Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-13 / 15. szám

B i/asárnap Hé tvégi i programajánlatunk A varos főtere (Bellus Imre felvetele) TÖRTÉNELMI SÉTA BESZTERCEBÁNYÁN Besztercebányán és környé­kén nincs idegenforgalmi holt­idény. Szlovákia egyik legszebb fekvésű városát télen elsősor­ban a sísport szerelmesei kere­sik fel, tavasztól őszig pedig tör­ténelmi nevezetességei vonzzák a látogatókat. Talán nem mindenki előtt is­meretes, hogy a mai kerületi székhely közelében kvád tör­zsek már az írott történelem haj­nalán ércet nyertek a föld gyom­rából. Az ígéretesen fejlődő tele­pülést szinte teljesen elpusztítot­ta a tatárjárás, ezért IV. Béla szász telepeseket hívott újjáépí­tésére, a bányászat fejlesztésé­re. A türingiaiak befolyása min­den téren nagyon erős volt, s egészen a 17. század elejéig sem a szlovákok, sem a magya­rok nem rendelkeztek polgárjo­gokkal. A letűnt korok pompáját és gazdagságát ma legfeljebb a város múzeumai és műemlék­épületei idézik. A régi városrész­ben összesen 231 műemléket tartanak nyilván, közülük kilenc nemzeti kincsként számon tartott kultúrtörténeti relikvia. A várne­gyedet, melynek sorsáról elég sok szó esett az utóbbi években, lényegében még mindig javítják. Eredetét illetően nincsenek egé­szen pontos információink, tény azonban, hogy már a XV. szá­zadban lényegesen kibővült és megújult, amit a történészek összefüggésbe hoznak Mátyás király 1478. esztendei látogatá­sával. Az ország uralkodóját va­lószínűleg az ezüst- és aranybá­nyászat érdekelte elsősorban a Felvidéken, s az sem kizárt, hogy valamilyen formában kife­jezte háláját a városatyáknak érdemdús tevékenységükért. Ta- lán nem véletlen, hogy a vár­komplexumban is domináns he­lye van a Mátyás-háznak, mely ma természetesen múzeum, csakúgy, mint a tőszomszédsá­gában lévő bástya. A város főterén is rengeteg a látnivaló. Házai, palotái góti­kus, reneszánsz és barokk stí­lusban épültek. A tér parkjában ma békésen megfér egymás mellett a szökőkút, a szovjet hősi emlékmű és a Mária-szobor. Az egykori Benicky-ház fara­gott oszlopú, lodzsás épület, haj­dan a kamaragrófok székhelye volt. A Thurzó-palotát elsősor­ban gyönyörű homlokzatáért és mennyezetfreskójáért érdemes megtekinteni, na és persze - mi­velhogy ma városi múzeumként szolgál - rendkívül gazdag gyűj­teményéért is. A püspöki székes- egyház is patinás épület, ere­detileg a jezsuiták számára épült, sisak nélküli kettős tornya igen jellegzetes. A várostorony, vagyis az óra­torony 1567-ben épült, sávos, angyalos városcímer ékesíti, és van építészeti különlegessége is, mégpedig a ferdesége. Akár­csak a pisai torony, ez a létesít­mény is megdőlt a hozzá kap­csolódó földszintes épület lebon­tása után. Az ominózus épület­részt 1956-ban szanálták, s a szakemberek nyomban ész­lelték a ferdülést. Hamarosan tervek születtek a torony meg­mentésére, s szinte hónapokon belül megkezdődött a mentőak­ció. A várostorony megerősítése 1959-ben fejeződött be, kilengé­se azonban megmaradt, eléri a 65 centimétert. A toronyt, illet­ve a korábban hozzákapcsolódó épületet hajdan fogdának, kínzó­kamrának és örháznak is hasz­nálták. Másik érdekessége a táv- irányítású óra, melynek mutató­ját a városháza épületében elhe­lyezett elektromotor mozgatja. A legutóbbi két évtizedben szinte a város jelképévé vált a különös alakú, merész vonal­vezetésű Szlovák Nemzeti Fel­kelés Múzeuma. Az idelátogatók tízezreiben meglehetősen egyol­dalú kép alakulhatott ki az 1944 augusztusában kirobbant felke­lésről, annak jellegéről. Ugyanis a kommunista párt csak egyik résztvevője volt a nemzeti fel­szabadító harcnak, s nem egye­düli szervezője, mint ahogyan erre következtetni lehet a kiállí­tott dokumentumokból. A törté­nelmi igazságszolgáltatás ter­mészetesen nem maradhatott el. A kiállítást az utóbbi hetekben átrendezték, anyagát újabb do­kumentumokkal gazdagították. Április eleje óta már lényege­sen szélesebb megvilágításban idézi fel a korabeli eseményeket. A gyermekek nem kis örömére kétévi szünet után ismét megte­kinthető a hajdani katonai szállí­tó repülőgép is. f-b.a-J A MUZSIKA SZEBBE VARÁZSOLJA ÉLETÜNKET Lehár Fernere emlékezik szülővárosa Az ember - mint a természet szerves része - a muzsikában min­dig egy külön világot fedezett fel. Olyan világot, amelyben elfeledheti mindennapi gondjait, bajait, problé­máit. A zenei műfajok közül az egyik legnépszerűbb az operett, amely csaknem 200 éves múltra tekint vissza. A klasszikus operett megte­remtői - akik igazi mesterségbeli tudással meghódították a világ szín­padait - közé tartozik a zseniális, operettszerző, Komárom nagy szü­lötte, Lehár Ferenc, aki 1870. április 30-án látta meg a napvilágot. Az idén emlékezünk meg születésének 120. évfordulójáról. Szülőháza az egykori Nádor utcában állt, ma a he­lyén az 1980-ban felavatott, Emil Venkov szobrászművész által alko­tott Lehár-szobor látható. (Az évfor­duló tiszteletére a város restauráltat- ta a szobrot.) Ezen a helyen van ma a Lehár-park. Közvetlenül a park mellett, a Steiner utcában kapott helyet a Duna Menti Múzeum Lehár emlékszobája, s ugyancsak kulturált szórakozást kínál mindenkinek a park melletti (volt Aranyhordó Szál­loda alagsorában levő) Lehár Lib- resszó. Az állami szervek, kulturális intéz­mények, a város és környéke lakos­sága mindig büszkén ápolták s ápol­ják napjainkban is a közkedvelt, vi­lághírű zeneszerző hagyományait. Az idén immár ötödik alkalommal adunk otthont a megújulást s a ta­vaszt köszöntő könnyűzenei kormá- romi Lehár-fesztiválnak. A Lehár- hagyomány - akárcsak az operett - örök érvényű. Ezért Komáromban a jó előadásokon évente a nézők ezrei felejtik el napi gondjaikat. Az elmúlt években számos hazai és külföldi művészt, neves karmestert üdvözölhettünk Komáromban Ma­Í Írországról, Svájcból, az Egyesült Hámokból, Nyugat-Németország­ból, Ausztriából. A Lehár-énekbizottság szeretettel hív az idén is minden érdeklődőt a Lehár-fesztiválra. Az V. jubileumi Lehár-fesztiválnak a megnyitása 1990. április 23-án lesz a városi sportcsarnokban. Az ünnepi gála- hangversenyen a Magyar Belügymi­nisztérium zenekara kíséretében Végh Imre karnagy vezényletével közreműködnek: Németh Marika, Oszvald Marika, Marik Péter, Hídvé­gi Miklós, Lehoczky Zsuzsa, Farkas Bálint, Leblanc Győző, Csonka Zsu­zsa. 1990. április 25-én a Városi Művelődési Otthon új székházában az „Operett az éter hullámain“ című műsorban első alkalommal lép a ko­máromi közönség elé a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekara, Zdenék Macháöek érdemes művész vezeté­sével. Közreműködik: Kalmár Mag­da és Horváth Bálint. Az előadásról felvétel készül, amelyet később a rá­dió is sugároz majd. Ezen a napon, délután 17.00 órakor a Magyar Te­rületi Színház művészeti az Egyet­értés dalárda közreműködésével koszorúzási ünnepélyt rendeznek Lehár szobránál. 1990. április 28-án a Matesz épü­letében operett-show lesz „Óh, az asszonyok...“ címmel Lehár Ferenc legnépszerűbb műveiből, a mű­sorban fellépnek a pozsonyi Új Szín­pad szólistái, J. Benedik, I. Ozváth, I. Heller-Krajciar, M. Andraáovano- vá, J. Hittnerová, B. Polonyiová, J. Somoáiová, I. Rymarenko, E. Ma- cháőová, G. Svercelová, Miskovics László. Az idei Lehár-fesztivált 1990. má­jus 5-én a Matesz épületében a besztercebányai J. G. Tajovsky Színház előadásában a „My fair lady“ musicaljével zárjuk. A fesztivál vendégeit szép kivitelezésű, két­nyelvű bulletin is várja. Az idei feszti­válra a város meghívta Georg Nitz- lert, Bad Ischl polgármesterét, an­nak az osztrák városnak a képvise­lőjét, ahol Lehár élete egy jelentős részét leélte, s ahol a helyi temető­ben örök álmát alussza. A prágai Nemzetközi Kapcsolatok Egyesüle­te segítségével - amely már beje­gyezte a két város kapcsolatát - a jövőben új színt szeretnénk hoz­ni a Lehár-fesztiválok rendezvé­nyeibe. Az első országos Lehár-dalver- seny sikere után 1991. április 8-14- én a központi kulturális intézmények aktív támogatásával a Lehár-emlék- bizottság ismét megrendezi a Lehár- dalverseny II. évfolyamát, fórumot adva tehetséges csehszlovákiai operett- és musicalénekesek sereg­szemléjének. A dalversenyen 18 éves kortól 35 éves korig vehetnek majd részt a különböző zenei és művészeti főiskolák hallgatói, a színházak művészei, valamint is­kolázott hangú tehetséges éneke­sek. A versenyen kívül szívesen fo­gadjuk a külföldi fiatal tehetségeket is. Lehár Ferenc születésének 120. évfordulója tiszteletére Komárno és Komárom közösen 160 oldalas, 150 eredeti képpel illusztrált monográfiát ad ki 20 000 példányban. A könyv szerzője dr. Szénássy Zoltán író. A monográfia megjelenése az év második felében várható. A kötet is fémjelzi, hogy milyen rendkívüli értéket tett le Lehár Fe­renc a muzsika és művészet aszta­lára. A művészet - és ezen belül a muzsika, az operett - világhírűvé tette Lehárt. Nemcsak egy népnek, hanem a világnak írt és alkotott. Műveiből mindig kicsengett emberi hitvallása: „Egyetlen cél vezetett munkásságom során: örömet sze­rezni az embereknek, egy-egy bol­dog percet a száguldó időben". Dr. Bende István Pásztor István mérnök, a városi nemzeti bizottság elnöke gratulál a verseny győzteseinek 1990. IV. 13. 4 Lehar-kialhtás reszlete Nem jön senki Méry Gábor felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom