Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-20 / 16. szám
TERJED A / r r I A totalitárius hatalom felszámolását követően nálunk felszabaduló aktivitás az emberi táplálkozás területén is megnyilvánul. Vegetáriánus táplálkozásmódot népszerűsítő állam- polgári kezdeményezések jönnek létre és terjednek. Esetenként szenvedélyes viták kíséretében. Egyes vegetáriánusok hajlamosak a szektásságra is. Tudományosan régen túlhaladott érveket védelmeznek, s az embereknek tárgyilagosan nem bizonyított gyógyhatásokat is ígérnek. NINCS PÓTOLHATATLAN ÉLELMISZER Alapvető tény: az emberi szervezetnek több mint harminc nélkülözhetetlen tápanyagra van szüksége, amelyet önmagában képtelen produkálni. Egyebek között néhány aminosavra, zsírsavra, több vitaminra, az ásványi anyagok egész sorára. Közülük bármelyik is hiányzik táplálékunkból, bizonyos idő elteltével egészségkárosodást, sót halált idézhet elő. Szerencsénkre ezek a nélkülözhetetlen tápanyagok nem hiányoznak a különféle növényi és állati eredetű élelmiszerekből, így a változatos táplálkozás kizárja abszolút hiányuk veszélyét. Egyfelől tudni kell, hogy nincs helyettesíthetetlen élelmiszer. Téveszme, hogy szervezetünk számára nélkülözhetetlen mondjuk a hús, a zsemle- vagy másféle gombóc, a káposzta. Étlapunkon a kiiktatott hús például tejjel, hüvelyesekkel, gombával stb. is pótolható. A gyümölcs pedig zöldséggel. Szervezetünk szinte csodálatos módon képes alkalmazkodni a táplálkozás különféle, akár szélsőséges módjához is. Vannak népcsoportok, amelyek csaknem kizárólag állati eredetű élelmiszert fogyasztanak (például az eszkimók). Másfelől Afrika és Ázsia túlnépesedett országaiban a gazdasági kényszer hatására rengeteg ember csak olcsó növényi eredetű élelmiszerrel él. A táplálkozásnak ez a kikényszerített vegetáriánus módja nyilván egykorú az emberiséggel. Őseinknél - vadhús hiányában - ez volt a túlélés egyetlen lehetősége. Manapság a fejlett országokban a vegetarianizmus népszerűsítői nemcsak azzal érvelnek, hogy az egészségünknek használ, hanem egy fontos ökológiai-etikai körülménnyel is: a túlzott húsfogyasztás kimeríti az ország természeti erőforrásait. A hústermelés egyáltalán nem gazdaságos folyamat, mert elvész benne a ráfordított energia / A SZAKÁCSOKNAK VAN MIT TENNIÜK, HOGY A LEHETŐ LEGTÖBB VENDÉG MEGÍZLELHESSE FÖZTJÜKET. VEGETÁRIÁNUS TÁPLÁLKOZNOD életkort érnek meg, kisebb hányadban fordulnak élő náluk szív- és érrendszeri betegségek • A szervezetnek harmincnál több tápanyagra van szüksége • A túlzott húsfogyasztás kimeríti az ország természeti erőforrásait POZSONYBAN IS MEGNYÍLT AZ ELSŐ VEGETÁRIÁNUS ÉTTEREM, S IGEN NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS IRÁNTA. A vegetáriánusok a többi lakosénál hosszabb A KORNYÉKÉN DOLGOZÓK SZÁMÁRA ÜZEMI ÉTKEZDEKÉNT SZOLGÁL ÓK KÉTFÉLE MENÜBŐL VÁLASZTHATNAK. __________________ MÉRY GÁBOR FELVÉTELEI 80-90 százaléka. A nagyhizlaldák felhasználják a gabona jelentős hányadát. Ezzel a mezőgazdaságot hosszú távon arra kényszerítik, hogy a hozamnövelés érdekében roppant mennyiségben alkalmazzon műtrágyát és vegyszereket. A terményekben növekszik az idegen eredetű hatóanyagok szintje, megbomlik a talaj biológiai egyensúlya és szennyeződnek a vízkészletek. Mindezt bonyolítja a nagyhizlaldák ürülékének felszámolása. ELŐNYÖK ÉS KOCKÁZATOK Szeretnék rámutatni a vegetáriánus táplálkozás előnyeire és kockázataira. Vannak szigorú vegetáriánusok, akik elzárkóznak mindennemű állati eredetű élelmiszertől, a tejet is beleértve. A vegetáriánusok többsége azonban fogyasztja a tejet és a tejtermékeket, illetve egy másik csoportjuk a tej mellett a tojást is. Nyugat-Eu- rópában gyakran tekintenek vegetáriánusoknak olyan embereket is, akiknek tápláléka főképp gabonából, burgonyából, hüvelyesekből, zöldségből, gyümölcsből, tojásból, tejből és sajtból áll, de hetente kétszer-háromszor halat vagy baromfit is fogyasztanak. Becslés szerint jelenleg