Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-13 / 15. szám
Új kerttulajdonosoknak: A haszon- és a díszkert egysége A kert díszítöértéke és gazdasági haszna, vagyis az ápolt növények esztétikai hatása és termelési értéke sohasem választható el teljesen egymástól. Fokozottan igaz ez akkor, ha a kert rendeltetése kettős: egyrészt meghatározott termesztési célokat szolgál, másrészt lakókertként, üdülókertként is használható. A vegyes kertek területét előnyös két részre bontani: a lakó- pihenő funkciókat szolgáló kertrészre, és a gyümölcsfákkal, szőlővel, zöldségnövényekkel betelepített haszonkertre. A lakó-pihenő kertrészt az épület mellett úgy előnyös kialakítani, hogy az élőkért területéhez és a kert utcai bejáratához is jól illeszkedjen. Az épület és az utca közötti élőkért elsősorban díszkert jelegű legyen. Az épülethez vezető járda, esetleg gépkocsibehajtó mellett díszfák, díszcserjék, egynyári virágok, ápolt gyepfelületek kapjanak helyet. A haszonkertrészt a telek hátsó területén előnyös kialakítani. A konyhakert, a zölséges jó, ha az épülethez közelebb kerül, napos helyre, vízforrás mellé. A gyümölcsös a kert legvégébe települjön, ahol a trágya- és komposzttelepet is el lehet helyezni. A lakó-pihenő kertrész téralakításának jelentőségét nagymértékben befolyásolja a telek mérete és az épület elhelyezkedése. Kis telkeken csak egy ilyen tér alakítható ki. Különálló tér formálható az oldalkertben és az elökertben. A növényfalak magassága legyen arányos a tér hosszúságával és szélességével. Kis kertekben ez különösen fontos, mert a túl magas és sötét lombszínú fákból álló térfalak szűkítenek, nyomasztóan hatnak. Itt inkább élénkebb, világosabb színű magas cserjéket vagy kis és középmagas fákat ültessünk. A költségek és a munka szempontjából előnyös, ha a terep megközelítően vízszintes vagy enyhén lejtős, sík felületű. Ilyen esetben jó, ha az épület földszinti padlóvonala a terep fölött mintegy 30 centiméterrel magasabban helyezkedik el, és az épület körül a terepet úgy alakítjuk ki, hogy a csapadékvíz az épülettől minden irányban elfolyjon. A kerti tér közepét kissé kimélyítjük és a széleken megemeljük. Az enyhén homorú terepfelszín elsősorban a csapadékvíz összegyűjtését segíti elő, de a szélek megemeléséből adódó optikai hatást egyúttal a kis kertek méreteinek látszólagos növelésére is felhasználhatjuk. Az épületből a kertbe való kilépés helyén kerti teraszt vagy nagyobb burkolt felületet érdemes létesíteni. A nyitott teraszokat az épülethez kapcsolt pergolával, lugassal árnyékolhatjuk. Ha szintben jól illeszkedik a terephez, korláttal sem kell körülvenni. A teraszon vagy ahhoz kapcsoltan csoportos ülőhelyeket,' pihenöszékeket, nyugágyakat helyezhetünk el, de helyet kaphat itt kisebb vízfelület, 000! 0©0Ö; medence, madáritató és szabadtéri sütő-fözó hely is. A fák kiválasztásakor és helyük kijelölésénél vegyük figyelembe, hogy ezek lesznek a kert meghatározó növényei. A kert többi növényanyagát a fákhoz kell illesztenünk, hogy harmonikus egységet alkossanak. A fákat a térhatárok mentén csoportba, foltba telepítsük, kerüljük a merev, szabályos ültetést, a szimmetrikus elrendezésű facsoportok nem kiskertbe valók. A választék néhány fajból álljon, s inkább alacsony és közepes termetű fákat telepítsünk. A kerítéshez, az épülethez 