KRASCSENITS GÉZA FELVÉTELE rius hatalmat elutasító, demokratikus párt felszólalhat. • Pártjuk szlovákiai koordinációs bizottságának elnöke, dr. Juraj Mesík orvos, Winston Churchillt idézve a javulás érdekében az elkövetkező évekre ,,verejtéket, könnyeket és kemény munkát“ Ígért. Vajon hajlandó lesz-e ezt a lakosság vállalni?- Egy csehországi közvéleménykutatás szerint a környezet javítása érdekében a lakosság 46 százaléka hajlandó áldozatokra. Szlovákiai adataim erről ugyan nincsenek, de remélem, hogy öntudatban nálunk sem maradnak el az emberek. Hogy konkrét legyek: az áldozatot elsősorban a gépkocsihasználat - az ólommentes benzin drágább - s az energia- és vízfogyasztás terén kellene hozni. • Ilyen program mellett milyen választási eséllyel számolnak?- Magas szavazati arányra nem számítunk. Reméljük viszont, hogy a 3, illetve az 5 százalékot minden probléma nélkül elérjük. KÖLCSÖN A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYRA • A választási kampány nem olcsó mulatság. Milyen anyagi fedezettel rendelkeznek? Kitől kapnak támogatást?- Nem tartozunk a gazdag pártok közé. Mi is, mások is, költségeink fedezésére 200 ezer koronát kaptunk a kormánytól. Támogatóinktól számlánkra eddig csak 5-6 ezer korona érkezett. Úgy döntöttünk ezért, hogy a választási kampányhoz mintegy 1 milliós kamatmentes kölcsönt veszünk fel, amelyet a kapott szavazatok alapján remélhetőleg vissza tudunk fizetni. • Mely országok hasonló pártjaival tartanak fönn kapcsolatot, s a szolidaritás jegyében támogatják-e önöket anyagilag?- Eddig az osztrák, az NSZK- beli és a franciaországi zöldekkel sikerült felvennünk a kapcsolatot, s tárgyalunk a spanyolországi és a dániai párttal is. Anyagi támogatásuk csak a különféle külföldi környezetvédelmi konferenciák részvételi díjának befizetésére, valamint az utazási és a szállásköltségek biztosítására korlátozódik. Számunkra persze ez is sokat jelent. Szakmai, módszertani, politikai tapasztalatokat szerzünk, amelyeket idehaza hasznosítani tudunk. • Napjainkban a szlovákok és a csehek, illetve a szlovákok és a magyarok között a nemzeti ellentétek kiéleződésének vagyunk tanúi. Milyen állásponton van e kényes kérdésben a Zöldek Pártja?- A szeparatizmussal és a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásunkat a közelmúltban az Új Szó közölte. Kiegészítésül csak annyit: mi magasabb, nemzetek feletti célokért küzdünk. Idegen tőlünk a szeparatizmus és a sovinizmus. Ezt alapszabályunk is tanúsítja. Két egyenjogú állam államszövetségét és a nemzetiségi jogok elismerését tartjuk kívánatosnak. A szlovák-magyar ellentétekkel kapcsolatban kijelenthetem: szélsőséges nézetekkel, türelmetlenséggel bizonyára mindkét oldalon találkozhatunk, de csallóközi szlovákként nem tapasztalom, hogy a déli járásokban a szlovákságot az elmagyarosítás veszélye fenyegetné. Mindkét félnek el kell fogadnia a realitásokat: a magyaroknak a fennálló határokat, a szlovákoknak pedig azt, hogy a magyaroknak joguk van itt teljes értékű politikai, társadalmi és kulturális életet élni. Pomichal Richard HAJNALI HARANGSZÓVAL KÖSZÖNTÖTTÉK A FÖLD NAPJÁT Valamennyien tehetünk valamit környezetünkért ,,Ki mondta, hogy nem válthatjuk meg a világot?" („Who says cant change theWorld?