Nyu- gat-Európában a népesség néhány százaléka részben vagy teljesen vegetáriánus. Ez a mozgalom nem csupán arra törekszik, hogy elutasítsa az állati eredetű élelmiszert, hanem ezzel egyidejűleg az egészségesebb életvitelt is szorgalmazza. Ellenzi a dohányzást, a mértéktelen szeszfogyasztást, pártolja a rendszeres testedzést, az orvosi ellenőrzést és általában a fokozott egészségvédelmet. Ezért nenf meglepő több statisztikai tanulmány megalapozott következtetése, hogy a vegetáriánusok hosszabb életkort érnek meg. Mi több, karcsúbbak, ritkábban van székrekedésük, általában átlag alacsonyabb a vérnyomásuk. KEVESEBB SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉG A vegetáriánusok között bizonyíthatóan kisebb hányadban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek. Meggyőzőek főleg a kaliforniai adventisták körében évek óta folyó felmérések eredményei, így például e szekta fiatalabb, többnyire növényi eredetű élelmiszert fogyasztó tagjai körében a halálos kimenetelű szívinfarktusok hányada az egész kaliforniai népesség azonos okra visszavezethető halálozási arányszámának csak az egynegyede (!). Ennek nyilván több magyarázata van: a dohányzás elutasítása, a nagyobb fizikai aktivitás, a vegetáriánus táplálék összetétele. Ennek köszönhetően a vegetáriánusoknak jóval kedvezőbb a vérnyomásuk s a vérükben alacsonyabb a koleszterinszint. Ennél a népcsoportnál ritkábban fordul elő a cukorbetegség is. Az említett adventistáknál az ilyen betegség előidézte elhalálozások száma az amerikai átlagnak a fele. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a vegetáriánusok között egyrészt kevesebb az elhízott ember, másrészt pedig a kosztjuk összetételével, amely szénhidrát-, zöldség- és gyümölcsgazdag. RITKÁBB A RÁKBETEGSÉG? Kisebb a valószínűsége annak is, hogy tüdőrákján betegednek meg. A szakemberek szerint ennek alapvető oka tartózkodásuk a dohányzástól, de valószínűleg ebben táplálékuk néhány egészségvédő tényezőjének is pozitív szerepe van. Nevezetesen annak, hogy sok A-provitamint (karo- tin), C- és E-vitamint, továbbá szelént tartalmaz. Ilyen egyértelműen már nem bizonyítható az a nézet, hogy a vegetáriánusok körében ritkábban fordul elő másfajta rákbetegség. Egyes szakemberek szerint azonban a vegetarianizmus csökkenti a vastagbél rosszindulatú daganatai keletkezésének veszélyét. Ilyen irányban hat ugyanis a zsiradékszegény, C-vitaminban és rostos növényekben gazdag diéta. Végérvényesen nem dönthető el egyelőre, vajon az ilyen jellegű táplálkozás bizonyíthatóan hozzájárul-e a csontritkulás, a vesekőképződés és a fogszuvasodás megelőzéséhez, mivel ezzel kapcsolatban a világ különböző részeiből érkező hírek ellentmondásosak. A HÍZÁS ÉS A MAGAS VÉRNYOMÁS VESZÉLYÉNEK CSÖKKENÉSE Egyébként jól működő külföldi kutatóintézetekben és egyetemi laboratóriumokban ismételten kimutatták, hogy a vegetariánus táplálkozásnak kedvező szerepe lehet nemcsak egyes betegségek vagy kóros állapotok mjgelózésé- ben, hanem a gyógyításukban is. Sikerek várhatóak főleg az elhízottság és a magas vérnyomás csökkentésében, a szív- és érrendszeri megbetegedéseknél. Hangsúlyozni kell azonban, hogy hasonló eredmény elérhető kevésbé radikális, ésszerűen alkalmazott vegyes táplálkozással, diétával is. A szigorú vegetáriánus diéta a legcélravezetőbb a vér koleszterinszintjének csökkentésében. Csak példaképp említem meg, hogy Japánban a Zen-szekta buddhista papjai kizárólag növényi eredetű élelmiszerrel táplálkoznak és vérükben a koleszterin szintje alacsonyabb, mint nálunk a tízéves gyerekeké, szívinfarktusra pedig körükben alig kerül sor. Másfelől viszont nem áll rendelkezésünkre statisztikai elemzéssel alátámasztott bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vegetáriánus táplálkozás hatásos lenne a rosszindulatú daganatok gyógyításában. Dr. Emil Ginter kandidátus, a pozsonyi Népélelmezési Kutatóintézet munkatársa 1990. IV. 20. dBUJ8S0/l