2,5-3 méternél ne ültessünk közelebb, ablak elé ne telepítsünk fát, főleg fenyőt ne! A cserjék változatos alakjuk, lomb- és virágszínük, díszítő termésük révén a kert képét gazdagítják'. Fák alá, épület mellé ár- nyéktúrő fajokat ültessünk. A jól társuló, sarjadó tövű cserjéket nagyobb csoportban, a magányosan előfordulókat szórtan, szoliterként telepítsük. Háromnégy meghatározó faj uralja a teret, a többi ezt egészítse ki, díszítse fel. A cserjék kiválasztásánál vegyük figyelembe a virágzás, a termésérés idejét. A cserjéket a térhatárok mentén takarásra, a zaj, a por és az erős szél elleni védelemre is használjuk, de védenek a kíváncsi pillantások elöl, biztosítják a kert intimitását is. Az egynyári virágok és az évelők a kert hangsúlyos díszítőelemei. Virágágyban tömegesen, a különösen szép fajokat egyedenként foltokban ültessük, semmi esetre sem ötletszerűen bárhová. Elsősorban a bejárat, a terasz és az ülőhelyek mellé vagy az ablak alá valók, ahová kilátunk. A gyepfelület ugyanolyan értékes eleme kertünknek, mint a térfalat képező fák vagy cserjék. Lehetőleg egybefüggő, nagy foltot alakítsunk ki, a szétaprózott, tagolt felületek zavaros összhatást adnak, és kezelésük, fenntartásuk is nehezebb. A haszonkert növényanyagának megválasztásánál a termesztési szempontok, a család igényei és lehetőségei döntenek. A növények elrendezését a térigényük és a művelés, kezelés helyszükséglete szabja meg, de esztétikai szempontból sem közömbös népi megjelenésük. A gyümölcsöskert kialakítására a geometrikus rend a jellemző. Ezt diktálja a célszerűség. (Kertészet és Szőlészet) A kertbarátoknak, de főleg a háztáji szerződéses zöldségtermesztéssel foglalkozóknak minden évben nagy gondot okoz a fólia beszerzése, méretre szabása és vasalása. Ezen próbált enyhíteni a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének dióspatonyi alapszervezete, amikor évekkel ezelőtt fóliavasaló kisüzemet nyitott. A szolgáltatásnak az idén különösen nagy hasznát vették a kertbarátok, hisz volt^kinek a szélvihar háromszor is széttépte a fóliasátrát. A kisüzemben még napjainkban is bőven akad dolguk az ügyes kezű lányoknak-asszonyoknak, hisz megrendelésre a környékbeli kertbarátoknak is készítenek méretre szabott fóliaponyvát. (Kádek Gábor felvételei) 13 1990. IV. 13. Tallózás Borkén helyett méz? A gyümölcsök és gyümölcslevek, valamint a bor bamu- lása-barnatörése ellen jó fél évszázada szulfitokat használnak, ami egészségügyi szempontból nem éppen ideális. Főleg ezért figyelmet érdemlő á Föld Népe közleménye, mely szerint az amerikai kutatók rájöttek, a szulfitok mézzel tökéletesen helyettesíthetők. Szobahőmérsékleten 1-10 súlyszázalék méz elegendő a kezeléshez. A méz alkotórészei rövidesen egyesülnek a gyümölcsből származó fenolokkal, a létrejött makromolekulák kicsapódnak, s átfejtés után többé nem kell tartani a gyümölcslé bámulásától. Sót. A borászatban a méz kedvezően hat az élesztők tevékenységére. Kála, már nem csupán fehérben. A hollandiai virághagymatermés legjavának bemutatását szolgáló, lissei Midwin- terflora kiállítás mindig kínál valamilyen meglepetést. A legutóbbi seregszemle egyik különlegessége a színes kálák nem mindennapi bemutatója volt, de sokan megcsodálták az apró narancsszínű harangocskákkal ékeskedő Sandersonia auriantiacáf (Dél-Afrikából