“) - ezzel a sokatmondó jelszóval rendezték meg április 22-én második alkalommal a Föld napját, az Earth Day 1990-et. Az emberiség történetében ezen a napon került sor az eddigi legnagyobb tömegdemonstrációra, amelynek világszerte hozzá kellene járulnia az elharapódzó környezeti válság megállításához. Remélhetőleg ez az alkalom új kapcsolatokat teremtett, új szövetséget hozott létre. A Föld napja koordinációs központja, az egyesült államokbeli International Office Stanford University, húsz évvel korábbi tapasztalatainak köszönhetően, most is sikerrel szervezte meg ezt a világméretű megmozdulást. 1970-ben például csak az Egyesült Államokban tízezer iskolában és kétezer kollégiumban ünnepelték meg méltóan ezt a napot. New York polgármestere akkor megtiltotta, hogy az 5. sugárútra - ahol ún. öko-vásárt rendeztek, melyet félmillió látogató tekintett meg - gépkocsival hajtsanak be. Az Egyesült Államok kongresszusa elhalasztotta soros ülését, hogy a szenátorok választóikkal találkozva környezetvédelmi problémákat vitathassanak meg. Hasonló akciókra most is sor került. Eredetileg 120 ország környezetvédői jelezték részvételüket, de fokozatosan más államok polgárai, s szinte az egész világ bekapcsolódott. A Föld napja 1990. elnevezése ellenére nem csupán csak 24 órás kampány, ugyanis ezzel a nappal kezdődött az ENSZ által meghirdetett környezetvédelmi évtized is. A szinte az egész világra kiterjedő összefogást az ENSZ és az UNESCO kötelékében tevékenykedő élvonalbeli környezetvédelmi szakemberekből álló nemzetközi tanács irányította. A Föld napja céljai között az élet változatosságának, az emberiség egészségének megőrzése, az ellenőrzött ipari fejlődés, a természetes regenerációra képes mezőgazdaság megteremtése is szerepel. A legfontosabb küldetése viszont az volt, hogy figyelmeztesse a politikusokat, az ipar képviselőit stb. a felmelegedés globális veszélyeire, követelje okainak felszámolását, az ózonréteget károsító freonok betiltását. Fontos feladatnak tekintették a trópusi és a mérsékelt égövi őserdők védelmét, propagálták bolygónk népességének az ipar és a mezőgazdaság lehetőségeihez szabott korlátozását, a veszélyeztetett állat- és növényfajok, valamint élőhelyeik védelmét. Ezt a napot a világ valamennyi országában hajnali harangszóval köszöntötték, amely az emberiségnek bolygónk gyógyítására tett igyekezetét volt hivatva hirdetni. A rendezvényhez csatlakozó egyházak papjai vasárnapi prédikációikban hangsúlyozták az embernek környezete iránti erkölcsi felelősségét. A Föld napja megünneplésének nálunk is megvoltak a méltó feltételei. Igaz, április 22-én a világ szeme inkább II. János Pál látogatása kapcsán figyelt fel ránk. Ennek ellenére is bizonyára tízezrek kapcsolódtak be a faültetésbe, a környezetrendezésbe, a tiltakozásokba. Igaz, az egyén gyakran úgy érzi, tehetetlen. A szervezők ezért tucatnyi ötlettel HALPUSZTULÁS A NYITRA FOLYÓBAN (1989) Miroslav uoiis reivereie szolgáltak ahhoz, mit tegyünk akkor, ha a környezetünkben kialakult áldatlan állapotokon változtatni akarunk. Mit tehetünk hát mi, valameny- nyien, a következő évtizedben? Fát, bokrot ültethetünk, füvesíthetünk, rendet tehetünk házunk táján, munkahelyünkön, az iskola körül, kitisztogathatjuk a forrásokat, patakokat, tavakat, de nem feledkezhetünk el emberi kapcsolatainkról sem. Dr. Miroslav Holecko FÖLDCSUSZAMLÁS RIEÓNICÁBAN J. Blaéko felvétele 1990. V. 11.
