Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-13 / 15. szám

i/asárnap A Szent Péter téren lépünk a pápai államba • Tucatnál több felbecsülhetetlen értékű múzeum # Százfős Svájci Gárda • Tízezer zarándok is befér a pápai fogadóterembe És akit minden Rómába látogató hívő és turista szeretne látni: II. János Pál pápa, Péter 265. utódja, akit tizenkét évvel ezelőtt Karol Wojtylának hívtak. 1978. október 16-án szállt fel a fehér füst a Sixtusi kápolnából: habemus pápám... [I. János Pál azóta sokat utazik, több országban tett látogatást, mint elődei együttvéve. Kedveli a nyilvánossá­got, külföldön gyakran beszél száz­ezres tömegek előtt. S gyakran meg­jelenik a Szent Péter téren, nem a svájci gárdisták, hanem civil ruhás detektívek, biztonsági emberek kísé­retében osztva áldását. 1981-ben a Szent Péter téren egy török me­rénylő majdnem kioltotta a pápa életét, de ez sem rettentette el őt a hívók tömegeivel való találkozá­soktól. Ha nincs nagy egyházi rendez­vény a bazilikában, ha nem tartóz­kodik külföldön, akkor a zarándo­kokkal az Apostoli palota tízezer embert befogadó fogadótermében, vagy vasárnaponként palotájának ablakában láthatjuk a pápát - ál­dásosztás közben. Sebes Tibor A SZENT PÉTER TÉR, ELŐTTE AZ OBEL1SZK pülötémek nem jutott hely...) A Va­tikán postája saját bélyegeket ad ki, és nyáron, a nagy zarándok- és turis­taszezon idején a Szent Péter téren külön postahivatalt tart üzemben (kerekeken gördítik oda), hogy a ké­peslapokat, leveleket vatikáni bé- lyeggel és bélyegzővel küldhessék a látogatók a nagyvilágba. Az Apostoli palota - a Palazzo Apostolico - nemcsak a pápa lakhe­lye, hanem munkahelye és irodája is. A Szent Péter térre néző egyik abla­kában jelenik meg az egyházfő, hogy köszöntse a Rómába látogató zarán­dokokat. Vasútállomása is van a miniállam­nak, s természetesen rádióállomása (Radio Vaticano), kormányépüle­te (Governatorato), pénzverdéje, re a kérdésre XXIII. János pápa egyszer azt válaszolta: „Körülbelül a fele!“ Mindenesetre egyre többen, azzal arányban, ahogyan a pápai állam szerepe, befolyása és tekinté­lye növekszik a világban. A hívők és a turisták elsősorban a Szent Péter-székesegyházban, pon­tosabban a Szent Péter téren lépnek először vatikáni területre. Ide min­den nap beléphetünk - a múzeumo­kat és más látnivalókat azonban csak az állam „nyitvatartási“ idején, mármint a turistáknak szóló napo­kon és órákban kereshetjük fel. És csupán múzeumból tucatnál több van, felbecsülhetetlen értékekkel, képgyűjteményekkel“ a Sixtusi ká­polna freskóival, Szent Péter kincs­tárával. Felsorolásuk könyveket tölt meg. Posta, vasútállomás, rádió A 440 ezer négyzetméter területű Vatikánvárosi Állam (ez a hivatalos neve, olaszul Stato del Cittá de Vati­cano) területén minden megtalálha­tó, ami egy állam tartozéka: a posta- hivataltól a helikopterkikötöig. (Re­nyomdája, s itt van az egyházi állam lapjának, az Osservatore Romano- nak a szerkesztősége és sok más mellett a svájci gárdisták laktanyája. Már nősülhetnek a gárdisták A százfős Svájci Gárda: a pápai testórség. Kék, piros és sárga színű egyenruhájukat még Michelangelo tervezte. Sisakosán és alabárdosan látják el szolgálatukat a pápai udvar­ban. Öltözetük a középkort idézi, s azt, hogy a Vatikán mennyire ra­gaszkodik a hagyományokhoz, bár szervezeti szabályait többször igazí­tották a mai kor követelményeihez. Ma is katonai alakulat, katonai fe­gyelemmel, de békés jelleggel. Zsol­doskatonák, általában tízévi szolgá­lattal, nem túl magas fizetéssel. Igaz, ha a 10 esztendőt letöltik, prémiu­mot kapnak, majd emelkedő „nyug­díjat“ életük végéig. A gárdistákat Svájc katolikus kan­tonjaiban toborozzák, és a jelentke­zők Sargansban esnek át az első testi és lelki vizsgálaton, majd aláírják szerződésüket. Persze előfordult már szökés is - a fárasztó és unalmas szolgálat, a kevés kimenő és szigorú erkölcsi felügyelet miatt - de ennek nincsenek jogi következményei: Svájc aligha adná ki a zsoldos kato­naszökevényt. Kisebb szabálytalan­ságok előfordulnak. Egyszer az egyik gárdista fogadásból levitte az ágyát a Szent Damaszkusz udvarra és pizsamában ott töltötte az éjsza­kát. Amikor hajnalban észrevették, csendesen horkolt az ágyában... A modem idők jele, hogy a gár­disták már nősülhetnek, ha elérték a tizedesi rangot, és az alabárdon kívül automata kézi fegyverük is van. Ám a Vatikán belső rendjére nem ők, hanem az olasz államtól „kölcsönkapott“, vagyis odarendelt római rendőrök ügyelnek. Ám a tu­risták a színpompás öltözetet "viselő gárdistákra kíváncsiak. Ahhoz azon­ban be kell jutniok a Vatikán fallal körülvett területére, az erre szolgáló négy kapu egyikén. Az Apostoli palota ablakában V atikán: miniállam 44 hektáron Róma szívében. Éjfélre min­denkinek otthon kell lennie, sőt már fél tizenkettőkor, mert aki később érkezik, annak erősen kopogtatnia Jtell, hogy a svájci gárdisták kinyis­sák előtte az állam kapuját! Aki később jön, azt jelenti a gárda, és másnap magyarázkodnia kell (külö­nösen, ha fiatal)... „Körülbelül a fele...“ Olyan ez, mint egy csodaország, adó és vámmentes olcsó árakkal. A BP konszern által üzemeltetett kutaknál olcsóbban tankolhatunk Buon Pastore (a BP-ből eredt ez a mondás), Jó Pásztor benzint. Akik­nek szolgálati okból kell a Vatikán­ban lakniok, nem fizetnek lakbért. A miniállamban azonban csupán né­hány százan laknak, ők a vatikáni állampolgárok. A 4500 főnyi alkal­mazott többsége a Vatikán területén kívül, Rómában él (alszik). A város­államban ugyanis nincs több hely lakások számára... (A méretekre je- lemző, hogy a járműveknek 30 kilo­méter a Vatikán területén a maximá­lis sebesség. És a túllépést szigorúan büntetik...) A fiatalok 25. életévü­kig vatikáni állampolgárok, amit csak akkor tarthatnak meg, ha a „fa­lon belül“ dolgoznak. És hányán dolgoznak az egyházi államban? Er­1990. IV. 13. AZ APOSTOLI PALOTA. AMELYNEK ABLAKÁBÓL A PÁPA ÁLDÁST OSZT A SZENT PÉTER TÉREN ÓSSZEGYLLTEKRE AMIT MAJDNEM MINDEN RÓMÁBA LÁTOGATÓ MEGTEKINT: A SZENT ^TÉR-BAZILIKA szerző felvételei VATIKAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom