Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-13 / 15. szám
B i/asárnap Hé tvégi i programajánlatunk A varos főtere (Bellus Imre felvetele) TÖRTÉNELMI SÉTA BESZTERCEBÁNYÁN Besztercebányán és környékén nincs idegenforgalmi holtidény. Szlovákia egyik legszebb fekvésű városát télen elsősorban a sísport szerelmesei keresik fel, tavasztól őszig pedig történelmi nevezetességei vonzzák a látogatókat. Talán nem mindenki előtt ismeretes, hogy a mai kerületi székhely közelében kvád törzsek már az írott történelem hajnalán ércet nyertek a föld gyomrából. Az ígéretesen fejlődő települést szinte teljesen elpusztította a tatárjárás, ezért IV. Béla szász telepeseket hívott újjáépítésére, a bányászat fejlesztésére. A türingiaiak befolyása minden téren nagyon erős volt, s egészen a 17. század elejéig sem a szlovákok, sem a magyarok nem rendelkeztek polgárjogokkal. A letűnt korok pompáját és gazdagságát ma legfeljebb a város múzeumai és műemléképületei idézik. A régi városrészben összesen 231 műemléket tartanak nyilván, közülük kilenc nemzeti kincsként számon tartott kultúrtörténeti relikvia. A várnegyedet, melynek sorsáról elég sok szó esett az utóbbi években, lényegében még mindig javítják. Eredetét illetően nincsenek egészen pontos információink, tény azonban, hogy már a XV. században lényegesen kibővült és megújult, amit a történészek összefüggésbe hoznak Mátyás király 1478. esztendei látogatásával. Az ország uralkodóját valószínűleg az ezüst- és aranybányászat érdekelte elsősorban a Felvidéken, s az sem kizárt, hogy valamilyen formában kifejezte háláját a városatyáknak érdemdús tevékenységükért. Ta- lán nem véletlen, hogy a várkomplexumban is domináns helye van a Mátyás-háznak, mely ma természetesen múzeum, csakúgy, mint a tőszomszédságában lévő bástya. A város főterén is rengeteg a látnivaló. Házai, palotái gótikus, reneszánsz és barokk stílusban épültek. A tér parkjában ma békésen megfér egymás mellett a szökőkút, a szovjet hősi emlékmű és a Mária-szobor. Az egykori Benicky-ház faragott oszlopú, lodzsás épület, hajdan a kamaragrófok székhelye volt. A Thurzó-palotát elsősorban gyönyörű homlokzatáért és mennyezetfreskójáért érdemes megtekinteni, na és persze - mivelhogy ma városi múzeumként szolgál - rendkívül gazdag gyűjteményéért is. A püspöki székes- egyház is patinás épület, eredetileg a jezsuiták számára épült, sisak nélküli kettős tornya igen jellegzetes. A várostorony, vagyis az óratorony 1567-ben épült, sávos, angyalos városcímer ékesíti, és van építészeti különlegessége is, mégpedig a ferdesége. Akárcsak a pisai torony, ez a létesítmény is megdőlt a hozzá kapcsolódó földszintes épület lebontása után. Az ominózus épületrészt 1956-ban szanálták, s a szakemberek nyomban észlelték a ferdülést. Hamarosan tervek születtek a torony megmentésére, s szinte hónapokon belül megkezdődött a mentőakció. A várostorony megerősítése 1959-ben fejeződött be, kilengése azonban megmaradt, eléri a 65 centimétert. A toronyt, illetve a korábban hozzákapcsolódó épületet hajdan fogdának, kínzókamrának és örháznak is használták. Másik érdekessége a táv- irányítású óra, melynek mutatóját a városháza épületében elhelyezett elektromotor mozgatja. A legutóbbi két évtizedben szinte a város jelképévé vált a különös alakú, merész vonalvezetésű Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma. Az idelátogatók tízezreiben meglehetősen egyoldalú kép alakulhatott ki az 1944 augusztusában kirobbant felkelésről, annak jellegéről. Ugyanis a kommunista párt csak egyik résztvevője volt a nemzeti felszabadító harcnak, s nem egyedüli szervezője, mint ahogyan erre következtetni lehet a kiállított dokumentumokból. A történelmi igazságszolgáltatás természetesen nem maradhatott el. A kiállítást az utóbbi hetekben átrendezték, anyagát újabb dokumentumokkal gazdagították. Április eleje óta már lényegesen szélesebb megvilágításban idézi fel a korabeli eseményeket. A gyermekek nem kis örömére kétévi szünet után ismét megtekinthető a hajdani katonai szállító repülőgép is. f-b.a-J A MUZSIKA SZEBBE VARÁZSOLJA ÉLETÜNKET Lehár Fernere emlékezik szülővárosa Az ember - mint a természet szerves része - a muzsikában mindig egy külön világot fedezett fel. Olyan világot, amelyben elfeledheti mindennapi gondjait, bajait, problémáit. A zenei műfajok közül az egyik legnépszerűbb az operett, amely csaknem 200 éves múltra tekint vissza. A klasszikus operett megteremtői - akik igazi mesterségbeli tudással meghódították a világ színpadait - közé tartozik a zseniális, operettszerző, Komárom nagy szülötte, Lehár