Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-13 / 15. szám

i Az amerikai Omni című lap megkérdezte a tudományos-fan­tasztikus irodalom legismertebb művelőit, hogy szerintük mit hozhat az emberiségnek a tudo­mány a XX. század végén? íme röviden néhány érdékes válasz: • Jóformán az egész gyó­gyászatot átveszi a genetika és a legtöbb ember betegségével nem az orvoshoz, hanem geneti­kai mérnökhöz fog járni keze­lésre. • Sikerül legyőzni az AIDS-t és ennek eredményeként telje­sen új távlatok nyílnak a biológi­ában és a gyógyászatban. • 2000-ben már nem az arany lesz a valutaalap a vilá­gon, hanem a hélium-arszenid vagy valamilyen más félvezető, amelyből a csipeket állítják elő. • A nők, az öregek és a gyere­kek elektronikus karkötő vagy nyakérme formájában olyan mik- rokészulékeket fognak viselni, amelyek segítségével veszély esetén értesíteni lehet a rendőr­séget. A szerkezet automatiku­san leírja a segélykérő tartózko­dási helyét. így jóformán lehetet­lenné válnak a személyek elleni támadások. • Olyan képmagnóval felsze­relt filmfelvevő gépek lesznek, amelyek olcsóvá teszik a filmké­szítést. Bármely lelkes amatőr is vállalkozhat rá, nem lesz szüksé­ge drága stúdióra és óriási tő­kére. Mit ígérnek a csillagok? Tüzes jegy, ennek megfelelően a Kos-típusú ember lobbanékony, tem­peramentumos, de kissé ingerlékeny. Bátor, vak­merő, vállalkozó szelle­mű. Bátran vág neki bár­milyen bizonytalan kime­netelű kalandnak, új, iz­galmas feladatnak. De nem biztos, hogy végig­csinálja, mert hiányzik belőle a kellő kitartás. Szereti a kötetlenséget, igen erős benne a szabad­ságvágy. A Kos csillagkép szü­lötteinek uralkodó boly- : gója a Mars, amelyet az asztrológia szerint a tette­rő, a céltudatosság, vak­merőség, de az agresszi­vitás is jellemez. A Mars a harc, a háború, az ösz­tönök, az akarat, az ener­gia planétája. Színe a vö­rös, szerencsés napja a kedd. Szerencseszáma: 7, 3. Orel Éva összeállítása Szuvenír a berlini falból A FELDARABOLT BERLINI FALAT SZÉPEN BECSOMAGOLT DOBOZOKBAN POTOM HARMINC DOLLÁRÉRT ÁRUSÍTJÁK JAPÁNBAN. AZ ELSŐ ÖTSZÁZ DARAB REKORDIDŐ ALATT ELKELT. Egy vállalkozó szellemű kaliforniai olyan díszes „ku­tyaólakat“ gyárt, hogy azt- megirigyelték a gyerekek és szüleiktől elkunyerálták, hogy ők lakhassanak benne. A kutyapalota iránt olyan nagy a kereslet, hogy három hónapot is kell a szállításra várakozni, ami Amerikában elég ritkaság, pedig nem ol­csó mulatság: 7500 dollárba kerül. A kutyusoknak pedig marad az ól. • •• Hollandiában minden kutyatulajdonos köteles lesz saját költségén kitetováltatni az állat bőrére annak „személyi“ adatait, (faját, mikor jött a világra, gazdája címét). ••• A világ legnagyobb képét Kimiko Hibino japán festő készítette. Vászna 2,2 méter széles és három kilométer hosszú. Több mint háromezer féle halat, madarat, emlőst és másféle állatot örökített meg rajta. ••• Alabamai (USA) orvosok megáilapították, hogy a képzelt betegség nem a férfiak kiváltsága. Szerintük a hipochonderek többsége magányos nő, akik ha bejutnak a kórházba, sokkal hosszabb ideig maradnak ott, mint az igazi betegek. ••• Szinte hihetetlen megállapításra jutottak a mün­cheni klinikák orvosai. Évtizedekig figyelték a nagyon várt és a „nem kívánt“ gyerekek életútját. Azok, akiket örömmel fogadtak, kétszer ritkábban kerültek 21 éves korukig konfliktusba a törvényekkel. ••• Zimbabwéban már negyven farmon foglalkoznak strucctenyésztés- sel. Ezzel nemcsak a kipusztulástól mentik meg ezt az állatfajt, hanem jó keresethez is jutnak. Háziállatként évente negyven tojást tojnak és a felnőtt strucc körülbelül másfél mázsát nyom. Nemcsak tolla értékes, hanem a húsa is jó, sok proteint tartalmaz, és a bőre szintén feldolgozható. ••• A texasi farmerek érdekes újítást vezettek be. A kecske- és juhnyájak őrzésére nem kutyákat alkalmaz­nak, hanem betanított szamarakat. Ugyanolyan megbízhatóak, mint a kutyák és nem kell velük külön törődni, együtt legelésznek a nyájjal. ••• Érdekes megfigyelést végeztek az Egyesült Államok ornitoló­gusai. Egyik amerikai bagolyfajtának szokatlan lakótársa van. Egy nem mérges kígyófajta lakik a fészkében, amely szépen eltakarítja az ételmaradékot és biztosítja a tisztasággt. Van rá három perce? HA AZ 1. ÉS 2. RAJZOT EGYMÁSRA