származó liliomféle), a kardvirágra emlékeztető, piros, fehér és rózsaszín változatban szaporított Schizostylis coccineát a kolum- biából származó Eucharis amazonicát, valamint a lovagcsillag (Hippeastrum) sárga Pioneer és narancsvörös Jaffa változatait, olvastuk a Kértészet és Szőlészetben. A kertbarátok is segítenek. Egyes virágfélékből 500-1000 négyzetméteren megtermelhető az ország évi vetőmagszükséglete, ezért a nagyüzemek nem nagyon érdeklődnek a szaporítás iránt, ami ráadásul meglehetősen munkaigényes is, tudtuk meg a Záhradkár múlt havi számából. Ezért jól jön a kertbarátok segítsége, akik évi átlagban mintegy 25 hektáron hozzávetőlegesen 3 millió korona értékben termelnek virágmagot a Se- mex részére. A zöldségfélék vetőmagjának előteremtéséhez megközelítőleg hasonló segítséget kap a vállalat a kertbarátoktól. (ká) Fagyfoltos és odvasodó fák kezelése A nálunk termesztett gyümölcsfajok illetve fajták közül némelyek számára még Dél-Szlovákia éghajlati viszonyai is kedvezőtlenek, s erre a fák meglehetősen érzékenyek. Ezért van az, hogy egyes gyümölcsfák életük folyamán többször fagykárt szenvednek. És itt nem kizárólag a termórügyek elfagyására gondolunk, de a törzs, a kéreg károsodására is. Az almafajták közül első helyen az Amerikából származó Starkrimsont kell megemlíteni, melynek törzsén igen gyakran jelentkeznek nekrotikus foltok. Szerencsére, a fa viszonylag jól elviseli ezt a károsodást, sót, az esetek zömében maga felújítja a károsodott részt. A fák törzsének károsodására mínusz 25-28 fok hidegben kerül sor. A fagykárnak leginkább a barackfák vannak kitéve. Mégpedig azért, mert ezek korán - novemberben és decemberben - alusszák mély téli álmukat, s januárban és februárban már ébredeznek. Nálunk viszont éppen ekkor van leghidegebb, illetve ekkor a legveszélyesebb a hirtelen höingadozás. Ezért javasolják a fák kérgét bemeszelni vagy alaposan megpermetezni 15 százalékos mészoldattal. Néha a nyulak is komoly kárt tesznek a fákban. Riasztásukra speciális szereket forgalmaznak (Ravar, RPZ, Morsu- vin), melyeket a fák törzsére kell permetezni, illetve kenni. Ha fagyfoltot észlelünk a fán (a sérült helyek színe fahéjbarna, idővel a kéreg felhólyagzik, majd lehullik, s előtűnik a kiszáradt fás rész), az elhalt kérget azonnal fejtsük le és az egészséges kéreg szélét, valamint a lecsupaszított farészt zárjuk le oltóviasszal vagy fasebkátránnyal. Ezzel egy időre konzerváljuk a sérült részt, elodázzuk a korhadást, évekkel meghosszabbíthatjuk a pusztulásra ítélt fa élettartamát. Odvas fát ma már csak házikertekben látni, mert ilyen fákat a nagyüzemi ültetvényekben nem tűrnek meg. A jól termő, értékes fákat a háztájiban egy időre megmenthetünk a pusztulástól, ha van időnk és kedvünk a sebek kezelésével bíbelődni. Az odvasodó részt a kemény fás részig alaposan ki kell tisztítani (pl. egy vályúszerűen meghajtított véső segítségével), majd alulról lyukat kell fúrni a sebhez, hogy kicsurogjon belőle a felhalmozódott viz. Ezt követően a sebet kenjük be fasebkátránnyal, majd ha megszikkadt, az egész lyukat tömjük be betonhabarccsal és száradás után mázoljuk be latex-festékkel. Ne feledkezzünk meg a kezelt fa megfelelő rögzítéséről, különben a tömés helyén erősebb szélben vagy a termés súlya alatt könnyen eltörik. Belucz János mérnök, kandidátus *