Ferenc, aki 1870. április 30-án látta meg a napvilágot. Az idén emlékezünk meg születésének 120. évfordulójáról. Szülőháza az egykori Nádor utcában állt, ma a helyén az 1980-ban felavatott, Emil Venkov szobrászművész által alkotott Lehár-szobor látható. (Az évforduló tiszteletére a város restauráltat- ta a szobrot.) Ezen a helyen van ma a Lehár-park. Közvetlenül a park mellett, a Steiner utcában kapott helyet a Duna Menti Múzeum Lehár emlékszobája, s ugyancsak kulturált szórakozást kínál mindenkinek a park melletti (volt Aranyhordó Szálloda alagsorában levő) Lehár Lib- resszó. Az állami szervek, kulturális intézmények, a város és környéke lakossága mindig büszkén ápolták s ápolják napjainkban is a közkedvelt, világhírű zeneszerző hagyományait. Az idén immár ötödik alkalommal adunk otthont a megújulást s a tavaszt köszöntő könnyűzenei kormá- romi Lehár-fesztiválnak. A Lehár- hagyomány - akárcsak az operett - örök érvényű. Ezért Komáromban a jó előadásokon évente a nézők ezrei felejtik el napi gondjaikat. Az elmúlt években számos hazai és külföldi művészt, neves karmestert üdvözölhettünk Komáromban MaÍ Írországról, Svájcból, az Egyesült Hámokból, Nyugat-Németországból, Ausztriából. A Lehár-énekbizottság szeretettel hív az idén is minden érdeklődőt a Lehár-fesztiválra. Az V. jubileumi Lehár-fesztiválnak a megnyitása 1990. április 23-án lesz a városi sportcsarnokban. Az ünnepi gála- hangversenyen a Magyar Belügyminisztérium zenekara kíséretében Végh Imre karnagy vezényletével közreműködnek: Németh Marika, Oszvald Marika, Marik Péter, Hídvégi Miklós, Lehoczky Zsuzsa, Farkas Bálint, Leblanc Győző, Csonka Zsuzsa. 1990. április 25-én a Városi Művelődési Otthon új székházában az „Operett az éter hullámain“ című műsorban első alkalommal lép a komáromi közönség elé a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekara, Zdenék Macháöek érdemes művész vezetésével. Közreműködik: Kalmár Magda és Horváth Bálint. Az előadásról felvétel készül, amelyet később a rádió is sugároz majd. Ezen a napon, délután 17.00 órakor a Magyar Területi Színház művészeti az Egyetértés dalárda közreműködésével koszorúzási ünnepélyt rendeznek Lehár szobránál. 1990. április 28-án a Matesz épületében operett-show lesz „Óh, az asszonyok...“ címmel Lehár Ferenc legnépszerűbb műveiből, a műsorban fellépnek a pozsonyi Új Színpad szólistái, J. Benedik, I. Ozváth, I. Heller-Krajciar, M. Andraáovano- vá, J. Hittnerová, B. Polonyiová, J. Somoáiová, I. Rymarenko, E. Ma- cháőová, G. Svercelová, Miskovics László. Az idei Lehár-fesztivált 1990. május 5-én a Matesz épületében a besztercebányai J. G. Tajovsky Színház előadásában a „My fair lady“ musicaljével zárjuk. A fesztivál vendégeit szép kivitelezésű, kétnyelvű bulletin is várja. Az idei fesztiválra a város meghívta Georg Nitz- lert, Bad Ischl polgármesterét, annak az osztrák városnak a képviselőjét, ahol Lehár élete egy jelentős részét leélte, s ahol a helyi temetőben örök álmát alussza. A prágai Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete segítségével - amely már bejegyezte a két város kapcsolatát - a jövőben új színt szeretnénk hozni a Lehár-fesztiválok rendezvényeibe. Az első országos Lehár-dalver- seny sikere után 1991. április 8-14- én a központi kulturális intézmények aktív támogatásával a Lehár-emlék- bizottság ismét megrendezi a Lehár- dalverseny II. évfolyamát, fórumot adva tehetséges csehszlovákiai operett- és musicalénekesek seregszemléjének. A dalversenyen 18 éves kortól 35 éves korig vehetnek majd részt a különböző zenei és művészeti főiskolák hallgatói, a színházak művészei, valamint iskolázott hangú tehetséges énekesek. A versenyen kívül szívesen fogadjuk a külföldi fiatal tehetségeket is. Lehár Ferenc születésének 120. évfordulója tiszteletére Komárno és Komárom közösen 160 oldalas, 150 eredeti képpel illusztrált monográfiát ad ki 20 000 példányban. A könyv szerzője dr. Szénássy Zoltán író. A monográfia megjelenése az év második felében várható. A kötet is fémjelzi, hogy milyen rendkívüli értéket tett le Lehár Ferenc a muzsika és művészet asztalára. A művészet - és ezen belül a muzsika, az operett - világhírűvé tette Lehárt. Nemcsak egy népnek, hanem a világnak írt és alkotott. Műveiből mindig kicsengett emberi hitvallása: „Egyetlen cél vezetett munkásságom során: örömet szerezni az embereknek, egy-egy boldog percet a száguldó időben". Dr. Bende István Pásztor István mérnök, a városi nemzeti bizottság elnöke gratulál a verseny győzteseinek 1990. IV. 13. 4 Lehar-kialhtás reszlete Nem jön senki Méry Gábor felv.