HELYEZNÉ. MIT GONDOL. HOGY A MELLETTE LÁTHATÓ NÉGY VARIÁCIÓBÓL (A, B, C, D) MELYIKET KAPNA? HA HÁROM PERC ALATT KITALÁLJA, GRATULÁLUNK! MEGFEJTÉS A 10. OLDALON I A SVÁJCI BÁZEL VÁROSÁBAN AZ AUTÓKÖLCSÖNZŐBEN NAPI SZÁZ FRANKÉRT NAPENERGIÁVAL MŰKÖDŐ GÉPKOCSIKAT LEHET KÖLCSÖNVENNI. A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ AUTÓKNAK NAGY JÖVŐT JÓSOLNAK. (ÚSTK/AP-felvételek) VESZÉLYES KISBOLYGÓK? Az elmúlt év márciusában szenzációs hír járta be a világot: egy kisbolygó minden eddiginél nagyobb közelségben haladt el bolygónk mellett. A Földtől való távolsága mindössze 690 000 kilométer volt, ami kevesebb, mint kétszeres holdtávolságnak felel meg. Kozmikus méretskálán ez a távolság csaknem karnyújtásnyinak tekinthető. Akkoriban nagyon sokan tették fel a kérdést: mi történt volna, ha...? A válasz korántsem egyértelmű, hiszen egy lehetséges becsapódás következményei számos tényezőtől függnek. Elsősor­ban nagyon sok függ a kisbolygó tömegétől (ezt nem sikerült pontosan megállapítani), továbbá a két égitest abszolút sebességétől és mozgásirányától a találkozás pillanatában. Természetesen az is nagy szerepet játszott volna, hogy hová csapódik be a kisbolygó, az óceánok valamelyikébe, vagy pedig szárazföldbe. Az viszont teljes bizonyossággal állítható, hogy a kisbolygó becsapódása lokális katasztrófát idézett volna elő, továbbá globális időjárás-változás állt volna be a bolygónkon, melynek hatása akár évtizedekig is eltarthatott volna. A Föld és a kisbolygó találkozásának pillanatában, még a legfelső légkörben óriási robbanás következett volna be a nagymérvű súrló­dás hatására, s az sincs kizárva, hogy a kisbolygó több darabban érte volna el a Föld felszínét. A kisbolygó nagyságából következtetve óriási lökéshullám alakult volna ki a légkörben, amely akár több tucatszor is megkerülte volna a Földet. Amennyiben a kisbolygó egy darabban érte volna el a felszínt, akkor a becsapódás helyén több kilométeres körzetben elpusztult volna minden, s valószínűleg hatal­mas tüzek keletkeztek volna ezen a területen. Amennyiben a kisbolygó az óceánok valamelyikébe csapódott volna be, úgy a part menti településeket veszélyeztetve óriási szökóárhullám indult volna el. A szárazföldi becsapódás során rendkívül nagy mennyiségű poranyag került volna a légkörbe, ami hosszú ideig befolyással lett volna a Föld glpbális időjárására, s ezáltal a vegetációra és az élővilágra is. Hasonló jelenség játszódott le Földünkön 1908-ban, amely a Tun- guz-meteorit néven vált ismertté a világ közvéleménye előtt, bár a tudósok egybehangzó véleménye szerint ekkor egy sokkal lazább szerkezetű, fagyott gázokból és vízjégből összetevődő üstökösmag „látogatta meg“ Földünket. A szóban forgó területen közel 40 kilométeres körzetben, az epicentrumtól sugaras irányban kidőltek a fák és teljesen lepusztult a környék. Mivel a becsapódás helye egy mocsaras, szinte lakatlan és nagyon nehezen megközelíthető terület volt, a néhány évtized múltán indított expedíciók csak a pusztulás mértékét tudták megállapítani, az események rekonstruálása az eltelt hosszú idő miatt már alig vált lehetségessé. A rekordmegközelítésű kisbolygó az 1989 FC jelölést kapta, s 1989. március 22-én járt legközelebb a Földhöz. Ugyancsak az elmúlt évben, augusztus folyamán egy másik kisbolygó is szoros közelségben haladt el mellettünk. A közelségi ranglistán ez volt az ötödik legközelebbi kisbolygó. Az 1989 Pb jelölést kapott égitest mintegy tízszeres holdtávolságban (közel 4 millió kilométernyire) száguldott el bolygónk mellett. Rajta kívül - az 1989 FC-t is beleértve - mindössze 4 kisbolygót ismerünk, amelyek közelebb jártak a Föld­höz. Ezek megközelítési időpontjai rendre, 1936,1937,1976 és 1989, ezért eléggé figyelemre méltó az a tény, hogy mindössze 5 hónapos időközben két kisbolygó is ilyen közel járt hozzánk. A jövőben tehát sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kisbolygókutatásra, hiszen ezek kozmikus fenyegetettségünk potenciális tényezői lehetnek. Bödök Zsigmond A TVG FRANCIA EXPRESSZVONAT PRÓBAÚTJÁN 480 KILOMÉ­TERES SEBESSÉGET ÉRT EL, ÉS EZZEL ÚJ VILÁGREKORDOT ÁLLÍTOTT FEL A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN 14 1990. IV. 13. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom